Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-24 / 148. szám
* S«»[etanl4 Kommunista Páriának XX, kongresszusa  Népújság szakszervezeti rovata M. Z. Szalmrov beszéde MOSZKVA (TASZSZ) Hazánknak az ötödik ötéves terv sikeres teljesítése következtében megnövekedett gazdasági erejére támaszkodva a párt új feladatokat tűz a nép elé, amelyek megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen előréháladjunk a kommunizmus felépítésének útján — mondotta elöljáróban M. Z. Szabürov, majd így folytatta : A népgazdaság fejlesztésének ez irányelvek tervezetében meghatározott üteme, minden nép- gazdasági ág termelésének roppant méretű fejlődése biztosítja, hogy jelentősen előrehaladjunk a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának megoldásában: abban, hogy gazdasági téren, vagyis az egy főre eső termelést tekintve, utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. igaz, hogy még nem értük utol az Egyesült Államokat az egy főre eső ipari termelés méi ete tekintetében, sót egyelőre az ipari össztermelés mérete telt hitelében sem. Fejlődésünk ii Lemé azonban sokszorosan meghaladja az Egyesült Államok iparának fejlődési ütemét, s így lehetővé teszi, hogy rövid történelmi időszak alatt behozzuk ezt az elmaradást. A békés gazdasági építés minden tapasztalata arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió sikeresen oldja meg alapvető gazdasági feladatát. Nem kételkedünk abban, hogy rövidesen megoldjuk, ha nem zavarnak meg bennünket. S ebben elsősorban a háborúk akadályoznak bennünket. A Szovjetunió Síi év óta fennáll. Ebből z az időszakból a ránk kényszerí- íett háborúk s az e háborúkban tönkrement gazdaságúnk helyreállítása körülbelül 18 évet rabolt el. Mint ismeretes, a második világháború körülbelül két ötéves tervvel visszavetette iparunk fejlődését. Ha a Szovjetunió bébés gazdasági építését nem szakította volna félbe ez a háború, a hatodik ötéves terv idején az irányelvek tervezetében kijelölt fejlődési ütem mellett már elérhettük volna az Amerikai Egyesült Államokat — a termelés mai színvonalát véve figyelembe — az ipari termelés egész volumenében és túlszárnyalhattuk volna ezt a színvonalat ágén sok lantos termékfajta tekintetében. Igen fontos hangsúlyozni, hogy a szocializmus gazdasága — amelynek fő ösztönző ereje és fejlődésének végcélja az egész társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése: — lényegét, természetét tekintve békés gazdaság. Gazdaságunk éppen a békés években fejlődött és fejlődik gyors ütemben, viszont az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődése jelentős mértékjén a háborúkból táplálkozik, annál js inkább, mert századiunkban valamennyi háború, amelyben az Amerikai Egyesült Államok részt vett, Észak-Ame- .ika területén kívül zajlott le. Ha a háborút megelőző békés gazdasági építés éveit (1927— 1940) szemügyre vesszük, akkor azt látjuk, hogy iparunk évenként 13,6 százalékkal növelte ermelését, az Egyesült Államok .para viszont mindössze 2 százalékkal. Ha pedig a második . ilágháború éveit vesszük tekin- ;etbe, kiderül, hogy a Szovjet- jnió ipara a háború óriási pusz- ításai következtében nem növelhette termelését és az 1945-ös ermelés az 1940. évinek csupán 12 százalékát alkotta, az Egye- ült Államok ipara viszont az említett időszakban GO százalékkal növelte termelésit. Véget ért. a háború, elérkezett a békés építés időszaka és a fejlődés ütemét tekintve, ismét a mi iparunk tör előre. Az 1918—1955 közötti időszakban a Szovjetunió ipara évente 16,6 százalékkal, az Egyesült Államok ipara pedig mindössze 4,1 százalékkal növelte termelését. A hatodik ötéves tervnek pártunk Központi Bizottsága részéről a XX. kongresszus elé terjesztett irányelv-tervezete a háború utáni évek békés gazdasági építésének eredményeire támaszkodik és azon a számításon alapul, hogy a fejlődés körülményei békések maradnak. Hiba volna azt gondolni, hogy a szocialista gazdaságig rendszer előnyei maguktól biztosíthatják terveink sikeres végrehajtását. A tapasztalat azt mutatja, hogy összes erőink maximális mozgósítása nélkül, egész szervező és gazdasági munkánk szakadatlan tökéletesítése nélkül nem lehet sikeresen teljesíteni a terveket. # V .