Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-29 / 178. szám
Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Folytatás a 3. oldalról) hí kell dolgozni a népgazdaság 1(1 eves szakember-szükségleti tervét és ennek alapján megalapozottabbá kell tenni az egyetemi és főiskolai létszámtervezést. Növelni kell a nappali tagozatra járó elsőéves egyetemi cs főiskolai hallgatók számát. Az egyetemi és felsőoktatási beruházásokra a második ötéves téré időszaka alatt több mint 250 millió forintot kell fordítani. Ebből többek között a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem további fejlesztését kell biztositaill. Az oktatás színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani egyetemeinken a tudományos kutató munka fejlesztésére is. Fokozott mértékben biztosítani kell az egyetemek és főiskolák számára a nemzetközi tudományos együttműködést és tapasztalatcserét, a külföldi könyv- és folyóirat-beszerzést, az egyetemi könyvtárak elmaradottságának gyorsütemű felszámolását. Az egyetemi és főiskolai oktatók számára biztosítani kell a külföldi tanulmányutak nagyobbará- nyú lehetőségeit. A közép- és főiskolai végzettséggel aem rendelkező dolgozók szakképzettségének emelése érdekében szélesíteni kell a munkaidőn kívüli oktatást. A diákszállókat valóságos diákotthonokká kell fejleszteni, lényegesen megjavítva az ifjúság nevelésének és a tanulmányi munkának feltételeit. 12. Tovább kell emelni egész dolgozó népünk kulturális színvonalát az irodalom és művészet fellendítése, az öntevékeny kulturális munka és az ismeretterjesztés egységes irányelvek alapján történő fejlesztése révén. Fontos feladat az ipari központok, valamint a kulturális intézménnyel meg nem rendelkező falvak és a tanyavilág jobb kulturális ellátása. A filmgyártás fejlesztése érdekében íet kelt építeni két új filmműtermet, «zenkívül korszerűsíteni kell filmgyáraink műszaki berendezését. (Jj filmlaboratóriumot kell létrehozni. A mozihálózatot 240 új keskeny- és normálfilmes mozi létesítésével tovább kell fejleszteni és jelentősen növelni kell a vándormozik számát, többek között mintegy 40 új gépkocsi beszerzésével. A második ötéves terv időszakában meg kell kezdeni a panorámafilmek vetítését. A tervidőszak alatt növelni kell a vidéki színházak számát cs gondoskodni kell a ineglcvö színházépületek korszerűsítéséről. Számottevően javítani kell a könyvtári munkát és növelni kell a könyvtárak könyvállományát, valamint a kiadott könyvek példányszámát. A könyv-, újság- és fölyóirátkiadás- ra 25—30 százalékkal több papirt kell biztosítani és gondoskodni kell a nyomdák korszerűsítéséről is. Részlegesen helyre kell állítani a pesti Vigadót és benne nagy befogadó képes- tégű hangversenytermet kell létesíteni. Különös figyelmet keli fordítani a vidék Zehcl életének fellendítésére. Az eddiginél fokozottabban kell gondoskodni az ifjúság zenei neveléséről, tovább kell féjieszíehi a Zeneiskolai hálózatot. A tervidőszak folyamán létre kell hozni a Technika Házát. A televízió bevezetésével a kulturális fejlődés új nagy jelentőségű eszközét kell megteremteni. Fejleszteni keil a rádió műsoradását, be kell vezetni az ultrarövidhullámú rádióadást. El kell érni, hogy a tervidőszak végére a családok túlnyomó többsége rendelkezzék rádió-vevőkészülékkel. Gohdbskodni kèll a leromlott állapotban levő műemlékek és múzeumok fokozott mérvű helyreállításáról. A budai várpalotát úgy kell helyreállítani, hogy ott a második és a harmadik ötéves terv során tudományos és kulturális intézmények legyenek elhelyezhetők. Tovább kell fejleszteni kulturális értékeink nemzetközi cseréjét, kulturális kapcsolatainkat. 13. A kitűzött fejlesztési feladatokkal összhangban a költségvetés szociális és kulturális kiadásait öt év alatt mintegy <30 százalékkal kell növelni. 14. Elő keli segíténi a tudomány nagymértékű fejlődését minden területen. Különös súlyt kell helyezni a természettudományokra, valamint a műszáki és agrártudományokra. Mind a társadalom, mind a természettudományok területén figyelmet kell fordítani arra, hogy a kutatás kiterjedjen azokra az elméleti alapkérdésekre, amelyek megoldása elsőrendű fontosságú a tudomány egész fejlődése, valamint tudományos képzettségű szakemberek kiképzése szempontjából. Az eddiginél jobban kell összeegyeztetni a Magyar Tudományos Akadémia iritézeteiben és egyetemi tanszékeken folyó elméleti kutatást az ipari kutatóintézetekben és az üzemekben végzett kutató munkával. A tudományos kutató munkát közelebb kell vinni a gyakorlathoz, A második ötéves terv során a termelőerők fejlesztését az ország különböző területein a természeti sajátosságok és a gazdasági viszonyok figyelembevételével kell megvalósítani. Tovább kell folytatni az iparilag elmaradt területek Iparosítását. Az új ipari üzemek telepítését és a meglevő üzemek bővítését Ügy kell végrehajtahi, hogy meg lehessen szüntetni a nem gazdaságos szállításokat és az eddiginél jobban lehessen biztosítani a helyi erőforrások felhasználását. Gondoskodni kell a hőforrások, a hulladékenergia, valamint a kisebb folyók energiájának helyi hasznosításáról. Lehetővé kell tenni, hogy az egyes területek Ipari üzemei az eddiginél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi szükségleteket. A mezőgazdasági termelést a különböző területek éghajlati és talajviszonyainak, termelési hagyományainak megfelelően kell fejleszteni. Gondoskodni kell arról, hogy a fővároson kívül a nagyobb vidéki városók cS Ipari központok egészségügyi, kulturális helyzete és kommunális ellátása is jelentősen fejlődjék. Tovább kelt fejleszteni az első ötéves terv során létesült új városokat és ipát! településeket, a falvaknak, elsősorban termelőszövetkezeti községeknek egészségügyi és kulturális intézményekkel való ellátását. Fokozottabban kell kihasználni országunk adottságait a hazai és külföldi turistaforgalom növelésére. A tanácsi gázdaság fejlesztési terveinek kidolgozását a tanácsok feladatává kell tenni. A helyi kezdeményezés fokozott érvényesítése érdekében a tanácsok számára lehetővé kell tenni, hogy á tervék teljesítéséhez rendelkezésükre bocsátott eszközökkel önállóan gazdálkodjanak. A gazdálkodásban lényegesen fokozni kell a tanácsok érdekeltségét. Tovább kelt növelni a tanácsok hatáskörét a helyi szükségletek kielégítését biztosító gazdasági egységeknek a tanácsok irányítása alá helyezésével. Ezekkel cs niás intézkedésekkel cl kell érni, hogy a tanácsok területük gazdasági életének tényleges irányítóivá váljanak, s ezzel a második ötéves tetvben az egyes területek fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések megvalósítását hathatósán elősegítsék. 1. Budapestet a második ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy állandóan javuljanak a főváros lakosságának életkörülményei és tovább növekedjenek kulturális lehetőségei. Arra kell törekedni, hogy az ipari termelés ne összpontosuljon a jelenleginél nagyobb mértékben a fővárosban. A tervidőszak utolsó évében el kell kezdeni az Erzsébet-liíd újjáépítését. A vízellátás javítása érdekében bővíteni kell a szigetszentmiklósi és margitszigeti vízmüvet, és fel kell építeni a dél-pesti ipari vízmüvét. Fejleszteni kell a főváros csatornahálózatát. Lényegesen meg kell javítani a fővárosban a köztisztaságot, fokozni keli az ezzel kapcsolatos munkálatok gépesííését. A Budapesti Gázművek fejlesztésével jelentősen meg kell javítani a gázellátást, és lehetővé kell tenni 75 Ö00 új fogyasztó bekapcsolását a gázellátásba. A második ötéves terv során Budapesten legalább 700 új általános iskolai és jelentős számú új középiskolai tantermet kell az oktatás rendelkezésére bocsátani. Az egészségügyi ellátás javítására a kórházi ágyak számát mintegy lÖOO-rel kell növelni, továbbá a III. és Xtíl. kerületben új rendelőintézetet kell létesíteni. Folytatni kell a főváros történelmi és műemlékeinek helyreállítását. A Vigadó Különös súlyt kell helyezni az