Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

EZ TOKTEliT A NAO¥VILAGBAH = H í R E K == BELGRAD. Siri Sifijodih, Thaiföld gazdasági minisztere néhány gazdasági szakértő kí­séretében hétfőn Belgrádba ér­kezett. MOSZKVA. A Szovjetunió mezőgazdasági mi niszlériumá- ban május 21-én megnyílt a ko- lorádóbogár elleni harccal fog­lalkozó nemzetközi értekezlet. HANOI. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaságban most került sor a földreform ötödik szakaszának végrehajtására. — Előzetes adatok szerint a föld­reform végrehajtásának e sza­kaszában mintegy 100 000 hek­tár földet sajátítottak ki a föld- birtokosoktól. A földreform eredményeként jelentősen meg­növekedett a paraszt-tömegek aktivitása. Több, mint 1 800 000 paraszt lépett be a parasztszo- vetséeb“ LONDON. A londoni National Filmtheatre vasárnap bemutat­ta az »Othello« című szovjet filmet és ezzel megkezdődött a hét hétig tartó szovjet filmfesz­tivál. A fesztivál idején 25 szov­jet filmet mulatnak be az angol nézőközönségnek. BELGRAD. A Borba és a Politika nagy jelentőséget tulaj­donit a Moszkvában lezajlott francia—szovjet tárgyalások­nak. A Politika »Párizs Moszk­vában« című vezércikkében ezt írja: Sikerrel zárult le egy újabb fontos látogatás és békeszerető diplomáciai akció: Guy Mollet és Pineau befejezték tárgyalá­saikat a szovjet vezetőkkel és közzétették az igen érdekes kö­zös nyilatkozatot. A kct kor­A 14 hónap óta az ambergi oórtönben sínylődő Romuald Ruf nyugatnémet békeharcos súlyos ideggvu 1 ladásbnn szenved és az elégtelen táplálkozás miatt sor­ra kihullanak a fogai. A 28 éves békeharcos hat kilót fogyott né­hány hét alatt. —- Ugyancsak komoly életveszély fenyegeti Hugo BUsing bebörtönzött béke­harcost is, akinek a börtön ve­zetősége csak felét adja ki an­nak az összegnek az ellátás pót­lására, amit a súlyos vérkenn- gési zavarokkal küzdő beteg embernek a börtönben végzett munkája után járna. — Ugyan­mány közös erőfeszítésekkel kö­zelebb tudta hozni egymáshoz álláspontját olyan mértékben, amennyire ezt jelenlegi politi­kájuk megengedi és amennyire az események alakulása és a béke megőrzése megköveteli. Reálisan kell nézni a dolgo­kat, — folytatja a lap. — Kelet és Nyugat között még nincs meg a kellő bizalom. A moszkvai je­lentés is utal erre. Ez természe­A megyei párt-végrehajtóbi- zottság megyei és központi elő­adókat küld az alábbi közsé­gekbe. a megjelölt időpontban: Tataháza (Petőfi Tsz), május 23, este 8 óra: Atzél László. Kunszállás, május 24-én. este 9 óra: Kovács Endre. akkor a »Norddeutsche Nach­richten« című lap arról ad hírt, hogy dr. Herta Oberheuser, a ravensbrücki koncentrációs tá­bor volt orvosnője, akit 20 évi börtönre ítélték el, de a közel­múltban szabadon bocsátottak, írást kapott a bonni munkaügyi minisztertől, amely arra szólít fel, hogy az orvosnőnek adjanak meg minden lehetséges segítsé­get. A ravensbrücki szörnynek a levél segítségével sikerült Stockhausenben saját praxist nyitni és a plöni Johanniter- gyógyintézetben állást szerezni. les következménye a többéves hidegháborúnak. A Párizs és Moszkva közötti tárgyalások éppen azért nagy- jelentőségűek, mivel az egyik fontos utat építhetik ki Kelet és Nyugat közeledéséhez. Csak üdvözölhetjük a hasonló jellegű további lépéseket, ame­lyek megnyitják az utat a nagy­hatalmak aktív és építő együtt­működéséhez. (MTI) Kiskunmajsa, május 25-én, este 7 órakor: Dimény Imre (Orsz. Tervhivatal). Atpár, május 23-én, este 8 óra: Nagy Ottó. Szakmár, május 26-án, este 8 óra: Mohácsi Károly. öregcsertő, május 26-án, este 8 óra: Palkó László. Bácsalmás (állami gazd.). má­jus 29-én, délután 5 óra: Szabó Imre. Keletiül, május 29-cn, este 8 óra: Varga Jenő. Borota, május 29-én, este 8 óra: Bodóczky L. Kiskunfélegyháza (R. B. gyár), június 