Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-17 / 142. szám

A Hazafias Népfront Országos Tanácsának (Folytatás az t. oldalról) hiba a mi elvtársaink szektáns magatartása volt. Sok elvtár­sunk, különösen az alsó szerve­zetekben, falusi szervezetekben nem értette meg a Hazafias Nép­front óriási jelentőségét, vi- szolygotl a nehéz feladatoktól és inkább távol maradtak a Haza­fias Népfronttól. Nem kapott a népfront ezidelg nagy céljaihoz elég szervezeti erősítést, jó ká­dereket sem. Hozzájárultak eh­hez még azok a körülmények is, hogy a Hazafias Népfront nem fejtett ki a nők között tevékeny­séget, s nem foglalkozott a bé­kemozgalom feladataival sem, mert ezekkel külön szervezet, az MNDSZ és a békebizottságok foglalkoztak. Most mindezeket a gátló tényezőket megszüntetjük, s meg vagyunk győződve rólu, hogy ettől nemcsak a Hazafias Népfront kap szárnyakra, hanem megerősödik a békemozgaiom, megerősödik a nők közötti mun­ka, kiszélesedik a Szovjetunió ismerete és ezzel együtt tovább mélyül népünkben a Szovjetunió iránti szeretet, ami ezzel össze­függ: közelebb jut minden dol­gozó magyarhoz a szocialista vi­lágrendszerhez való tartozásunk felemelő tudata. A két hatalmas tömegszerve- zet egyesülése a népfronntal, va­lamint az MSZT szorosabb együttműködése a népfronttal, kétség kívül fordulatot jelent a Hazafias Népfront munkájában, uj távlatokat és új lehetőséget nyit meg előtte. S mi rajta le­szünk, hogy élni is tudjon ezek­kel a lehetőségekkel. Hangsú­lyozta Rákosi elvtárs, hogy a Hazafias Népfront akkor tudja valóban teljesíteni célkitűzéseit, ha teljes erővel részt vesz ebben a munkában a Magyar Dolgo­zók Pártjának minden szerve­zete, minden tagja. Ez a biztosí­téka annak, hogy be tudja töl­teni azt a hatalmas feladatot, amelyet rábízunk, hogy valóban az egész dolgozó nép, az egész magyar nemzet legnagyobb tö­megmozgalmává váljék. Ezután felhívta a pártszerve­zetek figyelmét, hogy igyekez­zenek mindenütt jóvá tenni a hibákat, amelyet a szekta-szel­lem miatt az értelmiséggel szemben előfordullak, hogy az értelmiség teljes erejével se­gíthesse építeni a népi demokrá­ciát, a szocialista Magyarorszá­got. Hangsúlyozta Rákosi elv­társ, hogy mindenütt meg kell szívlelni a XX. kongresszus egyik legfontosabb tanulságát: minden erővel elő kell segíteni az építő kritika kibontakozását, a valóban demokratikus népi közszellem kialakítása érdeké­ben. A pártszervezetek, a kom­munisták feladata, hogy kezde­ményezzék és helyes Irányba te­reljék a vitát, gondoskodjanak róla, hogy azok építők legyenek, népünk érdekeit, a szocializmus építésének érdekeit szolgálják. A demokratizálás, a szabad kritika, az építő bírálat, a teremtő, egészséges viták ki- szélesítése hozzásegít minket ahhoz, hogy pártunk egyre mé­lyebbre eressze gyökereit a dol­gozó népben és megfordítva: ez hozzájárul ahhoz, hogy a dolgo­zó nép még szorosabban, mint eddig, nagy pártunk köré tömö­rüljön, s egyesült erővel, szoros szövetségben haladhassunk to­vább azon az úton, amelyet a felszabadulás óta járunk, és amely népünk további boldogu­lásához, hazánk további fel­virágzásához vezet. Az Országos Tanács egyhan­gúlag elfogadta a Népfront Országos Elnökségének be­számolóját és a határozati javaslatot, amely többek kö­zött elhatározta, hogy az MNDSZ és a magyar béke­mozgalom egyesüljön a Ha­zafias Népfronttal és az MSZT működése szorosab­NEMZETKÖZI SZEMLE A 80 esztendős aggastyán, a nyugatnémet állam kancellárja álbajórott az óceánon, hogy ta­lálkozzék amerikai barátaival. 