Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

iCtV'0 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG U MOP BflCS-KlSKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES II MEGYEI IflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM _______Ára 50 fillér________1956. JÜNIUS 10. VASÁRNAP 4 ****M*i*494**********»*+4 ♦ *-***♦f♦ ♦♦***♦♦*♦*4* t (jmktúrőj k&szöíitő Kora tavaszi,ól késő őszig megszokott színfolt már a ha­lárban a traktor, a gép, amely képviseli a technikai haladást, átveszi a nehéz munka, terhét az embertől. Az olajosruhájú, keménykötésű traktoros ma már nélkülözhetetlen alakja a földeknek. Az összefüggő táblák gazdái, a termelőszövetkeze­tek el sem tudják képzelni már nélküle az életüket. Micsoda haladás ez 11 év alatt. Hétmérföldes csizmákkal léptünk előbbre, lágyra erősödnek termelőszövetkezeteink, egyre töb­ben lépnek a közös gazdálkodás útjára, ami azt jelenti, hogy több gép is kell, mert termelőszövetkezeteinkben a munka zö­mét gépek végzik. Az ipar ellátja a mezőgazdaságot elegendő géppel, megyénkben is több száz traktor, zetor, kombájn ér, egyéb más gép dolgozik a szövetkezetek földjein, sőt az egyéni gazdák parcelláin is. Minden kezdet nehéz. Gyors volt a fejlődés alig több mint egy évtized alatt, de nem volt zökkenőmentes. Sok bajjal kel­lett megküzdeni, kezdetben nem voltak a gépek elég tökélete­sek, hiba volt a traktorosokkal is. De az élet halad előre, a hibákat egyre inkább megszüntetjük és a gépekkel együtt már a traktorosokat is megszerették a mezőgazdaság dolgo­zói. Ezt bizonyítja, hogy évről-évre több száz holddal emel- kedig a géppel végzett szántás-vetés, növényápolás, betakarí­tás. Az idén jobban sikerült a négyzetes vetés is, mint az előző években. Mindezeknek a munkáknak központi alakja a traktoros, akit ma az egész ország ünnepel. A kemény munka egy napra megáll, hogy átadja helyét az azok iránti megbecsülés­nek és szeretetnek, akik legtöbbet tehetnek a termésered­mények emelése érdekében. E megbecsülés és szeretetnek a jele az is, hogy ma több száz traktoros kap kitüntetést jó munkájáért. Olyanok, mint Makai Antal, a Kerekegyházi Gép­állomás traktoros vezetője, vagy Vörös Béla, a Solti Gépállo­más traktoristája és még sokan mások. A kitüntetések egyben bizalmat is jelentenek, hogy trak­toristáink a jövőben is megállják helyüket, még több becsü­letet szereznek a traktoros névnek, saját maguknak és a gép­állomásoknak. ök a gépek parancsnokai, akik ha kitünően dolgoznak, szívvel-lélekkel végzik munkájukat, nagy hozzáér­téssel bánnak gépeikkel nagyon megnövelhetik a föld ho­zamait. Ma, amikor sok száz dicsérő szó hangzik el róluk, erre is gondoljanak traktoristáink. Ezen a szép ünnepen mi is sok szerencsét kívánunk to­vábbi munkájukhoz minden traktoristának, minden gépállo­mási dolgozónak. TEZIRN A traktorosnap tiszteletére A Bácsbokodi Gépállomás tavaszi tervét túlteljesítve, az előírt 7150 normálholddal szem­ben 11 669 normálholdon végzett a munkával. A növényápolás gyorsítása ér­dekében nagy gondot fordítunk kultivátorainkra és termelő- szövetkezeteinkkel kötött szer­ződések pontos és időbeni tel­jesítésére. Szerződéseink pontos betartására előzetes menetirány- tervet készítettünk. Traktorosaink munkájában be­állott változás a munka minősé­gi elvégzésében mutatkozik meg. Eredményeik fokozásával ké­szülnek a traktorosnap megün­neplésére. Az idei traktorosnap tiszteletére megfogadták, nem­csak a növényápolást fogják igyekvő