Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-10 / 136. szám
iCtV'0 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG U MOP BflCS-KlSKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES II MEGYEI IflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM _______Ára 50 fillér________1956. JÜNIUS 10. VASÁRNAP 4 ****M*i*494**********»*+4 ♦ *-***♦f♦ ♦♦***♦♦*♦*4* t (jmktúrőj k&szöíitő Kora tavaszi,ól késő őszig megszokott színfolt már a halárban a traktor, a gép, amely képviseli a technikai haladást, átveszi a nehéz munka, terhét az embertől. Az olajosruhájú, keménykötésű traktoros ma már nélkülözhetetlen alakja a földeknek. Az összefüggő táblák gazdái, a termelőszövetkezetek el sem tudják képzelni már nélküle az életüket. Micsoda haladás ez 11 év alatt. Hétmérföldes csizmákkal léptünk előbbre, lágyra erősödnek termelőszövetkezeteink, egyre többen lépnek a közös gazdálkodás útjára, ami azt jelenti, hogy több gép is kell, mert termelőszövetkezeteinkben a munka zömét gépek végzik. Az ipar ellátja a mezőgazdaságot elegendő géppel, megyénkben is több száz traktor, zetor, kombájn ér, egyéb más gép dolgozik a szövetkezetek földjein, sőt az egyéni gazdák parcelláin is. Minden kezdet nehéz. Gyors volt a fejlődés alig több mint egy évtized alatt, de nem volt zökkenőmentes. Sok bajjal kellett megküzdeni, kezdetben nem voltak a gépek elég tökéletesek, hiba volt a traktorosokkal is. De az élet halad előre, a hibákat egyre inkább megszüntetjük és a gépekkel együtt már a traktorosokat is megszerették a mezőgazdaság dolgozói. Ezt bizonyítja, hogy évről-évre több száz holddal emel- kedig a géppel végzett szántás-vetés, növényápolás, betakarítás. Az idén jobban sikerült a négyzetes vetés is, mint az előző években. Mindezeknek a munkáknak központi alakja a traktoros, akit ma az egész ország ünnepel. A kemény munka egy napra megáll, hogy átadja helyét az azok iránti megbecsülésnek és szeretetnek, akik legtöbbet tehetnek a terméseredmények emelése érdekében. E megbecsülés és szeretetnek a jele az is, hogy ma több száz traktoros kap kitüntetést jó munkájáért. Olyanok, mint Makai Antal, a Kerekegyházi Gépállomás traktoros vezetője, vagy Vörös Béla, a Solti Gépállomás traktoristája és még sokan mások. A kitüntetések egyben bizalmat is jelentenek, hogy traktoristáink a jövőben is megállják helyüket, még több becsületet szereznek a traktoros névnek, saját maguknak és a gépállomásoknak. ök a gépek parancsnokai, akik ha kitünően dolgoznak, szívvel-lélekkel végzik munkájukat, nagy hozzáértéssel bánnak gépeikkel nagyon megnövelhetik a föld hozamait. Ma, amikor sok száz dicsérő szó hangzik el róluk, erre is gondoljanak traktoristáink. Ezen a szép ünnepen mi is sok szerencsét kívánunk további munkájukhoz minden traktoristának, minden gépállomási dolgozónak. TEZIRN A traktorosnap tiszteletére A Bácsbokodi Gépállomás tavaszi tervét túlteljesítve, az előírt 7150 normálholddal szemben 11 669 normálholdon végzett a munkával. A növényápolás gyorsítása érdekében nagy gondot fordítunk kultivátorainkra és termelő- szövetkezeteinkkel kötött szerződések pontos és időbeni teljesítésére. Szerződéseink pontos betartására előzetes menetirány- tervet készítettünk. Traktorosaink munkájában beállott változás a munka minőségi elvégzésében mutatkozik meg. Eredményeik fokozásával készülnek a traktorosnap megünneplésére. Az idei traktorosnap tiszteletére megfogadták, nemcsak a