Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez (Tegnapi közlemény folytatása) Meg kell kezdeni a karbamid elő­állítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált nö­vény védőszerek készítését, fokozni kell a hormonos gyomirtószerek gyártását. A növény védőszer-termelés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek ér­téke 1960-ban az 1955. évinek 2,6—2,7- szerese legyen. A közlekedést, az ipart és a mezőgaz­daságot több és minőségileg jobb kő- olajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Ja­vítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajok rész­arányát pedig a jelenlegi tíz százalék­ról legalább 45 százalékra kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyeli kőolaj gazdaságos feldolgozását új krakkoló- üzem létesítésével, és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes ve­gyianyagok termelésére. A gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Kor­szerű, új antibiotikumok, gyógyszerké­szítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy száz százalékkal, a gépkocsiabroncsok gyár­tását 85 százalékkal kell növelni. Foko- zott mértékben kell nyers- és műgumi­ból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükség­leti cikkeket előállítani. 9. Az építőanyagipar előtt az a fel­adat áll, hogy az egyre nagyobb számú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületele­mekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezé­sek önköltségét csökkentő építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyek fokozzák az építőmunka ter­melékenységét és lehetővé teszik az épít­kezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését, Az építőanyag- ipar fejlesztésére több mint kétmilliárd forintot kell öt év alatt beruházni. Az építőanyagipar termelése a máso­dik ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A kor­szerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt min­tegy 700 ezer tonnával kell növelni, a betonelőgyártó iparban a termelés min­tegy 2,5-szeresére emelkedjék. Az eddi­ginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — rész­ben elő- és utófeszített — vasbetoneiv- mekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vasbeton vezetékoszlo­pok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazó­blokkok, fal- és födémelemek (panelek) gyártását. Az összes téglatermelés mintegy 50 százalékát az építőipar termelékeny­ségének növelése érdekében üreges gyártmányokban kell előállítani. Gon­doskodni kell a kazán- és kohósalak­nak korszerű építőanyagok gyártására való fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivitel foko­zására 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a íinomkerámia-ipar termelését. Biztosítani kell a jó minőségű hú- zottüveg-termelés széleskörű bevezeté­sét, valamint az optikai üveggyártás, a színes fémeket pótló kristályosműkő- és a színcscsempe-gyártás megvalósí­tását. Ki kell terjeszteni a hazai nyersanya­gokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását. A tűzálló anyagok termelése 1960-ban mintegy 30 százalékkal legyen több mint 1955-ben. 10. A gépiparnak az eddiginél lénye­gesen nagyobb mennyiségben, korsze­rűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, be­rendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania a népgazdaság összes ágai és a külkeres­kedelem számára, a honvédelem erősí­tésére, valamint a lakosság gyorsan fo­kozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában a gépipari termelést mintegy 70 száza­lékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3.5 mil­liárd forint beruházást kell fordítani, ínnek több mint 80 százalékát a meg­levő üzemek fejlesztésére kell feihasz- .íálni. A nemzetközi együttműködés által (Vastagon szedtük az irányelv-terve getcu eszközölt változtatásokat;) nyújtott lehetőségek felhasználásával a gépiparban az ország adottságainak leg­inkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni s olyan cikkek tömeg- termelésére kell elsősorban berendez­kedni, amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben részvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjesz­teni a sorozatgyártást, elsősorban a dieselmozdonyoknál, egyes mezőgazda­sági nagygépeknél (gabona-, kukorica­kombájn, traktorok) és az. autóbusznál. A szerszámgépgyártás több mint két­szeresére emelkedjék, különösen a ke­vésbé anyagigényes típusok (finomme­chanikai szerszámgépek), valamint a cél- és agregátgépek termelése fejlőd­jék. A golyóscsapágy-gyártást több mint 2.6-szeresére kell növelni. Különösen súlyt kell helyezni a die­selmotoros járművek gyártásának fej­lesztésére. A dieselmotorral hajtott különféle teljesítőképességű, normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kell előállítani. A második öt­éves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani. A dieselmotoros traktorok ter­melése 1960-ban érje el az 5700 dara­bot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A dieselmotorok gyártása 1960-ban, 1955-höz