1-én, délután 3 óra: Cseh László. SoUvailkcl't, június 2-án, este 8 óra: Dalloa Ferenc. Fülöpszállás, június 4-én, este 8 óra: Kralovánszky József. Dunavcesc, május 25-én, este 8 óra: Szelepcsényi Imre. Harta, június 1-én, este 8 óra: Hajlik Gábor. gesebb kompozíciónak tűnt fel. Kétségtelen azonban, hogy vala­mennyi szerzemény között a leg­problematikusabb a »Fehér László balladája«. Egy nagy te­hetséggel, merészen megálmo­dott mü, kiváló karmester ve­zénylete alatt birkózott itt a na­gyon is alkalmi kórussal s a művet még nem egészen sajátjá­nak érző, kellő felkészültséggel még nem rendelkező zenekarral. Mindenki ugyanazt érezte: Nagy, bátor és szép zene ez, va­jon hogyan hatna megfelelő kó­russal és zenekarral. Reméljük, mielőbb úgy is találkozunk vele. Rácz Kálmánra a gyűjtésen, zeneszerzésen túl nem kisebb feladatot ró, hogy olyan zene­kart neveljen ki, amelyik meg­tartva a sajátos népzenei hagyo­mányait, megfelel a művei által támasztott magasabb művészi követelményeknek. Hogy el lehet-e ezt érni? Min­den bizonnyal, ha a hivatalos .zenepedagógusok, Adóm József, Kálmán Lajos s a zeneiskolák pedagógusai olyun jóindulattal, lelkesedéssel, komoly segítő szándékkal állanak ti népi zene­kar mellett, mint eddig is tették. Mert a szép és megkapó zenei élményen túl, okvetlen meg kell emlékeznünk erről is. Egész or­szágban nem találhatunk párját annak, hogy a vidéki zenepeda­gógusok, komoly művészek ilyen baráti összeförrottságban segíte­nék a tehetséges népzenészeket, mint Kecskeméten. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük, hogy az ő közreműködésükkel sike­Rácz Kálmán és népi zenekara Zsúfolásig, megtelt teremben, rosszul világított színpadon, lá­zas szemmel, még lázasabb bel­ső feszültséggel küzdve sápadt férfi hajol a cimbalom fölé. A két cimbalomverő hol kimond­hatatlan lágyan, elzsongítóan sí« niogatja a húrokat, hol boszor­kányosán gyors futamokat csal ki belőlük, hogy végül is min» denkit magával sodró erővel zendüljön fél nyomukban a ma­gyar népdal. Azután fergetege­sen harsan fel a taps, az újrá­zás. Rácz Kálmánt, a kecskeméti népi zenekar vezetőjét, a ma­gyar és cigány népzene ihletett rajongóját május 21-én este, a kecskeméti Új-Kollégiumban szivébe zárta a kecskeméti kö­zönség. Mert vitathatatlan, hogy a kecskeméti városi VB népmű­velési osztálya által rendezett hangversenynek Rácz Kálmán volt a lelke, mint szerző, mint eimbalomvirtuóz s mint népze­negyűjtő is. Rácz Kálmántól .sokat vártak a hivatalos zenei körök nemcsak Kecskeméten, de a Népművelési Intézetben is. A tavaly bemuta­tott cigánykantátájával a szerző úttörő munkát vállalt, magára: Felkutatni a kecskeméti és kör­nyéki cigánydalokat s magas művészi igénnyel feldolgtíaya, visszaadni azt ismét a közönség­nek. Bebizonyítani, hogy a ci­gányságnak, mint minden nép­nek élő. sajátos szép és nagy zenéje van, amelyiknek serruni köze sincs a cigányzenének ki­kiáltott aszfalt-népieskedéshez, de nagyon sokban rokon, éppen a többszázéves sorsközösség folytán a magyar népi zenével. Azt hisszük, hogy az estét el­sősorban is Rácz Kálmán szán­dékán, merész művészi célkitű­zésein keresztül kell elsősorban is értékelnünk. Rácz Kálmán most clgányoperán dolgozik. A hivatalos zenekritika akkor fog elhangzani majd, ha a Nép­művészeti Intézetben az estéről felvett magnetofonszalagot vis?