Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-23 / 120. szám

YUAG PßOLETASJA! EGYESÜLJETEK 9 AZ MDP BACS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 120. SZÄM Ara SO fillér 1956. MÁJUS 23. SZERDA Uj gyártelepén megkezdte a női és leánykaruhák gyártását a Bajai Ruhaüzem A régi üzemben még folyik a gyermekfehérneműk gyártása s ez körülbelül június 20-ig tart. Közben azonban már munká­hoz láttak a másfélmilliós költ­séggel átalakított szakszervezeti székház új munkatermeiben. Cirfusz Ferencné V. számú sza­lagja ül elsőnek a gépek mellé. ■Június 20 után nem gyermekfe­hérneműt, hanem női és leányka­ruhát készítenek itt. A kereske­delem rendelése szerint valószí­nű egy-egy modellből legfeljebb 500 ruha Jcészül majd. Az új gyártmányok új munka- módszert, új gépeket, új művele­teket kívánnak. Az új szalag­rendszerbe éppen ezért beiktat­ták a gomblyukkötő, endliző gépeket és a vasalást. Minden munkaasztalon kartonlap tün­teti tel majd, hogy egy-egy dol­gozónak milyen részmunkát kell elvégezni. Az új szalagban 24 varrógépet szereltek fel. Foko­zatosan 60 új varrógép kerül majd a szalagok mellé. Az elő­zetes számítás alapján két sza­lag műszakonként 70 női, 85 gyermekruhát gyárt. Az új munkaműveletek gyors megis­merését segíti a Soproni Ruha­üzemből Farkas Jánosné tech­nikus és Kutasi Valéria elő- gyártó. Cifruszné szalagját — aki már az első három darab leánykaruhát elkészítette — Vinkó Sándor szalagja váltja fel. Az itt készült új női és leánykaruhákat rövidesen a ke­reskedelem forgalomba hozza. Jól sikerült a gyWIcstelepitesi ankét Kecskeméten Fontos tennivalónk: a növényápolás Járásunkban a tavaszi vetéseket — kivéve a még árvíz által borított területet — befejezték. Az árvíz, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt késtünk a munkával. Ezért az idén nagyobb gon­dot kell fordítanunk a növényápolásra, mint az előző években. A csapadékos időjárás nemcsak a szántóföldi növényeknek keavez, hanem a gyomoknak is. A kései és a gyors vetések miatt a kapások törne egyszerre kelt ki, tehát igen gondos és jól szervezett munkát kell végezni a növényápolás sikere érdekében, különösen termelőszövetkeze­teinknek. Az eredményes növényápolás megköveteli, hogy a gépállomások nagyobb termelőszövetke- zeteinkben állandósítsák a növényápolási gépe­set. Nem helyes'az a bürokratizmus, amely a Bácsbokodi Gépállomáson tapasztalható. Bács- borsódon például a gépállomás egy gyenge kapa­citású, rossz traktorral szántott, amely kisebb emelkedőknél, de azon kívül is, 5—10 méteren leállt. Ugyanakkor két jó állapotban lévő erő­gép alig 5—600 méter távolságra munka nélkül állt, mert nem abban a műszakban határozták meg üzemeltetését. A gépállomások törekedjenek arra, hogy az univerzál traktorokat ne használják másra, mint növényápolásra. Az sem megengedhető, ami a Bajai Gépállomáson történt. A gépállomás Ze- torja Vaskúton szállítással foglalkozott, ami las­sította a tavaszi munkákat. Idegenkednek termelőszövetkezeteink a vegy­szeres gyomirtás alkalmazásától, pedig a bács­bokodi Szalvai Mihály, a csátaljai Budai Nagy Antal, a garai Fürst Sándor és a bácsborsódi Uj Élet Termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy eredményes. Természetesen arra kell törekedni, hogy kellő időben és jól hajtsák végre a vegyi­anyag kiszórását. A növényápolás idejére esik a takarmány­betakarítás is. Meg kell oldani főleg a lucerna időben és veszteség nélküli