Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-28 / 177. szám

Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez

(folytatás a 3. oldalról)

9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben.

Fokozatosan rá kell térni a több éves szerződések rendszerére. A növénytermelés előirányzott növekedésével és a takarmány-alap kiszélesítésével összefüggésben — különös tekintettel az árutermelés nagyobb mértékű növekedésére — a mezőgazda- sági termékek minőségének megóvása érdekében, bővíteni kell a magtárak, termenyraktárak befogadóképességét. Növelni kell a szárító-, tisztítóberendezések kapacitását.

10. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítani. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani.

A fakitermelést az 1955, évi 3 124 000 Köbméterről 1960-ban 3 300 000 köbméterre kell növelni, 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését.

Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40 000 kát. hold terméketlen homokterü- ietet és 10 000—15 000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani.

Az 1956—1960. években mintegy 480 ezer holdat kell erdősíteni és fásítani.

11. öntözéses gazdálkodásunk eddigi eredményeinek fejlesztésére és megjavítására, valamint árvízvédelemre, belvízvédelemre, folyamszabályozásra, patakrendezésre, a rétek és legelők víztelenítésére, továbbá ipari szennyvíztisztító berendezésre

IV. Szállítás

A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya s a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960-ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légiközlekedést is.

1. A vasúti közlekedés teljesítménye árutonna-kilométerben lí>ü0-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék.

Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon. A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes bosszúban kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Üjszász—Szolnok,

a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonalakat.

Öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építeni Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony, vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást . is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazóközönség igényelnek messzemenő figyelembevételéről.

2. A folyami hajózás áruszállítása öt év alatt 40 százalékkal növekedjék. E célból 15 motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnák ilométer-teljesítmény mintegy 24 százalékkal növekedjék.

összesen mintegy 2,5 milliárd forintot kell beruházási és további mintegy 1,5 milliárd forintot felújítási és fenntartási keretekből fordítani.

Különösen meg kell javítani az ár- vízvédelmet és a jeges árvizek ellen való hatásos védekezést,

főként a Duna vonalán.

Árvízvédelemre mintegy háromszor annyi összeget kell fordítani, mint az első ötéves terv során. Gondoskodni kell hazai viszonyainknak megfelelő jégtörő hajók beállításáról. Erősíteni kell az árvízvédekezésnél a szomszédos dunai államokkal való együttműködést.

A belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozására, korszerűsítésére és bővítésére, valamint az erősen elvizenyősödött területek víztelenítésére, a kis Vízfolyások rendezésére összesen

kilencszer akkora beruházási, felújítási cs fenntartási költséget kell fordítani, mint az első ötéves terv idején. A belvízvédelmi és vízrendezési munkálatoknál fokozott mértékben kell társadalmi munkát is felhasználni.

12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságának legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni es a gazdaságok számára is nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék.

A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására, A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést.

Emelni kell a mezőgazdaságban dolgozók és a mezőgazdasági munka, a szaktudás és a fizikai munka társadalmi megbecsülését, s anyagilag, erkölcsileg elsősorban a termelésben elért eredményeik alapján kell a mező- gazdasági vezetőket is megbecsülni. Biztosítani kell a második ötéves terv időszakában a mezőgazdaság részére elegendő számú szakmunkás megfelelő kiképzését (tehenész, juhász, kertész, kovács, bognár stb.). A megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében egyes szakmákban be kell vezetni a mezőgazdasági üzemeknél a rendszeres tanulóképzést.

és hírközlés

Nagymértékben fejleszteni kell a du- na-tengeri hajózást, szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és közép-keleti forgalomba, öt év alatt 8 Duna-tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bocsátani,

A dunai és a balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani.

3. A gépkocsiközlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkoesiközlekedés részére öt év alatt mintegy 17 ezer új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni.

Meg kell építeni a Hatvan—Salgótarján, Budapest—Tatabánya, Miskolc --Űzd közötti pormentes, szilárd burkolatú utakat.

További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosszúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni.

4. A második ötéves terv időszakában lényegesen ki kell terjeszteni a csővezetéken történő szállítást.

Mintegy 700 kilométer hosszú új csővezetéket kell létesíteni, így meg kell építeni a Nagylengyel— Szőny, Lovászi—Pét, valamint a román országhatár—Tiszapalkonya közötti csővezetékeket.

5. A hírközlés második ötéves tervének fontos feladata, a távbeszélőhálózat további fejlesztése. A lakosság távbeszélővel való ellátottsága mintegy 30 százalékkal növekedjék. Ennek során a távbeszélő-központok állomásbefogadó képességét Budapesten 33 százalékkal, a vidéki városokban és községekben 27 százalékkal kell emelni. Folytatni kell a termelőszövetkezeteknek, az állami erdőgazdaságoknak, a gépállomásoknak a távbeszélőhálózatba való bekapcsolását. A távolsági távbeszélőszolgálat megjavítása érdekében meg kell kezdeni a helyközi kapcsolás gépesítését,

Tovább kell bővíteni a nemzetközi távbeszélőhálezatot. Korszerűsíteni kell az elavult postai épületeket.

Fontos feladat a legkorszerűbb hírközlési módok bevezetése. Budapest és mintegy 60 kilométeres körzete részére

1957-ben 30 kW-os, Miskolc és kb. 25 kilométeres körzete részére 1958-ban 5 kW-os teljesítményű televíziós adót kell üzembehelyezni. Biztosítani kell a nemV. Beruház«

A második ötéves terv időszakában a beruházásokat az ipar hazai nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és bővítésére, a műszaki színvonal emelésére, a mezőgazdaság termelésének növelésére és szocialista átalakításának anyagi megalapozására, valamint a lakásépítésre kell összpontosítani. A beruházások jelentős részét nem új létesítményekre, hanem a meglevők újjáalakítására és bővítésére, s elsősorban a gépállomány korszerűsítésére és növelésére kell fordítani. A beruházások felhasználásánál figyelembe kell venni a szocialista, tábor országai közötti együttműködés eredményeit, és ezek alapján a beruházásokat főként azokba a termelési ágakba kell irányítani, amelyek a hazai adottságoknál fogva a legkedvezőbb fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek.

1. Az 1956—60. években a népgazdaságba

állami erőforrásokból 76—78 milliárd forintot,

egyéb forrásokból további kétmilliárd forintot kell beruházni, összesen tehát mintegy 15 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában.

A beruházásokat úgy kell elosztani, hogy

az ipar 32—34 milliárd forint beruházásából a nehézipar fejlesztésére mintegy 27—29 milliárd forint jusson,

és így a nehézipar részaránya az összes beruházásokon belül, az első ötéves terv idején elért 41,3 százalékkai szemben 37—38 százalékra csökkenjen. Ugyanakkor az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben — több mint 30 százalékkal —• emelkedjék az ipari nyers- és alapanyag, valamint az energiatermelésre fordítandó beruházások összege. A második ötéves terv időszakában a vegyiparra fordított beruházások az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest, mintegy kétszeresükre, a villamos- energia-ipari beruházások mintegy más- félszeresükre, a bányászati beruházások mintegy harminc százalékkal növekednek, a kohászat és a gépipar beruházásait viszont csökkenteni kell. A könnyű- és élelmiszer-iparban öt év alatt több mint 4,6 milliárd forintot kell beruházni, csaknem 130 százalékkal többet, mint az első ötéves terv idején.

A mezőgazdaság előtt álló feladatok megalapozására a második ötéves terv során jelentősen növelni kell a mező- gazdasági beruházásokat az első ötéves terv idején megvalósítottakhoz képest, s ezáltal a mezőgazdaság részesedését az összes beruházásokból az első ötéves terv idején elért 13,6 százalékkal szemben, mintegy 17 százalékra kell emelni. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdaságba befektetendő 14 milliárd forintból a termelőszövetkezetele gazdaságába, mintegy háromszor annyit kell beruházni, mint az első ötéves terv időszakában. A termelőszövetkezetek beruházásaival elsősorban a közös állattenyésztést kell fejleszteni.

A második ötéves terv során a közlekedés korszerűsítésére és teljesítőképességének növelésére fordítandó több mint 10 milliárd forintnyi beruházásból a vasút fejlesztésére 5,3 milliárd forintot kell felhasználni, több mint másfélszer apnyit, mint az első ötéves terv idején.

A kereskedelem, a vendéglátóipar, a begyűjtés és az áruraktározás fejlesztésére öt év alatt legalább 1,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. Ebből — a nagy népgazdasági károkat okozó raktárhiány fokozatos megszüntetése céljából — legalább 660 millió forintot raktárak építésére kell felhasználni. Ezzel a kereskedelmi raktárak befogadóképességét mintegy 20 százalékkal kell növelni az első ötéves terv időszaka alatt történt 11 százalékos fejlesztéssel szemben.

Ezenkívül a tárolási lehetőség további kibővítésére a mezőgazdaságban és más területeken legalább egymilliárd forintot kell fordítani.

Lakásépítésre, a víz- és gázellátás javítására, szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre a második ötéves terv időszakában több mint 13 milliárd forintot kell beruházni, mintegy 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben.

Jelentősen növelni kell a tudományos

kutatásra fordított beruházásokat, Az

zetközi televíziós hálózathoz való csatlakozást. Elő kell készíteni a színes televízió bevezetését. Létre kell hozni az ultrarövidhullámú rádióműsoradó-háló- zatot. Az országos mikro-hullámú, vezeték nélküli távbeszélők alázat megteremtésének első lépéseként a második ötéves terv éveiben az ország mintegy harmadrészén ki kell építeni,az átviteli berendezéseket.

ás, felújítás

ipari, mezőgazdasági és egyetemi kula-» fásokra előirányzott összeget nem számítva.

a Magyar Tudományos Akadémia intézményeinek fejlesztésére — beleértve az atomkutatást is — mintegy 37» millió forintot keli fordítani,

három és félszer annyit, mint az eásc ötéves terv időszakában.

2. A bővített újratermelést a második^ ötéves terv időszakában a lehető leggazdaságosabb módon kell megvalósítani. Ezért a termelés növelésének jelentős részét nem új beruházásokkal, hanem meglevő termelőberendezések jobb kihasználásával, a géppark korszerűsítésével, a munka jobb megszervezésével kell elérni. Ily módon a meglevő terme« lőberendezések előnyösebb kiaknázásá-* val, nagyobb beruházások nélkül kelli biztosítani — hozzávetőlegesen — az öté évre előirányzott termelésnövekedésnek; acélnyersvasból 50, martinacélból 30. timföldből 40, alumíniumból 50, téglából; 75, kombájnokból 70, szerszámgépekből 80, gyapjúszövetből 90, kötöttáruból 40- cukorból 70 százalékát.

3. A beruházások hatékonyságának tokozása, a műszaki színvonal emelése céljából az 1956—1960. években a beruházásokból a gépek részarányát jelentősen» 30—32 százalékra kell emelni, szemben az első ötéves terv idején elért 21 százalékkal. A második ötéves terv időszakában 24—25 milliárd forintot kell gépi beruházásokra fordítani, 75 százalékkal többet, mint az első ötéves terv során.

4. Fordulatot kell elérni a beruházás sokra rendelkezésre álló eszközök takarékos felhasználásában. Biztosítani kel), hogy a beruházási eszközöket minden területen a legfontosabb célokra használják fel és elkerüljék a nem feltétlenül szükséges létesítmények megvalósítását. A beruházásokat a hazai viszonyok között alkalmazható legkorszerűbb technika figyelembevételével úgy kel? megvalósítani, hogy a legkisebb költség- ráfordítással a legnagyobb gazdasági eredményt lehessen elérni. Ezért a beruházások jóváhagyását alapos gazdasági számítások alapján kell végezni, és nagymértékben meg kell javítani a beruházások előkészítését.

A beruházások tervszerű, gazdaságos és határidőre való megvalósításában s beruházókat, műszaki tervezőket és kivitelezőket anyagilag is érdekeltté kell tenni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy

a vállalatok nyereségüknek a jelenleginél nagyobb részét fordíthassák a tcrmelőbcrendezcsck, valamint szociális cs kulturális intézmények fejlesztésére.

5. A második ötéves terv beruházásaival meg kell teremteni a feltételeket a népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben való továbbfejlesztéséhez. A geológiai kutatások céltudatos kiszélesítésével elő kell készíteni a szén, olaj és földgáz termelésének 1960. után való további jelentős növelését, új erőművek építésének megkezdésével lehetővé kell tenni a későbbi években is a villamosenergia-termelő berendezések ' folyamatos üzembehelyezését, meg kell indítani a Duna és Tisza energiájának nagymértékű hasznosítására irányuló előkészítő munkálatokat, fel kell készülni arra, hogy a harmadik ötéves terv folyamán az energia új forrását, az atomenergiát állítsuk a fejlődés szolgálatába, meg kell teremteni a feltételeket a vegyiparnak a harmadik ötévé* tervben való nagyarányú további fejlődéséhez, s mindezzel meg kell vetni az életszínvonal további emelésének alapját. Ki kell dolgozni a harmadik ötéves terv új létesítményeinek telepítésére vonatkozó irányelveket.

6. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a népgazdaság állóalapjainak megóvására és fenntartására. Ezért » második ötéves terv folyamán felújításokra 30 milliárd forintot kell előirányozni, háromszor többet, mint ameny- nyi az első ötéves terv éveiben erre » célra jutott.

A felújítási összegek meghatározott hányada az elhasznált gépek új gépekkel való felcserélésére legyen fordítható.

(Holnapi száiuu{xki)_an folytatjuk)