Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-27 / 176. szám

Iràpyelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második öteves tervéhez

(Folytatás a 3. oldalról)

mindenekelőtt a nehéz fizikai és az egészségre ártalmas munkák gépesítését. A fő folyamatok mellett fokozottan törekedni kell a kisegítő- és mellék- munkák gépesítésére és ezáltal el kell érni, hogy az iparban dolgozó munkások minél nagyobb részét a termelés alapfolyamatában lehessen foglalkoztatni. Egyes területeken meg kell kezdeni és ki kell terjeszteni a termelőfolyamatok automatizálását. Jelentékenyen növelni kell a gépi beruházásokat: az elavult gépek fokozatos kicserélésére, új gépek és berendezések üzembehelyezésére az iparban öt év alatt a beruházásra és a felújításra előirányzott összegekből összesen mintegy 14 milliárd forintot kell fordítani, mintegy 70 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában.

2. A gépesítés fokozását a villamosú tás kiterjesztésével kell megalapozni. Az iparban egy munkásra jutó villamosenergia felhasználását hozzávetőlegesen 44 százalékkal, az 1955. évi 5766 kWó- ról 1960-ra mintegy 8300 kWó-ra, azaz gyorsabb ütemben kell növelni, mint a munka termelékenységét.

3. Széles körben kell alkalmazni a korszerű vegyi eljárásokat az ipar különböző területein. Fokozni kell a vegyi eljárások segítségével a fémek korrózió- védelmét. Az iparban felhasznált fémeket és egyes mezőgazdasági eredetű nyersanyagokat nagyobb mértékben kell helyettesíteni vegyipari termékekkel. Növelni kell a különböző melléktermékek ég hulladékok vegyipari feldolgozását. Az egy lakosra eső műanyaga termelést 1960-ban 1,1 kilogrammra, az 1955. évinek több mint négyszeresere kell fokozni.

4. Jelentősen ki kell terjeszteni a termelési folyamatok ellenőrzésében és irányításában a műszerek használatát. Növelni kell a korszerű rádiótechnikai, elektronikus berendezések alkalmazását az ipar különböző területein. A mü- szerellátásra fordított beruházásokat öt év alatt két és félszeresére kell növelni.

5. Fordulatot kell elérni az energia- termelés és felhasználás gazdaságosságában. Arra kell törekedni, hogy a fűtőanyagokat olyan berendezésekben használják fel, amelyekben az eddiginél kedvezőbb hatásfokot lehet elérni. Növelni kell a jobb hatásfokkal hasznosítható nemesített energiahordozók felhasználását. A szenek osztályozásával, dúsításával, vegyipari feldolgozásának fokozásával, a daraszenek portalanításával, korszerűbb tüzelési eljárások alkalmazásával, az energlaátalakító és íelhasz- jnáló berendezések újjáalakításával és [korszerűsítésével, új, jobb hatásfokú [berendezések létesítésével, az erőművek és egyéb berendezések hulladékenergiájának hasznosításával 1960-ban összesen 3—3,5 millió tonna szenet kell megtakarítani.

Meg kell kezdeni az ipar hulladék- hőenergiáinak —, ahol ez gazdaságos — az épületek távfűtésére való fel- használását. Az energiagazdálkodás megjavítására öt év alatt mintegy 700 millió forint beruházást, illetve felújítást kell biztosítani.

Lényegesen növelni kell a dieselrendszerű erőgépek alkalmazását, 1957-től kezdve hazai célokra kizárólag dieselrendszerű traktorokat kell előállítani.

6. Lényegesen meg kell gyorsítani gyártmányaink korszerűsítését és a haladó technika követelményeinek megfelelő új gyártmányok kibocsátását. Gondoskodni kell korszerű gyártmányaink állandó továbbfejlesztéséről is. A gyártmányfejlesztésnél a hazai szükségletek lehető legjobb kielégítése mellett elsősorban a külkereskedelem; igényeire, a kivitel gazdaságosságának tokozására kell tekintettel lenni.

Ebből a szempontból különös gondot kell fordítani a termékekhez felhasznált anyagok, elsősorban importanyagok mennyiségének csökkentésére, a gépek súlyának leszállítására, a gyártmányok minőségének, tartósságának fokozására.