1956 júniusát írjuk. A nagy politikai változások idejét éljük. Kontinensünk, Európa, lassan- lassan az egymással békésen megférő, barátságra törekvő ál­lamok Európájává válik. Az ál­lamok szembeállításának, a vi­lág megosztására, az országok belső berendezkedésük szerinti beskatulyázására épített katonai tömbök alól kicsúszik a (alaj. Azt hihetnek, bogy Adenauer azért ment Amerikába, hogy e tények fényénél bizonyos politi­kai módosításokról tárgyaljon, liogj’ arról beszélgessen ameri­kai barátaival, mit követel az Egyesült Államoktól és Nyugat- Németországtól az új irányú po­litikai fejlődés. Nem erről van szó. Adenauer amerikai nyilat­kozatai, a tárgyalásairól kiadott közlemény megállapítása épp en­nek ellenkezőjéről tanúskodnak. Adenauer azért ment Ameriká­ba, mert meg akarta vitatni azt. hogyan lehet meggátolni ezt az új áramlatot, hogyan lehet fenn­tartani, visszaállítani jogaiba a három-négy esztendő előtti hely­zetet, a feszültséget, a hideghá­borút. A közlemény szerint Dulles és Adenauer tárgyalásain Németor­szág újraegyesítéséről, a Szovjet­unió politikájáról és az Atlanti Szövetség megerősítéséről volt szó. Az első két tárgyalási pont üdvözlendő lenne, ha nem me­rülne fel az a kérdés, vajon ho­gyan tárgyaltak a német egység­ről és a szovjet politikáról. Erre viszont a harmadik kérdésről 1 szóló tárgyalások adnak magya­rázatot. Mint a közlemény meg­állapítja ugyanis, Dullesnak és Adenaucrnek változatlanul az a véleménye, hogy az Atlanti Szö­vetség »lényegesen hozzájárul a szabad világ biztonságához«, va­lamint. hogy »meg kell erősíteni a tagállamok kapcsolatait, össze kell hangolni politikájukat«. Vagyis: míg az atlanti tagálla­mok többségének az a vélemé­nye, hogy az Atlanti Szövetség az cnyhültebb nemzetközi hely­zetben reformokra, korszerűsítés­re szorul, azt kívánja, hogy ala­kítsák át a békésebb légkörnek megfelelően, Dulles és Adenauer változatlanul a régi vágású At­lanti Szövetség mellett tör lánd­zsát, azaz a hidegháború, a hite­lét vesztett erőpolitika mellett. Ha emellett figyelembe vesszük, hogy a közlemény továbbra is a Szovjetuniótól kívánja a »jószán- dék és a jóhiszeműség« bizonyí­tékait, világossá válik, hogy Dul­les és Adenauer makacsul a mai idők árja ellen próbál úszni. Valamelyik nyugati lap talá­lóan nevezte a nyugatnémet kan­cellárt a napokban a hideghábo­rú utolsó európai mohikánjának. Valóban: sem az európai nem­zetközi viszonyok, sem a nyugat­németországi belpolitikai erővi­szonyok nem kedveznek Ade­nauer hidegháborús politikájá­nak. A Washington—Bonn ten­gelynek. amelyről Hruscsov elv­társ a XX. kongresszuson beszélt, mindinkább az lesz a fő sajátos­sága, ami a Berlin—Róma ten­gelynek volt utolsó Időszakában: nem forog körülötte semmi, mindinkább kénytelen lesz ön­maga körül forogni. Takarékos diákok A kecskeméti ipariskola diákjai a szakma ismerete mellett meg­tanulták a takarékosságot is. Nagy Margit történelemtanárnő­től az év folyamán 6705 forint óilékű takarékbélyeget vettek át. Ki ruhát., cipőt vásárol az év­közben megtakarított pénzből, ki táborozásra, vidám vakációra fordítja az összegyűjtött össze­éri. INNEN—ONNAN — 15 millió értékű gyémántot találtak. Goias brazil államban egy gyémántkutató olyan nagy gyémántot talált, amelynek ér­tékét 15 millió cruzeirora érté­kelik. — Országos szakácsversenyt rendeztek Mosonmagyaróvárott. A nemrégiben megtartott me­gyei versenyek győztes szaká­csai legjobb készítményeikkel remekeltek, ban kapcsolódjék össze a népfront-mozgalommal. Az Országos Tanács felkéri a népfront-bizottságokat, vala­mint az MNDSZ helyi elnök­ségeit és a békebizottságo­kat, hogy együttes üléseiken tárgyalják meg a határozatot cs az ebből folyó teendőket. Egészítsék ki a népfront- bizottságokat cs azok elnök­ségeit a nőmozgalom és a békemozgaiom vezetőivel. Az elnök javaslatára az Or­szágos Tanácsot új tagokkal egé­szítették ki. Beválasztották An­dies Erzsébetet, az Országos Bé­ketanács elnökét, Achátz Imre pécsi országgyűlési képviselőt, Apró Antalt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Barcs Sándort, a Magyar Távirati Iroda vezér- igazgatóját, Egri Gyulát, az MDP Központi Vezetőségének titkárát, Erdcy-Grúz Tibor okta­tásügyi minisztert, Nagylstók Jó­zsefet, az országgyűlés ulelnökét, Ratkó Annát, az Országos Béke- tanács alelnökét cs Molnár Im­rét, a Parképítő Vállalat igaz­gatóját. Ezután Szabó Pál beje­lentette, hogy tekintettel a Ha­zafias Népfront tevékenységének nagyméretű kiszélesítésére, s ar­ra, hogy a jövőben fokozottabban az irodalomnak kívánja szentel­ni munkáját, a Hazafias Nép­frontban eddig viselt tisztségé­ről lemondott. Harrer Ferenc, az Országos Tanács alelnöke meleg szavakkal mondott köszönetét Szabó Pálnak eddigi munkássá­gáért és javasolta, hogy a jövő­ben mint alelnök vegyen részt a népfront-mozgalomban Szabó Pál. Az Országos Tanács elfogad­ta a javaslatot és új elnöké­nek egyhangú lelkesedéssel Apró Antalt, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét válasz­totta meg. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Apró Antal zárszavaival ért véget. PÁRTÉLET—PÁRTMUNKA — Ötvenhárom új előfizetőt gyűjtöttek a Garai Állami Gaz­daságban a megrendezett »Egy nap a pártsajtóért« agitáció so­rán. Az agitációt Takács László elvtárs, a gazdaság kultúrigaz- gatója irányította. Lelkes mun­kájáért dicséret illeti. — Tanulság egy közlekedési balesetről. 1956 június 13-án dél­után Szalkszentmárton község határában Hacker Ernő buda­pesti lakos »130 próbarendszá­mú« Pannónia motorkerékpárral egy személygépkocsit szándéko­zott megelőzni. A személygép­kocsi mögül balra kitért, hogy meggyőződjön az előzési feltéte­lek meglétéről. Ezzel azonban már megkezdte az előzést. Ugyanakkor vele szemben köze­ledett egy tehergépkocsi, féke­zett azzal a szándékkal, hogy nem hajtja végre az előzést. Az úttesten lévő szennytől a motor­kerékpárja megcsúszott. Hacker e kritikus pillanatban elveszí­tette az önuralmát és nekiütkö­zött a szembejövő tehergépkocsi­nak és súlyosan megsérült. A motorkerékpár vezetője akkor követte el a hibát, amikor túl közelről tért ki meggyőződni az előzés feltételeinek meglétéről. — Az esküvőről a halálba. Az angliai Sheffieldben két autóbusz összeütközött. Az egyiken egy 9 tagú esküvői társaság volt. Va­lamennyien meghaltak. — Tatarozzák a MÂVAUT- megállót Báján. A várótermet cementlapokkal borítják és ki­csinosítják. — Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik felejthetetlen fe­leségem, édesanyánk, leányunk, testvérünk Palásti Béláné Sárai Szabó Mária temetésén megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. — A gyászoló család. 