Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

•

____•

M I

'^ooooooooooooooooooooooooooocKi kîockhaxh) »o<H«KH>o<><>o<«>OKKK«K)iK>o<>aoo<>o<>o<KH)oo<xx><><>oo<><>oo<><><>ooooooo<Kfco<)Hoooo<K>oo<><>(x><>ooooc

A Központi Vezetőség határozata után

Már alakulnak

a mezőgazdasági szakcsoportok

Gazdagyűlések zajlottak a határban. Mezőőrök választását hirdették, de a beszélgetés, a tanácskérés is napirenden szerepelt. Itt, ezeken a gyűléseken elmondották a dolgozó parasztok, hogy lazább társulásokban, nem mindjárt a III. típusú termelőszövetkezetben ismerkednének a közös munkával.

Megjelent a Központi Vezetőség határozata. A városi tanács mezőgazdasági osztályának kommunistái nem késlekedtek, párt- csoportgyűlésen vitatták meg, és határoztak. Abban a munkában, amit eddig egyetlen tsz szervező végzett, ezután részt veszt a í'üld- művesszövetkezet, a ZÖLDSZÖV, azok a vállalatok cs szervek, akik szerződéses viszonyban állnak a dolgozó parasztokkal. Különösen a gyümölcs- és szőlőtermelő gazdáknak előnyösebb szakcsoportok alakításának lehetőségét — a közös érdekeltség elvén — meg kell nézni és cselekedni kell.

Noha néhány napja jelent meg a határozat, máris eredményről számolhatunk be. Felvették a kapcsolatot a földművcsszövet- kezeltel és Fclsőcsalánoson már alakulóban van a szőlő- és gyü- mölcstermclési szakcsoport. Kisfáin is biztató eredmények mutatkoznak, míg Ürrétcn I. típusú szövetkezet alakításai tervezik, de szó van egy zöldscgtermelési szakcsoport létrehozásáról is.

PIACI

A pénteki lie ti piacon a legnagyobb áresést a máknál tapasztalhatták a vásárlók. Néhány nappal ezelőtt még 45 forint volt kilója, most 35-ért mérték az új mákot. De sokkal olcsóbbodott a paradicsom is, 2—2.50 forint volt kilója. A zöldpaprika ára 2.50 és 4 forint között alakult, míg a burgonya kilójáért 1.80-at, 2 forintot kértek. A sárgarépa csomója 70 fillér, a petrezselyemé 90 fillér, 1 forint volt. A vöröshagyma kilója 2, a fokhagymáé 8 forint. Fejeskáposzta kilója 1— 1.20, kelkáposztáé 1.40—1.50, karalábéé 1—1.20, a tisztított karfiolé 4—5 forint. A főzőtökért 40—50 fillért, az uborkáért 1— 2.50-et, a zöldbabért 1.80 forintot kértek kilogrammonként.

Az alma ára 2—3 forint közt alakult, a körtéé szintén. A sárgabarackért 4—8 forintot kértek, a szilváért 1.60-at, a sárgadiny- nyéért 3 forintot kilogrammonként.

A baromfipiacon a csirke ára

ARAK

28 forint volt, a tyúké 20. A pulyka kilóját 17—18 forintra, az idei kacsát 16—18, libát 18 forintra tartották kilónként.

20

Motorkerékpár

a főnyeremény

A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat augusztus 20-án, a Hírős Vásár nagyközönsége előtt sorsolja ki a már most vásárolható tombolajegyeket. Három forint ellenében a legszerencsésebbek értékesebbnél értékesebb tárgyak tulajdonosai lehetnek. Vagy talán nem elég értékes a Pannónia motorkerékpár? Kettőt sorsolnak ki belőle, de azt hisszük, nem lesz kevésbé boldog a 125 köbcentiméteres Da- tiuvia motor újdonsült tulajdonosa se. Kerékpárok, Dongó-motor, vetőgép, tejszeparátor, mosógép, porszívó, rádió, szőnyeg, kabát és ki győzné felsorolni a sok főnyereményt, mely kitor- solásra keríti. Igen, főnyereményt, mert ezeken kívül 200 darab 150 és 300 forintos csomagot sorsolnak ki cgyenkénl! húzással, több mint ezerötgzázut ennél kisebb értékben sorozathúzással. De aki kíváncsi a sok nyereményre, az tekintse meg a Jacques Duclos utcai divatáruüzlet. kirakatában.

