Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-06 / 106. szám
A KOLLEKTÍV VEZETÉSRŐL Irta . DACZÓ JÓZSEF, e megyei pérlbizoflság első titkára A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai ragyogó bizonyítéka a kollektív vezetés elve konkrét, gyakorlati alkalmazásának. A kongresszus számos uj tétellel, új megállapítással gazdagította a marxiz- mus-leninizmus tanításait. Mélyrehatóan elemezte jelenkori történelmünk új vonásait, kíméletlen harcot indított a marxizmus-leninizmús dogmatikus értelmezése és alkalmazása ellen. A kongresszus élesen elítélte a Szovjetunió Kommunista Pártjában és az állami életben meghonosodott káros személyi kultuszt, mely összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmus tanításaival. A személyi kultusz ellen folytatott harc, a kollektív vezetés elvének maradéktalan megvalósítása nagyjelentösegű nemcsak az SZKP és a szovjet nép, hanem a világ valamennyi kommunista pártja, közöttük a mi pártunk számára is. A káros személyi kultusz elhomályosítja a néptömegek történelemformáló szerepét, gyengíti a népeknek saját erejükbe' vetett bizalmát, kisebbíti a dolgozó nép által kivívott történelemformáló eredményeket. A személyi kultusz, az egyszemélyi vezetés nálunk is hibákhoz, a törvényesség súlyos megsértéséhez vezetett. Elsorvadt a bírálat és önbírálat, elburjánzott a dogmatizmus - az elméleti munkában. Háttérbe szorult a válasz- lőtt pártszervek jelentősége és szerepe. Mindezek következtében csökkent a párttagoknak és a dolgozó tömegeknek alkotó aktivitása a szocializmus építésében. Ezek a párt és állami életben megnyilvánuló hibák a mi megyénkben is súlyos károkat okoztak. A pártvezetés lenini szabályainak helyreállítása A Központi Vezetőség 1953. júniusi ülésén feltárta e súlyos hibákat és kijavításukra megfelelő határozatokat holott. Elítélte a káros egyszemélyi vezetést, és a kollektív vezetés megvalósítását. a Központi Vezetőségtől egészen az alapszervezetekig minden pártszerv és alapszervezet legfőbb kötelességévé tette. A Központi Vezetőségnek e nevezetes határozata óta kétségkívül értünk el eredményeket a kollektív vezetés megvalósításában. Mind a megyei párt- bizottság és végrehajtó bizottság munkájában, mind a járási, városi és községi pártbizottságok és végrehajtó bizottságoknál fejlődött a kollektív vezetés. Ma már rendszeresebbek a választott pártszervek ülései. A pártbizottságok általában a Szervezeti Szabályzatban meghatározott időben összeülnek, s a pártvezetőségek is megtanácskozzák a pártszervezet ügyeit és feladatait, kollektív döntéseket hoznak a pártszervezetek előtt álló kérdésekben. A kollektív vezetés megvalósításának és a pártdemokrácia kiszélesítésének jelentős állomásai voltak az ez évben megtartott vezetőségujjáválaszto taggyűlések és pártértekezletek. Ezeken a tanácskozásokon kézzelfoghatóan megnyilvánultak azok az eredmények, melyeket 1953. júniusa óta a kollektiv vezetés' érvényesítésében elértünk. Az eddigieknél sokkal bátrabb volt a bírálat és ön bírálat légköre. A párttagok és küldöttek őszintén és nyíltan feltárták i munka fogyatékosságait, bírálták a 'elsőbb párt- és állami szervek vezetésében lévő bürokratikus hibákat, fokozottabb felelősség nyilvánult meg a párttagok és küldöttek részéről a konkrét, gazdasági és politikai célkitűzések végrehajtása iránt. A kiskunfélegyházi járási pártértekezleten például Vujno- vics elvtárs, a Kiskunfélegyházi Gépállomás igazgatója felszólalásában bírálta a megyei mezőgazdasági igazgatóságot. Elmondta, hogy a gépállomás gépállományának fejlesztésével kapcsolatban nem kérdezik meg, hogy a terület sajátosságainak megfelelően milyen gépekre van szükségük, ezért sok esetben olyan gépeket kapnak, amit nem tudnak használni, amivel nem tudják elősegíteni a termelőszövetkezetekben a termelés gépesítését. Különösen az utóbbi hetekben, az SZKP XX. kongresszusa