5704 — Innsbruckban lezuhant egy repülőgép-taxi: négy halott. Egy taxi-vállalkozó repülőgépet vá­sárolt, hogy ezt városfölötti re­pülésre bérbeadja. Az egyik re­pülés alatt a pilóta túl élesen vette a fordulót, az erős szél a földhöz sodorta a gépet. A re­pülőgép az egyik városkörnyéki település házaira esett. Szeren­csére, a ház lakói nem tartózkod ­tak otthonukban. A repülő uta­sai azonban szörnyethaltak. — Befejezték Karinthy Frigyes azonos című írása nyomán ké­szült »Tanár úr kérem« című magyar film forgatását. A fil­men a legkiválóbb magyar ko­mikusok játszanak. — Kecskeméten június 17-én, vasárnap a város egész területén reggel 6-tól este 8 óráig dn. Ka- rádi József (Budai utca 25.) tart­ja az ügyeleti szolgálatot. —» Kollár Katalin orgoványi lakos Hlaváes Károlynétól, Hor­váti! Ferencnétől és nővérétől, Farkas Ferencnétől kisebb, na­gyobb pénzösszegeket csalt ki. A már büntetett előéletű Kollár Katalint rövidesen a bíróságon felelősségre vonják. .Sporthír Kecskeméti Honvéd— Kiskunhalasi Dózsa 3:2 (0:0) 1000 néző. Vezette: Kápolnás; Góllövők: Czeglédi (2), Péczeli, illetve Vad (2). Várható időjárás vasárnap estig: Változó felhőzet, néhány helyen ki­sebb futóeső, ma még helyenként élénk északnyugaú-északi szél, hol­nap mérsékelt légáramlás. Hűvös éj­szaka, a nappali hőmérséklet emel­kedik. VáAiató legalacsonyabb hő­mérséklet vasárnap 21—24 folt kö­zött. Másként nem megy Halason sem Érdekes, tanulságos, a hibák cs hiányosságok felvetésében pedig egészen újszerű, kibővített Ülést tartott a napokban Kiskunhalas város pártbizottsága.1 Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Daczó József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára cs jelen volt a megyei párt- bizottság több tagja. A megyei pártbizottság húrom tagú brigád­jának alapos és sokoldalú vizsgálati beszámoló­ját a városi pártbizottság irányító és vezető tevé­kenységéről, valamint arról, hogyan érvényesül a kollektív vezetés a pártbizottság munkájában — Sáránszkl elvtárs, a megyei pártbizottság instruk­tora tartotta. Ha egy mondatban kellene összefoglalnunk mindazt, ami ezen az ülésen mint tény vagy hiá­nyosság elhangzott, akkor a következőket írnánk: a XX. kongresszus óta négy hónap telt el, ennek ellenére Kiskunhalas város pártbizottságának munkájában a kollektív vezetés felé vajmi kevés előrehaladás tapasztalható. Kezdjük talán egy formai megállapítással, ami önmagában is arra utal, hogy eddig meny­nyire nem vették komolyan a választott tagok a pártbizottsági üléseket. Kilenc elvtársat számol­tunk össze, akik 10—15 perccel, de volt aki majd­nem egy fél órával később érkezett az ülésre. Ab­ból pedig, hogy erre a pártbizottság egy vezetője se tett megjegyzést, — arra következtetünk, hogy ez a kényelmesség, vagy mondhatnánk, nemtö­rődömség más esetben is hallgatólagosan elfoga­dott dolog. Hogy miért ez a magatartás, arra a brigád beszámolója egész sor választ ad. 1955-ben, meg­szegve a Szervezeti Szabályzat utasításait, mind­össze három esetben hívtak össze pártbizottsági ülést. S ha van is pártbizottsági ülés, annak az előkészítése — mint ezt többek között az 1956. június 1-én megtartott is mutatja — alacsony színvonalú, összecsapott és hiányos. Itt ugyanis az aratás-cséplésre való felkészülést és az aktuális tennivalókat tárgyalták, de mivel az egészet seb­tében, három nap alatt szervezték és csupán két nap állt az előadó rendelkezésére a beszámoló elkészítéséhez, nyilván nem adhatott alapot haté­kony vitára és arra. hogy a választott vezetőtes­tület egy adott területen a munkákat komolyan segítő határozatot hozzon. Megjegyezzük, ezekért a hiányosságokért a pártbizottság tagjai nem egyszer bírálták a vég­rehajtó bizottságot, e külön annak egyes tagjait. Tettek megállapításokat is, több esetben helyes, vagy kevésbé helyes javaslatokat, de mivel eze­ket az összefoglalóban és a határozatok megho­zatalában figyelmen kívül hagyták, — a pártbi­zottság tágjaiban az a vélemény alakult ki, hogy nem érdfemes javaslatokat tenni. Haasz elvtárs úgyis lebecsüli az ő meglátásaikat és a maga el­gondolásait igyekszik végrehajtani. Lesz ahogy lesz... Jellemzésül arra, hogy mennyire nem igé­nyelték a pártbizottság lúgjainak kollektív tapasz­talatát a munka jobb végzéséhez, idézünk Miklós elvtárs, a SERNEVÄL pérttitkárának hozzászólá­sából, aki végrehajtó bizottsági tag is: »Mindenki hozzászólhat, de ha valakinek nincs véleménye, akkor elfogadja azt, amit mondanak.« Kényelmes álláspont az ilyen, nem nevel önálló gondolko­zásra és nem sarkall tettrekészségre. Pedig Hala­son is erre van szükség. Erre bizony, a tapasz­talatok kollektív egyesítésére, másként nem megy és nem mehet jól a munka, akárhogy csürik-csa- varják is a bajokat. Ezt bizonyította a beszámolót követő vita is. Szokatlan volt, hogy ennyire részleteibemenőeh is élesen és személyreszólóan vetette fel a me­gyei pártbizottság a hiányosságokat Haász elvtárs és a végrehajtó bizottság több tagjához. Szokat­lan volt ugyan, de helyes és eredményes, mert mondhatnánk, egy-két hozzászóló kivételével a pártbizottság nagy többségének helyeslésével ta­lálkozott, s a felszólalók is szabadon, élesen, az ügy iránt érzett felelősségük tudatában, személy­hez szólóan mondták el mindazt, amit eddig, ha helyes is volt, inkább magukba fojtottak. < A bírálatnak ez a szabad légköre eredmé­nyezte, hogy a pártbizottság elítélte Haász elvtárs magatartását, azt, hogy visszautasítja a bírálatot, hogy személyét íöléje helyezi a kollektíva böl­csességének, s nem igyekszik azon, hogy Halas város pártbizottságában kollektív szellem hono­sodjék meg. Végezetül: a pártszerű bírálat gya­korlásának légkörében született az a határozat, hogy kötelezték a városi párt-végrehajtóbizott­ságot, számoljon be három hónap múlva a párt- bizottságnak: mit tett, milyen munkát végzett a felsorolt hibák kijavításáért, a kollektív vezetés meghonosításáért és ezt a beszámolót az tartja majd, aki a legkevesebbet fogadott el mindabból, amit a megyei pártbizottság brigádja, s a városi pártbizottság ülése Kiskunhalason feltárt,

Next

/
Thumbnails
Contents