E célok megvalósítására

fejleszteni kell a legfontosabb iparági kutató- és tervezőintézeteket, azok gépi, laboratóriumi és kísérleti berendezéseit, eszközeit, valamint az üzemek szerkesztő és kutató részlegeit.

Az egyes iparágakban a főbb műszaki fejlesztési célkitűzések a következük:

a) A szénbányászatban fő feladat a bányaüzemek minél nagyobb részében a gépesítésre alkalmas fejtési rendszerek széleskörű kiterjesztése, a korszerű vágatbiztosítások alkalmazásának kiszélesítése, a robbantástechnika fejlesztése, a Kóla-file nyllszekimdumos robbantás

elterjesztése, a külszíni és föld alatti munkálatok gépesítése.

Az ötéves tervidőszak végére a géppel jövesztett és géppel felrakott szén mennyiségét mintegy tízszeresére kell emelni és ezzel el kell érni, hogy a jövesztés gépesítésének foka mintegy 9 százalékra, a rakodásé 22—25 százalékra emelkedjék. A munkahelyi szállítás gépesítésének foka 1960-ban 70 százalékot érjen el. Meg kell valósítani legalább három bányaüzem teljes gépesítését.

b) A kőolajkutatás meggyorsítása szükségessé teszi a fúrási technológia fejlesztését. Szélesebb körben kell alkalmazni a jól bevált sugáröbhtésű fúrást. Elkeli érni, hogy az ötéves terv végére a fúróberendezések 40 százaléka a legkorszerűbb turbinás eljárással működjék. A rádióaktív és egyéb korszerű eljárások bevezetésével tökéletesíteni kell a fúrólyukak vizsgálatát. A kőolajtermelésnél — elsősorban a dél-zalai lelőhelyeken — a kutakba irányuló olaj beáramlás fokozására nagyobb mértékben kell másodlagos termelési eljárásokat alkalmazni.

c) A villamosenergia-fejlesztés gazdaságosságának megjavítása céljából rá kell térni a jelenlegi berendezéseknél nagyobb teljesítőképességű és jobb hatásfokú kazánok és turbinák alkalmazására és ezzel el kell érni, hogy a nagy energia telepek átlagos kazánteljesítménye 58 százalékkal, az áramfejlesztő gépegységek átlagos teljesítménye 48 százalékkal növekedjék, Az energiaszolgáltatás biztonsága érdekében mind az országos 120 000 voltos, mind a közép- feszültségű vezetékeken fokozni kell a távolságvédelmi, földzárlat-védelmi és önműködő visszakapcsolást biztosító berendezések alkalmazását. Csökkenteni kell a hálózati veszteséget.

d) A vaskohászatban a nagyolvasztóknál fokozatosan meg kell kezdeni a magas toroknyomás alkalmazását. A második ötéves terv végére a kohóknál az adagolást teljesen gépesíteni kell Az acéltermelésben az ócskavas-felhasználás csökkentése céljából be kell vezetni a szélfrissiléses eljárást és az oxigén alkalmazását. 1960-ban a gyártott acél mintegy 10 százaléka konverteres eljárással készüljön.

Gondoskodni kell alacsony aknás klskohó létesítéséről íetromangón kísérleti gyártása céljára.

A hegesztett szerkezeteknél használt acélok folyási határát emelni kell. A hengerlésnél, kovácsolásnál, öntésnél olyan technológiai javításokat kell eszközölni, amelyekkel számottevő fajlagos anyagmegtakarítás érhető el. Meg kell oldani a kohászatban a hulladékenergiák és melléktermékek nagyobb mértékű hasznosítását.

e) A gépiparban számos korszerű, új gyártmány bevezetése mellett, elsősorban a termelékenyebb és takarékosabb anyagfelhasználást lehetővé tevő gyártási eljárások széleskörű alkalmazására van szükség. Nagymértékben kell fejleszteni a forgácsmentes megmunkálógépek gyártását és alkalmazását hideg- és melegalakításhoz. Elsősorban az ex- center-prések, könnyű légkalapácsok, a hidraulikus kovácsprések és egyéb Kovácsipari berendezések alkalmazását kell fokozni.

Gondoskodni kell az öntödék korszerűsítéséről, az öntödei munkafolyamatok fokozott gépesítéséről.

A híradástechnikai iparban a vákuumtechnikai, átviteltechnikai és mikrohullámú berendezések egész, soránál, valamint a rádiótechnika terén a legfejlettebb műszaki színvonalat kell elérni. A híradástechnikai Ipar valamennyi ágában fontos feladat a berendezések és alkatrészek miniatűr kivitelezése és szélsőséges klimatikus viszonyokkal szembeni ellenállásuk fokozása. Előre kell vinni a különböző félvezetők kutatását és alkalmazását. Ki kell fejleszieni számos különleges híradástechnikai anyag hazai gyártását.

A híradástechnikai alapanyaggyártás fejlesztésére mintegy 150 millió forintot kell fordítani, új üveggyár, kerámiaüzem, hryptongyár stb. létesítése céljából.

1) A vegyiparban a korszerű technológiai folyamatok egész sorát, köztük kis- és nagynyomású, katalitikus eljárásokat kell alkalmazni, elsősorban a földgáz és a kőolaj feldolgozásánál. A szakaszos termelésről több területen folyamatos termelésre kelj rátérni. A vegyipari folyamatokat a technológia korszerűsítésével meg kell gyorsítani. Lényegesen fokozni kell a vegyi folyamatoknak műszerekkel való ellenőrzését.

g) Az építőiparban célul kell kitűzni a munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének fokozását oly mértékben, hogy 1960-ra a földmunkák gépesítésének foka érje el a 67 százalékot, a betonkeverés a 90 százalékot. Célul kell kitűzni továbbá az előregyártott

elemek és szerkezetek felhasználásának nagymérvű fokozását,

jelentősen növelni kell a feszített vasbeton-szerkezet részarányát.

Az előregyártóit elemeket és szerkezeteket emelő gépek számát kihasználásuk jelentős növelése mellett öt év alatt meg kell kétszerezni. Kiterjedtebben kell alkalmazni a gépeket a vakolás, parketta- gyalulás, meszelés és festés elvégzésere. Az építőanyagiparban jelentősen fokozni és korszerűsíteni kell a nyersanyagkitermelést, a szállítás és rakodás gépesítését és tovább kell fejleszteni a szárítás, valamint az égetés technikáját.

h) A könnyűiparban fokozott ütemben kell folytatni az elavult termelőberen- dezések kicserélését, felújítását, hogy ezzel jelentős mértékben növekedjék a termelékenység. A textiliparban az automata szövőgépek számát 1960-ra 1955-höz képest, két és félszeresére kell

III. Mező

A mezőgazdaságban a második ötéves terv során fő feladat: a mezőgazdasági termelés és terméshozamok általános fellendítése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének előbbrevitele. E célokat mindenekelőtt a szocialista nagyüzemek termelésének fejlesztése és kiterjesztése, gazdálkodásuk megjavítása, valamint az egyénileg gazdálkodók termelésének fokozatos növelése útján kell elérni.

Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1060-ban a kenyérgabona-termelés az 1955. évi 27 millió mázsáról

29—30 millió mázsára,

a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra,

a gyapjiitermclés 58 000 mázsáról 85 000—90 000 mázsára emelkedjék.

A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének, gépesítésének, villamosításának, valamint kemizálásának jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényrejuttatá- súval kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben.

A szocialista nagyüzemi gazdaságokban úgy kell emelni a termelés színvonalát, az üzéini szervezettséget és jövedelmezőséget, hogy a dolgozó parasztság mind nagyobb mértékben meggyőződjék a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, 1960- ig többségében rátérjen a közös gazdálkodás útjára és ezáltal a tervidőszak végére a mezőgazdaságban is túlsúlyba kerüljön a szocialista szektor.

A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy egymilliárd forintos beruházása.

1. A növénytermesztést belterjes irányban kell fejleszteni, a takarmánytermelés, az ipari növények, valamint a kertészeti termékek termelésének növelésével.

Meg kell teremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús-zsírtermelés növelésének legfontosabb feltételét. Ugyanakkor a mezőgazdaságnak biztosítania kell az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő mennyiségű állami kenyérgabonatartalék képzését.

