Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-25 / 174. szám

A ucpgazdasáv fejlesztésével a népjólét emeléséért nyésztés gyorsabban fejlődik, mint a növénytermelés és rész­aránya valamelyest növekszik. Az állatállományon belül növek­szik a szarvasmarha aránya. Nö­vekszik a munkaigényes kultú­rák — különösen a kukorica, cu­korrépa, szálastakarmányok, hü­velyesek, takarmánymagvak — aránya. A belterjesség növelését teszi lehetővé az öntözött terü­let mintegy 50 százalékos kiter­jesztése is. A tervezet szerint majdnem kétszeresre növekszik a lucernaniag-termesztés terüle­te és emelkedik a vöröshere- magtermesztés is. A magter­mesztés kiterjesztése összefügg nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel, me­lyek szerint Magyarország je­lentős mennyiségben szállít a szocialista oszágoknak különféle magvakat. Ugyancsak nemzetközi megál­lapodás támasztja alá a gyü­mölcstermesztés fejlesztését. A nagyüzemi gyümölcsösök terü­lete a második ötéves terv idő­szakában, a tervezet szerint 85 százalékkal növekszik. Az ex­port- és belföldi fogyasztás cél­jára szolgáló nagyüzemi gyü­mölcstermesztés jelentős fejlesz­tésén kívül, lényegesen megja­(Folytatás a 2. oldalról.) A közlekedésnek nagy jelen­tősége van a növekvő mennyi­ségű ipari és mezőgazdasági ter­mék elszállításában, a lakos­ság utazási kényelmének foko­zásában. A közlekedésnek a népgazdaságban betöltött nagy szerepe szükségessé teszi min­denekelőtt a vasúti és a teher­gépkocsiszállítás korszerűsítését. A vasúti közlekedés fejleszté­sének fő iránya a dieselesítés ás a villamosítás, öt év alatt iparunk több mint 300 különbö­ző teljesítményű diesel-, illetve diesel-elektromos ' mozdonyt gyárt közlekedésünk számára. Az irányelvek a vasútvonalak villamosításának viszonylag sze­rény előirányzatát tartalmaz­zák. 1960-ra a vasút villamos- mozdony-parkja mintegy 30 vil­lamosmozdonnyal növekszik. Nagyobb arányú hálózatfejlesz­tés a második ötéves terv idő­szakában nem lehetséges, mert az 1960-ra rendelkezésre álló villamosmozdonypark nem lenne elegendő további villamosított vonalak forgalmának lebonyolí­tásához. A vasúti szállításban jelentős lépést teszünk előre azzal, hogy a javaslat szerint öt év alatt mintegy 11 000 db teherkocsit kap a vasút, ami a teherkocsi- állomány összes raksúlykapaci­tását csaknem 30 százalékkal nö­veli. Meg kell azonban monda­nunk, hogy ennek ellenére to­vábbra is még sok, csak gazda­ságtalanul üzemben tartható vasúti kocsival rendelkezünk. A vasúti szállítás megjavításá­ban a beruházásokon kívül nagy jelentősége van a felesleges szállítások kiküszöbölésének. Ha tervszerűbbé tesszük a szállítá­sokat, ha következetes szerve­zéssel csökkentjük az átlagos szállítási távolságot, csökkennek a vasúttal szemben támasztott szállítási követelmények is. A szállítások gazdaságosságá­nak fokozásában és a devizában j elentkező fuvardíj -kiadásaink csökkentésében számottevő je­lentősége van a tervbevett 8 Duna-tengerjáró hajó forgalom­ba állításának; A második ötéves terv során az összes szállításokban növek­szik a gépkocsi-szállítás rész­aránya. Ez lehetővé teszi egy­részt a vasút tehermentesítését a rövidebb távú szállítások alól, másrészt a kevésbé gazdaságos lófogatú járművek fokozatos ki­cserélését. Igen nagy szükség van a köz­utak állapotának javítására, az uiak fejlesztésére és korszerűsí­tésére. Az irányelv-tervezet vi­tája rámutatott arra, hogy az Irányelvek nem számoltak elég­gé ' ezekkel a követelményekkel. Ezért a közlekedés beruházási vítjuk a házi kertek gyümölcs­fa-oltványokkal való ellátását is. Erre a célra a második ötéves terv során mintegy 15 millió gyü­mölcsfa-oltványt hozunk forga­lomba. A szőlő- és borellátás, vala­mint az export további megja­vításának alapvető feltétele sző­lőterületeink állagának és ter­mőképességének helyreállítása. A lakosság ellátása és az ex­port fokozása szempontjából igen jelentős .feladat a zöldség­félék termesztésének további fejlesztése is. Ezért meg kell erősítenünk a helyi tanácsoknál a kertészet szakmai irányítását. A gépesítés fokozása, a talaj- javítás, a műtrágyafelhasználás növekedése, a mezőgazdaság ké­zi munkaigényének biztosítása és az irányelvekben felsorolt többi intézkedés olyan ténye­zők, amelyek együttes hatása lehetővé teszi — a vetésterv ará­nyainak lényegesebb megváltoz­tatása nélkül is — mezőgazda­sági termelésünk belterjességé­nek fokozását, a tervezett ter­mésnövekedés elérését. A mező- gazdasági terv teljesítésének fel­tételei adva vannak. Megvalósí­tásukhoz azonban a párt és a kormány sokoldalú intézkedése, egész dolgozó népünk nagyará­nyú erőfeszítése szükséges. keretéből a pormentes, szilárd burkolatú utak építésére fordí­tandó összeget fel kell emelni. A városi közlekedés megjaví­tásának fő útja a második öt­éves terv időszakában a felszíni közlekedés korszerűsítése, főleg a villamosok, az autóbuszok és trolibuszok befogadóképességé­nek a fokozásával. Ezt azért szükséges hangsú­lyozni, mert több hozzászóló ja­vasolta a budapesti földalatti vasút építésének gyorsabb foly­tatását és első szakaszának be­fejezését a második ötéves terv során. A földalatti vasút meg­kezdett szakaszának befejezése még több százmillió forint be­ruházást igényel. Ugyanakkor üzembe helyezése önmagában még nem elegendő a főváros közlekedési nehézségeinek meg­oldására; ehhez mindenekelőtt a felszíni közlekedés fejlesztése szükséges. Mivel a "második öt­éves terv időszakában a föld­alatti vasút befejezését és a fel- szirti közlekedés kívánatos mér­tékű fejlesztését együtt nem tudjuk megoldani, elsősorban a felszíni járműforgalom fejlesz­tését kell biztosítani. Ezenkívül természetesen gondoskodnunk kell a földalatti vasút eddig megépült létesítményeinek meg­óvásáról, és arról, hogy a fel­színi közlekedés sürgető felada­tainak megoldása után az épít­kezés folytatódjék, és első sza­kasza a harmadik ötéves terv­ben üzembe helyezhető legyen. A budapesti közlekedésnek sokat vitatott kérdése még az Erzsébet-híd megépítése. A helyzet itt is hasonló: az Erzsé­bet-híd megépítése kívánatos. Mivel azonban a közlekedés be­ruházási összegének emelésére nincs mód, a híd megépítése a második ötéves terv időszaká­ban csak más közlekedési ágak szintén fontos beruházásainak a rovására lenne megvalósítható. Ezért építéséhez csak a máso­dik ötéves terv végén tudunk hozzáfogni; A második ötéves terv folya­mán meghonosítjuk országunk­ban a híradástechnika új és rendkívül gyorsan fejlődő ága­zatát — a televíziót. A televízió fejlesztése során két televíziós adóállomást he­lyezünk üzembe: az egyiket 1957-ben Budapesten, a mási­kat 1958-ban Miskolcon; 1960-ig biztosítjuk a nemzetközi televí­ziós-hálózathoz való csatlako­zást és előkészítjük a színes te­levízió bevezetését; A televíziós műsorszóró-háló­zat fejlesztésével egyidejűleg [ megkezdjük a sokcsatornás táv­beszélőhálózat fejlesztését is. Öt év alatt Budapest és az ipari és közigazgatási szempontból el­sősorban fontos városok között kell vezetéknélküli mikrohullá­mú távbeszélő-kapcsolatot lé­tesíteni; Jelentős lépéseket teszünk a hazai ultrarövidhullámú háló­A magyar népgazdaságban a külkereskedelemnek igen nagy jelentősége van; ennek egyik legfőbb oka. hogy hazánk ipari nyersanyagellátásának jelentős részét a külkereskedelem útján kell biztosítani; Külkereskedelmi helyzetünket megnehezíti az a tény, hogy nemcsak a tervidőszakban be­hozott arukért kell fizetnünk, hanem törlesztenünk kell az el­múlt években megnőtt, főként árubeszerzésből származó kül­földi adósságainkat, és eleget kell tennünk egyéb fizetési kö­telezettségeinknek is, például a jugoszláv—magyar pénzügyi megállapodásban foglalt 85 mil­lió dolláros, azaz csaknem 1 mil­liárd devizaforintos fizetési kö­telezettségnek Külföldi tartozásainkkal kap­csolatban sok téves nézet ter­jedt eL Ezért válaszolni kell arra a kérdésre, hogy miképp keletkeztek ezek az adósságok. Tartozásaink keletkezéséhez 1953-ig kétségtelenül hozzájá­rult az, hogy a túlzott iparosítás s az ezzel összefüggő beruházá­sok meghaladták népgazdasá­gunk teherbíró képességét. Ezért országunk külföldi hitelek igénybevételére szorult. 1949 és 1953 között, amikor a nemzet­közi helyzet rendkívül kiélezett volt, nagy összeget kellett for­dítanunk a honvédelemre és a honvédelemmel összefüggő be­ruházásokra. Ez a tény maga is jelentősen növelte import­szükségletünket és újabb hite­lek felvételéhez vezetett. De 1953-ig tartozásaink nagyobb­részt szocialista országokkal Pártunknak az ország felvi­rágzásáért vívott harca, egész tevékenysége arra irányul, hogy jobb és szebb életet biztosítson a magyar nép számára. Második ötéves tervünk központi feladata népünk anyagi jólétének emelé­se, növekvő kulturális igényei­nek fokozott kielégítése. A második ötéves terv irány­elvei a munkások és alkalma­zottak egy keresőre eső reálbé­rének legalább 25 százalékos, a parasztság pénzbeli és termé­szetbeni jövedelmének mintegy 25 százalékos növelését tűzik ki célul. Az irányelvek a lakosság fogyasztását 1960-ban — 1955- höz képest — 34—35 százalékkal magasabban irányozzák elő. Az irányelvek vitája során több ol­dalról felvetették azt a kérdést, nem lehetne-e az életszínvonal növelésének előirányzott üte­mét tovább fokozni. Azt hiszem nem szükséges meggyőzni sen­kit sem arról, hogy helytelen lenne a tervben jelenleg szerep­lő tartalékokat megszüntetni vagy csökkenteni, és ezek rovására növelni a reálbér- emelés előirányzatát; Az sem lenne helyes, ha a beruházások rovására növelnők az életszínvo­nalat, mert ez lassítaná az ipar és mezőgazdaság fejlesztését és nagyon rövid idő alatt gátjává válna az életszínvonal további növekedésének. Az életszínvonal növekedése előirányzatának meghatározásá­nál abból indultunk ki, hogy inkább szerényebben tervezzünk, de terveinket biztosan valóra váltsuk, sőt lehetőleg túlteljesít­sük; Joggal merül fel azonban a kérdés: mi biztosítja, hogy az életszínvonal-emelés az elő­irányzott mértékben megvaló­sul, figyelembe véve, hogy az el­ső ötéves ten? során éppen ezen a területen maradtunk el legin­kább a kitűzött céloktól; Az életszínvonal tervezett eme­lésének feltétele — a. terme­zat kiépítésére is; öt év alatt több ultrarövidhullámú állo­mást építünk és ezzel a háló­zattal az ország területének egy részén külső zavaroktól mentes és kiváló hangminőségű műsor- sugárzást biztosítunk, szemben állottak fenn, csekély, évi 2 százalékos kamat mellett. 1953 második felében és 1954- ben fizetési helyzetünk lényege­sen rosszabbodott. Ebben az időszakban a tőkés országokkal szemben fennálló tartozásunk igen jelentősen megnőtt. Ennek legfőbb oka, hogy a jobboldali elhajlás következtében a be­gyűjtési fegyelem meglazult és 1955 első felében a mezőgazda- sági kivitel csökkent, sőt igen jelentős mezőgazdasági termék­behozatalra szorultunk, amelyet döntően hitelekből kellett biz­tosítani. Ugyanakkor a termelés egy helyben topogása akadályoz­ta az ipari kiviteli terv teljesí­tését, az export növelését, Ezen túlmenően őszintén meg kell mondanunk azt is, hogy 1953- ban és 1954-ben az életszínvo­nal emelését a beruházások csökkentésén kívül részint kül­földi tartozásunk növeléséből fedeztük, ✓ A fizetési helyzet 1953—54. évi romlásában ezek szerint fontos szerepe volt a jobboldali oppor­tunizmus érvényesülésének. — Egyes közgazdászok olyan néze­teket terjesztettek, hogy a jobb­oldali elhajlásnak az adósságok keletkezéséhez semmi köze sem lehetett, és ezt a megállapítást azzal indokolták, hogy a tarto­zások összege tovább nőtt 1955- ben is, amikor pedig jobboldali elhajlásról már nem lehet be­szélni. A valóság ezzel szemben az, hogy 1955 második felében sike­rült megállítani a tartozások to­vábbi növekedését. 1956-ban lési tervek teljesítésén túl — mindenekelőtt az, hogy megva­lósuljon a munka termelékeny­ségének előirányzott emelkedé­se, és az önköltség tervezett csökkentése az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A termelésre, a munka ter­melékenységére és az önköltség csökkentésére vonatkazó tervek az iparban és a mezőgazdaság­ban is összehasonlíthatatlanul megalapozottabbak, mint az első ötéves tervben voltak. Ez összefügg az előirányzott fejlő­dés viszonylag mérsékelt üte­Az életszínvonal javítását szolgáló gyakorlati intézkedése­ket, azok bevezetésének idő­pontját előre meghatározni ter­mészetesen nem lehet, ez nagy­mértékben függ a tervek telje­sítésétől, gazdasági helyzetünk alakulásától, A munkások és alkalmazottak reálbéremelésének fő módszere a második ötéves terv során a munkabérek emelése lesz. Ezen­kívül az irányelvek számolnak a kiskereskedelmi árak további csökkentésével is. I A bérek növelése azért szere­pel első helyen, mert ezúton az életszínvonal emelkedésével egy­idejűleg lehetővé válik a jelen­leginél helyesebb kereseti ará­nyok létrehozása a dolgozók egyes csoportjai között. A mun­kabér emelésére — nem számít­va a teljesítménybéreknek a ter­melés növeléséből adódó emel­kedését — az ötéves terv idején olyan jelentős összegeket for­dítunk, hogy az öt év alatt vég­rehajtandó bérügyi intézkedések 1960. évi kihatása mintegy hat­szorosát teszi ki az 1956-ban el­határozott bérügyi intézkedések­nek. Ebből a legalacsonyabb ke­resetek emelésén kívül minde­nekelőtt a magasabb szakkép­zettséggel rendelkezők és a nagy felelősséggel járó munkát i végzők, továbbá « nehéz fizikai már az első félév külkereskedel- mi mérlegét is sikerült — hosz- szú idők óta először — aktív egyenleggel zárni és külkereske- delmi forgalmunk a tőkés or­szágok viszonylatában is egyen­súlyban van. Noha terhes tőkés tartozásaink évi kivitelünkhöz viszonyítva ön­magukban nem képviselnek, túl­ságosan nagy összeget, mégis világosan kell látnunk, hogy a tartozások tervezett csökkentése és ezzel egyidejűleg népgazdasá­gunk nyersanyagellátásának biz­tosítása az elkövetkező években igen nagy erőfeszítéseket köve­tel. A külkereskedelmi tevékeny­ség megjavítása érdekében — a külkereskedelem monopóliumá­nak fenntartása mellett — kísér­letképpen bekapcsoltunk többi ipari üzemet és egyes állami gazdaságokat áruik külföldön történő közvetlen értékesítésé­be. Ezt a formát a tapasztalatok leszűrése után az eredményektől függően tovább terjesztjük. A külkereskedelmi feladatok teljesítésének biztos alapját ké­pezik a szocialista országokkal létesítet együttműködési megál­lapodások és az idén megköten­dő hosszúlejáratú külkereske­delmi egyezmények. Mindezek, 1960-ig előre, növekvő mérték­ben biztosítják nyersanyagszük­ségletünk jelentős részét és a kivitelre szánt gépek nagy té­telben történő értékesítését. De a békés egymás mellett élés szellemében jelentősen fokoz­nunk kell országunk külkeres­kedelmi forgalmát a tőkés or­szágokkal is. Tovább kell erősí­teni és ki kell szélesíteni gazda­sági kapcsolatainkat a nyugat­európai országokkal, a többi európai országgal és továbbra is fokozott figyelemmel kell kísér­ni az afrikai, az ázsiai és a dél­amerikai országokkal való ke­reskedelmünk fejlesztésének le­hetőségeit. mével, a tervek legfontosabb részeinek nemzetközi egyezte­tésével, a termelés anyagi fel­tételeinek gondosabb számbavé- telével, és végül a műszaki szín­vonal fejlesztésére, a mezőgaz­dasági termelés fellendítéséra irányuló erőfeszítésekkel. — Ugyanakkor az irányelvek je­lentős, több milliárd forint ér­tékű fogyasztási árutartalékkal számolnak arra az esetre, ha a termelés vagy a termékek elosz­tása — előre nem látható okok­ból — a tervezettől eltérően ala­kulna. és az egészségre ártalmas mun­kán dolgozók anyagi megbecsü­lését kell fokozni; Az életszínvonal növelésé* szolgáló jelentős intézkedés a* a Központi Vezetőség ülésének előző napirendi pontjában elfo­gadott határozat, amely java­solja a kormánynak, hogy sem ebben az évben, sem az elkövet­kező években ne bocsásson ki békekölcsönt. Az életszínvonal emelését szolgálja az irányelvek­ben szereplő általános munka­idő-csökkentés is, amelynek el­ső szerény lépése a vegyipar egyes területein és néhány más területen már ez évben megtör­tént. A munkaidő-csökkentés to­vábbi munkaerők foglalkoztatá­sát igényli. Le kell azonban szö­gezni, hogy az ebből eredő ter­meléskiesést nagy részben a termelékenység növelésével, el­sősorban az ezt szolgáló új tech­nika bevezetésével és csak ki­sebb részben új munkaerők be­állításával kell pótolni. Ha ettől eltekintenénk, a munkaidő-csök­kentés végső soron a reálbér- emelés rovására menne, mert vagy termeléscsökkentéssel jár­na, vagy annyi új munkaerőt kellene a termelésbe beállítani, hogy a béremelésre rendelkezés­iFohlmtéá * 4..oldata»* A közlekedés és hírközlés fejlesztésének terve Külkereskedelmünk problémáiról Második ötéves tervünk központi feladata: népünk anyagi jólétének emelése Az életszínvonal emelésének módszerei

Next

/
Thumbnails
Contents