Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-06 / 106. szám

A KOLLEKTÍV VEZETÉSRŐL Irta . DACZÓ JÓZSEF, e megyei pérlbizoflság első titkára A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai ra­gyogó bizonyítéka a kollektív vezetés elve konkrét, gyakorlati alkalmazásá­nak. A kongresszus számos uj tétellel, új megállapítással gazdagította a marxiz- mus-leninizmus tanításait. Mélyreha­tóan elemezte jelenkori történelmünk új vonásait, kíméletlen harcot indított a marxizmus-leninizmús dogmatikus ér­telmezése és alkalmazása ellen. A kongresszus élesen elítélte a Szov­jetunió Kommunista Pártjában és az állami életben meghonosodott káros sze­mélyi kultuszt, mely összeegyeztethetet­len a marxizmus-leninizmus tanításai­val. A személyi kultusz ellen folytatott harc, a kollektív vezetés elvének mara­déktalan megvalósítása nagyjelentösegű nemcsak az SZKP és a szovjet nép, hanem a világ valamennyi kommunista pártja, közöttük a mi pártunk számára is. A káros személyi kultusz elhomályo­sítja a néptömegek történelemformáló szerepét, gyengíti a népeknek saját ere­jükbe' vetett bizalmát, kisebbíti a dol­gozó nép által kivívott történelemfor­máló eredményeket. A személyi kultusz, az egyszemélyi vezetés nálunk is hibákhoz, a törvé­nyesség súlyos megsértéséhez vezetett. Elsorvadt a bírálat és önbírálat, elbur­jánzott a dogmatizmus - az elméleti munkában. Háttérbe szorult a válasz- lőtt pártszervek jelentősége és szerepe. Mindezek következtében csökkent a párttagoknak és a dolgozó tömegeknek alkotó aktivitása a szocializmus építé­sében. Ezek a párt és állami életben megnyilvánuló hibák a mi megyénkben is súlyos károkat okoztak. A pártvezetés lenini szabályainak helyre­állítása A Központi Vezetőség 1953. júniusi ülésén feltárta e súlyos hibákat és ki­javításukra megfelelő határozatokat ho­lott. Elítélte a káros egyszemélyi veze­tést, és a kollektív vezetés megvalósí­tását. a Központi Vezetőségtől egészen az alapszervezetekig minden pártszerv és alapszervezet legfőbb kötelességévé tette. A Központi Vezetőségnek e neveze­tes határozata óta kétségkívül értünk el eredményeket a kollektív vezetés megvalósításában. Mind a megyei párt- bizottság és végrehajtó bizottság mun­kájában, mind a járási, városi és köz­ségi pártbizottságok és végrehajtó bi­zottságoknál fejlődött a kollektív veze­tés. Ma már rendszeresebbek a válasz­tott pártszervek ülései. A pártbizottsá­gok általában a Szervezeti Szabályzat­ban meghatározott időben összeülnek, s a pártvezetőségek is megtanácskozzák a pártszervezet ügyeit és feladatait, kol­lektív döntéseket hoznak a pártszerve­zetek előtt álló kérdésekben. A kollektív vezetés megvalósításának és a pártdemokrácia kiszélesítésének jelentős állomásai voltak az ez évben megtartott vezetőségujjáválaszto tag­gyűlések és pártértekezletek. Ezeken a tanácskozásokon kézzelfoghatóan meg­nyilvánultak azok az eredmények, me­lyeket 1953. júniusa óta a kollektiv ve­zetés' érvényesítésében elértünk. Az ed­digieknél sokkal bátrabb volt a bírálat és ön bírálat légköre. A párttagok és küldöttek őszintén és nyíltan feltárták i munka fogyatékosságait, bírálták a 'elsőbb párt- és állami szervek vezeté­sében lévő bürokratikus hibákat, foko­zottabb felelősség nyilvánult meg a párttagok és küldöttek részéről a kon­krét, gazdasági és politikai célkitűzések végrehajtása iránt. A kiskunfélegyházi járási pártértekezleten például Vujno- vics elvtárs, a Kiskunfélegyházi Gép­állomás igazgatója felszólalásában bí­rálta a megyei mezőgazdasági igazgató­ságot. Elmondta, hogy a gépállomás gépállományának fejlesztésével kapcso­latban nem kérdezik meg, hogy a terü­let sajátosságainak megfelelően milyen gépekre van szükségük, ezért sok eset­ben olyan gépeket kapnak, amit nem tudnak használni, amivel nem tudják elősegíteni a termelőszövetkezetekben a termelés gépesítését. Különösen az utóbbi hetekben, az SZKP XX. kongresszusa után kapott újabb lendületet a párton belül a bírá­lat és önbírálat, s fokozódott a pártta­gok felelősségérzete. Pártszervezeteink­ben és alsó pártbizottságainkban szá­mos-javaslat született h munka, a ve­zetés niegjavbása érdekében. Legteljesebb mértél» h érvényesítsük a párttagok jogait Mindezen eredmények ellenére sem mondhatjuk el, hogy mindent megtet­tünk a kollektív vezetés érvényesítése érdekében. Legfontosabb tennivalónk az, hogy á kollektív vezetést valóban a pártvezetés és a partéiéi minden te­rületén érvényesítsük. A lenini kollek­tív vezetés szelleme át kell, hogy hassa pártunk minden szervezetét; a kollek­tív vezetés megvalósításába be kell vonnunk pártunk valamennyi tagjai. A kollektív vezetés érvényesítésében nálunk még igen sok a formalitás. Szá­most párt-végrehajtóbizottságunk meg­elégszik azzal, hogy rendszeresen össze­hívja a pártbizottságot, vagy megtartja a végrehajtóbizottsagi üléseket, s ezen meghatározza az időszerű feladatokat. Kielégítőnek tartják egyes elvtársak, ha a pártbizottság tagjait rendszeresen tá­jékoztatják, informálják az események­ről, s a vb határozatairól. Meg kell mondani, hogy ezek egymagukban nem kielégítöek. Ezeknél már tovább Kell mennünk. Mélyíteni, szélesíteni kell a kollektív vezetést a parit; -., hogy en­nek a nagyszerű lenini elvnek alkal­mazása valóban meghozza gyümölcsét. Sok elvtársunk a kollektív vezetés elvét elvonatkoztatja a pártélet egészé­től, mindenek előtt pártunk Szervezeti Szabályzatának következetes betartásá­tól és alkalmazásától. Pedig a kollektív vezetés érvényesítésének legfontosabb előfeltétele, hogy maradéktalanul ér­vényt szerezzünk a párt Szervezeti Sza­bályzata előírásainak a pártélet minden területén. A Szervezeti Szabályzat magában foglalja — hazánk sajátos viszonyait és párttagságunk politikai színvonalát fi- gyelembevéve — mindazokat a szabá­lyokat, melyeket a pártéletre vonatko­zóan Lenin elvtárs dolgozott ki. E sza­bályok közül legfontosabb, hogy a párt- szerveke* valóban demokratikus úton a párttagság saját maga, illetve küldöt­tei útján választ meg. A pártszervek rendszeres ujjáválasztásában jut leglát­hatóbban kifejezésre a párttagoknak az a joga, hogy ők döntik el: kik vezessék a pártot, a pártszerveket, hogy a párt­tagok a párt gazdái. A Szervezeti Szabályzat következetes betartásához tartozik a párttagok jogai­nak legteljesebb érvényesítése. Ahol csorbítják a párttagok jogait, gátolják őket jogaik gyakorlásában, ott termé­szetesen szó sem lehet a kollektív ve­zetés, a pártdemokrácia érvényesítésé­ről. A pártszervezetek és a tömegek kapcsolata A kollektív vezetés alkalmazásának egyik leglényegesebb feltétele, hogy a pártszervek, járási, városi és községi pártbizottságok, az alapszervezeti veze­tőségek messzemenően támaszkodjanak a széles párttagság rendkívül sokoldalú és gazdag tapasztalataira. A termelés eredményes pártellenőrzése például el­képzelhetetlen anélkül, hogy a vezető pártszervek és a pártvezetőségek ne ve­gyék figyelembe a termelésben közvet­lenül dolgozó kommunisták véleményét, termelési tapasztalatait, javaslatait, ész­revételeit. Ezenkívül szükséges a szeles dolgozó tömegek tapasztalatainak fel- használása és értékesítése is a munká­ban. A kollektív vezetés elveiből követ­kezik: minden pártszervezet és minden kommunista elsőrendű kötelessége, hogy a széles dolgozó tömegekre támaszkodva végezze munkáját, napról-napra fel­használja a dolgozók gazdag termelési tapasztalatait. Ez óriási erőt és értéket jelent a párt számára. A népi demo­kratikus rendszer a proletár demokrácia elvein épül fel. Ez azt jelenti, mint ahogy ezt Lenin tanította, hogy ez a legszélesebb dolgozó tömegek számára biztosított demokrácia, melyben kifeje­zésre jut, hogy a dolgozó nép az ország gazdája, hogy a dolgozóknak messzeme­nő beleszólási joguk van mind az orszá­gos, mind a helyi ügyek eldöntésébe. Sajnos azonban, lépten nyomon ta­pasztaljuk például a munkások újítá­sainak elfektetését, a bevált újításokat nem alkalmazzák, nem terjesztik el szé­les körben, gyakran választ sem adnak a dolgozók javaslataira. A Kiskunfél­egyházi Gépgyárban például a munká­sok a sörtankok fenéknyomására igen jó újítást adtak be, de ezt az üzem ve­zetőinek hibájából még ma sem alkal­mazzak. Ennél még súlyosabb jelensé­gekkel is találkozunk. Egyes kiskirá­lyok, akiknek fejébe szállt a dicsőség, megkísérlik elfojtani, sőt nem egy eset­ben el is fojtják a bírálatot. Ilyen je­lenséget egyetlen pártszervezet, egyet­len kommunista sem tűrhet el, aki ko­molyan küzd a kollektív vezetés elvé­nek érvényesítéséért. Az ilyen káros gyakorlat hatalmas és értékes energiát, segíteniakarást hagy figyelmen kívül. A kollektív vezetés kialakulásának leg­fontosabb feltétele á bátor bíráló szel­lem kifejlődése. Valósítsuk meg a kollektív vezetést az alapszervezetekbeu is A kollektív vezetés megsértésének más jelenségei is vannak. Számos part­szervezetünkben például nem fordíta­nak kellő gondot a párttagok ügyének gondos elbírálására. Nagyon könnyen kizárnak a pártból elvtáisakat kisebb vétségek miatt, amikor enyhébb párt­büntetéssel is le lehetne zárni az ügyet. A pártból való kizárás rendkívül súlyos büntetés, különösen napjainkban, ami­kor már 11 éves párttagsággal rendel­kezik a párt tagjainak többsége. 11 éves párttagságot pedig egy könnyelmű ha­tározattal megszüntetni rendkívül sú­lyos felelősséget jelent. Ilyen esetekben soha sem lehet egyetlen ember szava a döntő, hanem a párt egész kollektí­vájának kell mérlegre tenni a hibát el­követő párttag ügyét. Alapszervezeteink életében érvénye­sül még legkevésbé a kollektív vezetés elve. Gyakran csak a titkár végez ak­tív munkát. A határozatok kidolgozásá­ban, de különösen a végrehajtásában nem vesz részt megfelelően a pártveze­tőség minden tagja. Községi pártbizott­ságainknál is súlyosan jelentkezik azon­ban az utóbbi időben a kollektív veze­tés megsértése. Sok községi pártbizott­ságunk hosszú hónapokon át nem tar­tott ülést. Nemcsak formaság a válasz­tott pártszervek rendszeres összehívása. Kiskőrösön és Kerekegyházán a párt­értekezlet előtti taggyűléseken például azt mondták a párttagok: minek vá­lasszunk új pártbizottságot, hiszen a ré­git is csak két esetben hívták össze az elmúlt évben. Lényegében e helyeken a függetlenített párttitkár dönt a legtöbb kérdésben és a végrehajtás feladatai is elsősorban ráhárulnak. Sok községünk­ben ezáltal nem a párttagság által vá­lasztott vezető pártszerv irányítja a köz­ség politikai, gazdasági és kulturális életét, nem az ellenőrzi, irányítja poli­tikailag a tanácsok munkáját, hanem egy, vagy két elvtárs. Ez a gyakorlat súlyosan sérti a pártvezetés lenini elvét. Üzemeinkben is tapasztalhatunk ha­sonló hibákat, különösen a termelés pártellenőrzése tekintetében. A termelés pártellenőrzését nem kollektiven, az egész párttagság bevonásával végzi szá­mos üzemi pártszervezetünk. Eredmé­nyes pártellenőrzést a termelés felett pedig csakis a párttagok tapasztalatá­nak, véleményének, észrevételeinek fel- használásával lehet megvalósítani. Ez szorosan összefügg a Szervezeti Szabály­zat előírásainak betartásával. A Szervezeti Szabályzat előírja, hogy minden kommunistának legjobb tudásá­hoz és erejéhez mérten kell küzdenie, hogy a párt politikája azon a területen, ahol ő dolgozik, megvalósuljon, vagyis aktívan részt kell vennie a párthatáro­zatok végrehajtásában. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a választott pártszervek az ügy megfe­lelő-tanulmányozása és a helyzet elem­zése alapján hozzanak kollektív dönté­seket. A határozatok végrehajtása azon­ban már az egyes elvtársakra, vezetők­re hárul. Ezért a választott pártszervek­nek szigorúan érvényesíteni kell az egy­személyi felelősséget a határozatok sor­sáért. Ezt megköveteli a szigorú párt­fegyelem is, amely nélkülözhetetlen a marxista pártban. A kollektív vezetés tehát zárja ki, sőt megköveteli a legszigorúbb egyszemélyi felelődé-;, ér­vényesítését a parler, belül* A végrehajtó bizottság minden tagja egyaránt felelős Szólni kell itt a párt-végrehajtóbizott­ságok munkájáról. Mindenek előtt le kell szögezni, hogy a párl-végrehajtóbi- zottságok tagjai teljesen egyenjogúak és egyenlő jogokkal vesznek részt a bizott­ság munkájában, beleértve a pártbizott­ságok titkárait is. Gyakori hiba azon­ban, hogy a pártbizottság titkárai nem veszik eléggé figyelembe a végrehajtó bizottság többi tagjának véleményét, ál­láspontját. Ez persze a párt-végrehajtó­bizottság tagjainak hibája is, mert nem elég bátran és harcosan állnak ki saját meggyőződésük mellett, többnyire vita nélkül elfogadják a titkárok, vagy a tit­kár álláspontját. Hiba az is, hogy a végrehajtó bizott­ság egyes tagjai nem éreznek eléggé íe- lelosséget a végrehajtó bizottság egész tevékenysége iránt. Nem hatja át őket eléggé a felelősségtudat, hogy őket a párttagság választotta meg e tisztségre és ők a végrehajtó bizottságban nem va­lamelyik szervezetet képviselik, hanem felelős pártvezetők, egyenrangú válasz­tott tagjai a bizottságnak. Ezért helyte­len, ha csak ahhoz a kérdésekhez szól­nak hozzá, amelyek munkaterületükét szorosan érintik. A végrehajtó bizottság minden tagja felelős a hozott határoza­tok helyességéért, ezért minden politi­kai, gazdasági, vagy kulturális kérdés- hez megfelelő felkészültséggel kell hoz • zászólnia, ki kell, hogy fejtse vélemé­nyét. Ez szükséges ahhoz, hogy a vita alapján kollektíván hozza meg a végre­hajtó bizottság határozatait. Ezek a hibák még inkább fennállnak a pártbizottság tagjainál. A pártbizott­sági ülések még mindig főleg informatív jelleggel bírnak és nem eléggé adnak számot a pártbizottságnak a végzett munkáról. A pártbizottság tagjai pedig szinte jelentést tesznek a bizottság ülé­sén a saját munkaterületükön folyó munka állásáról. Nem vitatják eléggé a napirenden lévő kérdéseket, nem bírál­ják a végrehajtó bizottság tevékenysé­gében meglévő hibákat, mert többnyire a végrehajtó bizottság hibájából nem rendelkeznek kellő adatokkal és tények­kel ahhoz, hogy megfelelő, helytálló bí­rálatot tudjanak mondani a napirenden lévő kérdésekkel kapcsolatban. A kol­lektív vezetést ténylegesen, igazi tartal­mában csakis úgy valósíthatjuk meg, ha ezen a helyzeten sürgősen változtatunk, így van ez azonban az alapszerveze- teinknél is. A párttaggyűléseken még nem mindenütt jut kifejezésre, hogy a taggyűlés a pártszervezet legfelsőbb szerve. A határozatokban és a vitában nem tükröződik, hogy a'párttagság van hivatva végső fokon eldönteni az alap­szervezet ügyeit, elbírálni a vezetőség tevékenységét és meghatározni az üzem. a tsz, állami gazdasag, vagy más intéz­mény legfontosabb feladatait. A kollektiv vezetés megvalósítása sokoldalú pártépítési feladat E néhány felvetett kérdésből is lát­ható, hogy a kollektív vezetés maradék­talan megvalósítása rendkívül sokoldalú pártépítési feladat. Mindenekelőtt meg­követeli, hogy pártunk Szervezeti Sza­bályzatának előírásait minden tekintet­ben érvényre juttassuk és a kollektív vezetés szellemét pártéletünk valameny- nyi területén biztosítsuk. Ebben a feladatban nagy munka há­rul a megyei pártbizottságra és annak végrehajtó bizottságára. Elsősorban a megyei pártbizottságnak kell példát mu­tatni a kollektív vezetés alkalmazásá­ban, az alsóbb választott pártszervek és párttagok jogainak tiszteletbentartásá- ban. A megyei pártbizottságnak és appa­rátusának kell sokrétűen, a helyszínen, a napi feladatok végrehajtása során gyakorlati segítséget nyújtania a párt- bizottságoknak és pártszervezeteknek ahhoz, hogy a kollektív vezetés elve va­lóban mielőbb áthassa pártélei iánk min­den területét és gyümölcsöző *. ■ * élmé­nyeket hozzon pártunk erején. •. -, nye­lésében és a tösr.*';ckke! - , ■ira­tának további er.'.fi.wsaébeni

Next

/
Thumbnails
Contents