A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves terv időszakában elért átlaghoz képest 1956—1960- ban a kalászosok höldankénti terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni.

A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét legalább 150 ezer kát. holddal kell növelni, öt év alatt mintegy félmillió hold gyenge termőképességű, szikes, savanyú és homoktalaj javítását kell megoldani és további mintegy félmillió holdon zöldlránővelni; Megfelelő műszaki Intézkedé*' sekkel kell biztosítani, hogy 1960-ban a szintetikus fonalak aránya a selyem-, kötszövött- és rövidáruiparban felhasznált összes selyemfonalhoz viszonyítva meghaladja a 17 százalékot (az 1055. évi mintegy három százalékkal szemben), a viszkózaműszál felhasználásának aránya a pamutiparban 16 százalék felet! legyen (1955: 8 százalék), a farostlemez felhasználása a bútor- és vegyes faiparban az összes enyvezett lemezfelhasználás 94 százalékát érje el (1955: 29 százalék.)

1) Az élelmiszeriparban célul kell kitűzni a legmunkaigényesebb gyártás; folyamatok gépesítését, a szalagrend' szerű gyártás kiterjesztését, a műszer- ellátás fokozását, valamint egyes szintetikus vegyianyagok felhasználásét. A konzerv-, cukor- és malomiparban fokozni kell az anyagmozgatás gépesítését.

Az ipar minden ágában növelni kell az anyagi ösztönzést a haladó technika elterjesztésére, a korszerű, új gyártmányok bevezetésére.

gazdaság

gyázússal kell a talaj termőértjét növelni, kiterjesztve a zöldtrágyázást * szervesanyagokban szegény, kötött talajokra.

A talajerózió további pusztításának megakadályozására hatékony intézkedéseket kell tenni.

A második ötéves terv időszaka alatt u kukorica vetésterületét mintegy US százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kel) növelni.

Hatékonyabbá kell tenni a szerves- trágya és trágyalé kezelését és felhasználását,

a tőzeget fokozatosan a mezőgazdaság* részére kell fölhasználni a talajerő utánpótlásáru.

A Duna—Tisza közén kitermelt tőzegei teljes egészében a mezőgazdaság rendelkezésére kell bocsátani. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban ki- iejezve — egy katasztrális holdon átlagosan az 1955. évi 5,0 kilogramm helyett 19,9 kilogrammot, nitrogénműtrágyából pedig 1,7 kilogramm helyett 9 kilogrammot kell felhasználni.

A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédöszert kell alkalmazni- 1960-ban több mint 800 000 kát. hold szántóterületen kell vegyszeresen gyomirtást végezni az 1953. évi 160 000 kát. holddal szemben.

Ki kell kísérletezni és fokozatosai; be kell vezetni a legelők vegyszerei gyomirtását.

Rendbe kell hozni a meglevő öntözőtelepék műszaki felszereléséit Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát, holdról 1960-ban 240 000 kát. holdra kel) növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére.

Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell ki használni a helyi energiaforrásokat me- legházi kertészetek létesítésére.

öt év alatt mintegy kétszeresére kel; növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét és faállományát, amellett fejleszteni kell a háztáji gyümölcsösöké: is.

A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a kiöregedett szőlők felújítása és a tőkehiány pótlása. A jelenlegi szőlőterület fenntartása érdekében

mintegy 36 00« katasztrális hold szőlői kell telepíteni,

növelve a csemegefajták arányát. Jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány-ter- melést és zöldoltványok készítését. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban a Tokaj-hegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felúj Kását.

A magyar bor minőségének», javítása érdekében a szőlőtermelés fejlesztésével együtt a borászatot is korszerűsíteni kell.

A zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és bortermelés árutermelésének növelése, a minőség megjavítása érdekében

biztosítani kell a megtermelt termékek mennyiségéhez, szükséges tároló- helyeket. berendezéseket és különféle eszközöket.

A rétek és legelők terméshozamát 10 —15 százalékkal kell növelni. Nagy gon. dot kell fordítani az elhanyagolt jegelők fűtermésének fokozására, a rétek ér legelők javítására.

(Holnapi számunkban folytatjuk)