Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-28 / 151. szám
A Kfektmiéfeg yitági Bányászati Berendelések Gyárában felszínre kerültek a hibák ■' Ha valakit bekötött szemmel vittek volna a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyáráriak pártirodájába, —• ahol éppen kibővített vezetőségi ülés folyt, — sokáig nem tudta volna: hol is van. Manapság sokat beszélünk arról: »tiszta« pártmunka nincs, a pártmunkának szoros kapcsolatban kell lennie a terme léssel. Alégis a beszélgetés általánosságban folyt, a párt- titkár, Seres elvtárs az ország bármelyik pártvezetőségében elmondhatta volna azt, amiről itt beszélt. Napirenden »az eddigi párt- munka értékelése és a pártszervezet további feladatai« szerepelt. A titkár elvtárs szavaiból csupán azt tudtuk meg, hogy ez évben nem a legmegfelelőbben végezték a pártmunkát, bár a tagdíjfizetés elég jó, a taggyűlések is sikeresek voltak, a pártcsoportbizalmiakat rendszeresen megbízták feladatokkal. Hiba, hogy a politikai gazdaságtan-szeminárium »lemorzsolódott«, a politikai munka az üzemben gyenge, határozatok végrehajtását nem ellenőrizték. S végül önkritikusan megállapította: vezetőségi ülést ez évben csak négyet tartottunk. Ezután Seres elvtárs a vezetőség elé terjesztette a munkaterv- jnvaslatot. Ez a pártmunkával szintén csak általánosságban foglalkozott. Többi között azt tartalmazta, hogy a pártvezetőségi üléseket kéthetenként rendszeresen megtartják, s ezeken a gazdasági vezet őket is beszámoltatják. Törekszenek arra, hogy minden párttagot megbízzanak pártmunkával. A párt- csoport bizalmiak újjáválasztá- sáí vezetőségi üléseken megtárgyalják és gondoskodnak arról, hogy minden pártcsoport élérc jó vezető kerüljön. Kiépítik a2 üzemi népnevelöhálózatot, stb. A hozzászólók is kezdetben csak általánosságban értékelték a pártmunka hibáit. Például: eddig még nem fordult elő, hogy a vezetőség pártcsoportbízalmit, , vagy gazdasági vezetőt beszá- 5 méltatott volna munkájáról. Pedig hát lett volna miről beszélni a termelés ' érdekében végzett pártmunkával kapcsolatos tennivalókról. Az üzem például februári tervét csak 46 százalékra teljesítette, de a tervteljesítés azóta is állandó probléma, s a hétvégi hajrában nem egyszer az igazgató is munkaruhát ölt es a műhelyben dolgozik. A vita akkor kezdett élénkeb- bó válni, amikor Dóra elvtárs, az. üzemi bizottság elnöke azokról az ellentétekről kezdett beszélni, mely közte és a gyár igazgatója, Kalocsai elvtárs között felmerült. A vitába ekkor mindenki bekapcsolódott. Őszintén és keményen bírálták egymást. A sok hiba, amely eddig a felszín alatt lappangott, most napvilágra került. Ekkor derült csak ki: milyen mulasztást követett el a pártvezetőség, hogy eddig nem foglalkozott a gazdaságvezetés problémáival. Az igazgató, a szakszervezeti és egjres pártvezetőségi tagok között nagyfokú bizalmatlanság fejlődött ki. Ez az üzemen belüli munka folyamatosságának is gátijává vált. Ki a hibás mindezekért? Hibás elsősorban a pártvezetőség, Seres elvtárs, a párttitkár, aki nagy gazdasági elfoglaltságára hivatkozva elhanyagolta a pártvezetést. A vezetőség többi tagjának a kollektív vezetés felelőssege eszébe sem jutott. Bár jól látták az üzemben lévő hibákat, magukba tartották azokat, úgy Î Egy nap a Kinizsiben ÍT| gondolták, rájuk csak a pártszervezet belső életének gondjai tartoznak. Hibás Dóra elvtárs is, az üzemi bizottság elnöke, aki az utóbbi időkig említést sem tett a közte és az igazgató közölt lévő ellentétekről a pártvezetőségnek. És nem utolsó sorban hibás Kalocsai elvtárs, az igazgató. Ő f álura jött pártmunkás, aki évekig volt egy budapesti nagyüzemben párttitkár. Ezt a vezetőségi ülésen többször is hangsúlyozta. Most ugyan gazdaságvezetői beosztásba került, de kerülhetett volna pái^íapparátusba is. Mindebből csak azt a következtetési akarjuk levonni, hogy mint gyakorlott pártmunkásnak segítséget kellett volna nyújtania