képest — lóerőben — mintegy hétszeresére növekedjék. A dieselmozdonyokon kívül fejlesz­teni kell a nagy teljesítményű vasúti villamosmozdonyok gyártását is, ezek­ből 1960-ban 15 darabot kell előállítani. A mezőgazdasági gépgyártást őt év alatt mintegy 110 százalékkal, a trak­torgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betaka­rító gépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar körülbelül 9000 nagy teljesítmé­nyű lánctalpas traktor, mintegy 10 000 univerzális traktor, több mint 10 000 ga­bonakombájn, mintegy 17 000 kukorica­kombájn és silókombájn gyártását biz­tosítsa. A vegyipar nagymértékű fejlesztésé­vel összhangban az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani korszerű vegyipari gé­pek gyártására. A vegyipari gépek termelését öt év alatt az 1955. évinek mintegy 2,5-szere­sére, az emelő- és szállítóberendezése­két több mint 1,6-szeresére, a szivaty- tyúk és kompresszorok gyártását több mint 1,7-szeresére, a hajógyártást több mint 1,4-szeresére kell növelni. Nagymértékben kell fokozni a víz­turbinák gyártását. Biztosítani kell bá­nyagépek, sújtólégbiztos védelmi be­rendezések, valamint korszerű építő­ipari és élelmiszeripari gépek fokozott gyártását. Pótolni kell az erősáramú ipar vi­szonylagos elmaradását. Nagy feszült­ségű és nagy teljesítményű berende­zéseket vizsgáló laboratóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a külön­böző teljesítményű diesel-elektromos mozdonyokhoz szükséges vontatómo­torokat és fődinamókat. Ki kell ala­kítani a legmegfelelőbb hűtésű 50 mff- os turbógenerátor típust, be kell ve­zetni az új nagyvasúti villamos moz­donyok gyártását. Az erősáramú ipar­nak rövid időn belül meg kell olda­nia az ipar és mezőgazdaság területén lévő automatizálási és villamosvezér­lési feladatokat. Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyomá­nyokkal rendelkező gyengeáramú gép­ipar termelését és biztosítani kell, hogy az új, korszerű gyártmányok egész so­rát állítsa elő. Főként a vákuumtechni­kai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rá­dióvevők és televíziós készülékek, frek­venciamodulált adóberendezések gyár­tására. Öt év alatt mintegy 110 000 da­rab televíziós vevőkészüléket kell gyár­tani. A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az automatikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejlesz­teni. Tovább kell fejleszteni a radiológiai (nukleáris) műszerek gyártását, a ku­tatási célokon túlmenően az iparban és a gyógyászatban történő fokozott alkalmazásuk érdekében. Tovább kell fejleszteni a geofizikai mérőműszerek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártásánál a fejlettebb készüléktípusok és a rozsdamentes acélműszerek fejlesztését kell biztosí­tani. Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 2 100 000 rádió vevőkészüléket, 60 000 tonna fém- edény-árut kell gyártani. Meg kell kezdeni az olcsó, 50—75 köbcentiméteres beépített motorral el­látott, pedállal is hajtható kerékpárok (Moped) gyártását. Rá kell térni a mo­torkerékpár-motorral hajtott négyke­rekű, fedett karosszériájű járművek gyártására. öt év alatt összesen 230 ezer motorke­rékpárt, illetve motorkerékpár-motorral hajtott járművet és 1 700 000 kerékpárt, illetve Moped-kerékpárt kell előállítani. A háztartási villamoskészülékek gyár­tását több mint háromszorosára kell nö­velni. A gépiparnak meg kell oldania az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi ágá­ban használt gépek, berendezések, jár­művek megfelelő minőségű alkatrészek­kel való rendszeres ellátását. A pótalkatrész-gyártást jelentősen fejleszteni kell úgy, hogy 1960-ban az 1955. évinek mintegy 2,5-szcrcse le­gyen. Különös gondot kell fordítani a külföld­re eladott gépek alkatrész-utánpótlása- ra. Ki kell szélesíteni a szabványosított, egységesített gépalkatrészeit alkalmazá­sát. A gépek súlyának csökkentésével, öt­vözött acélanyagok alkalmazásával az anyagmegtakarítás fokozásával 1955-höz képest 1960-ban 18—20 százalékkal kell csökkenteni a gépipar fajlagos henge- reltacél-felhasználását. Nagy súlyt kell helyezni a színes fémek helyettesítésére, egyedül a kábelgyártásnál 3350 tonna ólmot és 400 tonna rezet kell 1960-ban alumíniummal helyettesíteni. 11. A könnyűiparban öt év alatt mint­egy 25 százalékkal kell emelni a terme­lést, ezen belül a textiliparban hozzá­vetőlegesen 22 százalékkal, a konfekció- iparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 száza­lékkal. A könnyűiparban öt év alatt 2,3 milliárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek kisebb há­nyadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy bel­földön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955-ben. A könnyűipari termé­kek minőségét meg kell javítani és vá­lasztékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari ter­mékek egész sorát kell forgalomba hoz­ni. Elsősorban a jó minőségű textilanya­gok, a jó kivitelű konfekció-áruk és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyár­tását kell fejleszteni. 