Újra beszcrexheíok a TlJZÉP-nél az építkezési anyagok

Az építkezési anyagok beszerzése az árvíz utáni helyreállítás miatt az utóbbi időben nehézségekbe ütközött. A TÜZÉp Vállalatnak az építőanyagot csaknem teljes egészében az árvíz sújtotta vidékekre kellett szállítani, örömmel adhatjuk azonban hírül olvasóinknak, hogy az árvíz utáni helyreállításhoz szükséges építőanyagokat 95 százalékban már leszállította a kecskeméti TÜZÉP Vállalat, s így ebben a negyedévben sor kerülhet a lakosság igényeinek kielégítésére is.

Elsősorban az elmaradott terményutalványokat váltják be. Azok a termelője és dolgozók, akik ilyennel rendelkeznek, máris jelentkezhetnek a kecskeméti TÜZÉP telepeken az építőanyagokért. Ugyancsak lehetőség nyílik most már- a kislakásépítési akcióban résztvevők igényeinek kielégítésére is. Ezenkívül tanácsi kiutalásra kisebb-nagyobb javításokhoz szükséges építőanyagot is lehet kapni a telepeken. Ezenkívül — mivel határszerte befejeződtek a permetezések — mész is korlátlan mennyiségben áll a vásárlók rendelkezésére

NAPMRENtt EN

Mindannyian gazdagabbak leszünk, ha jobban takarékoskodunk

/íz alábbi esetet a napokban mesélték a Talajerőgazdálkodási C/L Vállalat dolgozói:

Az egy éve alakult vállalatnak komoly gondjai vaniiak a kecskeméti és a kiskunhalasi üzemeinek elhelyezésével, korszerűtlenségével. Beruházásra lett volna szükség, amelyet felettes szerveik készséggel támogattak is, és felkérték a vállalatot, hogy készíttessenek részletesen kidolgozott tervet mintegy 12 millió forint értékű beruházásra, amellyel korszerűsítenék a kecskeméti és kiskun- halasi üzemet. A vállalat szólfogadott, hiszen utasításba is megkapta a fent említetteket. Felkérték a tervezőirodát a tervek elkészítésére, amely készséggel el is vállalta, az egyiket 144 000 forintért, a másikat 42154 forintért. A tervek elkészülte után (telerajzoltak velük vagy három kilónyi papirost), benyújtották a vállalatnak a számlát. Ekkorra azonban már kiderült, hogy a 12 milliós beruházásról egyelőre szú sem lehet, esetleg majd a harmadik ötéves tervben. A halasi üzem azonban olyan állapotban van, hogy nem bírja ki rendbehozás nélkül azt a hosszú időt — kikönyörögtek hát a vállalat vezetői felettes szervüknél 100 OCO forintot a legfontosabb beruházási költségekre. A pénzt megígérték azzal a feltétellel, hogy készíttessenek tervet erre a beruházásra is. A tervkészitést ugyancsak a tervezőiroda vállalta újabb 5000 forintos számla ellenében. Mire azonban ez a terv is elkészült, a 100 000 forintnak ismét nyoma veszett —, vigasztalásul azzal nyugtatták a vállalat dolgozóit, hogy fontosabb dolgokra kelleti, a pénz. Most a vállalat páncélszekrényében ott őrzik a 191 154 forint értékű terveket, amelyek a jelenlegi kilátások szerint talán soha sem valósíthatók meg. Egyszerűbb emberek ágy gondolkoznak — és igen józanul, hogy a tervekre költőn összeg felebűi már meg lehetett volna valósítani a legsürgősebb tennivalókat. Így gondolják est a vállalat dolgozói is, akik maguk is lelkiismereti kérdést csinálnák az elpocsékolt forintokból.

Az esetet figyelmeztetőül meséllek el, mert mikor- eszükbe jut. mindig arra gondolnak, hogy talán nemcsak az ő vállalatuknál, hanem szerte a megyében, sőt az országban is, gyakorta előfordul ilyen és hasonló eset. Milliókat költünk el hasztalanul, amelynek semmi látszata, s amelyre nagyon nagy, égető szükség volna másutt, mert sok még a tennivalónk: sok iskolai tantermet, sok lakást kell még felépíteni, sok régi épületet, üzemet kell még felújítanunk, hogy jobban élhessünk, jobban dolgozhassunk. S egy köznapi hasonlattal élve: nyílván nem az a család él jobban, ahol a háziasszony meggondolatlanul, kétmarokkal szórja a pénzt, hanem az, aki okosan tervez, beosztóan számol, úgy, hogy lehetőleg mindenre jusson, amire égető szüksége van családjának. A mi vállalataink és felettes szerveink is csak akkor szolgálják munkájukkal, működésükkel teljes egészében a nép érdekét, ha takarékosan bánnak minden forinttal és százszor is meggondolják, milyen kiadások szolgálják valóban a vállalati munka előbb- rchaladását. Ha nagyobb takarékosságot, több megfontolást várunk vállalataink, üzemeink vezetőitől, az azt jelenti, hogy ai egész nép érdekében szólunk. Mindannyian gazdagabbak leszünl tehát azzal, ha jobban takarékoskodunk!

Lesz-e elég tüzelő télire?

Százéves a Műkért

Kecskeméti sétáink során most ránduljunk ki a Műkertbe és a sok évtizedes íák alatt megpihenve elmélkedjünk a régi idők hagyományairól, a Műkért százéves történetéről. %

Kecskemét város tanácsa éppen száz évvel ezelőtt: 1856. július 28-án

tartott ülésében hozott határozatot a Műkért létesítéséről. A határozat indokolása „népnevelési, szőlőtermesztési és gyü- mölesf atenyésztési“ okokra hivatkozik. Az eredeti tél az iskolás tanulók gyakorlati oktatása volt a gyümölcstermesztésben és a kertészetben, már azért is, mert — a városi tanács megállapítása szerint — „a gyümölcstermelés a város gazdaságában előtérben kezd helyet foglalni.“

Ennek a. célnak a szolgálatában elrendelte a tanács, hogy a régi Epres- kert területéből 10 holdat kell kihasítani, amit azonban. a keresztülvitel folyamán 25 holdra emelt fel.

Mi volt ez az Epreskert, amit ez a tanácsi határozat említ?

Az Epreskertet 1834-ben létesítette egy cperfatc- nyésztő társaság selyem- termelés céljára az Uigés külvároson kívül, a Csongrádi úttól jobbra eső nagy, lapos területen, s ott épületeket is emelt. A társaság azonban 1818-ban feloszlott, és az épületek a város tulajdonába mentek át. Ezeket aztán a város 1853-ban alapított városi kórház céljára alakította át. Ez a mai állatorvosi rendelő intézet. Az Epreskertnek egyébként ma már nyoma sincs, nevét az ürgési Epreskert utca őrzi»

Az egykori Epreskert területén keresztülvezették az 1854. március 4-cn megnyílt budapest—szegedi vasútvonalat, mely azt kettéosztotta. A Műkert területét 3.856-ban a Csongrádi út és az új vasútvonal között jelölték ki.

A műkerti vállalkozás clerc a város az 1856. december 18-án kötött szerződéssel arra alkalmas szakértő műkertészt al- kalinazotl Bakuié Márton személyében, aki vállalta az iskolások kertészeti és gyümölcsgazdasági tanítását is. 1857-ben elkészült a gazdasági kgrt, üvegházakkal, kutakkal, szedei- fa-sétánnyal, 1858-ban pedig felépüllek a szükséges gazdasági épületei:. Rengeteg hars, ihar. kőris, piáján, vadgesztenye, juhar, fenyő, szeder és gyümölcsfát, főképpen almafát ültettek.

Egykori levéltári feljegyzés szerint a múlt század hatvanas éveiben Bakuié Márton kezdeményezte nálunk a gyümölcstermesztés nemesítését. „Azt tűzte ki feladatául, hogy a kecskemétiek szép, szállításra alkalmas gyümölcsöt termesszenek; ez lett a kecskeméti gyümölcskereskedelem kiinduló pontja.“

Később, az akkori viszonyokhoz képest, nagyarányú építkezésekre került sor. így 1871-ben felépült a műkertész ma is meglevő, szép, nagy lakóépülete, előadó teremmel. Előtte diszkertet létesítettek s idekerült a Züllich Rudolf-féle Katona József- szobor is, amely ma a Katona József Színház mellett levő parkban áll.

Bakuié Márton nagy

buzgalommal fejlesztette a Mükertet. A gazdasági kertben folyt a tanulók és az érdeklődők gazdasági oktatása is, amellett a szép, tiszta levegőjű kert a városi lakosság kedvelt kiránduló helyévé alakult. Bakuié Márton azonban csak két évig lakhatott az új kertész- lakban, mert a Kolerajárvány 3873-ban a feleségével együtt elragadta az élők közül. Utóda, B. Kiss Lajos igyekezett elődei nyomdokán haladni, de vez nehéz feladatnak bizonyult, mert az 1880—81. évi vízáradás sok fát ki- pusztított s tönkretette a gazdasági kertet is.

\ nép nyelvén a Műkért évtizedeken át az alkotója nevét viselte. Magam is jól emlékszem rá, hogy a múlt század vége felé is általánosan Bakula- kértnek neveztek. — a Bakuié névnek Bak illára való magyarosabb hang- átidomíiásával.

A nyolcvanas évek elején aztán úgy határozott a városi tanács, hogy a Műkertet mint népkertet és kiránduló helyet tartja fenn. E célból 1882-ben fedett tánc-színt építtetett, a hátsó részén ruhatárral és öltözővel, s vendéglőt is létesített. Ezek ma is megvannak.

Ezt a hivatását az így kiépült Műkért hosszú évtizedeken át jól betöltötte. A nyílt táncterem és környéke alkalmas lett hangversenyek, táncvigalmak rendezésire. Itt zajlottak le a hírés diák- és jogászmajálisok, de a nép gyermekei is tömegesen keresték fel szép nyári vasárnapokon, a Kossulh- szobor alapja javára rendezett műkerti szentist- vánnapi népmulatságok

pedig sok ezres tömege-, két vittek ki a Műkertbe ■ hosszú évtizedeken át. (

A Műkért, hatalmas ős- : fáival, hangulatos erdei útjaival, pázsitos részleteivel, virágágyaival, pad- jaival, a vasút felé nyíló végtelen kilátásával alkalmas volt arra, hogy a magányt kedvelők is felkeressék. Kada Elek polgármester is méltányolta a Műkert eredeti szépségeit s azért telepítette oda 1912-ben a Müvészte- lepet. Ekkor már Bajnó- czy Károly mükertész volt a Műkért gondozója. :

Híven betölti hivatását a Műkért a felszabadulás óta is. A május elsejei népünnepélyek számára a Mükertnél jobb és alkalmasabb helyet valóban nem lehetne találni. De alkalmas a Műkert gazdasági és egyéb kiállítások rendezésére is.

A város ostroma idején, 1?44 októberében erősen megrongálódtak a műkért! épületek is, főképpen a nagy, közös műterem-bér ház. Városunk tanácsának közbenjárására kormányzatunk a Képzőművészeti Alapból egymillió kétszázezer forintos költséggel éppen most hozatja rendbe a szép, emeletes épületet. Kijavíttatja tanácsunk a többi épületeket is, és rendezi az egész Mükertet. így a Művésztelep is újra megkezdheti működését, — a sűrű autóbuszjárattal könnyén megközelíthető Műkert pedig mind fokozottabb mértékben lesz Kecskemét dolgozóinak X kedves, meghitt kiránduló g és erőt, munkakedvet adó a pihenő helye. 5

Dr. Vary István, Ö a TTIT tagja

Két asszony megy az úton, teli szatyorral, kosárral és háztartási gondokról beszélgetnek.

— Te, hallod-e — vág idegesen társa szavába a szőke, karcsú nő — azt beszélik, hogy a télen megint baj lesz a tüzelővel, kevesebbet szállítanak a bányák, mint tavaly.

Este az anyám állított be munkából jövet hasonló aggodalommal. Kitől hallotta? — hát a munkahelyén beszélték a többi asszonyok. Elhatároztam, hogy végére járok a szóbeszédnek, s megtudom, mi igaz belőle. Mert ha baj lesz, azt már most is meg tudják mondani az illetékesek, és azt is, hogy miért. Őszintén szólva, nem valami bizakodó hangulatban kerestem fel a TÜZÉP Vállalat igazgatóját, Kovács elvtársat. Tolmácsoltam a háziasszonyok aggodalmaskodó szavait és megkérdeztem, mire lehet számítani, íme a válasz:

— 1933 óta állandóan javult tüzelőellátásunk. A rendszertelen szállításokat, a zavart, évről- évre egyre jobban sikerült elkerülni. Ebben az évben és a jövő évben ugyancsak erre törekszünk, s reméljük, hogy sikerül is, mert a bányák jelzése szerint további javulás várható a tüzelőellátásban. Jelenleg is csupán a kecskeméti telépen 150 vagonnyi, különféle fajta szén várja a vásárlókat. Van komlói diószenünk, gáti, délnógrádi, kis- terenyei, ódorogi, vízválasztói barnaszenünk, sőt most kezdődött meg a 3600 kalóriás beren- tei szén szállítása is. A választék tehát bőséges, de hadd soroljam meg tovább. Nagy menynyiségű iszapszén is van készleten, amelyet a kecskemétiek az utóbbi évben nagyon megszerettek, mert olcsó és magas kaló- riájú tüzelő. Több mint 500 vagonnal adtunk el belőle a múlt tüzelési idényben. A pécsi iszapszenet most kiegészíti majd a Sztálin vár ősi, amelynek rövidesen megkezdik szállítását.

Brikettből és kokszból szintén nagyobb mennyiség áll rendelkezésünkre, unint az elmúlt évek bármelyikében, s jó száraz tüzelőfánk is van, amelyet utalvány nélkül, szabadon is kaphatnak a vásárlók.

— Ezek szerint tehát semmi aggodalomnak nincs helye a téli tüzelőellátással kapcsolatban? — kérdezem csaknem teljesen megnyugodva.

— Nincs — válaszol Kovács elv társ, — ha csak mi magunk nem csinálunk bajt. A tüzelő- szállítmányok hónapról hónapra folyamatosan érkeznek telepeinkre. A vásárlók azonban leginkább a hideg idő beálltával ostromolnak bennünket tüzelőért. Ilyenkor a telepek munkája megnehezül. Arra kérjük a város lakóit, hogy ne az utolsó pillanatig halogassák a bevásárlást, hanem még a hideg beköszöntése előtt keressék fel telepeinket azok, akiknek mármost is lehetőségük és pénzük van a tüzelő beszerzésére. Ha a te- lepek folyamatosan ürülnek, minden fennakadás nélkül át tudjuk venni az újabb szállítmányokat, s biztosítani tudjuk a további szükségletet.

Ez hát a helyzet, kedves ol* vasóink és aggódó háziasszonyoki