*" í*-»" %»• " v V’íA-.r >** Szabürov beszámolt a kongresszusnak a népgazdasági tervezés megjavítására tett intézkedésekről és ennek során kiemelte, hpgy sok függ az országos tervező szervektől, amelyeknek a tervek előkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése során biz- tosítaniok kell a tervekben a népgazdaság valamennyi ága tervszerű, arányos fejlődését, Az aránytalanságok kiküszöbölése azután, amikor már megmutatkoztak, rendszerint a népgazdaság számára nagy veszteségekkel és további kiadásokkal jár, Mennél nagyobbak a termelés méretei, annál veszélyesebbek az aránytalanságok, annál tudományosabb megalapozottságúnak kell lennie tervezésünknek. Ebben különösen nagyjelentőségű a távlati tervezés. Ezután arról beszélt, hogy a statisztikai szerveknek szakadatlanul tökéletesíteniük kell munkájukat, ■ Az állami tervezés megjavításáról szólva emlékeztetett arra, hogy Lenin a tervezés lényegét jellemezve azt mondta: — a mi terveink állami tervek, azaz a dolgozó tömegeknek adott feladat, feltétlenül teljesítendő tör- vény, s ugyanekkor a tervezésnek a tömegek alkotó kezdeményező készségén kell alapulnia, amely fejlődésünk meggyorsításának új lehetőségeit hozza felszínre, amely segíti terveinket megjavítani, tökéletesíteni, módosítani abból a célból, hogy a^ok a kitűzött időnél korábban megvalósuljanak. A tervezés e két oldalának számbavétele nélkül nem lehetséges igazi tudományos tervezés. Ezután Szabürov arról beszélt, hogy a párt és a kormány feltárta azokat a komoly fogyatékosságokat és. hibákat, amelyeket a .mezőgazdasági tervezés területén elkövettek, a tervezés túlságos centralizálása megbénította a kolhozok és a gépállomások kezdeményezését. A mezőgazdasági termelés új tervezési rendjének megvalósítása — mondotta — új és magasabb követelményeket támaszt a helyi pártszervezetekkel, a szovjetek szervezeteivel, a helyi tervező- és mezőgazdasági szervekkel szemben. Egyszersmind megköveteli a Szovjetunió állami tervbizottságának és a Szovjetunió állami gazdasági bizottságának a távlati és a folyó mezőgazdaság-fejlesztési tervezés, a mezőgazdasági termelés helyes elosztása és az egyes körzetek specíaíizálása terén végzett munkája komoly megjavítását, Szabürov ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági íervezós gyakorlatában végrehajtott elvi változtatások mellett a Párt Központi Bizottságának kezdeményezésére lényegesen fokozták a köztársasági szervek szerepét az ipar vezetésében. 1954-ben és 1955-ben IX 000 ipari vállalatot tettek köztársasági jellegűvé. Az 1956-os terv előkészítésekor a Szovjetunió állami gazdasági bizottsága a szövetségi köztársaságok minisztertanácsainak képviselőivel vállvetve gondosan megvizsgálta a köztársaságok gazdasági terveinek tervezetét, mégpedig az illető köztársaság területén működő szövetségi köz- társasági és szövetségi vállalatok fejlesztési előirányzataival összefüggésben. Egyszersmind jobban figyelembe vették a köz- társasági gazdaság pénzügyi és anyagi szükségleteit. Lényegesen növelték azokat az anyagi eszközöket, amelyeket a központosított alapból a köztársasági gazdaság szükségleteire fordítanak. Szemlátomást megérett annak szükségessége — folytatta Sza- hurov —, hogy a szövetséges köztársaságok minisztertanácsai szélesebb hatáskört kapjanak az illető köztársaság egész gazdasági fejlődésének ellenőrzésére, függetlenül attól, hova tartoznak az ott lévő vállalatok. Jelentős munkát végeztünk abban az irányban, hogy bővítsük a miniszterek, főigazgatók és vállalati igazgatók jogait a, gazdasági tevékenység irányításában. A tapasztalatok igazolták, hogy az e téren végrehajtott intézkedéseknek pozitív jelentőségük van. Mindamellett meg kell mondani, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor egyes minisztériumi és hivatalvezetők nem élnek kellőképpen a számukra biztosított jogokkal, kitérnek a gazdaságvezetéssel kapcsolatos kérdések önálló megoldása elől, valamilyen ürüggyel 1 határozatok és intézkedések tervezetei mögé igyekeznek bújni, amiket még mindig bőségesen terjesztenek a Szovjetunió Minisztertanácsa elé, holott nincs mindig szükség rájuk. Egyes minisztériumi és hivatalvezetők nem fogják fel helyesen a tervezés és a gazdaság irányítása terén rájuk váró feladatokat, a tervek kidolgozásánál és végrehajtásánál apparátusuk erőfeszítéseit arra állítják be, hogy minél több anyagi eszközt, és erőforrást kapjanak az államtól, ahelyett, hogy feltárnák és kihasználnák a rendelkezésükre álló belső tartalékokat és ezzel biztosítanák a vállalt tervek teljesítését az állami eszközök lehető legnagyobb megtakarítása mellett. Szabürov beszélt arról, hogy az 1956. évi terv összeállításánál egyes minisztériumok által előterjesztett tervezetek alacsonyabbak voltak a munkatermelékenység növelésének lehetőségeihez képest. A minisztériumok és a hivatalok mértéktelenül felduzzasztott igényeket nyújtottak be állami beruházásokra. A szovjet állam évről évre hatalmas eszközöket fordít a népgazdaság fejlesztésére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tervekben korántsem vesszük számba teljes egészében azokat a lejsejgségeMikor jár különélési díj? Az MT. 137. paragrafusa kimondja, hogy az áthelyezett dolgozó, aki lakás hiányában kénytelen családjától külön élni, különélést költségeinek fedezésére legfeljebb hat hónapon át külön- élési díjat kap. Különélési díj az új munkahelyen való jelentkezés napjától jár. Ha tehát a dolgozó új munkahelyét betegség miatt csak két hónap múlva foglalta el, a különélési díj a betegség után történt jelentkezés napjától számított hat hónapig jár, Nem illeti meg különélési díj azt az áthelyezett dolgozót, aki az áthelyezés előtt is már külön élt családjától, A különélési díj folyósítása hathónapos időtartamának letelte előtt bekövetkező újabb áthelyezés esetén a dolgozó az egyébként megkívánt feltételek fennforgása esetén az új munkahelyén annyi ideig kaphat különélési dijat, amennyi ideig még kapott volna az előző munkahelyén, ha az utóbbi áthelyezésre nem került volna sor. A különélési díj az arra jogosult dolgozót a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon is megilleti, függetlenül attól, hogy ezen a napon hol tartózkodik. Megilleti tehát akkor is, ha például a heti pihenőnapon családjához hazautazik. A különélési díj akkor is megilleti az áthelyezett dolgozót, ha kiküldetést, vagy külszolgálatot teljesít. Munkában az egyeztető bizottság A Kiskunfélegyházi Gépgyár egyeztető bizottsága — mely 4 tagból áll — az idén 20 dolgozó ügyes-bajos kérelmét vitatta meg. A legutóbbi ülésen öt vitás kérdésre adtak választ. Balogh László azt kérte,' hogy mentsék fel a selejtkár megtérítése alól. A bizottság indokoltnak találta Balogh László kérelmét és felmentette őt. Javaslatát a vállalatvezető elé terjesztette. Ipacs László reklamálta, hogy az előléptetésével kapcsolatos felemelt bért nem kapta meg. A kérelem jogos volt. Ügyszintén jogos volt a kérelme Zsadányi László és még három autógénhegesztőnek, akik a 10 százalékos egészség- ügyi pótlékot kérték. A bizottság minden egyes esetben javaslatát az igazgatóhoz terjesztette két, amelyekkel a működő vállalatok a termelés bővítése terén rendelkeznek. A termelés növelésének rendelkezésre álló lehetőségeit elsősorban olyan intézkedések végrehajtása útján kell kihasználnunk, amelyek nem igénylik újabb álicuni eszközök ráfordítását vagy jelentéktelen ráfordítással valósíthatók meg — mondotta a szónok és példákkal bizonyította, hogy e területen nem kis lehetőségek vannak. Szabürov ezután arról beszélt, hogy a hatodik ötéves tervben a gazdasági és tervező szerveknek nagy munkát kell végezniök a vállalatok specializációjának és kooperációjának kiszélesítése és rendezése terén. Az SZKP Központi Bizottságának júliusi teljes ülése teljes nagyságában vetette fel ezt a problémát. Hangsúlyozta, hogy e téren már 1956-ban sokat kell tenni. Azok a minisztériumok, amelyek amúgy igazában hozzáláttak ehhez, már egészen jó eredményeket értek el. A gazdasági szervek hivatali szüklátóköfűsége a speeializálás és a kooperáció legádázabb ellensége. A Szovjetunió állatni gazdasági bizottsága az Állami Tervbizottsággal karöltve számos nagy iparvidéken és gazdasági körzetben megszervezi a vállalatok specializálásának és kooperációjának átfogó felülvizsgálását és az ezek megjavítására vonatkozó javaslatok kidolgozását. Szabürov elmondotta, hogy a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete komoly előirányzatokat tartalmaz a nyersanyag-, segédanyag- és üzemauyustaku- rétosságraa 9000 forint sportra és népművelésre Pártunk, államunk nemcsak az üzemek korszerűsítésére, t technika fejlesztésére fordi nagy gondot, hanem jelentős összegeket áldoz az üzemben folyó kulturális munka segítésére À Kecskeméti Gyufagyárban e, évben 4000 forintot kulturális 5504 forintot pedig sportcélokra fordítanak. Kollektív színházlátogatásra, könyvtárbővítesre klub-szoba fenntartásra, folyóiratok, napilapok vásárlására zenedíjra, asztalitenisz felszerelés kiegészítésre, sakkészlet vásárlásra, tekepálya betonozására az MHK-mozgalom kiszélesítésére használják fel. Nyugdíj után Uell-c tagdijat fizetni? Az a nyugdíjas, aki valaha’ rendes munkaviszonyban áll, úgy e munkaviszonyból származó jövedelme, valamint a nyugdíjc után is tartozik tagdíjat fizetni A SZOT elnökségének határozata ugyanis kimondja, hogy a besorolásnál a rendszeres mellék - foglalkozásból eredő jövedelmeket is be kell számítani. Ilyer esetekben tehát nyugdíjat, min , rendszeres mellékjövedelmet figyelembe kell venni. A kereskedelem új élüzemei Nagy eseménynek számított, amikor tavaly a Ladánybenej Földművesszövetkezet elsőnek elnyerte a büszke élüzem címet. Ez a példa követésre talált. A kiskereskedelmi pártszervezetek irányításával a szakszervezetek alaposabban szervezték a versenyt, értékelték, mely hozzájárult ahhoz, hogy olyan verseny- szellem alakuljon ki, mely biztosítja az élüzem cím elnyerését- Értesüléseink szerint hét íöld- művesszövetkezeti bolt — a* izsáki, kiskunfélegyházi, kiskun- majsai, solti, mélykúti, sükösdi bácsbokodi lett élüzem. Ugyan csak feltűzi épületének homlok zatára az élüzemi csillámot, má. harmadszor egy év alatt s ZÖLDSZÖV, másodszor pedig » MÉK (Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ), Ez alkalomból a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók területi bizottsága köszönti a legjobb munkát végző kereskedelmi dolgozókat, szakszervezeti bizottságokat.' Az előirányzott megtakarítás nem biztosítható a termékek előállításához szükséges nyersanyagok és segédanyagok fogyasztás? normáinak egyszerű megszigorításával. Egyáltalán nem szándékozunk keményebbé tenni a? anyagellátás feltételeit — mondotta. — Arról van szó, hogy a technikai haladás, a gyár tási eljárások tökéletesítése és a termelés jobb megszervezése alapján kisebb anyag- ráfordítással hajtsuk végre az ötéves tervet. A gazdaságos és ésszerű anyagfelhasználás annyira fontos állami ügy, hogy valamennyi gazdasági- és pártszervezetünk figyelmét rá kell irányítani — mondotta. A hatodik ötéves terv újabt ékesszóló bizonyítéka. a szocialista gazdasági élet szakadatlan fejlődésének, a nép jóléte fokozódásának, a kultúra és a tudomány virágzásának. A nagy Szovjetunió sikerei » nép javát, a szovjet ember boldog és örömteli életét szolgáló békés épitőmunka diadalát jelen, tik. Ez a tény legerősebb szövetségesünk a két rendszer — t szocialista és a kapitalista gaz- dasági rendszer — versengésében. Hatására megsokszorozódik a Szovjetunió barátainak száma. Ma már nemcsak a népi demokratikus országok lakossága, hanem más országok népei is támogatnak bennünket, együtt éreznek ügyünkkel. A hatodik ötéves terv távlatai újabb munkahőslettekre lelkesítik a szovjet embereket — e. kommunizmus diadaláért — : mondotta befejezésül M Z Szag 1 bUTQYi _ .