atomkutatás kifejlesztésére, amelyhez a tudományos kutatók számára felmérhetetlen lehetőséget biztosít Magyarország részvétele az Egyesített Atorrikutató Intézetben, valamint a Szovjetunió támogatásával 1957-ben létesítendő első magyar atomreaktor. Az atomreaktor segítségével meg kell teremteni a magyar atomkutatás alapját és egyúttal biztosítani kell rádióaktív izotópok hazai előállítását — műszaki, gyógyászati, mező- gazdasági és egyéb célokra. El kell érni, hogy a tudomány fejlődése szilárd alapöt adjon a második ötéves terv föladatainak végrehajtásához és a harmadik ötéves terv tudományba előkészítéséhez. részleges újjáépítése révén jelentős kulturális létesítménnyel kell a fővárost gazdagítani. Nágy gondot kell fordítani Budapest fürdőváros jellegének megfelelő fejlesztésére. Ennek keretében mintegy 1000 férőhellyel kell a szállodái férőhelyek számát szaporítani — elsősorban a más célra Igénybe vett szállodák felhasználásával. Helyre kell állitaM a margitszigeti Ybl-fürdőt, s a meglevő fürdőket jelentős mértékben kell korszerűsíteni és felújítani. Be kell fejezni a fővárosi Vígszínház újjáépítését. 1957-ben Budapesten nagy teljesítményű televíziós adóval meg kell kezdeni a műsoradást. Uj fedett uszodát kell építeni. 2. Nagymértékben tdvább kell folytatni az ország északi iparvidékének fejlesztését, elsűsörban a bányászat, a vaskohászát, a vegyipar cs az építőanyag- ipar területén. Borsod, Nógrád, Heves megyékben a szén- és ércbányászat jelentős fejlesztését kell biztosítónk Fel köll építeni a rudabányai vasércdúsító művet, bővíteni kell a gyöngyösoroszi ércdúsítót. A Bodva völgyében gipszgyárat kell létesíteni. Tovább keil fejleszteni a Lettin Kohászati Müvekét. Kazincbarcikán bővíteni kell a nitkogefihui trágya-termelést és be kell fejezni a hőerőmű építését. Borsodban új vízmüvet kell építeni. Tiszapal- konyán a vegyipar hatalmas új központját és áz ország lcghagyöbb hőerőművét keil létesíteni. Be kell fejezni a he- jocsabai cementgyár építését. Borsod megyében pariclgyárat kell létesíteni. Vácott új nagy cement- és mészmuvet kell létrehozni. SátóráljáújHelycli új csempégyárat kell létesíteni. Nagymértékben kell fejleszteni a terület élelmiszeriparát. Fejleszteni kell a Hatvani Konzervgyárak Jelentősen fokozni kell a helyi ipar termelését, elsősorban a vashulladékok feldolgozásával. Nagy gondot kell fordítani a Tokaj vidéki szőlőterületek felújítására. A lakáshelyzet megjavítására a bányásztelepüléseken és a városokban nagyszámú lakást kell építeni. Miskolcon mintegy 5000 lakás megépítését kell állami erőből cs szövetkezeti úton biztosítani. Diósgyőrött új, rendelőintézettel egybeépített kórházat, Özdon új rendelőintézetet, Salgótarjánban új kórházi részleget kell létesíteni. Miskolc kulturális intézményeit a város jelentőségének megfelelően keli fejleszteni. Korszerűsíteni kell a Déryné Színházat, 1958-ban meg kell kezdeni a televíziós adást. Özdon, Salgótarjánban és Egerben be kell fejezni a sportstadionok építését. Tovább kell fejleszteni a mátrai üdülőhelyeket. Mátraházán új üdülőszanatóriumot, Mátrafüreden új gyermekotthont kell létesíteni. 3. Fokozottan kell hasznosítani a Dunántúl jelentős nyersanyagkincseit. E célból a bányászat és a vegyipar jelentékeny fejlesztését kell megvalósítani. Urkúton új mangáncrc-dúsító művet kell üzmbéhelyézhi. Székesfehérvárott bővíteni kell az alumírtiumhengermű- vet, Zala megyében az olajbányászat jelentős fejlesztésé a központi feladat. A Balaton környékén több új tőzegtelepet kell megnyitni. Hidason brikettgyárat, Szőnybcn krakküzemet, Almásfüzitőn kenőolajüzemet, a nyergesúj falusi Vlscosa Művekben műszálüzemet kell létesíteni. Korszerűsíteni kell a dorogi széhlepár- löt. Sztálinvárosban a vasmű első lépcsőjének kiépítésével üzembe kell helyezni a kdkszölomü első két egységét és a vele kapcsolatos vegyiműveket, új szalmaéellulózgyárat kell létesíteni. Mohácson farostlemezgyárat kell építeni.