- szapergetik. Mi a magunk ré­széről az úttörő kezdeményezés érdemének, a szerző komoly te­hetségének, a kórus és a zene­kar becsületes jószándékának el­ismerésén túl addig is csak né­hány megjegyzést óhajtunk az előadáshoz fűzni. A’gazdag műsorból kiemelke­dett Rácz Kálmánná cigány- dalaival. Komoly népművész. Kálmán Lajosnak van igaza, amikor úgy méltatta, hogy ta­lán egész országban párját rit­kítja, ahogy előadása közben egyé válik a dal és énekese. Rácz Kálmánnénak legbelsőbb sajátja a cigány népdal. — S ez a legnagyobb dicséret, amit egy népművészről mondhatunk. U.i és merész dallamával, a készülő cigány opera reményi- keltő ígéretét jelentette a Bie- litzky Sánddr szövegére írt »Ka­raván dal«, amely talán Rácz szerzeményei közül a legegysé­A Minisztert»nf.es határozata a mérnökök közgazdasági képzésérő] A Minisztertanács határozata értelmében a termelés jobb meg­szervezése, a gazdaságosság nö­velése érdekében a műszaki szakemberek egy részét felsőfokú közgazdasági képzésben részesí­tik. 1950. szeptember 1-től a mű­szaki egyetemek levelező tago­zatán gépipari, építőipari és köz­lekedési, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem le­velező tagozatán általános ipari és külkereskedelmi mérnök-köz­gazdász szakot létesítenek. A mérnök-közgazdász szakra a már mérnöki, vagy gazdasági és műszaki akadémiai oklevéllel rendelkezőket veszik fel. A mérnök-közgazdász levelező oktatás tanulmányi ideje két év. A hallgatók tanulmányaik befe­jezése után mérnök-közgazdász oklevelet kapnak. (MTI) Pártiiupok a megyében Míg a bskeharcosok börtönben sínylődnek, a ravensbrücki szörny minden seiitséget megkap — A Bajai Állami Gazdaság­ban már 400 holdon végeztek a növényápolással. A 250 holdas cukor- és takarmányrépa táb­lán az egydést is megkezdték, 35 holdon pedig kiültették a do­hánypalántákat is. — Zenés klubest. A pálmo- nostorai népművelési otthonban május 24-én, este 7 órakor hanglemezekről népdalokat, ope­retteket és operákat játszanak. — A »Pillangó« Kunbaján. A kecskeméti Katona József Szín­ház tagjai május 23-án mulat­ják be Móricz—Gyökössy »PI1- langó«-ját. (Szilágyi Sándorné) — Autóbuszjárat Cserkesző- lőrc. Június 3-tól menetrend- szerű autóbuszjárat indul Kecs­kemétről a fürdőre. Kecskemét­ről mindennap indul 8.40-kor, visszaindulás Cserkeszőlőről 15 óra 30-kor. Ezenkívül vasárnap és ünnepnap Kecskemétről 14 órakor is megy és a fürdőről 18 óra 5U-kor indul vissza. Jegyek elővételben vásárolhatók az IBUSZ kecskeméti kirendeltsé­génél. — Művezetői tanfolyam. A hó végén a Kecskeméti Gépgyár­ban 40 órás szakmai tanfolyam indul a műszaki vezetés és ki­váló dolgozók részére. Az elő­adások anyaga között szerepel: anyag-, gyártásismeret, rajzol­vasás. A tanfolyamon 25—30 dolgozó vesz részt. — Május 17-cn ünnepelte 10 éves fennállását a kikindai (Ju­goszlávia) Előre Termelőszövet­kezet. Az ünnepségről helyszíni közvetítést adott a noviszádl rádió. —- Diákok a Kecskeméti Gép« gyárban. Szombaton délelőtt a Zrínyi utcai általános iskola VHIb. és Víll/c. tanulói Hu- nya Mária és Horváth Irén pe­dagógusok vezetésével megte­kintették a gyárban folyó muri- kát. A kislányok kérdéseire; Szabó István és Kovács Antal' adott kielégítő választ. — Mélyfúrású kutak. Lajos-» mizsén és Kerekegyházán egy- egy mélyfúrású kutat létesíte­nek, egyenként 84 000 forintos költséggel. Lajosmizsén a kú)> fúrását már megkezdték és elő­reláthatóan június végére elké­szül. Kerekegyházán az új kút építését a harmadik negyedév­ben kezdik meg. — Ötvenezer kiváló tenyész- baromfit osztanak ki kedvezmé­nyes áron. A termelőszövetke­zetek és az egyéni tenyésztők mintegy 50 000 kiváló mimőségü, jó termelőképességű, fajtiszta tenyészbaromfit, legnagyobb részt kakast, kacsát, ludat ps pulykát kapnak kedvezménye*, áron. Az igényléseket a községit tanácsoknál kell bejelenteni. — Bírósági ítélet. Vida Ká-* roly hercegszántói lakost társa­dalmi tulajdon rongálása miatt 3 havi börtönre és 300 forint pénzbüntetésre ítélték. Az Ítélet végrehajtását a bajai járásbíró­ság felfüggesztette. Vida 'Ká­roly 1956. január 2-án éjjel a. lezárt népművelési otthonba két katona barátjával bement és ott a berendezést megrongálta, úgy« hogy kb. 2800 forint kárt okoz­tak. SzabÁiytaSaiiut közlekedett, életét vesztette Az elmúlt hetekben »Miért éppen a járdán?« című cikk je­lent meg lapunk Hírős Város oldalán. Ebben a cikkben arról volt szó, hogy kerékpárosok és motorkerékpárosok több esetben a járdán közlekednek és ebből baleset származhat. Utána egy levélíró kifogásolta, hogy a gya­logosok sem tartják be a közle­kedési szaoályokat. E kérdéssel kapcsolatban okulásképpen a BM Bács-Kiskun megyei Főosz­tály Közlekedési Osztálya az alábbi levelet írta. »Legutóbb a lap hasábjain a »Miért éppen a járdán?« című cikk foglalkozott nagyon helye­sen a gyalogosok és a kerékpá­rült megnyerni erre a nemes célra a Kecskeméti Kisipari Szö­vetkezetek »Kodály« kórusát, mozgósítani a Tanítónőképző képzett és jó énekkarát, továbbá a szólóénekesek közreműködé­sét. A szólóénekeseket, Kará­csony Kálmánnal az élükön kü­lön dicséret és köszönet illeti. Es dicséret illeti a városi népműve­lési osztályt is. A rendezvény ki­emelkedő volt és példamutató a népművészeti rendezvények kö­zött. , A kecskeméti zenepedagógu­sok felismerték Rácz Kálmán tehetségét. Álljanak mellette ez­után is ugyanilyen szeretettel és lelkesedéssel, és a zenekar mel­lett is. Hisz ez annál is köily- nyebb lesz, mert a 21-i este után rajtük kívül már ott áll Rácz Kálmánéit mellett az egész Kecs­kemét. S most még csak annyit: ko­moly művészi alkotó munkát, szabadon búvárkodó, tudomá­nyos igényű gyűjtő munkát csak nyugodt életkörülmények között lehet végezni. A kecskemétiek ezen az estén bebizonyították, hogy értékelik és szeretik á mű­vészi igényű, jó népzenét. A kecskeméti népi zenekar pedig bebizonyította azt, hogy méltó a közönség szerzetére. Nem le­hetne hát valamiképpen meg­nyugtatóbban rendezni azoknak a népzeiiészekiiek az életkörül­ményeit, akik valóban tehetsé­ges és becsületes képviselői és rtiunkásai a magyar népi kultú­rának? Vorák József rosok közúti fegyelniezetlenke- déseivel, ami sajnos, még igen gyakori eset városunkban, de a megyében is. A szabálytalansá­gok következtében előforduló néhány balesetet említünk meg Tiszakécskén május 3-án. este 8 órakor Bognár István e gyalogjárdán kivilágítás nélkü kerékpározott és elütötte Mi kló* Irén 6 éves kislányt. A kislányt lábtöréssel kórházba szállítot­ták. Május 1-én Miklós János la­kiteleki lakos a betonon itta* állapotban hazafelé kerékpáro­zott és kerékpárjáról olyan sze­rencsétlenül esett le, hogy hát- gerinctörést szenvedett, aminek következtében a helyszínen meghalt. Április 29-én Tallér János pirtói lakos tehenei utón átsza­ladt az úttesten, mielőtt lelé­pett a járdáról, nem nézett kö­rül és így egy teherautó elütöt­te. A halasi kórházban meghalt.’ Április 2-án Németh Péter császártöltési lakos, aki szintén szabálytalanul ment át az út­testen — egy tehergépkocsi alá került és a bajai kórházban be­lehalt sérülésébe. Ez a néhány példa csak töre­déke annak a szomorú statiszti­kának, amely a közúti balesetek számszerűségével, okaival és annak következményeivel fog­lalkozik. Sajnos, igen sok ilyen és ehhez hasonló eset történik szerte a megyében a gyalogosok vagy a kerékpárosok gondatlan­ságából, felelőtlenségéből kifo­lyólag. Önkéntelenül felvetődik az emberben a felelősség kérdése; Vajon milyen felelősségérzettel rendelkezik az embertársaival szemben az úgynevezett »notó­rius« szabálytalankodó? Vajon munkahelyén milyen fegyelme­zettséget tanúsít munkájában. 8 termelésben? Vajon megér- demli-e az ilyen ember a meg­becsülést, tiszteletet, aki a tár­sadalmi együttélés legelemibb szabályait, a közlekedési szabá­lyokat durván és tudatosan megsérti, dolgozó társa életének, vagy testi épségének veszélyez­tetésére. Egymás iránti megbecsülés­ből, saját egészségünk érdeké’ ben tartsuk be a közlekedési szabályokat,« >

Next

/
Thumbnails
Contents