12. A második ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban a termelés 48—52 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfel­dolgozó iparban 47 százalékkal, a barom­fifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejipar­ban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészít­mények termelését. Az élelmiszeripari beruházásokra öt év alatt 2,2—2,4 milliárd forintot kell fordítani. A termelés kellő színvonalá­nak elérése szükségessé teszi, hogy 1960- ban a cukoripar mintegy napi 3200 ton­nával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifel­dolgozó ipar évi 6000 tonnával több ba­romfit dolgozzon fel. A sörgyárak telje­sítőképességét évi 775 000 hektoliterrel kell növelni. A hűtőházak befogadóké­pességét több mint 20 000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmisze­rek és egyéb termékek minőségét, bőví­teni kell a választékot, higiénikusabbá kell tenni az élelmiszeripari cikkek ter­melését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában je­lentősen csökkenteni kell az anyag- és készáruveszteséget. 13. Az állami heiyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az eddi­ginél jelentősen nagyobb mértékben já­ruljanak hozzá a lakosság közszükség­leti cikkekkel való ellátásához, mind job­ban. elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szük­ségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokat át kell adni a tanácsok­nak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emel­kedjék. Nagy súlyt kell helyezni u helyi (ál­lami és szövetkezeti) építőanyagipari termelés fejlesztésére és ehhez megfe­lelő anyagi feltételeket kell biztosítani. Továbbra is biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Fejleszteni kell a háziipari tevékenysé­get, és ki kell szélesíteni a háziipar ter­mékeinek értékesítését. Gondot kell for­dítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében vak' szélesebb elterjesztésére. 14. Az építőipart jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a beruházási és felújítási célkitűzéseknek megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a la­kásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi te­rületén előirányzott építkezések tervsze­rű megvalósításában. Öt év alatt az építőipar termelése ötvennégy—ötven­hat százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy egymilliárd forintot kell beruházni, ennek több mint kéthar­madát új gépekre fordítsák. Az. építési tevékenység messzemenő át­alakítását kell megindítani. Az építési munkák összpontosításá­val, a közművek illőben való megépí­tésével, az építkezések lényeges meg­gyorsításával és olcsóbbá tételével továbbá az építőiparnak, főként a lakásépítkezé­seknek előregyártás és gépesítés útján gyáripari jellegű szerelőiparrá való foko­zatos átalakítását kell elérni. Jelentősen fokozni kell az előregyár- tott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolszorosára kell növelni a felhasznált üreges tég­lák és falazóblokkok mennyiségét. Az építkezéseknél biztosítani kell a helyi anyagok minél nagyobb mér­tékű felhasználását. Az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben kell kislejtésű tetőket építeni. Az építőiparral párhuzamosan fej­leszteni kell az épületgépészeti beren­dezések előállítását. Az építőipar rendelkezésére álló gé­pek, berendezések és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé te­szi az építőipar szervezettségének foko­zását, a jelenlegi szétforgácsolt építő­ipari szervezet célszerű átalakítását. 15. Az ipar minden területén nagy gondot kell fordítani a szükséges nyers­anyagok, félkésztermékek és alkatré­szek kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesí­teni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében. Már a második ötéves terv else éveiben a készletek oly mértékben való feltöltését kell elérni, amely szükséges a termelés zavartalan me­netéhez. Ugyanakkor az ipar minden ágában — a minőség javításával cgy- időben — csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást és a legszigorúbben fel kell lépni az anyagpazarlás és selejtgyártás ellen. II. Az ipar műszak! színvonala Az egész népgazdaság további fejlő­dése megköveteli, hogy a második öt­éves terv során az ipar minden ágában gyors ütemben emelkedjék a műszaki színvonal. A nemzetközi munkamegosz­tásra támaszkodva, s felhasználva a szo­cialista tábor és a tőkésországok leg­jobb tapasztalatait, biztosítani kell a rohamosan fejlődő technika eredményei­nek fokozott meghonosítását, az élen­járó tapasztalatok széleskörű elteriesz« tését és ezzel a műszaki haladás jelen­tékeny meggy őrsi lását. A technika fejlesztésére rendelkezés­re álló eszközöket a következő alapvető feladatok megoldására kell összpontosí­tani: 1. A munka termelékenységének nö­velése és a dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítása érdekében jelentéke­nyen fokozni kell a termelőfolyamatok, (Folytatás a 1. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents