Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

Irányelvek a m@g?$ir népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(Tegnapi közlemény folytatása)

A nehéziparban mintegy 10 milliárd forintot, a könnyű- és élelmiszeriparban kb. 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságban csaknem 2 milliárd forintot, •a közlekedésben mintegy 6,5 milliárd

VI. Életszínvonal,

A második ötéves terv időszakában az ipari és mezőgazdasági termelés növelése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése alapján biztosítani kell a munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság jövedelmének rendszeres növekedését, egészségügyi ellátásának és kulturális színvonalának jelentős fejlődését.

1. A második ötéves terv éveiben a' munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének átlagosan legalább 25 százalékos növelését a munkabérek emelésével és a kiskereskedelmi árak leszállításával kell megvalósítani.

A bérrendszer fejlesztésével' jelentős előrehaladást kell elérni a bérek között még meglevő aránytalanságok megszüntetésében. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell 'emelni a magasabb szak- képzettséget kívánó és nagyobb felelősséggel járó munkát végző dolgozók bérét. Ezzel biztosítani kell a magasabb szakképzettséggel rendelkező munkások és értelmiségi dolgozók fokozott anyagi megbecsülését. Növelni kell a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkát végzők bérét.

2. Az állami vállalatokban és intézményekben dolgozó munkások és alkalmazottak számát 1955-ről 1960-ra

mintegy 250 000 fővel

kell növelni. El kelj érni, hogy a termelőmunkában részvevők száma nagyobo mértékben emelkedjék, mint a nem termelő munkát végzőké.

3. A második ötéves terv folyamán fokozatosan Aeg kell kezdeni és a harmadik ötéves terv során be kell fejezni az áttérést a 7 órás munkanapra, illetve a 42 órás munkahétre.

A munkaidő csökkentését a nehéz, a földalatti és az egészségre ártalmas munkáknál kell kezdeni és a második öféves terv során be kell vezetni a 46 órás munkahetet.

4. A sokgyermekes családok részére a családi pótlékot fel kell emelni.

5. Biztosítani kell a parasztság pénz- beni és térmészetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növekedését. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek érvényrejuttatásával el kell érni, hogy a szövetkezeti parasztok jövedelme gyorsabban emelkedjék, mint az égyénileg gazdálkodóké.

6. Jelentős mértékben javítani kell a ©ők, elsősorban a dolgozó anyák életkörülményeit és munkafeltételeit. Az anyák és kisgyermekeik egészségének fokozottabb védelme céljából a jelenlegi 12 hétről 14 hétre kell növelni a szülési szabadság időtartamát;

a gyermek betegsége esetén az anyának a táppénzt — meghatározott időtartamra — a gyermek hároméves koráig kell biztosítani.

A bölcsődei férőhelyek számát 5 év alatt 27 százalékkal kell emelni. Szélesíteni kell az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatát;

A dolgozó nők helyzetének könnyítése céljából önköltségi alapon bentlakásos iskolákat, 6 napos bölcsődéket és óvodákat kell létesíteni.

Széleskörű intézkedéseket kell tenni a nők háztartási munkájának megkönnyítésére. Nagymértékben fokozni kell a konzervek,-mélyhűtött és hideg- konyhai készítmények árusítását. Ki kell terjeszteni az előrendelés rendszerét és az áruk házhozszállítását. Szélesíteni kell a mosodai és vegytisztító hálózatot « javítani kell a szolgáltatások minőségét. Többszörösére kell emelni a korszerű háztartási gépek eladását; öt év alatt 410 ezer mosógépet, 130 ezer porszívót, 63 000 padlókefélőt, 87 ezer villamos hűtőszekrényt kell forgalomba hozni;

7. Az állami kiskereskedelem és a földművesszövetkezetek áruforgalmát 5 év alatt több fhint 35 százalékkkal kell emelni;

Az élelmiszereladást mintegy 29 százalékkal, a vendéglátóipar és üz^mélel- mezés együttes forgalmát mintegy 35 százalékkal kell növelni. Az élelmiszerfogyasztásban jelentősen emelni kell a

(Vastagon szedtük az irányelv-terve, íctca eszközölt változtatásokat)

forintot kell felújításra felhasználni. A lakások felújítására és tatarozására fordított összegeken kívül a szociális és kulturális intézmények, a víz-, gáz- és csatornahálózat felújítására, a helyi utak fenntartására mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani.

kultúra, tudomány

fehérjetartalmú étkezési cikkek arányát. A legfontosabb élelmiszerek közül 1960-ban hozzávetőlegesen 50 százalékkal több húst és húskészítményt, 35 százalékkal több zsírt és zsírszalonnát, 55 százalékkal több étolajat és margarint, legalább 19 százalékkal több cukrot, 30 százalékkal több tejet és vajat, 40 százalékkal több tojást kell a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. Mintegy 25 százalékkal kell növelni a forgalomba hqízott sör és mintegy 75 százalékkal a bor mennyiségét. Növelni kell az üzemélelmezésben részvevők számát. Nagy gondot kell fordítani az üzemélelmezés minőségének és kulturáltságának emelésére. Lehetővé kell tenni, hogy a vendéglői rendszerhez hasonlóan, a dolgozók többfajta jó minőségű étel között választhassanak.

Az áruforgalom átlagos növekedését meghaladó ütemben — több mint 40 százalékkal — kell emelni az iparcikkek forgalmát 1960-ban 1955-höz képest.

1960-ban több mint 40 százalékkal több konfekcionált árut, körülbelül 50 százalékkal több pamutszövetet, 35 százalékkal több gyapjúszövetet, mintegy húszszor annyi szintetikus szálból készült szövetet, kétszer annyi gyapjúszerű műszálszövetet, 50 százalékkal több kötöttárut, 35 százalékkal több bőrlábbelit kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, mint 1955-ben. A konfekcionált áruk forgalmának növelésével egyidejűleg jelentősen ki kell szélesíteni a méretes modellválasztékot.

Lényegesen több szintetikus szálból készült kiváló minőségű harisnyát, fehérneműt és egyéb ruházati cikket, valamint- mikroporózus- és kreppgumitalpú cipőt kell forgalomba hozni.

Növelni kell a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére szolgáló, korszerű műszaki és villamossági cikkek forgalmát. öt év alatt 1 400 000 rádióvevőt, mintegy 100 000 televíziós készüléket kell eladni. 1960-ban 1955-höz képest hatszor 'több 125 köbcentiméteres motorkerékpárt, két és félszer több 250 köbcentiméteres motorkerékpárt, 75 %-kal több kerékpárt kell forgalomba hozni.

Többszörösére kell növelni a szintetikus mosószerek forgalmát. 1960-ra mintegy 10 000 tonna mosószappannak megfelelő, a szappannál hatékonyabb mosószert kell eladni. 1955-höz képest 1960-ban legalább 65 százalékkal több építőanyagot kell a lakosság rendelkezésére bocsátani, többek között legalább 70 százalékkal több téglát, 65 százalékkal több tetőcserepet, 80 százalékkal több meszet, 140 százalékkal több cementet. Többszörösére kell növelni a faáruk pótlására szolgáló előregyártott elemek eladását. A bútor kiskereskedelmi forgalmát 35 százalékkal kell öt év alatt emelni.

Növelni kell a kereskedelem kulturáltságát, meg kell javítani a kiszolgálást, ki kell terjeszteni az önkiszolgálás rendszerét, csökkenteni kell a forgalmi kéltségeket. Ehhez a kereskedelmet az eddiginél több korszerű műszaki berendezéssel kell ellátni.

A növekvő kereskedelmi - forgalom lebonyolítására öt év alatt az állami és szövetkezeti kereskedelemben 2000— 2500 boltot és 900 új vendéglátóüzemi egységet kell létesíteni, főleg az újonnan épülő lakótelepeken, a városok külterületein és a falvakban.

Az italboltok egy részét kisvendéglőkké kell átalakítani. A szállodai szobák számát öt év alatt legalább 35 százalékkal, ezenbelül az idegenforgalom követelményeinek megfelelő szobák számát mintegy kétszeresére kell növelni részben úgy, hogy a réL gebben szállodai célra szolgáló épületeket e célra vissza kell adni.

Ezzel is elő kell segíteni a kölcsönös, turisztikai célú utazások növekedését.

