Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-28 / 177. szám
Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Tegnapi közlemény folytatása) 2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését, a hízott sertését 25 —30 százalékkal, a tejét 35—40 százalékkal, a tojásét 4>edig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-állomány 1960-ra mintegy öt százalékkal, és a tehénállomány az 1955. évi 885 ezerről egymillióra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal ;<ell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban, 200 ezer darabbal kell csökkenteni a lóállományt. Az állattenyésztés minőségi színvonalát a mesterséges megtermékenyítés széleskörű elterjesztésével is növelni kell. A baromfi törzsállományt mintegy 25 millió darabra kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban a naposbaromfi keltetést 1960-ban 30 millió fölé kell emelni. Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben a baromt'itartás gazdaságosságának növelése érdekében el kell terjeszteni a baromfiak ván- dorólaztatását. Az állattenyésztés, az állati termék- íernielés szemes- és szálastakarmányszükségletét a második ötéves terv folyamán évről évre biztosítani kell. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell fokozni, a takarmánygabona vetés- területét az 1955. évihez képest 1960-ra 350 000—400 000 katasztrális holddal, a szálastakarmányokét pedig mintegy 30 000—70 000 katasztrális holddal, ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell növelni. A takarmánygabona össztermelése mintegy 50—52 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucernatermelést — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmányok jobb értékesítését, az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok, valamint kombinált takarmányok felhasználásával. 3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. A második ötéves terv folyamán a mezőgazdaság részére 3 alapvető erő- géptípust kell gyártani: nehéz lánctalpas traktort, univerzális traktort és magánjáró gabonabetakarító gépet. A gyártási technológia javításával, a könnyűfémek és műanyagok fokozottabb alkalmazásával a gépek súlyát csökkenteni kell. Fokozottabban kell ellátni a mezőgazdaság erő- és munkagépeit gumikerékkel és munkavédelmi felszerelésekkel. Meg kell valósítani a hazai dicselmotorok cseredarabos javítását. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munka- folyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktor- egységre jutó szántóterületet 404 katasztrális holdról mintegy 230 katasztrális holdra kell csökkenteni; (Vastagon szedtük az irán.vclv-ícrve- ceten etiköiölt változtatásokat,) A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 21 százalékról 43. százalékra kell emelni az univerzális traktorok részarányát és ezeket mintegy 25—30 féle hordozott cs félig hordozott munkagéppel kell ellátni. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelő- szövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—1960-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős számú burgonyaültető és burgonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. A műtrágya-kiszórás gépesítését jelentős mértékben fokozni és tökéletesíteni kell, s meg kell oldani a szer- vestrágya-kiszórás gépesítését. A második ötéves terv folyamán 4500 darab műtrágya-szórót kell a mezőgazdaság számára biztosítani. Fokozni kell a villamosenergia fel- használását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munka- folyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlő- termelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi talajmüvelés és növényvédelem gépesítésével. Ennek érdekében biztosítani kell speciális kerti traktorokat, hozzátartozó munkagépeket, csörlőket, valamint porozó-, permetező-, osztályozó- és csomagológépeket. A megnövekedett gépállomány megóvása érdekében — a lehetőséghez képest — gondoskodni kell az állami gazdaságokban és gépállomásokon a gépszínek fokozott építéséről. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniük az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikovácsolódjélc az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglevő mezőgazdasági termelő- szövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetek alakításánál gyors fejlődésre képes, egészséges, közös gazdaság létrehozására kell törekedni. A nálunk legfejlettebb mezőgazda- sági termelőszövetkezeti típus előnyeinek hangsúlyozása mellett, minden megkötés nélkül, lehetővé kell tenni, sőt az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakulását, valamint fokozatos fejlődését a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat és ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését, amelyek az egyénileg dolgozó) parasztok számára az együttműködés, a kollektív munka, a szövetkezéssel járó előnyök megismerésének iskolái. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése során a legkövetkezetesebben biztosítani kell az önkéntességet. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük minél előbb meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4,1 milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben többek között mintegy 190 000 szarvasmarha-férőhelyet és 1— 1,2 millió köbméter befogadóképességű silót. A beruházások végrehajtásához a második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a tsz-eknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák a saját erőből történő építkezéseiket. A helyileg kialakult olcsóbb megoldások sokféle változata mellett elő kell segíteni a vas- és vasbetonvázszerkezetű épületek építését is. A termelőszövetkezetek anyagellátását lényegesen egyszerűsíteni kell. Hitelekkel, valamint a szükséges gépi berendezések eladásával elő kell mozdítani, hogy a termelőszövetkezetek kiilön- külön vagy összefogva saját építőanyagelőállító (tégla, cserép, mész, kő, nád) üzemeket és építőbrigádokat létesítsenek. A termelőszövetkezeteknek lehetővé kell tenni, hogy vásároljanak az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépeket, tehergépkocsikat és gumikerekű univerzális traktorokat, a hozzávaló pótkocsikkal. A termelőszövetkezetekben az egy kát. holdnyi mezőgazdasági területre jutó műtrágya-mennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi tíz kilogrammról 1960-ban mintegy 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztése elengedhetetlenül szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái, maguk a tagok döntsenek. maguk alakítsák ki a minta-alapszabály figyelembevételével saját alapszabályukat is. A termelőszövetkezetekben gyors ütemben kell fejleszteni a közös állattenyésztést és az ehhez szükséges nagyüzemi elhelyezést, lényegesen meg kell javítani az állatállomány minőségét. A termelőszövetkezeti mozgalom és az állattenyésztés egyidejű fejlesztésének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a jövőben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő dolgozó parasztok a háztáji kereteket meghaladó haszonállományt olyan ütemben vigyék a szövetkezetbe, ahogyan megteremtették az elhelyezés lehetőségét és a közös gazdaságban szükséges takarmányalapot. A termelőszövetkezeti tag által a közös gazdaságba bevitt tehenek, üszők, kocák ellenértékét a 20—35 százalékos szövetkezeti alap levonásával egy összegben azonnal ki lehet fizetni. A közös gazdaság részére szükséges igás állományt a megalakuláskor takarmánnyal együtt be kell vinni a közös gazdaságba. A felesleges lóállományt a közgyűlés határozata alapján a tagok személyesen is eladhatják az alapszabálynak megfelelően. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés ncvelésé- ben. Lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségek teljesítésére szolgáló mennyiségeken felül termékeiket előnyösebben értékesíthessék (előnyös termelési szerződések, földművesszövetkezeti bizományi értékesítés, a szabadpiacon és közvetlenül az állami kiskereskedelmi vállalatoknak, üzemeknek. kórházaknak, intézményeknek történő eladás) cs ezzel is fokozhassák jövedelmüket, El kell törölni a jelenleg ezt gátló szállítási korlátozásokat és egyéb megkötöttségeket. Államilag is támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy helyi jelentőségű nyerstermékeket feldolgozó üzemeket (tejüzem, borpalackozó, pálinkafőző, seprűkötő, gyümölcs- és zöldségaszaló, konzerváló, nádpallóké- szítő stb üzemeket) létesíthessenek és ezek termékeit is szabadon értékesíthessék. Támogatni kell a termelőszövetkezeteket abban, hogy közös erővel is létesíthessenek ilyen üzemeket. Mindenekelőtt a tsz-ek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában a termelőszövetkezeti tagok évközben rendszeresen pénzjövedelemhez jussanak. A munkaképtelen cs öreg termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátását — a termelőszövetkezetek anyagi eszközeiből — intézményesen meg kell oldani. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öl év alatt mintegy 2,7 millárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük egy kát. holdjára jutó műtrágya meny- nyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-bar 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állam gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére, hozzá vetői egeser kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 7t százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tervbe vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is növeljék termelésüket. E?ért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az egy kát. hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére keli emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését; Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növény- termelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshizlalási. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbai’omfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra est árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest, 1960-ra a beadás: kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 36 —35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani, emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földművesszövetkezetek tevékenységét, egyrészt a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében, másrészt fokozottabban kell részt venniök a mezőgazdaságnak kisgépekkel, valamint a termeléshez és építkezéshez szükséges anyagokkal való ellátásában. Meg kell szervezni a falun a luis árusítását, az állatvágásokat decentralizálni kell. (Folytatás a 4. olcjajooí - \
