Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-12 / 137. szám
J M 4 3 / f- a NE ÍGyT tyi & Ld a i Megyei bemutatón részvevő kuitúrcsopsrtok Fiatal szakemberek fauácskozá&áu lialloüuk A közelmúltban igen érdekes, formájában majdnem parlamentáris, tartalmában ugyancsak tanulságos ifjúsági értekezlet volt Izsákon az állami gazdaság kultúrtermében. Megyénk legifjabb szakemberei, akik nernrég végezték az agrártudományi egyetemet, illetve a különböző szakképesítést nyújtó mezőgazdasági technikumokat és most gyakorló idejüket töltik állami gazdaságainkban — egyszóval a jövő rnezőgazdaLosonczi József, Izsáki Állami Gazdaság Valamiféle szakácsnői keretből űzetnek Kedvvel jöttem az Izsáki Állami Gazdaságba, mert láttam annak lehetőségét, hogy az egyetemen tanultakat itt elég széles területen van és lesz módom a gyakorlattal összekapcsolni. Van azonban valami, amit sérelmesnek tartok a magam részére és ami elveszi a kedvemet. Köztudomásúlag törvény írja elő, hogy azok az egyetemet végzett hallgatók, akiket gyakorló időre állami gazdaságokba helyeztek ki 1000—1X00 forint közötti fizetés illeti meg. Engem arra való hivatkozással, hogy nincs részemre béralap, mégis valamiféle szakácsnői keretből fizettek és fizetnek mind a mai napig. Először 790 forintot kaptam, de később se sokka] többet. Tudomásom van ugyan arról, hogy a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság telefonon már régebben intézkedett ebben az ügyben, úgylátszik azonban, hogy a gazdaság vezetői ezt az utasítást nem hajtották végre, mivel csak nem kapom meg azt a fizetést, ami iskoláim után a törvények szerint joggal megilletne. Bálint Sándor, Izsáki Állami Gazdaság Elzárták előlem az ulat Mikor idejöttem a gazdaságba, segítésemet és a velem való foglalkozást nem így képzeltem el. Gépésztechnikumot végeztem. Fizetési besorol fisom a második állomány csoport ban volna. Bér és munka tekintetében mégis a szerelőműhelybe osztottak be. így a saját gyakorlati munkámat kint a területen, ahol sokat tanulhatnék, nem tudom végezni. Mondhatnám, elzárták előlem az utat. Az a helyzet ugyanis, hogy a szerelőműhelyt nem hagyhatom el, más munkát nem végezhetek, mint az ottani gépjavítások. Nekem pedig az szakmai fejlődésemhez kevés. Igaz, próbálkoztam kiszabadulni a területre, de mindjárt rámfogták, hogy lógok, hogy csökkentem a szerelőüzem tervteljesítését, mivel jó magam is, mint a műhely beosztottja szerepelek a létszámban. sági vezetőgárdája tanácskozott itt a gyakorlóévesek gondjairól és tapasztalatairól. Lehet, sót valószínű, hogy ami ezen a megbeszélésen az ifjú szakemberek részéről mint jó munkájukat gátló hiányosság elhangzott, valamilyen formában már megoldást nyert — de tanul- j ság, vagy éppen figyelmeztetésképpen mégsem árt egypár hozzászólásból közölni az állami gazdaságok vezetői jövőbeni magatartását illetően. gazdaságba, mert másfél év a gyakornoki idő, majd ők értesítik erről a gazdaságot. Úgylát- szik azonban, hogy vagy a minisztérium felejtett el intézkedni, vagy ha intézkedett, úgy — azt Tóth János íőgépész nem vette figyelembe, tovább kötötte az ebet a karóhoz, hogy néki nincs béralapja. Ha más nincs, menjek el traktorosnak. Valahogy így is történt. Mint traktoros brigádvezetőnek besorolásom rakodómunkás lett, erre úgy látszik, van keret a mi gazdaságunkban. Hóza Margit, Tajói Állami Gazdaság Brigádvezető terület nélkül Eleinte, mint technikumot végzett gyakornok, nem lehetett okom panaszra, hiszen elég felelősségteljes beosztást kaptam. A tehenészeiben lettem brigádvezető. Tetszett is ez a munkakör. Jó kedvvel láttam munkához. Szerettem volna, ha huzamosabb ideig otthagynak. Sajnos, másképp történt. Áthelyeztek a növénytermesztésbe, ahol beosztásomnál fogva (ha ugyan lehet ezt annak nevezni) semmiféle felelősségteljesebb munkám nincs. Csak jövök-megyek, mert ahova beosztottak, ott már van brigádvezető. ígérték ugyan, hogy kapok felelősségteljes munkát, ahol megmutathatom, mit tudok, úgylátszik azonban, hogy vagy nagyon hosszú az a majd, vagy pedig vezetőim elfeledkeztek ígéretükről. így aztán bármennyire nevetségesen hangzik is, de — jelenleg is terület nélküli brigádvezető vagyok technikumi képzettséggel. Koleszár János, Tíszakéeskei Állami Gazdaság Magától nem kertünk szót Azt hiszem, az én helyzetem sem különbözik az előttem felszólaló több gyakornok társamétól. Sőt, mondhatnám, talán még cifrább. Kertészeti és szőlészeti főiskolát végeztem. Azzal a tervezgető lelkesedéssel indultam gyakorlati időm letöltésére, ami az iskolák elvégzése után minden, az életbe kilépő fiatalt jellemez. Állomáshelyemül a Tisza- kécskei Állami Gazdaságot jelölték ki. Amikor az igazgató elvtársnál munkaköri beosztásom végett jelentkeztem, akkor ért az első meglepetés. — Beosztottak traktoros brigád vezetőnek. Mi tagadás, bántott az eset. Szerencsére katonai behívót kaptam és így megmenekültem ettől a beosztástól. Ettől igen, de nem hasonló mástól. Alig szereltem le, a főagronómus kinevezett maga mellé helyettesnek, I ami úgy értelmezendő, hogy | rámhárult az összes papírmunka. ; Mikor pedig nagynehezen sike- | rült túladnom ezen a fontos megbízatáson, brigádvezető lettem, j de ez is csak fából vaskarika, mert semmivel sem különb a nelyzetem Hóza elvtársnőnél. Nálunk is úgy van, hogy egy brigádnak két vezetője közül én vagyok a terület nélküli brigádvezető azzal a különbséggel, hogy nekem főiskolai végzettségem van. Befejezésül nem hallgathatom el azt sem, hogy a gazdaság négy vezetője: igazgató, párttitkár, lo- agronómus és főkönyvelő mind másképp akarja vezeini a gazdaságot. Amikor pedig egy-egy értekezleten, ha még nem is vagyok elég jártas a gazdaság irányításában, de szóvá szerelnék tenni egyet, s mást, vagy lenne valami javaslatom, akkor azt vágják a. fejemhez: Magától nem kértünk szót, maga még,nem vezető, nem vagyunk kíváncsiak a véleményére. Ez az eljárás annál is inkább fáj, mert éppen Varga elvtárs, a gazdaság párttitkára mondotta nekem e szavakat. Ezekután, ha fájva érint is, de nem csodálkozom azon, hogy mint az ifjúsági bizottság megyei tagjának, ha egyszer, másszor hivatalos ügyben el kell látogatnom más gazdaságokba is, azt vetik a szememre, hogy szeretek lógni. A iát ék au t ó Irta: fi. itogojevics szerb író Ifjúsági oldalunkon, ha röviden is, de már közöltük kedves olvasóinkkal, hogy a III. Megyei Ifjúsági Béketalálkozón alkalmuk lesz majd gazdag kultúrműsorban gyönyörködni. Most, hogy lezajlottak a járási kulturális seregszemlék és összeállították a döntőbe jutott csoportos és egyéni színjátszók névsorát — így az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy olvasóinkat és hozzátartozóikat melyik színpadon és kik fogják szórakoztatni. I. számú színpad. VASÜTKERTBEN. Kiskunmajsai Honvéd fúvószenekar, Bajai Posztógyár tánc- csoportja, Lajosmizsei DISZ- tánccsoport, Bácsalmási Délszláv tánccsoport, Tussics Ferenc énekszóló Baja, Megyei Börtön tánccsoportja Kecskemét, Alföldi Konzervgyár tánccsoportja Kecskemét, Pálma Istvánná Bajai Állami Gazdaság, szavalat, KPDSZ táncegyüttese Kecskemét, Barna Klára, Lajos- mizse DISZ-tag szavalat, Kecskeméti BARNEVÁL leánytánc, Megyei tanács vegyestánc, Tóth Gábor hetényegyházi DISZ-tag hegedűszóló, Fülöpszállási DISZ üvegestánc, Kecskeméti Gépgyár t&r.ccsoporlja, Kecskeméti Bányai Júlia énekkar, Bajai Ruhagyár tánccsoportja, Garat Állami Gazdaság tánccsoportja (székely), Czollner téri általános iskola énekkara, Szanki Népi Táncegyüttes, Kecskeméti Budai utcai Általános Iskola énekkara, Kunszent miklósi fúvószenekar, Tíszakéeskei leánytánc, Apostolból részlet. Szavalja: Havas Éva bányai Júlia Gimnázium. II. számú színpad. AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZNÁL Kiskunhalasi MÁV fúvószenekar, Apostagi DÍSZ-lánccsoport, Szalkszentmártoni DISZ lánccsoport, Horváth Katalin énekszóló, Bajai Ruhagyár, Kiskun- rnajsai DISZ tánccsoportja, Ihász Margit szavalata, Apostagi DISZ, Gorái vegyes zenekar, Pálmonos- tori DISZ tánccsoport, Baranyi Aynes, bácsalmási DISZ-tag szavalata, Jánoshalmi DISZ-kórus, Velsőereki táncegyüttes, Dunave- cLei úttörő-zenekar, Drágszéli Népi Együttes, Nyárlőrinci DISZ- táncegyüttes, Bácsalmási liú- tánccsoport, Zenei Általános Iskola énekkara, Simonides Vilmos dunavecsei tanuló cselló- szólója, Kalocsai rajkó-zenekar, Kecskeméti 1. számú Általános Iskola énekkara, Jánoshalmi DISZ tánccsoport, Kései sirató, Oszlánszki József, Izsáki Állami Gazdaság Besorolása : rakodómuukás Nem sokkal mondhatok többet az előttem felszólaló Bálint Sándornál. Amikor idejöttem az állami gazdaságba, mint gépész- technikus, nem tudom, milyen elgondolás alapján, de — engem is beosztottak a javítóműhelybe szerelőnek. Mesteremtől, Tóth János főgépésztől nem sokat tanultam. Csak ímmel-ámmal foglalkozott velem. Később el is ismerte: attól tartott, hogy a fiatalok. helyébe ülnek. Példával tudom bizonyítani, mennyire igyekezett, hogy megszabaduljon tőlem. Tudott dolog, hogy a gyakorlótechnikusi Idő egv és fél év. Főgépészem azonban egy év elteltével mégis azt mondta, hogy lejárt az időm, «eressek magamnak munkát — •zámomra nincs kerete. Nem voltam rest, panaszommal felmentem a minisztériumba, ahol közölték velem, hogy menjek csak nyugodtan vissza a Tegnap a következő eset történt: A papa felvette a fizetését, ka- ronfogta a mamát és elindultak a városba. Ünnep van, szórakozzunk egy kicsit, a családi költségvetést majd csak rendbe hozzuk valahogy. A papa az ünnep alkalmából lovagiasan kinyitotta a pénztárcáját és mindenféle ajándékot vásárolt. Legutoljára a játéküzletbe tértik be, hogy ajándékot vegyenek Micsa fiuk számára. Hiszen neki is ünnep az ünnep, hadd örüljön a gyerek. Az üzletben a papa izgatottan kérte az eladót: — Mutasson kérem egy felhúzható autót. Régóta szerelnék ilyesmit venni a fiamnak, de sosem volt hozzá elég pénzem. Most, ördög vigye, megveszem, bármibe kerül is! Es megvették az autót. Ügyes kis játék, annyi szent, pirosra lakkozva, rajta a rendszám, tehát a közlekedési rendőrséggel sem lesz baj. Ha, ha, ha, hogyan örül majd a Micsa! __ A mikor hazaérkeztek, a papa már az ajtóban nagyot kiáltott: — Micsa, gyere ide, te gézengúz, nézd csak, mit hoztunk neked! Micsa repült, mintha puskából lőtték volna ki és körültáv- colla az apját. — Mutasd már, mutasd már! A papa diadalmasan a mamára pillantott és lassan kibontotta a 'csomagot. — Autó! — Micsa sóhajtott a gyönyörűségtől, majd végigszá- guldott a szobán, mintha kergették volna, a mama és a papa pedig majd elolvadt a gyönyörűségtől. — Nézd, csak, magától megy! — mondta a mama, kiragadta a papa kezéből az autót és felhúzta. — Add csak ide, majd én! — kiáltott a papa és gyorsan a sarokba tolta a székeket. A mama letérdelt és elindította a padlón az autót. A kis ma sína felzúgott, elindult egyenes irányban, majd jobbra fordult és nekiütődött az asztal lábának. — Ejnye, de ügyetlen vagy! — csóválta a fejét a papa. — Add ide, majd én megmutatom, hogyan kell! Fogta az autót, leült a padlóra és újra elindította. Az autó nekiindult, de megakadt a mama szoknyájában. — Állj fel, nem látod, hogy belegabalyodott a szoknyádba? — kiáltott a papa. A mama csillogó szemmel megragadta az autót és mindjárt el is indította az ellenkező irányban. A kis kocsi elindult, nekiütődött egy széknek és szorgalmasan igyekezett a papa felé. Az gyorsan félreugrott, mire az autó a szekrény alá futott. A mama boldogan tapsolt és nevetett. A papa hasra feküdt és nagyokat szuszogva kihalászta a játékot a szekrény alól. Micsa mellettük állt és könyör- gött: — Papa, add már ide nekem is egy kicsit! — Várj, a papa először megmutatja. neked, hogyan kell vele játszani, szavalat, Kecskeméti Bányai Júlia Gimn., Kárthágói harangok, szavalat, Kiskunhalasi kultúrház tánccsoportja. III. számú színpad. AZ UJ KOLLÉGIUM UDVARÁN: Miskei gyermekjáték, Bátmo- nostori üvegestánc,' Kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkara. Kalocsai úttörők tánccsoportja. Szalkszentmártoni pajtások műsora, Kecskeméti Zrínyi Ilona Iskola énekkara, Vas kúti úttörők balladajátéka, Homokmégyi úttörők tánccsoportja, Soltvadkerti általános iskola ballada játéka. —• Lajosmizsei úttörők énekkara, Rémi Népi Együttes mesejátéka. Garai Általános Iskola énekkara, Rozsnyói Valéria énekszóló Kerekegyháza, Kiskunfélegyházi A Ualános Iskola énekkara, Apostagi úttörők tánccsoportja, Szavalat Kecskeméti I. számú Általános Iskola, Garai Délszláv Iskola pengetés zenekara, — Schreiner Márta úttörő hegedűszólója Dunavecse, Kiskőrösi Petőfi Általános Iskola énekkara, Bácsalmási Leányiskola énekkara. ESTI MŰSOR: Apostagi DlSZ-együttes. Her- manek József énekszóló Kiskunmajsai DISZ, Garai német iskola tánccsoportja, Kalocsai rajkó- zenekar, Kecskeméti Gépgyár énekkara, Kalocsai népi zenekar, Drágszéli Népi Együttes, Kiskörei« MÁV vonószenekar, Ti- szakécskei leánytánc, Kiskunmajsai DISZ tánccsoport. Kiskunhalasi BARNEVÁL leánytánca, Kiskunfélegyházi DISZ' kórus, Csávolyi délszláv tánc- csoport, Molnár János dávodi népdalénekes, Jánoshalmi kórus, Kovács Sándor hegedűszóló Kalocsa, Pollák Richárd citera- szóló, Dávodi Népi Együttes, Kiskunhalasi kultúrház szalonzenekara, Csávolyi Német Együttes, Polisi Erzsébet érsekcsanádi DISZ-tag énekszólója, Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat tánccsoportja, Dunavecsei esztrád- zenekar és a Kecskeméti Borforgalmi Vállalat tánccsoportja. MOZGÓ HANGOS HÍRLAPÁRUST felvesz a kecskeméti posta- hivatal. Újra felhúzta, és elindította az autót. A papa és a mama szorgalmasan dolgoztak, hogy megmutassák Micsának, milyen jó ez az új játék. Micsa egyiktől a másikig futkosott: — Adjátok ide, hadd játsszak én is egy kicsit!... Azután Micsa elfáradt a nagy futkosásban. Elvonult a sarokba, orrába dugta az ujját és bánatosan nézte, hogy játszik a mama a papával. — Jaj, de nagyszerű! — tapsolt a mama. — Ha-ha-ha, látod, hogy rohan? — kérdezte a papa harsányan nevetve. Rohangáltak az autó után, lökdösődtek, kitépték egymás kezéből és ragyogó szemmel nézték, hogyan száguld végig a szobán. Micsáról teljesen elfeledkeztek. Ezalatt a kisfiú már az utcán kergette a rongylabdát és dicsekedett a barátainak: — Autót kapjam, ajándékba, bizony!