az üzemi pártszervezet életének fellendítéséhez is. Ezt azonban nem tette. Ugyanakkor nem ismertette a pártvezetőséggel azokat a termelési feladatokat sem, melyre mozgósítani kellett volna a párttagságot, s ezen keresztül az üzem dolgozóit. A pártvezetőség ezen a gyűlésen ismerte meg, hogy úgy a népgazdaság számára, mint exportra milyen jelentős megrendeléseket kapott az üzem. A pártvezetőségi ülés, amilyen gyengén indult, olyan értékessé vált a későbbiek folyamán. A hibák feltárása és a kemény, de építő jellegű bírálat mellett a pártszervezet előtt álló feladatok körvonalai is egyre élesebben kibontakoztak. A pártvezetőségnek most az a feladata, hogy ennek az igen értékes pártvezetőségi ülésnek tanúságait j levonja és az üzem előtt álló termelési feladatok végrehajtására mozgósítsa a párttagságot, ezen túlmenően pedig jó politikai munkával az üzem összes dolgozóját. Ä garázda személyek elleni küzdelem Először is azt a kérdést kívánom megvilágítani, hogy mi tette szükségessé a garázda cselekmények elleni fokozottabb büntetőjogi védekezést s ezen cselekményeknek önálló bűntetté minősítését. A kérdés rendezése azért vált szükségessé, mert mind sűrűbben fordultak elő a különböző garázda cselekmények (a botrányos részegség, az utcai verekedések stb.), melyeket nem lehetett kellő súllyal megbüntetni. Az ilyen cselekmények elkövetőit. egyes esetekben kihágásként lehetett felelősségre vonni, s általában 100—500 forintig terjedő pénzbírsággal sújtani. A pénzbírság pedig a legtöbb esetben nem nyújtott kellő védelmet. Ezen a hiányosságon segített az 1955. július hó 1-én hatálybalé- pett 17. számú törvényerejű rendelet, melynek alapján lehetőség nyílt arra, hogy egyetlen garázda cselekmény se maradjon megfelelő büntetés nélkül. A törvényerejű rendelet legfontosabb rendelkezése, mely szerint »bűntettet követ el és egy évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a társadalmi együttélés szabályait semmibevéve garázdálkodik, vagy olyképpen zavarja a közrendet, hogy garázda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást vagy riadalmat okoz.« A garázdálkodás lényegében a társadalmi együttélés szabályainak a semmibevétele. Garázda az a személy, aki a szocialista társadalmi együttélés szabályait, népi demokratikus államunk és társadalmunk közrendjét és köz- biztonságát jelentősebben, akár nyilvánosság előtt, akár nyilvánosság nélkül megsérti. A du- navecsei járásbíróság H. J.-t 1000, O. J.-t 400 és B. J.-t pedig 700 forint pénzbüntetésre ítélte, 'mert a solti lakos elítéltek, a Dunavecsei Földművesszövetkezetben italoztak, majd az italmérőt szidalmazták, ordítoztak çs fenyegettek a. szolgálatot teljesítő rendőrt. Olyan magatartást tanúsítottak, hogy a kocsmát be kellett zárni s amikor őket onnan eltávolították, az utcán is botrányos magatartást tanúsítottak. Büntethető az is, aki »olyképpen zavarja a közrendet, hogy garazda magatartásával nyilvánosan botrányt, felháborodást, vagy riadalmat okoz«. Garázdálkodásnak számít tehát a közrendnek olyan nyilvános megzavarása is, amelynek eredményeként valóban botrány, felháborodás, vagy riadalom támad. Riadalmat okoztak minden vasárnap a mélykúti kultúrház- ban az elítéltek, amíg előzetes letartóztatásba nem kerültek. Állandóan verekedést kezdeményeztek és a szolgálatot teljesítő rendőröket csúfolták. Az egyik vasárnap este a szolgálatot teljesítő rendőr felhívta a vádlottakat, akik verekedtek, hogy kövessék őt a rendőrségre. Az I. r. vádlott ellenállt és bicskát rántott elő. A bácsalmási járásbíróság az X. ». vádlott V. K. mélykúti lakost, aki már egy ízben büntetve volt hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt, — egy évi börtönre, míg B. S. mélykúti lakos II. r. vádlottat pedig hét hónapi börtönre ítélte. — Amióta a vádlottak előzetes letartóztatásba kerültek, Mélykú- ton megszűntek a verekedések és botrányokozások. Két évig terjedhető börtönnel büntetendő az a garázda személy, aki a cselekményt a rend helyreállítása iránt intézkedő hivatalos személy felszólítása ellenére sem hagyja abba, továbbá, ha garázdálkodás miatt öt éven belül már elítélték, illetőleg büntetésének kiállásától öt év még nem telt el. Ez a rendelkezés fokozottabb védelmet nyújt a hivatalos személyek intézkedésének eredményessége érdekében. Kétségtelen, hogy minden bűncselekmény a társadalmi együttélés szabályainak a meg» sértését jelenti, mégis nem minden bűntett valósítja meg egyszersmind a garázdálkodás bűntettét is. Ennek megvalósításához egy »különleges« magatartás szükséges, amit köznyelven huligánságnak, illetve garázdálkodásnak nevezünk. Garázdálkodás alatt a közösségnek, a társadalmi együttélés szabályainak tudatos semmibevételét, a közrend megzavarását, a nyilvános botrányokozást értjük. A törvényerejű rendelet még csak 11 hónapja lépett hatályba s az eddig meghozott ítéletek azt mutatják, hogy a garázda cselekményeket az elítéltek minden esetben italos állapotban követték el. Ennek a törvényerejű rendeletnek is az a célja többek között, hogy a részegeknek felháborodást és közundort keltő viselkedésétől megvédje a lakosságot. Bíráink a tárgyalások során több ízben észlelték, hogy a vádlottak nem értették meg, sőt egyenesen méltatlakodtak amiatt, hogy őket cselekményük miatt a bíróság elé állították. Ez a körülmény késztetett arra, hogy a megye lakosságát tájékoztassam a törvényerejű rendelet lényegéről s a garázdálkodók ellen hezott bírósági ítéletekről. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke , Nehéz feladat egy gyár életéről számoladni, még ha ölj hosszú ideig is tanulmányozza azt valaki. Egy szovjet író ki regényt akart írni az egyik sztálingrádi vasműről, másfél évig dolgozott ott, ismerkedett a munkásokkal, életükkel szakmájukkal. Fagyejev mondta, hogy igen, csak így lehet igazán szovjet regényt írni. Persze egy év és egy nap között nagy a különbség, de mi rém regénnyel, csak egy szerény riporttal akarunk próbálkozni. És még egy segítség, mely megkönnyíti munkánkat: az üzemi bizottságot kértük meg, hogy vezessen minket végig az üzemen, és hogy az ő problémájukon keresztül kaphassunk tiszta képet az ország második legnagyobb konzervgyárának életéről. 0 DÉLELŐTT 10 OKA Alig pár perce fejeződött be íz a műszaki konferencia, melyen a gyár műszaki és párt ve- zelősége a szezonmunka legidőszerűbb kérdéseit vitatta meg. 3ok értékes határozat született, melyeknek véglegesítésére a napokban fog sorkerülni. így többek között a legfontosabb [eladatok egyike az idénymunkáik betanítása. Ez a régi törzs- gárdára hárul, hogy sokéves tapasztalataikat rövid pár nap alatt átadják az új dolgozóknak. Az ÜB javasolta a továbbiakban a készáruk napi minőségellenőrzését, az eddigi havi értékeléssel szemben. Ez mindenesetre hatalmasan megnövelné az áruk minőségi színvonalát. A sorra- kerülő és a már régen megoldásra váró feladatok között van az állásidő és a selejt csökkentése, valamint a munkák jobb megszervezése. Ezekről beszélgettünk Garai j Pálnéval, az ÜB elnökével. Tőle szerettük volna megtudni, hogy' mik voltak azok a tényezők, melyek akadályozták a gyár ilyen irányú.munkáját. Először a konzervüzembe látogattunk. Itt naponként átlag 5 vagon borsót készítenek, ennek 90—-95 százaléka megy exportra, főleg a népi demokráciákba. Most állítottak be egy modern, nagykapacitású gépi berendezést, mely nagymértékben megkönnyíti a dolgozók munkáját. A cseresznyesze- zen megindulása óta nagy gondot okoz a borsóüzemben a vízhiány-. Két kút az, amely vízzel látja el a gyár területét, s ez a vízmennyiség már nem képes fedezni a megnövekedett szükségletet. Gyakran adódik, hogy félórákat is állni kell. Az VB többször kérte már a Vízműveket, hogy kapcsolja be gyárukat a városi vízellátásba, de eddig ígéreteknél többet még nem kaptak. FÉRFI MUNKAERŐT (segédmunkást) Budapest területére 18 éven felül, — villamos vágányépítési munkára — felveszünk. Dolgozói oknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes üzemi étkezést, ingyenes villamosutazási igazolványt, a vidékieknek munkásszállást, a családfenntartóknak napi 6 forint különélés! pótlékot biztosítunk. Jelentkezés: A Fővárosi Vasútépítő Vállalat központjában; Budapest, VII., Akácfa u. 13. IV. em. 409. szoba, 703 Lili I hogy a másik üzemrész az c nemtörődömségük miatt állni kényszerül. Nehezen sikerült átszállítani a hordókat, de a közben fellépő üveghiány miatt újra csak állmok kellett. — Hát igen, ezért van szükség a munka jobb megszervezésére. A dolgozók bizony sokszor nem törődnek az anyaggal és ez vállalatunknak sok kárt okoz — mondja Garai elvtársnó. 0 FEL 3 Eug, morajlik a hatalmas étterem. Két-hávamszáz munkás ebédel itt egyszerre. — Milyen a koszt? — kérdezzük Varga Pálnét, az üzem éi- munkás dolgozóját. — Néha egészen jó, mintha csak otthon főzné az ember, csak ne lenne a kiszolgálás olyan hosszadalmas. Kihozzák a levest, utána jó negyedórát kell várni a második fogásra. — Ma mi volt az ebéd? — Borsóleves és újkrumpli- íőzelék, állítólag finom marhahússal Tudniillik most még várni kell rá, amíg kihozzák ... Az üzemi bizottság harcol azért, hogy megjavítsák a koszt minőségét, annak ellenére, hogy az idény alatt megnövekedett az étkezők száma, fis növelni szeretnék a kiszolgáló személyzet számát is, hogy- ezzel csökkentsék a két fogás közötti várakozási időt. 0 DÉLUTÁN 4 OKA Bent ülünk a félhomályos ÜB- írodában és beszélgetünk. Azaz. hogy csak próbálunk beszélgetni, mert percenként jönnek be a dolgozók panaszaikkal, kéréseikkel. Almási Anna, a konzervüzem dolgozója elpanaszolta, hogy két kisgyermekét szeretné behozni a napközi otthonba, de ott azt a választ kapta/ hogy már így if túl vannak zsúfolva, Almási Anna kérte az ÜB-t, hogy próbálja elintézni, kérelmét, mert nagyon félti két gyermekét otthon egyedül hagyni. — Ez az egyik legnagyobb problémánk — fordult felénk Garai elv társnő, — hogy a dolgozó anyák gyermekeit a gyár napközijébe elhelyezzük. Lovász György segélykérelemmel fordult az ÜB-hez. Felesége kórházban van, gyermeket szül és 200 forinti-a lenne szüksége; Az ÜB Sipos Andor, Bur.sik Jó- zsefné és mások hasonló kérelmével együtt, Lovász György kérelmét is elintézte. — Persze az igények nagyok, s a keretünk elég kicsi. Májusban mindössze hétezer forint állt csak rendelkezésünkre. Igaz ugyan, hogy júniusra ezt az összeget felemelték 4000-rel. de még így is kevés, csak a legjobban rászorulóknak adhatunk. DÉLI 12 ÓRA Az édesüzembe érve kétségbeesve szaladt elénk a munkavezető, hogy már 10 perce kénytelenek állni, mert a feldolgozóból nem hozták át a megfőtt eperjamot. Átmentünk a főzőbe. Olt már hordószámra álltak az eper jamos hordók, de a kutya sem törődött velük. A szállító- munkások valahol máshová voltak beosztva, s így egyre csak szaporodtak a hordók. A munkavezető nem törődött azzal, 0 ESTE 10 OtvA Élesen süvölt a hűvös éjszakába a Kinizsi Konzervgyár szirénája: műszakváltás volt. Kitárul a hatalmas vaskapu, s kiözön- lenek a munkások. Ki kerékpáron, ki csak amúgy, gyalogosan Jókedvű beszélgetéstől hangos a gyár környéke. Pihenőre térnek haza. Holn'áp új nap kezdődik, új munkás-hétköznap. Benedek István írtékes levéltári anyagot kapott a Szovjetunióból az Országos Levéltár L. I. Jakovlev, a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatóságának helyettes vezetője, aki Budapesten részt vett az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésszakon, elutazása előtt a szovjet levéltárosok nevében crtckes ajándékot adott át az Országos Levéltárnak. Az 1905—1907-es orosz forradalomra vonatkozó forrás-kiadványokat és a szovjet levéltárakban őrzött magyar vonatkozású iratoknak, többek közölt Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Liszt Ferenc, Zalka Máté leveleinek fényképül állatait nyújtotta at*