első kaszálását. En­nek érdekében úgy kelj megszervezni ezt a mun­kát, hogy .az igafogatok, rendsodró gépek ren­delkezésre álljanak, A jól fejlett, gyomtalan Tucernatáblákról ajánlatos már az első kaszálásból magot fogni, mint ezt a bácsborsódi Uj Élet teszi. A növekvő állatállomány évről évre több takarmányt köve­tel. Az első kaszálásé lucernát teljes egészében a téli hónapokra kell tárolni. A termelőszövet­kezetek kezdjenek hozzá a silógödrök kitisztítá­sához és fertőtlenítéséhez is. Petróczi József, a Bajai Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője Kedden délelőtt 10 órakor Kecskemét Város Tanácsának közgyűlési termében mintegy 200 részvevővel kezdődött az Állami Gazdaságok Minisztériu­ma Kertészeti Főosztálya, a Mi­csurin Agrártudományi Egyesü­let, a Mezőgazdasági Könyvki­adó Vállalat, valamint a megyei tanács és a városi tanács rende­zésében az az ankét, amely az új gyümölcsösök telepítésének lehetőségeit vitatta meg. A tapasztalatcserén a mező- gazdasági kutatókon kívül részt vettek állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és egyéni pa­rasztok. Weither Dániel, a városi ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetőjének megnyitója után Fe­jes Sándor, az Állami Gazdasá­gok Minisztériuma Kertészeti Főosztályának igazgatója átfo­gó előadást tartott a gyümölcs- telepítésről. Szólt Fenyves Pál nemrégiben megjelent »Uj gyü­mölcsös telepítése" című köny­vének jelentőségéről. Rámuta­tott, hogy az ötéves terv irány­elveinek alapján milyen felada­tok várnak a kertészeti dolgo­zókra. A bevezető előadást számos hozzászólás követte. Okályi Iván egyetemi tanár, tanszékvezető hangsúlyozta, hogy az említett könyv nagy érdeme, hogy gya­korlati nyelven íródott, könnyen érthető. Külön felhívta a figyel­met, hogy már most vegyék te­kintetbe az új gyümölcsösök te­lepítésénél a gépesítést. Olyan gyümölcsösöket kell telepíteni, amely géppel később jól meg­művelhető lesz. Fontos az is, hogy csökkentsük a gyümölcs- termesztés önköltségét. Ezt azon­ban nem a beruházások csök­kentésével kell kezdeni, hanem arra keli törekedni, hogy kévé* beruházással minél több és jobb minőségű gyümölcsöt termesz* szünk. Egerszegi Sándor Kossuth- díjas tudományos kutató a gé­pesítési szakemberek figyelmét felhívta arra, hogy a gépek szer­kesztésénél legyenek figyelem­mel a talajadottságokra, és ar­ra. hogy milyen növények meg­művelésére szerkesztik azokat. A gyakorlat bebizonyította, hogy az SZ—80-as erőgépek nehezek a homokon. Van egy könnyebb magyar gép, amely nagyszerűen bevált. Arra kell törekedni, hogy ezt a gépet használjuk fel a Duna—Tisza közén a talajfor­gatásra. Bognár Károly, a Mikiósteie- pi Szőlészeti Kutatóintézet ve­zető kutatója megemlítette, hogy a könyv nem foglal határozot­tan állást a szőlő és gyümölcsös együttes telepítésével kapcsolat­ban. Ajánlotta, hogy olyan gyü­mölcsfákat telepítsenek, melyek jól megférnek a szőlővel, ilyen s barack, a nyári alma. Budavári Attila, tiszakécskei községi agronómus és még má­sok elmondották, hogy a köz­ségi agronómusokból bürokra­tákat csinálnak a sok adminiszt­rációval. Nincs idejük gyakor­lati munkára, a tényleges fel­adatuk, a szakirányítás végzé­sére. Többen szóltak arról, hogy a telepítések előtti gödörásás gé­pesítését általánossá kellene tenni, mert ezáltal sok munka­erőt felszabadítanak. Az értékes vita után a rész­vevők megtekintették a Helvé­ciái Állami Gazdaságot. Tibet békés