8. A második ötéves terv éveiben ösz- szesen mintegy 200 000, állami erőforrásokból több mint 100 000 lakást kell építeni, kétszer annyit, mint az első ötéves terv során. Az állami lakásépítési prograrr) megvalósításában — szövetkezeti lakásakció útján — be kell kapcsolni a dolgozók e célra szánt megtakarításait is. Az egyéni lakásépítés elősegítésére — elsősorban a munkások,

alkalmazottak és értelmiségiek, valamint a termelőszövetkezeti parasztok részére — több mint 2 milliárd forint kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani. Támogatni kell a lakosság és a helyi szervek kezdeményezését a helyi építőanyagok kitermelésére. Az állami eszközökből történő lakásépítést mindenekelőtt Budapesten, a bányász- településeken, az ipari központokban és a vidéki nagyvárosokban kell összpontosítani. Állami erőforrásokból, szövetkezeti alapon és az egyéni építkezések állami támogatásával a szénbányá- zat dolgozói számára mintegy 30 000 lakás építését kell biztosítani.

Gondoskodni kell arról, hogy a lakáshelyzet megjavítása érdekében minél több, azelőtt lakás céljait szolgáló, de jelenleg más célra használt helyiséget adjanak vissza eredeti rendeltetésének.

Ahol gazdaságosnak mutatkozik, irodaházakat kell építeni, és ezáltal lakásokat kell felszabadítani.

A háztartási gázfogyasztók számát mintegy 40 százalékkal, a villanyfo- gyasztásba bekapcsolt háztartások számát mintegy 300 000-rel kell növelni, mintegy 600 falut kell villamosítani.

Meg kell javítani a közúti és városi közlekedést, elsősorban új autóbuszjáratok létesítésével. A városi közlekedést 180 új, korszerű villamoskocsi, 165 trolibusz és 400 autóbusz üzembeállításával kell fejleszteni. Mindenekelőtt Budapest közlekedését kell érezhetően megjavítani.

9. Tovább kell javítani a lakosság egészségügyi ellátását, különös gondot fordítva a betegségek megelőzésére, a nagy tömegeket érintő betegségek elleni küzdelem fokozására.

Tovább kell fejleszteni az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmet. Emelni kell a közegészségügyi színvonalat, fokozni kell a fertőző betegségek elleni küzdelmet.

Ezen célkitűzések megvalósítására:

a gyógyintézeti cs szülőotthoni ágyak számát 1955-höz képest mintegy 8500- zal kell növelni,

ezen belül 7 új kórházat kell építeni. Bővíteni kell a szanatóriumi hálózatot,- Az orvosi körzeteit számát mintegy 15 százalékkal kell növelni úgy, hogy a fejlesztés arányban álljon a biztosítottak számának növekedésével. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban az orvosi körzetekben fokozatosan szakorvosi ellátást kell megvalósítani.

Tovább kell fejleszteni a rendelőintézeti és gondozóintézeti ellátást.

Üj rendelő- és gondozóintézetek létesítésével, a meglevők teljesítőképességének növelésével

mintegy 25 százalékkal kell emelni a szakorvosi és gondozóintézeti óraszámot.

Fejleszteni kell a közegészségügyi és járványügyi hálózatot.

Növelni kell az egészségügyi hálózat rendelkezésére álló közlekedési eszközök számát.

Az orvosok számát öt év alatt mintegy 2300 fővel kell emelni. 1960-ban 10 ezer lakosra 15 orvos jusson. Ki kell szélesíteni a szakorvos-képzést és továbbképzést,

emelni kell az egészségügyi személyzet számát, valamint az orvosok mellett dolgozó szakképzett egészségügyiek arányát.

Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében fokozott gondot kell fordítani az egészségügyi intézmények felújítására és korszerűsítésére, javítani kell műszerellátottságukat, növelni kell textil-, élelmiszer- és gyógyszerellátásukat.

Támogatni kell a nagy hagyományokra visszatekintő magyar orvostudományi kutatómunkát. Biztosítani kell az orvostudomány eredményeinek széleskörű alkalmazását a megelőző és gyógyító munkában.

Biztosítani kell a lakosság mind egészségesebb élet- és munkakörülményeit. Gondoskodni kell az üzemegészségügy, a munkavédelem és a baleset* elhárítás fejlesztéséről. Munkavédelemre, valamint üzemi egészségügyi és szociális létesítményekre 5 év alatt több mint egymilliárd forintot kell beruházni, másfélszer annyit, mint az első ötéves terv Idején. Társadalmi támogatással is biztosítani kell az üzemekben, üzletekben, közintézményekben a tisztaság, a közegészségügyi előírások követelményednek fokozott érvényre jutását;

Fokozottan gondoskodni kell az idős és munkaképtelen dolgozókról. További szociális otthonokat kell létesíteni számukra, javítani és kultúráltabbá kell tenni ellátottságukat. A régi rendszerű nyugdíjak emelésével csökkenteni kelj a régi és új rendszerű nyugdíjak között fennálló aránytalanságot.

A dolgozó regi nyugdíjasok részére lehetővé kell tenni régi nyugdíjuknak újrendszerű nyugdíjra való átváltását,

Emelni kell a hadigondozottak járandóságát. Több munkalehetőséget kell nyújtani a csökkent munkaképességűek számára.

Az üdülők férőhelyeinek számát új üdülők építésével, és a meglevők bővítésével mintegy 10 százalékkal kell növelni, ezenkívül a gyermeküdülők férőhelyeinek számát több mint 40 százalékkal kell emelni.

Fontos feladatnak kell tekinteni a sport széleskörű fejlesztését. A második ötéves terv időszakában új íedettuszodát kell építeni Budapesten, bővíteni kell a versenysport fejlesztését szolgáló tata; edzőtábort. Vidéken .•— a tömegsport támogatására — be kell fejezni öt sport- stadion építését. Jelentős számú kisebb falusi sportpályát kell létesíteni, részben állami, részben társadalmi erőből.

10. A második ötéves terv nagy gazdasági programja megköveteli népünk általános műveltségének további emelését, az alapműveltséget nyújtó általános iskola fejlesztését. Ezért a második- ötéves terv időszakában4500 általános iskolai osztálytermei kell létesíteni.

Az osztálytermek túlnyomó részét állami erőből kell megépíteni, kisebb részét társadalmi erőforrásokból,

valamint a jelenleg más célra igénybevett iskolaépületek visszajuttatásával és az államapparátus egyszerűsítése során felszabaduló épületekből, helyiségekből kell biztosítani.

Űj általános iskolák létesítésénél figyelembe kell venni a falu szocialista fejlesztését és folytatni kell az osztatlan és részben osztott iskolák fokozatos felszámolását.

Az általános kulturális színvonal emelése érdekében évenként

fokozatosan növelni kell az. álta la no* gimnáziumba felvehető tanulók számát.

Az ipari technikumokban az első osztályos tanulók számát mintegy 35 százalékkal kell emelni. Meg kell javítani az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanszerekkel és oktatási eszközökkel való ellátását.

Az ifjúság szocialista oktatásának egész rendszerében nagy gondot kell fordítani a gyakorlati életre való nevelésre és a fizikai munka megszerettetésére. Ennek érdekében az általános és középiskolákban új tantervet, és az ehhez szükséges új tankönyveket kell bevezetni.

A tananyagban helyet kell adni a poli- tecnikai oktatás elemeinek. A középfokú szakiskolai képzést gyakorlatibba kell tenni, közelebb kell hozni az iparés mezőgazdasági termelőmunkához.

A szakképzés mellett kellő gondot kell fordítani a tanulók általános műveltségére is.

A második ötéves téri' során be kell vezetni az óvónő- és tanítóképzés új rendszerét.

Az általános és középiskolákban az

eddiginél fokozottabb figyelmet kel! fordítani a tanulók szépérzékének fejlesztésére, esztétikai nevelésére.

Biztosítani kell az általános és középiskolát végző fiatalok továbbtanulását, illetve munkábaállítását.

11. Az egyetemeken és főiskolákon lényegesen emelni kell az oktatás színvonalát és ki kell szélesíteni a gyakorlati oktatást. Jelentősen meg kell javítani a felsőoktatási intézmények tanszerekkel, laboratóriumi berendezésekkel és kísérleti eszközökkel való ellátását;

A népgazdaság előtt álló nagy feladatok megkövetelik a felsőoktatási intézményektől — különösen a műszaki egyetemektől —, hogy az egyetemi oktatás színvonalának állandó emelése mellett segítsék a műszaki kultúra, a modern technika fejlesztését, a korszerű technikai eljárások kidolgozását és bevezetését,

' íFalyíaiáú