- Szombathelyén be kell fejezni a for- gácslemez-gyár építését. Tovább kell folytatni Szckszárd iparosítását, Sopronban faförgáésfei- dolgozö üzemet kell létesíteni. Újjáalakítást kell végrehajtani a Lábatlan! Cementgyárban cs a Tatabányai Cement- és Mészművek ben, bővíteni kell az Ajkai Érőművet, a Wilhelm Pleíik Vagon- és Gépgyárat, a győri Gyapjúfonógydrat, a Műböfgyárat, a Keksz- cs Ostyagyárat és egyéb üzemeket. Jelentősen fejleszteni kell a Çu- nántúl élelmiszeriparát. Tatabányán kenyérgyárat kell létesíteni. A Dunántúlon a mezőgazdasági termelésen bélül a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés fejlesztése a fő feladat. Emellett fokozni kell a hússertés-tenyésztést. A Szigetközben fejleszteni kell a zöldségtermelést. A Fertő vidékén és a Balaton mentén fokozni kell a nádkitermelést és a nád ipari feldolgozását. A lakásépítést a Dunántúlon elsősorban a bàiiyatelëpülésekre és egyes városokra, így Pécsre, 'tatabányára, Győrre, Székesfehérvárra kell összpontosítani, Sztállrivárosbari kórházat és gimnáziumot, Komlón gimnáziumot és mozit, Győrött új Színházat és mozit, Zalaegerszegen és íatabáriyán új mozit kfell létesíteni. Fejleszteni kell a Balaton menti és egyéb üdülőhelyeket. Siófokon kórház- rendelőt, Bulatonfüreden és Sopronban szanatóriumot kell létesíteni. 4. Tovább kell folytatni az Alföld iparosítását a meglevő üzemek korszerűsítésével és bővítésével, valamint új üzemek létesítésével. A terület adottságainak megfelelően elsősorban a mező- gazdasági termékeket feldolgozó iparágak, egyes, elsősorban munkaigényes gépipari ágazatok, valamint a vegyipar és az építőanyagipar fejlesztését kell célul kitűzni. Ki kell terjeszteni az Alföldön a geológiai kutatásokat. A konzervipart, többek között Szegeden, Kecskemétén és Nagykőrösön, a paprikafcldolgozást Szegeden és Kalocsán kell fejleszteni. Szolnokot a kén- savgyárlás bővítésével és szuperfeszfát- úzerh létesítésével üj vegyipari központtá kell fejleszteni. Emellett farostlemez- és dohányfermentáló üzemet kell Szolnokra telepíteni. Nagymértékben fejleszteni kell Martfűn a cipőgyárat. Bővíteni kell a Jászberényi Ápríló- gépgyárat. Szentesen új tejpotgvárat, Békéscsabán új hűtőházát kell építeni. Hódmezővásárhelyen új kölöttánigyáraf kell iétesíteni. Debrecen ben tovább kell építeni a Golyósésapágy* gyárat, bővíteni kell a Hajlítóttbútor* gyárat és u Gyógyszergyárat, rekonstruálni kell a ccmentáru üzemet, üj blokk-épitöelémgyárat kell létesíteni. A Nyírségben is fejleszteni kell az ipart. Nyíregyházán új élelmiszeripari üzemet kell létesíteni. Nagymértékben fejleszteni kell a tiszavasvári Alkaloida-gyárat és a kisvárdai öntödét. A nyírbátori rtö- vényolaj-üzemet új üzemrészekkel kell bővíteni. Napkoron mészhomöktégla-gyárat kell létesíteni. Gondoskodni kell a terület gyümölcstermésének tárolására, csomagolására és feldolgozására szolgáló berendezésékről. Az Alföld mezőgazdasági termelésében a jövőben is kiemelkedő szerepet kéll biztósítani a gabona- és kukorica* termelésnek. Az Alföld déli területein fokozni és tökéletesíteni kell a legnemesebb gabonafajták termelését. Fejleszteni kell a sertés- és baromfitenyésztést. A íiszántúlon be kell fejezni a Keleti- és Nyugati-főcsatorna építését, részlegesen üzembe keli helyezni s hagyiváni víztárolót, meg kell kezdeni a tlszabürai második tiszai vízlépcső, valamint az ehhez tartozó berendezések építését. Fejleszteni kell a Tiszántúl ipari növénytermelését (cukorrépa, restkender, cirok), Közép- és Dél-Tiszántúli öntözött területein íbkozatdsan át kell térni az öntözéses vetésforgó alapján folyó termelésre. A Nyírségben törekedni kell a burgonya termésátlagainak jelentős növelésére, kiváló új burgonya- fajták meghonosítására és tovább kell fejleszteni a nagyüzemi gyümölcsösöket. À Duna—Tisza közén nagymérték- heti fejleszteni kell a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelést. (Folytatás a 6, uiüáluui VII. Az ország egyes területeinek fejlesztése