után kapott újabb lendületet a párton belül a bírálat és önbírálat, s fokozódott a párttagok felelősségérzete. Pártszervezeteinkben és alsó pártbizottságainkban számos-javaslat született h munka, a vezetés niegjavbása érdekében. Legteljesebb mértél» h érvényesítsük a párttagok jogait Mindezen eredmények ellenére sem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk a kollektív vezetés érvényesítése érdekében. Legfontosabb tennivalónk az, hogy á kollektív vezetést valóban a pártvezetés és a partéiéi minden területén érvényesítsük. A lenini kollektív vezetés szelleme át kell, hogy hassa pártunk minden szervezetét; a kollektív vezetés megvalósításába be kell vonnunk pártunk valamennyi tagjai. A kollektív vezetés érvényesítésében nálunk még igen sok a formalitás. Számost párt-végrehajtóbizottságunk megelégszik azzal, hogy rendszeresen összehívja a pártbizottságot, vagy megtartja a végrehajtóbizottsagi üléseket, s ezen meghatározza az időszerű feladatokat. Kielégítőnek tartják egyes elvtársak, ha a pártbizottság tagjait rendszeresen tájékoztatják, informálják az eseményekről, s a vb határozatairól. Meg kell mondani, hogy ezek egymagukban nem kielégítöek. Ezeknél már tovább Kell mennünk. Mélyíteni, szélesíteni kell a kollektív vezetést a parit; -., hogy ennek a nagyszerű lenini elvnek alkalmazása valóban meghozza gyümölcsét. Sok elvtársunk a kollektív vezetés elvét elvonatkoztatja a pártélet egészétől, mindenek előtt pártunk Szervezeti Szabályzatának következetes betartásától és alkalmazásától. Pedig a kollektív vezetés érvényesítésének legfontosabb előfeltétele, hogy maradéktalanul érvényt szerezzünk a párt Szervezeti Szabályzata előírásainak a pártélet minden területén. A Szervezeti Szabályzat magában foglalja — hazánk sajátos viszonyait és párttagságunk politikai színvonalát fi- gyelembevéve — mindazokat a szabályokat, melyeket a pártéletre vonatkozóan Lenin elvtárs dolgozott ki. E szabályok közül legfontosabb, hogy a párt- szerveke* valóban demokratikus úton a párttagság saját maga, illetve küldöttei útján választ meg. A pártszervek rendszeres ujjáválasztásában jut legláthatóbban kifejezésre a párttagoknak az a joga, hogy ők döntik el: kik vezessék a pártot, a pártszerveket, hogy a párttagok a párt gazdái. A Szervezeti Szabályzat következetes betartásához tartozik a párttagok jogainak legteljesebb érvényesítése. Ahol csorbítják a párttagok jogait, gátolják őket jogaik gyakorlásában, ott természetesen szó sem lehet a kollektív vezetés, a pártdemokrácia érvényesítéséről. A pártszervezetek és a tömegek kapcsolata A kollektív vezetés alkalmazásának egyik leglényegesebb feltétele, hogy a pártszervek, járási, városi és községi pártbizottságok, az alapszervezeti vezetőségek messzemenően támaszkodjanak a széles párttagság rendkívül sokoldalú és gazdag tapasztalataira. A termelés eredményes pártellenőrzése például elképzelhetetlen anélkül, hogy a vezető pártszervek és a pártvezetőségek ne vegyék figyelembe a termelésben közvetlenül dolgozó kommunisták véleményét, termelési tapasztalatait, javaslatait, észrevételeit. Ezenkívül szükséges a szeles dolgozó tömegek tapasztalatainak fel- használása és értékesítése is a munkában. A kollektív vezetés elveiből következik: minden pártszervezet és minden kommunista elsőrendű kötelessége, hogy a széles dolgozó tömegekre támaszkodva végezze munkáját, napról-napra felhasználja a dolgozók gazdag termelési tapasztalatait. Ez óriási erőt és értéket jelent a párt számára. A népi demokratikus rendszer a proletár demokrácia elvein épül fel. Ez azt jelenti, mint ahogy ezt Lenin tanította, hogy ez a legszélesebb dolgozó tömegek számára biztosított demokrácia, melyben kifejezésre jut, hogy a dolgozó nép az ország gazdája, hogy a dolgozóknak messzemenő beleszólási joguk van mind az országos, mind a helyi ügyek eldöntésébe. Sajnos azonban, lépten nyomon tapasztaljuk például a munkások újításainak elfektetését, a bevált újításokat nem alkalmazzák, nem terjesztik el széles körben, gyakran választ sem adnak a dolgozók javaslataira. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban például a munkások a sörtankok fenéknyomására igen jó újítást adtak be, de ezt az üzem vezetőinek hibájából még ma sem alkalmazzak. Ennél még súlyosabb jelenségekkel is találkozunk. Egyes kiskirályok, akiknek fejébe szállt a dicsőség, megkísérlik elfojtani, sőt nem egy esetben el is fojtják a bírálatot. Ilyen jelenséget egyetlen pártszervezet, egyetlen kommunista sem tűrhet el, aki komolyan küzd a kollektív vezetés elvének érvényesítéséért. Az ilyen káros gyakorlat hatalmas és értékes energiát, segíteniakarást hagy figyelmen kívül. A kollektív vezetés kialakulásának legfontosabb feltétele á bátor bíráló szellem kifejlődése. Valósítsuk meg a kollektív vezetést az alapszervezetekbeu is A kollektív vezetés megsértésének más jelenségei is vannak. Számos partszervezetünkben például nem fordítanak kellő gondot a párttagok ügyének gondos elbírálására. Nagyon könnyen kizárnak a pártból elvtáisakat kisebb vétségek miatt, amikor enyhébb pártbüntetéssel is le lehetne zárni az ügyet. A pártból való kizárás rendkívül súlyos büntetés, különösen napjainkban, amikor már 11 éves párttagsággal rendelkezik a párt tagjainak többsége. 11 éves párttagságot pedig egy könnyelmű határozattal megszüntetni rendkívül súlyos felelősséget jelent. Ilyen esetekben soha sem lehet egyetlen ember szava a döntő, hanem a párt egész kollektívájának kell mérlegre tenni a hibát elkövető párttag ügyét. Alapszervezeteink életében érvényesül még legkevésbé a kollektív vezetés elve. Gyakran csak a titkár végez aktív munkát. A határozatok kidolgozásában, de különösen a végrehajtásában nem vesz részt megfelelően a pártvezetőség minden tagja. Községi pártbizottságainknál is súlyosan jelentkezik azonban az utóbbi időben a kollektív vezetés megsértése. Sok községi pártbizottságunk hosszú hónapokon át nem tartott ülést. Nemcsak formaság a választott pártszervek rendszeres összehívása. Kiskőrösön és Kerekegyházán a pártértekezlet előtti taggyűléseken például azt mondták a párttagok: minek válasszunk új pártbizottságot, hiszen a régit is csak két esetben hívták össze az elmúlt évben. Lényegében e helyeken a függetlenített párttitkár dönt a legtöbb kérdésben és a végrehajtás feladatai is elsősorban ráhárulnak. Sok községünkben ezáltal nem a párttagság által választott vezető pártszerv irányítja a község politikai, gazdasági és kulturális életét, nem az ellenőrzi, irányítja politikailag a tanácsok munkáját, hanem egy, vagy két elvtárs. Ez a gyakorlat súlyosan sérti a pártvezetés lenini elvét. Üzemeinkben is tapasztalhatunk hasonló hibákat, különösen a termelés pártellenőrzése tekintetében. A termelés pártellenőrzését nem kollektiven, az egész párttagság bevonásával végzi számos üzemi pártszervezetünk. Eredményes pártellenőrzést a termelés felett pedig csakis a párttagok tapasztalatának, véleményének, észrevételeinek fel- használásával lehet megvalósítani. Ez szorosan összefügg a Szervezeti Szabályzat előírásainak betartásával. A Szervezeti Szabályzat előírja, hogy minden kommunistának legjobb tudásához és erejéhez mérten kell küzdenie, hogy a párt politikája azon a területen, ahol ő dolgozik, megvalósuljon, vagyis aktívan részt kell vennie a párthatározatok végrehajtásában. A kollektív vezetés megköveteli, hogy a választott pártszervek az ügy megfelelő-tanulmányozása és a helyzet elemzése alapján hozzanak kollektív döntéseket. A határozatok végrehajtása azonban már az egyes elvtársakra, vezetőkre hárul. Ezért a választott pártszerveknek szigorúan érvényesíteni kell az egyszemélyi felelősséget a határozatok sorsáért. Ezt megköveteli a szigorú pártfegyelem is, amely nélkülözhetetlen a marxista pártban. A kollektív vezetés tehát zárja ki, sőt megköveteli a legszigorúbb egyszemélyi felelődé-;, érvényesítését a parler, belül* A végrehajtó bizottság minden tagja egyaránt felelős Szólni kell itt a párt-végrehajtóbizottságok munkájáról. Mindenek előtt le kell szögezni, hogy a párl-végrehajtóbi- zottságok tagjai teljesen egyenjogúak és egyenlő jogokkal vesznek részt a bizottság munkájában, beleértve a pártbizottságok titkárait is. Gyakori hiba azonban, hogy a pártbizottság titkárai nem veszik eléggé figyelembe a végrehajtó bizottság többi tagjának véleményét, álláspontját. Ez persze a párt-végrehajtóbizottság tagjainak hibája is, mert nem elég bátran és harcosan állnak ki saját meggyőződésük mellett, többnyire vita nélkül elfogadják a titkárok, vagy a titkár álláspontját. Hiba az is, hogy a végrehajtó bizottság egyes tagjai nem éreznek eléggé íe- lelosséget a végrehajtó bizottság egész tevékenysége iránt. Nem hatja át őket eléggé a felelősségtudat, hogy őket a párttagság választotta meg e tisztségre és ők a végrehajtó bizottságban nem valamelyik szervezetet képviselik, hanem felelős pártvezetők, egyenrangú választott tagjai a bizottságnak. Ezért helytelen, ha csak ahhoz a kérdésekhez szólnak hozzá, amelyek munkaterületükét szorosan érintik. A végrehajtó bizottság minden tagja felelős a hozott határozatok helyességéért, ezért minden politikai, gazdasági, vagy kulturális kérdés- hez megfelelő felkészültséggel kell hoz • zászólnia, ki kell, hogy fejtse véleményét. Ez szükséges ahhoz, hogy a vita alapján kollektíván hozza meg a végrehajtó bizottság határozatait. Ezek a hibák még inkább fennállnak a pártbizottság tagjainál. A pártbizottsági ülések még mindig főleg informatív jelleggel bírnak és nem eléggé adnak számot a pártbizottságnak a végzett munkáról. A pártbizottság tagjai pedig szinte jelentést tesznek a bizottság ülésén a saját munkaterületükön folyó munka állásáról. Nem vitatják eléggé a napirenden lévő kérdéseket, nem bírálják a végrehajtó bizottság tevékenységében meglévő hibákat, mert többnyire a végrehajtó bizottság hibájából nem rendelkeznek kellő adatokkal és tényekkel ahhoz, hogy megfelelő, helytálló bírálatot tudjanak mondani a napirenden lévő kérdésekkel kapcsolatban. A kollektív vezetést ténylegesen, igazi tartalmában csakis úgy valósíthatjuk meg, ha ezen a helyzeten sürgősen változtatunk, így van ez azonban az alapszerveze- teinknél is. A párttaggyűléseken még nem mindenütt jut kifejezésre, hogy a taggyűlés a pártszervezet legfelsőbb szerve. A határozatokban és a vitában nem tükröződik, hogy a'párttagság van hivatva végső fokon eldönteni az alapszervezet ügyeit, elbírálni a vezetőség tevékenységét és meghatározni az üzem. a tsz, állami gazdasag, vagy más intézmény legfontosabb feladatait. A kollektiv vezetés megvalósítása sokoldalú pártépítési feladat E néhány felvetett kérdésből is látható, hogy a kollektív vezetés maradéktalan megvalósítása rendkívül sokoldalú pártépítési feladat. Mindenekelőtt megköveteli, hogy pártunk Szervezeti Szabályzatának előírásait minden tekintetben érvényre juttassuk és a kollektív vezetés szellemét pártéletünk valameny- nyi területén biztosítsuk. Ebben a feladatban nagy munka hárul a megyei pártbizottságra és annak végrehajtó bizottságára. Elsősorban a megyei pártbizottságnak kell példát mutatni a kollektív vezetés alkalmazásában, az alsóbb választott pártszervek és párttagok jogainak tiszteletbentartásá- ban. A megyei pártbizottságnak és apparátusának kell sokrétűen, a helyszínen, a napi feladatok végrehajtása során gyakorlati segítséget nyújtania a párt- bizottságoknak és pártszervezeteknek ahhoz, hogy a kollektív vezetés elve valóban mielőbb áthassa pártélei iánk minden területét és gyümölcsöző *. ■ * élményeket hozzon pártunk erején. •. -, nyelésében és a tösr.*';ckke! - , ■iratának további er.'.fi.wsaébeni