munkájukkal fokozni, de hasonló lendülettel végzik majd az aratás-cséplést, minden időt kihasználva a betakarítás meg­gyorsítására. Párttagjaink élen járnak. Hor­váth Sándor talajmunka tervét 228.5, ir íny tervét 191.5 százalék­ra teljesítette. Hasonló, szép eredményeket értek el Molnár Lajos, Miklosovics István. Sze- lepcsényi László, Rajcs Mihály. D!SZ-fiatal.iáink pedig a jelen és a jövő feladataira készülve valamennyien jelentősen túltel­jesítették idénymunka és talaj- munka tervüket. Takács József idénytervét 219.1, Varga Gyula talaj munka tervét pedig 183.3 százalékra teljesítette. Katona János párttitkár Emberfia nem megy el szó nélkül a. gátéri Vorosilov Tsz 143 hol­das kukoricatáblája mellett. Az asztalsima földdarabon úgy sora­kozik a sok-sok ezer kukoricatő, mint a dísz­menetben a masírozó katonák. Hosszában, keresztben és átlósan, akárhonnan nézve, csu­pa nyílegyenes vonal­ban futó zöld bársony­szalag a vetés s gazai, gyomot fogadásból sem lehetne benne találni. Az ember megesküszik, hogy ennek a vetésnek párja nincs. Pedig van. Nem is messze: ugyan­itt a Vorosilov-ban és a szomszédos Béke Tsz- ben s nem is kevés: 160 hold napraforgó, 100 hold sorosvetésű kukorica, 50 hold bur­gonya, 60 hold takar­mány- és cukorrépa. Ügy válnak el a szom­szédos, dirib-darab egyéni parcelláktól, mintha ecsettel festet­ték volna bennük na­gyobbra, szebbre a ve- teményt. Ebben a két tsz-ben dolgozik a híres-neves Lőrincz László trakto­ros. Tavaly megnyerte az országos növényápo­lási versenyt s neve azóta sem hiányzik so­ha a legjobbak listájá­ról. A tavasz elején vál­lalta, hogy az idén 2000 hold növényápolást csi­nál. Kimondani is sok, hát még megcsinálni. S most, a traktorosnap előestéjén már nem egészen ezer hold hi­ányzik csak. A többi kész, egyszeri kapálás­sal vállalásának máris több, mint felét teljesí­tette. A volt Tarjányi- tanya előtt egy 20 hol­das répaláblában ka­szabolja a sárgán virí­tó vadrepcét, mácsolyát az eke. A gépen a 16 éves segédvezető: Haj­dú Pista ül, Lőrincz meg az eke nyomában talpalva eregeti a ká­romkodást. Kicsi ez az eke, elcsúszik a gaz fölött. Jó, hogy itt az agronómus, azonnal tc- lefonáltat Félegyházá­ra, hogy tüstént küld­jék ki a nagyobb ekét. Mert Török brigádve­zetővel ritkán üzenhet, olykor-olykor látogat csak ide a brigádírnok­kal együtt. Pedig hát egy Lőrincz Lászlónak is akad nehézsége, ba­ja, mint lám, most az eke is. Kénytelen leáll­ni, pedig a munka sür­getné. Ez a répa van még hátra s akkor ne­kifog a burgonya töltö- getésének, a kukorica második kapálásának. Kohajda János, a tsz brigádvezetője is ott topog a leállított Zetor mellett. Próbálná aján­lani, hogy dolgozzon a kis eke, amíg a másik megérkezik, de úgyis tudja, hogy Lőrincz hajthatatlan. Ha nem jó az eke, hát nem megy vele egy tapod­tat sem, nem űzhet be­lőle csúfot egyetlen szál épen maradt gaz sem; a «mennyi« nála soha nem megy a »hogyan« rovására. A szövetkezet földjei kihaltak, a Ze toron» meg a körülötte lévő három emberen kívül senkit nem látni. Hja, ahol Lőrinczék kapál­nak, ott kevés munka marad emberi kéznek. A gépi eke után egy tag egy-máslél hold kukoricát is rendbe- tesz naponta, hiszen már csak egyelnie keli s a tövek körüli te­nyérnyi darabot fella­zítani. Lófogat napi másfél-két holdat csi­nálna, — Lőrincz nem­régen 24 óra alatt 72 holdat kapált meg. Legtöbbször 3—4 mű­szaknormát teljesít, ami persze a tábla hosszá­tól függ. Leggyorsab­ban halad a négyzetes vetésben. Behúnyt szemmel is elvezetné a gépet a sorok között, hiszen az utolsó szálig maga vetette. »A mi Lacink« —így beszélnek róla a tsz- ben. Nagyon szeretik, becsülik, Hiszen fel­mérhetetlen is az a se­gítség, amelyet ez a két fiatal ember (Lőrincz is csak 14 évvel idősebb segédvezetőjénél) a für­ge Zetor nyergében ül­ve nyújt a két szövet­kezet tagságának. Ezen a tavaszon különösen kitűnt a gyors gépi munka haszna, hiszen a vetés megkéseli, de a gyomot a sok eső félel­metesen hajtotta s a kézi erő aligha birkó­zott volna vele. Így pe­dig már csak gyönyör­ködni kell a tiszta ve­tésekben s legfeljebb azon lehet vitázni: há­rom, vagy öt mázsával lesz több termés a ku­koricán a tavalyi 30 mázsás átlag helyett? Feltéve persze, ha még egy-két jó esőt kap s a jégverés el nem csú­fítja. Ma áll a Zetor. Gaz­dája ott ül a gépállo­más terített, ünnepi asztalánál — nyilván vele van felesége és fél­éves kisfia is — s tár­saival egymás egészsé­gére ürítik a sörös po­harakat. Elégedetten, jó érzéssel ünnepelhet Lőrincz László. Ember a talpán, traktoros a javából. Sok-sok száz hold tisztára művelt szövetkezeti föld dicsé­ri minden emberi szó­nál ékesebben! Kitüntetett traktorosaink A »Szakma kiváló dolgozója« című oklevéllel, jelvénnyel és félhavi átlagkeresetnek megfe­lelő összeggel jutalmazta a Föld­művelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ elnöksége: Makai Antal (Kerekegyháza), Vörös Béla (Solt) és Czinder Ist­ván (Kecskemét) traktorbsokat. A »Gépállomás kiváló dolgo­zója« kitüntetést kapott az FM- től: Andrási Rozália (Kiskunfél­egyháza), Gergenyi Sándor (Kun­szentmiklós). »Kiváló dolgozó« oklevéllel (I. fokozat) kitüntetést kaptak: KECSKEMÉTEN: Balanyi Sándor, Varga Sán­dor, Pálinkás László, Bán Jenő, Puskás Károly, Thru nies Mihály, Tóth István, I. Szabó János, Ko- roknai Imre, Tckes Ferenc, Sza­két! Rudolf, Túri István, Szlá- vlk Pál, Tormási Pál, Sebestyén Ferenc. »Kiváló dolgozó« oklevél és jelvény (II. fokozat): Horváth Antal, Szabó Lajos, Magó Mihály, Pallagi József, Bíró József, Tihanics István, Kontár Gábor, Balanyi Bertalan. KEREKEGYHÁZÁN :-Kiváló dolgozó« I. fokozat: Schmidt Lajos, Baski Sándor, Mozsárik Lajos, Kántor István, Künn Károly, Tok Lajos, Böddi István, Földházi József, Farkas József, Riklik József, Pintér Jó­zsef, Böddi László. »Kiváló dolgozó« oklevél és jelvény (II. fokozat): Makai Ernő. BÁCSALMÁS: Angyal József, Bíró Sándor, Borús Mihály, Csengcr Lajos, Csóti Illés, Doszkocs István, Gá­csér István, Kiss György, Ko­vács József, Krizák Mátyás, Mé­száros Károly. Novak György, Szabó Ignác, Szenderák Miklós, Varga János. Jancsó Károly. CSATALJA: Hajdú József. Schulz Béla, Schulz József, Farkas Pál, Ko­csis Gábor, Suhanyecki László, Nagy Péter, Cseh József, Pol­gár János, Faller József, Kordé Pál, Szabó József, Jánosdeák Bertalan. KISKUNFÉLEGYHÁZA: I. fokozat: Nagy Antal, Herédi István. II. fokozat: Sánta Béla, Papp József, Verny József. KISSZÁLLÁS: I. fokozat: Franzer János. Mol­nár István, Birkás Béla. Ócskái István, Vankó Dezső. DUSNOK: Fekete Péter, Szabó György, Gerjeni Pál, Baranyai Menyhért, Kollár János, Máté Péter, Mihó János, Heim Antal, Heim Mik­lós, Szőnyi Károly. Dömötör Sán­dor, Bánáti László, ifj. Tamás János, Ilodován László, Mátéka László, Huber István, Szauter József, Ilodován István. MÉLYKÚT: Kárász Mihály, Ádelhardt An­tal, Sziráczki Antal, Harnos Béla, Tóth János, Tokodi János. KALOCSA: Kuli László. Szalontai Janos, Fekete Péter, Sipos Gyula, Szabó György, Szabó F. József, Török András, Baksa Lajos, Tokodi Sándor, Demeter Sándor. BOROTA: Pásztor József, Taskovlcs Im­re, Határi!; Antal. Adóm Dezső, Bedzsula Péter, Busa Mihály. KISKUNHALAS: I. fokozat: Gusztonyi Mihály, Lajkó István, Csorba Bernât, Juhász Károly, Faddi Kálmán, Koszó Ferenc, Verbászi János, Juhász Balázs, Jelenics Sándor, Csibor Gyula, Rabi István. Gyo- vai Károly, Ábrahám Imre, Si­mon Lajos, Szalai K. István, Burghardt József, Müller Ferenc, Oláh Sándor, Hodoniczki Dániel. Baranyi Péter, Kollár Mihály. Csanádi Káról}'. II. fokozat: Németh Ferenc, Égető Ferenc, Nemes József, Liciitenberg Rudolf, Juhász Ká­roly. K1SKUNMAJSA: I. fokozat: Pálíi Lajos, Kakas Miklós, Bálint Antal, Ncmcsok Imre, Csontos Lajos, Tóth D. Sándor. Sági József. Fodor Sán­dor. II. fokozat: Kakas István. SOLT: Baksai Mihály. Mihalik Mi­hály. Andriska János, Volter La­jos, Helfrich György, Kiszi Já­nos, Orbán Lajos, Takács Bálint, Fodor István, Klamm András, Fellegvári Tibor. TISZAKÉCSKE: Komáromi Imre, Bálint Fe­renc, Petrezselyem László, Nagy László, Szabó István, Varga Béla. BAJA: I. fokozat: Dudás István, Krix Lajos, Orján János, Szülésik Mi­hály, Tamaskó Antal, Vigi Ist­ván, Szabó János, Baumhacki János, Petres István, Dukai Ist­ván, Ilajek Ferenc, Keszcics Má­tyás, Varga Pál. Narancsik Nán­dor, Horváth István. II. fokozat: Laborczi Gyula. Gazdaságunk pártszervezete nevében mondok köszönetét traktoristáinknak Ma a traktorosokat ünnepel­jük. Majdnem egy esztendeje annak, hogy a Magyar Dolgozók Partja Központi Vezetőségének határozata utat mutatott a me­zőgazdasági termelés növeléséért folytatott harcban. E feladat végrehajtásában oroszlánrész jut a traktorosoknak, általában a gé­pesítési dolgozóknak. Az ő jó, vagy rossz munkájuk dönti el véglegesen, mikép tudjuk nö­velni a terméshozamokat és mi­lyen sikerrel oldjuk meg a ter­més betakarítását. Mi büszkék vagyunk traktoro­sainkra, minden lehetőséget ki­használtak kora tavasztól kezd­ve, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére sikerrel végezzük el a szántás-vetést. Most is dicsére-, tét érdemelnek. Hegedűs Ferenc elvtárs félévi tervét már 100 százalékon felül teljesítette. A burjánt üzemegységünkben Er­dős elvtárs hasonló eredményt ért el. A Zetorosok közül Luká­csi István, Kovács István és Fa­bók Sándor érdemelnek dicsé­retet. Nehéz munkát végeznek a szabadszállási üzemegység trak­torosai, akik szinte két-három- szaz négyszögölenként válogat­ják Ici a szántható területeket, ntert ebben az üzemegységünk­ben sok terület víz alatt áll még. Traktorosaink iránti megbe­csülésünket bizonyítja, hogy fel­vettük a kapcsolatot a szabad- szállási honvédséggel és mcghi- i hsunkra a helyőrség egyik ala­kulatának kultúrcsoportja egész- nc.pos kultúr- és sportműsorral szórakoztatja majd gazdaságunk traktorosait és valamennyi dol­gozónkat. Gazdaságunk vezetői ma a jól dolgozó traktorosokat pénzjutalomban is részesíti. Valamennyi traktoristánknak és gépesítési dolgozónknak most a Népújság hasábjain is köszö­netét mondok gazdaságunk párt- jzervezete nevében az eddig végzett eredményes, jó mun­kájukért. A mai ünnepen gon­doljanak azonban arra is, hogy még nagy feladat vár rájuk a növényápolási munkák időben való elvégzésében és tőlük függ a sikeres betakarítás is. Ha eze­ket is sikerrel oldják meg, ak­kor újabb megbecsülést vív­nak, ki a traktoros névnek. Tompái János, a Bösztöri Állami Gazdaság pártiitkára,

Next

/
Thumbnails
Contents