felszabadításának ötödik évfordulója PEKING (TASZSZ) Május hó 23-án öt éve, hogy aláírták a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának és a tibeti helyi kormánynak a megállapo­dását Tibet békés felszabadít a- sáról. (MTI) Tiltakozások Japánban a cscudesóceátii amerikai hltlrogcii- bomba kísérlet ellen PEKING (TASZSZ) Amint a japán rádió jelentéseiből kitű­nik, a Csendes-óceán térségében május 20-án végrehajtott ame­rikai hidrogénbomba-robbantás A fecske elcsivitelte, szom­szédasszony hírül adta, piros pünkösd napjára már egész város tudta, hogy asszony lett a lány­ból: Kovács Ferenc hitestársa Németh A. Zsőfikából... Azon a délutánon sok esküvő volt Kiskunhalason, — de ilyen egy sem. Mert Zsófikának nem­csak apja-anyja, hanem egy nagy család: az Uj Élet Termelőszövet­kezet tagsága csinálta a lakodal­mat. Hiszen mindnyájuk lánya is ö: évek óta. könyvelője a tsz- nek. A vőlegény meg Kovács Ferenc, a. DISZ járási bizottság munkatársa... Az a sok kíváncsi, aki sze­mét hizlalni ácsorgóit a Vadkerti út kiskapuiban, mag a tanácshá­za előtt, nem bánta meg. Mint nagy, mozgó virágcsokrok robog- tag elő a szalagokkal, orgonák­kal borított kocsik. Hófehérben a. szép szőke menyasszony, bol- Aogan-büszkén a feketehajú vő­legény, a habos-rózsaszinruhás koszorúslányok karéjában mö­göttük a helyzethez illő komoly­sággal a két násznagy: Pelikán Mihály tsz-elnök és Kovács Ist­ván, a szomszédos Vörös Szikra Tsz tagja. Az élen pedig a lako­dalmas társaság lelke, »főrende­zője«, az aranyhumorú Lendér Sándor bácsi vőfély, ünnepélyes­re igazított hófehér bajusszal, lengő-lobogó vőfclypántlikával a mellén ... A lanácsháza bejáró­ja lói labdarózsával szegélyezett édes süteménnyel s persze, min­denki megöntözi a jólcsúszó, ki­tűnő borral... S aztán kezdetét veszi a vi­galom. Baloghék muzsikájára ta­lán még a koporsóban fekvő ha­lott is összeverné bokáját: sir a hegedű, zeng a harmonika, brummog a nagybőgő. Nem is fukarkodik Sándor bácsi strófája a dicsérettel: »A zenész urak oly talp alá húzzák, hogy az ember lába majd kibicsaklik a sok szép nótára.. .«■ A csintalan asszonyok nótaszóra csúfolják a férfiakat; »Csirke, pulyka a tőröket rúgja, — ez és ez meg be van rúgva« — s sor­ra veszik a neveket. De rá is fi­zetnek, mert az emberek, hogy bebizonyítsák ártatlanságukat, no meg, hogy biztosan állnak a lá­bukon, úgy megforgatják őket a csárdásban, hogy bomlanak a konlyok szanaszét... Mulat a $2 esztendős Brvsza Imre bácsi, aki már a szociális alapból él­hetne, de tavaly még úgy kel­lett lezavarni az aszlag tetejé­ről s ma sem engedi, hogy más vágjon zöldet a lovaknak a »jó öreg dallossal«, ahogyan kedves, régi kaszáját nevezi. Cifrázza a csárdás sürejét Viola János, aki­nek keze alatt szépen hízó mar­hák és hamarosan újonnan vásá­rolt, jól tejelő tehenek gyarapod­nia!: ... Sorra koccint a barátok­kal Modok elvtárs, a tsz-t patro­náló Motor- és Gépjavító Válla- át igazgatója, aki, ha kilátogat a sz-be, mindig keres valami se­gitenivalót: egyszer a vetőgépet, másszor a morzsolót viszi el megjavítani. Most sem jött üres kézzel, szép zománcozott mosdót hozott ajándékul. Éjfél van ... következik a. ha­gyományos fejbekötés. Az új asz- szonyt fátyol nélkül, menyecské- sen hátrakötött fejjel vezeti elő a vőfély. A csepp kis örömanya elsírja magát, Németh bácsinak is gyanúsan rángatózik nagy bajusza, dehát nem sírni kell most, hanem örülni. Lendér bá­csi jelt ad, s már hangzik is a régi, új-asszonyt avató halasi csárdás: »Jaj de csinos menyecske lett ebből a lányból, kerek kontyot köt göndör ha jából...« Zsófika kézről-kézre jár, min­denki fordul vele párat, hogy a ♦ menyasszonytánc végén szokás szerint utoljára férje karján kössön ki... Biborodik az ég alja, felvirradt pünkösd reggele, — de ki akar itt hazamenni? A sátor nyílásain már a nap tűz be, de a jókedv még tombol, hiába fenyeget le­szakadással a húr, zeng a muzsi­ka, harsog a nóta. Hadd emle­gesse meg a széles halasi határ sokáig: hogyan adta férjhez ked­ves tagját az Uj Élet Tsz. Lendér bácsi rigmusával bú­csúzunk az új pártól: »Szeressék hűn egymást, amint Ülik« — s legyenek nagyon-na- gyon boldogoki G, li­bái almás tiltakozó hullámót in­dított el a japán közvélemény­ben. Hirosima városából az alom- és hidrogénfegyver eltiltásáért ; küzdő tanács ebből az alkalom- ! ból tiltakozó táviratot küldöd j Eisenhower elnökhöz, i Jasui, az atom- és hidrogén- ! fegyver eltiltásáért küzdő japán [ bizottság főtitkára hétfőn szin­tién nyilatkozatban tiltakozott az ! amerikai hidrogénbomba-kisér- letek ellen. Konkrét intézkedé­seket követelt, hogy a nagyha- I talmak mielőbb megkössék az tatom- és hidrogénfegyver eltil- ! tásáról szóló egyezményt, össze­kapcsolva ezt a fegyverzet csök- f kentésének kérdésével. A jelentések rámutatnak arra [is, hogy a csendesóceáni hidro- génbomba-robbantások ellen ja- [pán halászok is tiltakoztak. Áz angol külügyminiszter beszéde LONDON (MIT) Selwyn Lloyd angol külügyminiszter hétfőn beszédet mondott az angliai Ne- warkban. Foglalkozott a nem­zetközi politikában legutóbb be­következett fejleményekkel, va­lamint a brit nemzetközösség helyzetével. A Szovjetunió és a nyugati országok kapcsolatairól szólva Selwyn Lloyd ezeket mondotta; »a Nyugat jelenlegi kapcsolatait a Szovjetunióval a baráti nyílt­ság olyan légköre jellemzi, mely ebben a mértékben még soha- Jsem volt tapasztalható a máso­I dik világháború befejezése óta«. Az angol külügyminiszter kije­lentette továbbá, hogy --csők­éként a nukleáris háború vészé­it lye«, „Jaj de csinos menyecske leit ebből a lányból!.. szőnyegen lépdelt felfelé az es­küvői menet az anyakönyvvéze- tő hivataláig... Melegen száll­nak az ifjú pár felé az esküvői formula szavai, elhangzik a két »tgen«, serceg a toll a menyasz- szony megremegö ujjai között, csókok, leézszorítások kívánnak nagyon sok boldogságot. A lakodalom az örömszülők ta­nyáján: Németh A. Antaloknál van. Magas nyárfák alatt hatal­mas sátor, belsején a ponyva szína nem látszik a zöld ágtól, virágtól. Bogrács-óriásokból a hetedik tanyáig terjeng el a birka- és borjúpaprikás gyomor­ból onditó illata, a konyhán tu­catnyi asszonykéz szeli a pirosra- sült tyúkokat halmozza tálra az aranyló süteményhegyeket, csap- raütött hordó csorgatja a szom­jas üvegekbe pirosló vérét. Több, mint százan ülik körül a hosszú asztalsort. A vendéglátó az egész tagság. vágójó­szág tói a süteménybe való vajig, tojásig mindent közösen adlak össze; Vackó Antal egy megter­mett borjúval kedveskedett. Len­dér Sándor bácsi, aki még ma, deres fejjel is a. leghíresebb ha­lasi vőfélyek közé számít, kacs- karingós rigmusokkal jelenti be a fogásokat: a csörgő méz színét utánzó tyúkhúslevest, a piros lében úszó paprikást, omló sülte­ket. Akinek még marad üres hely a gyomrában, megtetézi mindezt a finomságot a krómés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents