Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-28 / 151. szám

Kecskemét hangversenyéletének problémái A problémáiénak mindig gyökerük I Van s ezért .lónak látszik áz ói kecs­keméti szimfonikus együttes bemu­tatkozása után előtörő gondolatain­kat ügy irahyüani, liogy azok a jú­nius 4-i Mozart-est jelentőségének értékelésén felül az előzményeket is keressék, amelyek ezt a fontos ese­ményt lejtődéit keresZtmétszetéuer állítják elénk, s egyben a város zenei jövőjének további kilátásaira is cé- lozbatnak. A legelgondoikozlatóbb kérdés az — ami meist még item dönthető cl: minőségi Ugrást jelent-e városunk zenéi életének folyamatában ez a tavasz, ez a Mozart-koncert és Körülményei, (ami különben már oly régóta na- gyob-nagyo.i esedékes volna!), vagy sem. Sok biztató jelünk van azonban arra, hogy igen. AZ alább vázolandó problémák jelen állása arról beszél­het, hogy sok ágban áradó zenei tö­rekvéseink a XX. kongresszus hatú- tásáhák érlelő napfényében végre megfelelő gyümölcsöket teremnek a gátló körülmények felszámolása nyo­mán, a nehézségek és megoldásaik őszinte exponálásának feltétclezett- ségtben, A leggyakoribb, legaktuálisabb művészet politikai problémák szemügyrevételezésével kezdjük. Úgy látszik, megoldódott a zenekar komo­lyabb állami támogatásának kérdése — első ízben! — de talán a karmesteri személyi kérdés is. Ennek titka: iucg..;iclő müvet megfelelő ember dirigáljon! Réthy Aladár orvos-karmester a „Szöktetés“-nyitányt oldhatta meg biztatóan a zenekari kollektíva ügyes összefogásával (fcsak még tovább csi­szolja, hangolja, cizellálja a hang­zást!), Adám József igazgató peda­gógusaival a „legpedagógusabb- ívlozar-müvek egylKét, a ,,Kis éji ze­né“-! szólaltatta meg pesti nagysi­kerű szereplése után újra Ízlésesen, ..mozartiak'--an (ha kissé kényelme­sebb tempókkal Is ez esetben); Ne- messZeghy Lajos pedig teremtó fantá­ziával, nagy zenei tudással, Mozart iránti alázattal — s éppen ezért sti- lustlsztasiggal — új Mozart-müvet ajándékozott a városnak, az Es-dur Zongoraversenyt, — hogy ez a szinte tudományos hitelességgel megszólaló értelmezés Mozart egyik legliraibb hangulatú müvét Ismertesse meg a közönséggel, melynek üde, tavaszi hangvételét a II. tétel csendes fáj­dalma árnyékolja be. Ezt a maga já­tékosságában, életteljcsségébcn, fe­szültségében, aránybeli tökéletessé­gében utolérhetetlen mozarti muzsi­kát életre kelteni; mind a karmester, mind » szólista (Púky Margit) részé­ről nagy „zenei tett“ volt! (csak valamiképpen feRéllenül meg kell oldaui a fafúvúk jó összehango- lasáuak dolgát, ha másként nem, új hangszerelt beszerzésével!) Xclti jelehtéklelen müvészctpollti- kal tényezőként mutatkozott meg j ezen az estén a kecskeméti közönség SPI», ez a nehezen elemezhető, sok­szor szinte a füld álöl előbújní lát- sió. rökönszéttves, eléggé nagyi gé to yü kollcktíVá, átoiéiy — újra bebizonyo­sodott — alig remélhető teljesít­ményekre Képes sarkallarii a sZáttláen róktonszörtves — (azaz: eleven muzsi­kát szolgáltató) élöáüómiivcsíekéf. ÍS ézi a pozitív megállapítást — nagy örömünkre — olyan időben tehetjük, amikor áz brszäg?;2erte — nem — tó- zsás helyzet megjavítása érdekében löhlös javaslat kerül a Miniszterta­nács elé (Kodály és más zenepo- litiküsok aláírásával.) A nagyszerű perspektívát mutató bírálat és javaslattétel nyomán mi alulról, öntevékenyen kívánunk „új szakaszba" lépő zenei muzsikánkkal segítségére lenni kormányzatunknak, saját városunkbeli s országos hi­báink felmérésében* megjavításában; de érre csakis közönségünk támoga­tásával leszünk képesek majd. Fel kell mérnünk tehát a Vele kapcsola­tos tennivalóinkat — meg kell — ter­veznünk közönségneveiésre vonatko­zó irányelveink kiépítésének pedagó-* giaját. A következő problémakör: Kecskemét haladó zenei hagyomány­ágazatai továbbápolásának kérdései. | Ha mindezeket hamarosan — s rész­letezve! — nem mérjük fel, nem biz­tos, bogy a legjobb ökonómiával, a legjobb talajra építve végezhetjük jövő erőfeszítéseinkéi. Ezért, először is, várjuk az idevonatkozó irodalom jelentkezesét; Nemesszégh.y Lajos „Kiskunságiban megjelenendő ilyen irányú felmérő értekezését éppúgy, mint Szabadi Sándor zeneiskolai ta­nár nyomtatásban meg meg nem jfcieat. zeneiskolai krónikáját és egyéb tanulmányait (pl. az est be­vezetőjében szereplő „Mozart és Ma­gyarország“, „Mozart és Kecskémét* — vonatkozásban elmélyített érteke­zését). Sok minden közelmúltbeli ha­gyomány felelevenítésének szüksé­gessége fog majd ezekből az írások­ból kldéfüml, Így fény derül maid Redon Fái volt Igazgató országom- tekintélyű* aíapciő keidinftéüyeztaei­J re; de ezenfelül arra a sajátos kecs­keméti kamarazene-kultuszra is, me­lyet a zeneiskola tanári karáén kívül a dr. Feszler-í'éle meleg, klasszikus levegőjű muzsikus családi otthon neve fémjelez — amely például ki­nevelte az Es-dur koncert két fő­hősének, Púky Margitnak és Némea- szégby Lajosnak jelen színvonalú muzsikálását —• hiszen ez a kultúra Ilyen előzmények nélkül elképzél- hbletlen volna* — és ugyancsak ar­ra a — Vásárhelyi Zoltán kezdemé­nyezte s később egyes pedagógusok kezében folytatódó Kodály- (5 rési- bén Öártók-) kóruskultúrára — mely­nek nyömait (sőt cgy-egy aktív ré­szesét is!), Lörincz feéía „Barlők“- együtteséböil találhatjuk tolég nap­jainkban is. Mondjuk meg; Kecs­kemétnek éppen Cz lenne (s lesz is idővel, az iskolazenei mozgalom ki­bontakozásával párhuzamosan) zenei szempontból a legfőbb, legtermésze­tesebb hagyományvonala; emberek is lennének már hozzá, csakhogy még a kórusban éneklő felhőtt tö­megek hiányodnak ebben a város­ban. Tudjuk, az iskolai kórusokon kívül csak alig egy-két felnőtt együttes működik; közülük is nem egy olyan — búvópatak módján ... Nem csoda llyett körülmények között, hogy hiányzik egy nagy, kantáták és ora­tóriumok megszólaltatására vállalkozó éneklő csoportosulás alkalomszerű megvalósulása is. Ezért nem tudta városunk eddig az annyi más vi­déki városban már előadott Psalmus HUngaricus-t sem — akárcsak részben helyi erőkkel is — meg­valósítani. Sőt! Végh Mihály és Kodály Zoltán, a két szerző városában, egyáltalán el sem hangzott még élő zeneként ez a műalkotás. De ha csak a pil­lanatnyilag biztatóbban jelentkező Mozart-kultUszt néztük is: láthatjuk, hogy a kamarazeiiélésen felnőtt hangszeresek mellett Kodály—Bar- tók-kórusokon, madrigálokon csiszo­lódott, összeszokott énekesek is szük­ségeltetnek, különben hogy kerül előadásra majd a nagy szerző „Reqüiem“-je, esetleg egyik-másik operája? Mert bizonyos, hogy %csak ilyen módon költözne be városunkba igazán Mozart, vagy az új magyar klasszikus muzsika hagyományozó kultusza. Nem feledkezhetünk meg Kecskemét preklasszikus hagyomá­nyairól sem: Búdon, Vásárhelyi, Schütz—Purcell, — Händel, stb. pro­dukcióiról, kiknek muzsikus*!, hall­gatói közül ma is sokan itt élnek még városunkban — mi volna tehát felújítani, továbbfejleszteni êzt a „vonalat“ is? Továbbmenőe«: itt kell felsorolásba vénül a tiszta népzene szemünk előtt bontakozó kultuszát js, alneïy ma már nemcsak a szóra­kozóhelyeken él (bár azokon is job­ban élne!), hanem az évenkénti kon­certek pódiumára immár hagyomá­nyosán felemelve hódít egyre széle­sebb tömegeket ílácz Kálmánék buzgó és tehetséges gondozásában — amint ezt azok nagysikerű májusi hangversenye is bizonyította, A zenei hagyományok továbbfej­lesztésének kérdésein felül látnunk Kel! — ha egészen vázlatosan is — Kecskemét hangVersenyélcténék töb­m promemaiat is. Ezek közül egyik legfontosabb a helyi előadóművészek és együt­tesek megfelelő mértékű (és ökoilómiájú) sZrrepeltctese; másik az import-zene (lil harmónia!) rendkívül fontos, megoldatlan, esetlegességektől és saj­nos. gyakran alantas ízléstől ^irányí­tott1» szereplése varosunkban (ide­sorolva azt a problémakört is, hogy mi mindent nem adnak elő, nem ad­tak még elő Kecskemétem; ide lár- lozik a helyi feldolgozások, kompo­zíciók életre segítésének dolga; a kecském ét i közönség összehozásának — (jó szervezések!!) felmérésének — továbbépítésének feladata, kapcsolat­ban a szocialista átalakulás eredmé­nyezte új hangversenyhallgató tömegek zenei nevelésének kérdéseivel (iskolai énekoktatás megjavítása!) Beszélgetnünk kell sokat a helyi zenei centrumok kiépítéséről éppúgy, mint egy jövőt tervező, annak perspektíváit kimun­káló zenepolilikus közösség (klub?) rendszeres, összeszokott, állandó jel­legű munkálkodásának megszervezé­séről — és aztán sok ilyesmit le­hetne itt még felsorolni. A Mozart-est felvillanó fénye a kö­zönség és a művészek egyik ígére­tes találkozásának forró légköréből csapott ki, hogy aztán annyi sok hiányra — lehetőségre világíthasson rá Kecskemét Város zenei életét il­letően. Ezért jegyezzük fel azok ne­veit is, akik művészi produkcióikkal segítették ennek a jó hangulatnak kialakítását. Kecskemétnek ezek a zenei szolgálatra mindig szívesen jelentkező zenepedagógusai — egyben előadóművészei — Pálfyné, Tóth Endréné, Dobó László tanárok, fel­adatukat stílusosan, hiteles tolmácso­lásban oldották meg, mint akik ép­pen ebben a zenei levegőben dol­goznak az egész éven keresztül, s akiknek jó munkáját a nemrég lezaj­lott úttörőházi hangszeres Mözart-est is fényesen megbizonyította. Elmondhatjuk befejezésül, hogy a Kecskeméti ,,Szimfonikusok“ és előadóművészek ezennel ráléplek a jó helyi koticerl-hagybmányok felvételének, továbbépítésének út­jára; szerencsés üiűsorválásztftfisal (Mozart- cstét adva Mozart születésének 200. jubileumára), szerencsés személyi s előadói összetételben olyan módon, hogy abból — Ismételjük — égy egé­szen új fejlődés kezdeteire lehet következtetni. Adjuk hozzá ehhez a sok lelkes, itt helyszűke miatt fel nem sorolható zenei munkásaink jó­akaratát, a szabad bírálat új erőket mozgató friss széljárását, a személyi kérdések elrendeződését, s minde- nekfelett pártunk érdeklődését, támo­gatását: joggal remélhetjük, hogy a bemutatkozó Mozart-estnek — de a kecskeméti zeneélet hagyományai vonalán meginduló minden ú,i pezs­gésnek és Kezdeményezésnek is vele együtt: folytatása lesz! Kálmán Lajos, zenetanár A katonai témájú xenei és irodalmi pályásat értékelése A Honvédelmi Minisztérium politikai csoport főnöksége állal meghirdetett katonai témájú ze­nei és irodalmi pályázaton a bí­ráló bizottságok véleménye alap­ján az alábbi pályaművek kap­nak első dijat: A katonadalok közül 2500 fo­rintos első díjat nyert: Kőhalmi Imre—Soltész • Erzsébet: »Jó fegyverünkkel...« (jelige: mun­kára, harcra) c. katonadala. A versek közül 100U forintos első dijat nyert: Rajnai András őrvezetü “Rapszódia a sztrato­szférában“ (jelige: Párduc) e. el­beszélő költeménye. A jelenetek, egyíelvonásos színdarabok közül: az első dijat a bizottság nem adta ki. 2000 fo­rintos második díjat nyert: Gáli István »Gyűlölet« (jelige: Gyű­lölet) c. egyíelvonásos tragédiá­ja. (A bizottság csak egy máso­dik díjat adott ki.) (MTI) ÉRDEKESSÉGEK Elektromos íénycrösítö készülék Nemrégen újfajta készüléket szerkesztettek a fénynek elektro­mos úton történő felerősítésére. Ez újabb eredmény a hidegfény- technika terén. Az új készülék tizenkétszeresen erősíti fel a ka­pott fényimpulzusokat. Vágóhídra kerül á dán rekorder-tehén »Olga«, a 22 esztendős dán rekorder-tehén rövidesen vágó­hídra kerül. A leltén ül 037 liter tejet adott életében. Ebből a tej­ből 4532 kiló vaj készült. angszóró membrán nélkül Egy francia tudósnak sikerült lernbrán nélküli hangszórót ké- ;íteni. Az újtípusú hangszóró ) »Inophöft« nevet kapta. A mgszóró a környező légteret ágas frekvenciával szigetelt gpárua segítségével hozza ret* æbeà Óriási ciklotron A genfi nemzetközi atomku- lató központban hozzáláttak egy óriás ciklotron építéséhez. Szak­értők szerint az építés legalább hét esztendőt vesz igénybe. Az új berendezés méreteire jellem­ző, hogy csupán a beépített mágnes súlya 5000 tonna lesz. Acélbclétcx gumiabroncs Az Amerikai Egyesült Államok gumiiparának egyik legérdeke­sebb vívmánya az acél be têtes gumiabroncs. Számos kísérlet megmutatta, hogy az acélbetétes gumiabroncsok a legjobban el­lenállnak a gumiabroncs elszaka­dásának, átvágásának, stb. Az új gumiabroncsokat személy- és tehergépkocsik részére készítet­ték. Műgyémántoli előállítása A »General Eleklric < nevű amerikai társaság bejelentette, hogy megkezdi az. ipari célokat szolgáló műgyéuiántok előállítá­sát. A gyár díszítő tárgyakat nem Kg tűvaüüaux. Asszonyrovat A .*»•.'M'Z" A Ez a divat Egy nagyon célszerű, jól ki­használható nyári ruha modellt mutatunk be dolgozó nőknek, amelyet különösen utcai viselet­re és munkára ajánlunk. AZ íz­léses kétrészes nyári ruha kü- lön-külön is hordható. Az álló­nyakú, bevarrott ujjú, hosszílolt derekú felsőrészt sima fehér szoknyához is használhatjuk. A blúzt alul hosszában csikós, csatlós övrészt díszíti. A szoknya szintén kényelmes viselet, egy­szerű szabását elől nyitott szem­behajtás bővíti. A ruhát készíthetjük fehér alapon kék, piros, vagy sárga csikós vászonból, de zöld csikós anyagból is igen mutatós. .Ez a modell főként karcsú és magas nőknek áll jól, de a színek ösz- szeválogátásánál is legyünk te­kintettel hajunk, bőrünk színé­re. A kék csíkos változat főként szőke nőknek áll jól, barnáknak a piros csíkosat, sötét, fekete hajú nőknek különösen a sárga csikósat ajánljuk. Tápláló nyefri ételek Töltött tök: A meghámozott tök egyik végét levágjuk és a belét kis kanállal kiszedjük, az­után kívül-belül megsózzuk. A tölteléket a következőképpen ké­szítjük el: 20—25 deka húst le­darálunk, elkeverjük egy egész tojással, pici sóval, törött bors­sal és puhára párolt petrezsely­mes rizzsel. A töltelékhez kevés vöröshagymát is adjunk, majd ezzel a keverékkel megtöltjük a tok belsejét, azután kivajazott, tűzálló tálban vagy tepsiben kö­rülbelül egy óráig sütjük, ami­kor léiig megsült, leürítjük tej­föllel és vajon pirított zsemlye- morzsával. A töltött tölt hide­gen és melegen égj arant kitűnő étel. Ildkolt karfiol: Megtisztított karfiolt sós vízben puhára főz­zük, mikor megfőtt, kiszedjük és a rózsáira fektetjük, hogy a víz kicsurogjon belőle. Vajjal, vagy zsírral kikent lábosba, vagy tűzálló tálba rakjuk úgy, liogV soronként szeletekre vágott ke­ménytojást teszünk rá, megsóz­zuk, meghintjük borssal, s meg- locsoljuk tejfellel, olvasztott vaj­jal. A legfelső réteget zsemlye- morzsával hintjük, azután sütő­be átsütjük. S alátaf özeié k: Orvosi meg­állapítás szerint a fejessaláta fő­zeléknek is nagyon tápláló. 3— 4 fej salátát levelenként széjjel­szedve, alaposan megmosva meg­főzünk úgy, hogy az első forrás után a vizet leszűrjük róla és frissen ötjük fel. Vöröshagyinás, petrezselymes rántást készítünk, ebbe öntjük a leszűrt, megfőtt sa­látát. Néhány szem kockacukor­ral édesítjük. V jburgonya-salála tartárral: Hústalan napokra ajánljuk má­sodik fogásként. Az egyszerű tartár mártást a következőkép­pen készíthetjük: egy tálban jól elkeverünk három tojássárgáját, kanálka mustárt, késhegynyi sót, néhány kockacukrot. Tízpercnyi keverés után 3 deci tejfelt ön­tünk bele. Üvegtálra helyezzük és hideg vízzel telt edénybe ál­lítjuk, közben a megtisztított új­burgonyát kockára vágva puhá­ra főzzük, de vigyázunk, hogy szét ne essen. A vizet leszűrve tói a finomra vágott vajas petre­zselyembe megforgatjuk és ami­kor kihűlt, belerakjuk a mártás­ba. Most, hogy már bővelkedünk a korai gyümölcsökben, az ebéd­hez finom mártásokat is készít­hetünk a következő recept sze­rint. Epret, meggyet, vagy riblz- két kevés zsíron, vagy vajon pu­hára párolunk, liszttel meghint­jük és vízzel (esetleg csontlével) föleresztjük, azután tejfellel sű­rítjük. ízlés szerint melegen, vagy hidegen fogyasztjuk. Olcsó vacsorák: Bargonyafánk Személyenként két nagy bur­gonyát számítunk. À burgonyát puhára főzve lehámozzuk, meg­sózzuk, s reszelőn simára át- nyornva kis pogácsákat formá­lunk. Tojássárgájába mártva, forró zsírba dobjuk, egy-két perc alatt ropogósra sül. Húshoz körí­tésnek. de hústalan napon és vacsorára igen alkalmas. Kirántott tojás Főzzünk kemény tojást, ha ki­hűlt, tisztítsuk le a héját, egÿik végét vágjuk le és vegyük ki a sárgáját. Törjük át szitán, majd finomra vagdalt főtt gombával, vagy felvágottal keverjünk ösz- sze kevés tejfelt. ízlés szerint sózzuk és az így nyert keveré­ket töltsük vissza a tojásba: Felvert tojásban és zsemlyemör- zsában hengergessük meg, forró zsírban süssük ki. Kézimunka jesen el lehet tüntetni a követ­kező eljárással: újságpapírt több órán át vízben áztatunk, míg teljesen megpuhul, majd a vizet kinyomjuk belőle és a nyílás nagyságához mértén, szorosan összegyúrjuk. Ezzel a nyílást be­tömjük, a fölöslegesen kiálló részt levágjuk, s másnap, ha tel­jésén szaraz, vízfestékkél átfest­jük! A könnyén meghorgol- ható kis szekrénycsík mintát 60-as fonálból készítjük. Munkája na­gyon haladós és egy­szerű, szép dísze kony­haszekrényünknek, vagy ruhásszekrényünknek. Sokat bosszankodnak a házi­asszonyok, hogy a írissénsült, jólsikerült tésztát szeleteléskor a kés összerántja. Süteményt, tortát, kalácsot ezért meleg víz­be mártott késsel szeleteljük, hogy a bosszúságot elkerüljük: A rézedények, kilincsek nem zöldulnék meg, ha szidol helyett száraz krétaporral dörzsöljük^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents