Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Tegnapi közlemény folytatása) 2. A népgazdasági szükségletek ki­elégítése, különösen a lakosság húsel­látásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés je­lentős fejlesztését, mindenekelőtt a ho­zamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati ter­mékek termelését, a hízott sertését 25 —30 százalékkal, a tejét 35—40 száza­lékkal, a tojásét 4>edig 20—25 száza­lékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmar­ha-állomány 1960-ra mintegy öt száza­lékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 ezerről egymillióra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságossá­gának fokozása érdekében a sertésállo­mányt a második ötéves terv során ál­talában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíte­ni kell a hizlalás időtartamát. A juhál­lományt öt év alatt 25—30 százalékkal ;<ell növelni. A mezőgazdasági és szál­lítási munkák gépesítésével összhang­ban, 200 ezer darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvo­nalát a mesterséges megtermékenyí­tés széleskörű elterjesztésével is nö­velni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960-ban 30 mil­lió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és terme­lőszövetkezetekben a baromt'itartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak ván- dorólaztatását. Az állattenyésztés, az állati termék- íernielés szemes- és szálastakarmány­szükségletét a második ötéves terv fo­lyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmánygabona vetés- területét az 1955. évihez képest 1960-ra 350 000—400 000 katasztrális holddal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 30 000—70 000 katasztrális holddal, ezen­kívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmánygabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucerna­termelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakar­mánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell ké­szíteni. Elő kell mozdítani a takarmá­nyok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fe­hérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. 3. A növénytermelés és az állatte­nyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényege­sen több és korszerűbb gépet kell biz­tosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erő- géptípust kell gyártani: nehéz lánctal­pas traktort, univerzális traktort és magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozot­tabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mezőgazdaság erő- és mun­kagépeit gumikerékkel és munkavé­delmi felszerelésekkel. Meg kell való­sítani a hazai dicselmotorok csereda­rabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell me­zőgazdasági gépek beszerzésére fordíta­ni, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — első­sorban a gabonafélék — összes munka- folyamatainak teljes gépesítését. Nagy­mértékben kell előrevinni a kapásnövé­nyek — elsősorban a kukorica —, vala­mint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A trak­torállomány (15 lóerős traktorra átszá­mítva) öt év alatt mintegy 19 000 darab­bal növekedjék. Ezáltal az egy traktor- egységre jutó szántóterületet 404 ka­tasztrális holdról mintegy 230 kataszt­rális holdra kell csökkenteni; (Vastagon szedtük az irán.vclv-ícrve- ceten etiköiölt változtatásokat,) A növényápolási munkáknak az álla­mi gazdaságokban 95 százalékos, a ter­melőszövetkezetekben 65 százalékos gé­pesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43. százalékra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30 féle hordozott cs félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelő- szövetkezetekben 70 százalékra kell gé­pesíteni. Az 1956—1960-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplő­gépet, több mint 1400 kévekötő-aratógé­pet, több mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cu­korrépa-kombájnt, jelentős számú bur­gonyaültető és burgonyabetakarító gé­pet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését je­lentős mértékben fokozni és tökélete­síteni kell, s meg kell oldani a szer- vestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a me­zőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia fel- használását a mezőgazdaságban. A má­sodik ötéves terv folyamán meg kell va­lósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshá­lózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munka- folyamatait, mindenekelőtt a takar­mányelőkészítést, a szállítást és az ita­tást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlő- termelés gépesítését, elsősorban a nagy­üzemi talajmüvelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében bizto­sítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csörlőket, valamint porozó-, permetező-, osztályo­zó- és csomagológépeket. A megnövekedett gépállomány meg­óvása érdekében — a lehetőséghez ké­pest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomáso­kat. Bővíteni kell felszerelésüket, mint­egy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddi­ginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazda­sági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a ter­melőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesíté­sével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövet­kezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniük az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasz­toknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesít­ményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mi­előbb kikovácsolódjélc az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktoro­sok vándorlása. 5. A meglevő mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gaz­daság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításá­nál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell töre­kedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazda- sági termelőszövetkezeti típus előnyei­nek hangsúlyozása mellett, minden meg­kötés nélkül, lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell se­gíteni az alacsonyabb típusú termelő­szövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell tá­mogatni a földművesszövetkezeti moz­galmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok mű­ködését, amelyek az egyénileg dolgozó) parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példa­mutató szocialista nagyüzemekké válja­nak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor haté­kony támogatást kell nyújtani az újon­nan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gaz­dálkodásuk megalapozásához, hogy ter­melésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4,1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelő­szövetkezetekben többek között mintegy 190 000 szarvasmarha-férőhelyet és 1— 1,2 millió köbméter befogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a má­sodik ötéves terv során összesen 2,6 mil­liárd forint hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkeze­tek fokozzák a saját erőből történő épít­kezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megol­dások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbetonváz­szerkezetű épületek építését is. A ter­melőszövetkezetek anyagellátását lé­nyegesen egyszerűsíteni kell. Hitelek­kel, valamint a szükséges gépi beren­dezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek kiilön- külön vagy összefogva saját építő­anyagelőállító (tégla, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat lé­tesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállí­táshoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű uni­verzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágya-mennyiséget — hatóanyag­ban kifejezve — az 1955. évi tíz kilo­grammról 1960-ban mintegy 25 kilo­grammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükséges­sé teszi, hogy a termelőszövetkezetek­ben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek. maguk alakítsák ki a minta-alapsza­bály figyelembevételével saját alap­szabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állatte­nyésztést és az ehhez szükséges nagy­üzemi elhelyezést, lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az ál­lattenyésztés egyidejű fejlesztésének biz­tosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji ke­reteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezet­be, ahogyan megteremtették az elhe­lyezés lehetőségét és a közös gazda­ságban szükséges takarmányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 szá­zalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor ta­karmánnyal együtt be kell vinni a kö­zös gazdaságba. A felesleges lóállo­mányt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti ta­gok érdekeltségét a termelés ncvelésé- ben. Lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül termékeiket elő­nyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszö­vetkezeti bizományi értékesítés, a sza­badpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üze­meknek. kórházaknak, intézmények­nek történő eladás) cs ezzel is fokoz­hassák jövedelmüket, El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozá­sokat és egyéb megkötöttségeket. Álla­milag is támogatni kell a termelőszö­vetkezeteket abban, hogy helyi jelen­tőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pá­linkafőző, seprűkötő, gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nádpallóké- szítő stb üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon értékesít­hessék. Támogatni kell a termelőszö­vetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénzbevé­telének fokozása révén és részben álla­mi hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok évközben rendszeresen pénzjövedelemhez jussa­nak. A munkaképtelen cs öreg termelő­szövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszkö­zeiből — intézményesen meg kell ol­dani. 6. A második ötéves terv megvalósí­tása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy ter­melésüket jelentősen fejlesszék és gaz­daságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öl év alatt mintegy 2,7 millárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük egy kát. holdjára jutó műtrágya meny- nyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-bar 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gaz­daságok növénytermelésének és állatte­nyésztésének hozama, valamint áruter­melésének aránya jelentősen megha­ladja az országos átlagot. Az állam gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére, hozzá vetői egeser kenyérgabonából 30 százalékkal, cukor­répából 45 százalékkal, vágóállatból 7t százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyap­júból 100 százalékkal, borból 70 száza­lékkal növeljék árutermelésüket. A ter­melékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv fo­lyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének terv­be vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelé­süket. E?ért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyek­nek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők mű­trágyával és növényvédőszerrel való el­látását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az egy kát. hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére keli emelni az egyéni gazdaságokban. Lehe­tővé kell tenni számukra különféle ter­melési eszközök és anyagok beszerzését; Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, vala­mint facsemete- és szőlőszaporító anya­got számukra juttatni. Mind a növény- termelés, mind az állattenyésztés terü­letén fejleszteni kell a dolgozó paraszt­ság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshizlalási. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 szá­zalékkal több naposbai’omfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és az állatte­nyésztés hozamainak emelésével jelen­tősen növelni kell a mezőgazdaság min­den szektorában a 100 kát. holdra est árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest, 1960-ra a beadás: kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, vala­mint az állami felvásárlás útján a köz­ponti készletbe kerülő árumennyiség 36 —35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségé­nek növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehető­séget kell adni, hogy a parasztság nö­velje termékeinek szabadpiaci értékesí­tését is. Ki kell terjeszteni a földművesszövet­kezetek tevékenységét, egyrészt a pa­rasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt venniök a mezőgazdaságnak kisgépekkel, vala­mint a termeléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal való ellátásá­ban. Meg kell szervezni a falun a luis árusítását, az állatvágásokat decentra­lizálni kell. (Folytatás a 4. olcjajooí - \

Next

/
Thumbnails
Contents