növényápolást fogják igyekvő munkájukkal fokozni, de hasonló lendülettel végzik majd az aratás-cséplést, minden időt kihasználva a betakarítás meggyorsítására. Párttagjaink élen járnak. Horváth Sándor talajmunka tervét 228.5, ir íny tervét 191.5 százalékra teljesítette. Hasonló, szép eredményeket értek el Molnár Lajos, Miklosovics István. Sze- lepcsényi László, Rajcs Mihály. D!SZ-fiatal.iáink pedig a jelen és a jövő feladataira készülve valamennyien jelentősen túlteljesítették idénymunka és talaj- munka tervüket. Takács József idénytervét 219.1, Varga Gyula talaj munka tervét pedig 183.3 százalékra teljesítette. Katona János párttitkár Emberfia nem megy el szó nélkül a. gátéri Vorosilov Tsz 143 holdas kukoricatáblája mellett. Az asztalsima földdarabon úgy sorakozik a sok-sok ezer kukoricatő, mint a díszmenetben a masírozó katonák. Hosszában, keresztben és átlósan, akárhonnan nézve, csupa nyílegyenes vonalban futó zöld bársonyszalag a vetés s gazai, gyomot fogadásból sem lehetne benne találni. Az ember megesküszik, hogy ennek a vetésnek párja nincs. Pedig van. Nem is messze: ugyanitt a Vorosilov-ban és a szomszédos Béke Tsz- ben s nem is kevés: 160 hold napraforgó, 100 hold sorosvetésű kukorica, 50 hold burgonya, 60 hold takarmány- és cukorrépa. Ügy válnak el a szomszédos, dirib-darab egyéni parcelláktól, mintha ecsettel festették volna bennük nagyobbra, szebbre a ve- teményt. Ebben a két tsz-ben dolgozik a híres-neves Lőrincz László traktoros. Tavaly megnyerte az országos növényápolási versenyt s neve azóta sem hiányzik soha a legjobbak listájáról. A tavasz elején vállalta, hogy az idén 2000 hold növényápolást csinál. Kimondani is sok, hát még megcsinálni. S most, a traktorosnap előestéjén már nem egészen ezer hold hiányzik csak. A többi kész, egyszeri kapálással vállalásának máris több, mint felét teljesítette. A volt Tarjányi- tanya előtt egy 20 holdas répaláblában kaszabolja a sárgán virító vadrepcét, mácsolyát az eke. A gépen a 16 éves segédvezető: Hajdú Pista ül, Lőrincz meg az eke nyomában talpalva eregeti a káromkodást. Kicsi ez az eke, elcsúszik a gaz fölött. Jó, hogy itt az agronómus, azonnal tc- lefonáltat Félegyházára, hogy tüstént küldjék ki a nagyobb ekét. Mert Török brigádvezetővel ritkán üzenhet, olykor-olykor látogat csak ide a brigádírnokkal együtt. Pedig hát egy Lőrincz Lászlónak is akad nehézsége, baja, mint lám, most az eke is. Kénytelen leállni, pedig a munka sürgetné. Ez a répa van még hátra s akkor nekifog a burgonya töltö- getésének, a kukorica második kapálásának. Kohajda János, a tsz brigádvezetője is ott topog a leállított Zetor mellett. Próbálná ajánlani, hogy dolgozzon a kis eke, amíg a másik megérkezik, de úgyis tudja, hogy Lőrincz hajthatatlan. Ha nem jó az eke, hát nem megy vele egy tapodtat sem, nem űzhet belőle csúfot egyetlen szál épen maradt gaz sem; a «mennyi« nála soha nem megy a »hogyan« rovására. A szövetkezet földjei kihaltak, a Ze toron» meg a körülötte lévő három emberen kívül senkit nem látni. Hja, ahol Lőrinczék kapálnak, ott kevés munka marad emberi kéznek. A gépi eke után egy tag egy-máslél hold kukoricát is rendbe- tesz naponta, hiszen már csak egyelnie keli s a tövek körüli tenyérnyi darabot fellazítani. Lófogat napi másfél-két holdat csinálna, — Lőrincz nemrégen 24 óra alatt 72 holdat kapált meg. Legtöbbször 3—4 műszaknormát teljesít, ami persze a tábla hosszától függ. Leggyorsabban halad a négyzetes vetésben. Behúnyt szemmel is elvezetné a gépet a sorok között, hiszen az utolsó szálig maga vetette. »A mi Lacink« —így beszélnek róla a tsz- ben. Nagyon szeretik, becsülik, Hiszen felmérhetetlen is az a segítség, amelyet ez a két fiatal ember (Lőrincz is csak 14 évvel idősebb segédvezetőjénél) a fürge Zetor nyergében ülve nyújt a két szövetkezet tagságának. Ezen a tavaszon különösen kitűnt a gyors gépi munka haszna, hiszen a vetés megkéseli, de a gyomot a sok eső félelmetesen hajtotta s a kézi erő aligha birkózott volna vele. Így pedig már csak gyönyörködni kell a tiszta vetésekben s legfeljebb azon lehet vitázni: három, vagy öt mázsával lesz több termés a kukoricán a tavalyi 30 mázsás átlag helyett? Feltéve persze, ha még egy-két jó esőt kap s a jégverés el nem csúfítja. Ma áll a Zetor. Gazdája ott ül a gépállomás terített, ünnepi asztalánál — nyilván vele van felesége és féléves kisfia is — s társaival egymás egészségére ürítik a sörös poharakat. Elégedetten, jó érzéssel ünnepelhet Lőrincz László. Ember a talpán, traktoros a javából. Sok-sok száz hold tisztára művelt szövetkezeti föld dicséri minden emberi szónál ékesebben! Kitüntetett traktorosaink A »Szakma kiváló dolgozója« című oklevéllel, jelvénnyel és félhavi átlagkeresetnek megfelelő összeggel jutalmazta a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ elnöksége: Makai Antal (Kerekegyháza), Vörös Béla (Solt) és Czinder István (Kecskemét) traktorbsokat. A »Gépállomás kiváló dolgozója« kitüntetést kapott az FM- től: Andrási Rozália (Kiskunfélegyháza), Gergenyi Sándor (Kunszentmiklós). »Kiváló dolgozó« oklevéllel (I. fokozat) kitüntetést kaptak: KECSKEMÉTEN: Balanyi Sándor, Varga Sándor, Pálinkás László, Bán Jenő, Puskás Károly, Thru nies Mihály, Tóth István, I. Szabó János, Ko- roknai Imre, Tckes Ferenc, Szakét! Rudolf, Túri István, Szlá- vlk Pál, Tormási Pál, Sebestyén Ferenc. »Kiváló dolgozó« oklevél és jelvény (II. fokozat): Horváth Antal, Szabó Lajos, Magó Mihály, Pallagi József, Bíró József, Tihanics István, Kontár Gábor, Balanyi Bertalan. KEREKEGYHÁZÁN :-Kiváló dolgozó« I. fokozat: Schmidt Lajos, Baski Sándor, Mozsárik Lajos, Kántor István, Künn Károly, Tok Lajos, Böddi István, Földházi József, Farkas József, Riklik József, Pintér József, Böddi László. »Kiváló dolgozó« oklevél és jelvény (II. fokozat): Makai Ernő. BÁCSALMÁS: Angyal József, Bíró Sándor, Borús Mihály, Csengcr Lajos, Csóti Illés, Doszkocs István, Gácsér István, Kiss György, Kovács József, Krizák Mátyás, Mészáros Károly. Novak György, Szabó Ignác, Szenderák Miklós, Varga János. Jancsó Károly. CSATALJA: Hajdú József. Schulz Béla, Schulz József, Farkas Pál, Kocsis Gábor, Suhanyecki László, Nagy Péter, Cseh József, Polgár János, Faller József, Kordé Pál, Szabó József, Jánosdeák Bertalan. KISKUNFÉLEGYHÁZA: I. fokozat: Nagy Antal, Herédi István. II. fokozat: Sánta Béla, Papp József, Verny József. KISSZÁLLÁS: I. fokozat: Franzer János. Molnár István, Birkás Béla. Ócskái István, Vankó Dezső. DUSNOK: Fekete Péter, Szabó György, Gerjeni Pál, Baranyai Menyhért, Kollár János, Máté Péter, Mihó János, Heim Antal, Heim Miklós, Szőnyi Károly. Dömötör Sándor, Bánáti László, ifj. Tamás János, Ilodován László, Mátéka László, Huber István, Szauter József, Ilodován István. MÉLYKÚT: Kárász Mihály, Ádelhardt Antal, Sziráczki Antal, Harnos Béla, Tóth János, Tokodi János. KALOCSA: Kuli László. Szalontai Janos, Fekete Péter, Sipos Gyula, Szabó György, Szabó F. József, Török András, Baksa Lajos, Tokodi Sándor, Demeter Sándor. BOROTA: Pásztor József, Taskovlcs Imre, Határi!; Antal. Adóm Dezső, Bedzsula Péter, Busa Mihály. KISKUNHALAS: I. fokozat: Gusztonyi Mihály, Lajkó István, Csorba Bernât, Juhász Károly, Faddi Kálmán, Koszó Ferenc, Verbászi János, Juhász Balázs, Jelenics Sándor, Csibor Gyula, Rabi István. Gyo- vai Károly, Ábrahám Imre, Simon Lajos, Szalai K. István, Burghardt József, Müller Ferenc, Oláh Sándor, Hodoniczki Dániel. Baranyi Péter, Kollár Mihály. Csanádi Káról}'. II. fokozat: Németh Ferenc, Égető Ferenc, Nemes József, Liciitenberg Rudolf, Juhász Károly. K1SKUNMAJSA: I. fokozat: Pálíi Lajos, Kakas Miklós, Bálint Antal, Ncmcsok Imre, Csontos Lajos, Tóth D. Sándor. Sági József. Fodor Sándor. II. fokozat: Kakas István. SOLT: Baksai Mihály. Mihalik Mihály. Andriska János, Volter Lajos, Helfrich György, Kiszi János, Orbán Lajos, Takács Bálint, Fodor István, Klamm András, Fellegvári Tibor. TISZAKÉCSKE: Komáromi Imre, Bálint Ferenc, Petrezselyem László, Nagy László, Szabó István, Varga Béla. BAJA: I. fokozat: Dudás István, Krix Lajos, Orján János, Szülésik Mihály, Tamaskó Antal, Vigi István, Szabó János, Baumhacki János, Petres István, Dukai István, Ilajek Ferenc, Keszcics Mátyás, Varga Pál. Narancsik Nándor, Horváth István. II. fokozat: Laborczi Gyula. Gazdaságunk pártszervezete nevében mondok köszönetét traktoristáinknak Ma a traktorosokat ünnepeljük. Majdnem egy esztendeje annak, hogy a Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének határozata utat mutatott a mezőgazdasági termelés növeléséért folytatott harcban. E feladat végrehajtásában oroszlánrész jut a traktorosoknak, általában a gépesítési dolgozóknak. Az ő jó, vagy rossz munkájuk dönti el véglegesen, mikép tudjuk növelni a terméshozamokat és milyen sikerrel oldjuk meg a termés betakarítását. Mi büszkék vagyunk traktorosainkra, minden lehetőséget kihasználtak kora tavasztól kezdve, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerrel végezzük el a szántás-vetést. Most is dicsére-, tét érdemelnek. Hegedűs Ferenc elvtárs félévi tervét már 100 százalékon felül teljesítette. A burjánt üzemegységünkben Erdős elvtárs hasonló eredményt ért el. A Zetorosok közül Lukácsi István, Kovács István és Fabók Sándor érdemelnek dicséretet. Nehéz munkát végeznek a szabadszállási üzemegység traktorosai, akik szinte két-három- szaz négyszögölenként válogatják Ici a szántható területeket, ntert ebben az üzemegységünkben sok terület víz alatt áll még. Traktorosaink iránti megbecsülésünket bizonyítja, hogy felvettük a kapcsolatot a szabad- szállási honvédséggel és mcghi- i hsunkra a helyőrség egyik alakulatának kultúrcsoportja egész- nc.pos kultúr- és sportműsorral szórakoztatja majd gazdaságunk traktorosait és valamennyi dolgozónkat. Gazdaságunk vezetői ma a jól dolgozó traktorosokat pénzjutalomban is részesíti. Valamennyi traktoristánknak és gépesítési dolgozónknak most a Népújság hasábjain is köszönetét mondok gazdaságunk párt- jzervezete nevében az eddig végzett eredményes, jó munkájukért. A mai ünnepen gondoljanak azonban arra is, hogy még nagy feladat vár rájuk a növényápolási munkák időben való elvégzésében és tőlük függ a sikeres betakarítás is. Ha ezeket is sikerrel oldják meg, akkor újabb megbecsülést vívnak, ki a traktoros névnek. Tompái János, a Bösztöri Állami Gazdaság pártiitkára,