Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

HoCTászóIásoh a második Stères terv irányelveihez A Népújság szakszervezeti rovata 0<kkk>oo<x><>o<><><>o<>o<><xkk>o<kkkk>ckk>o<x>oo<k><xk><k>ch>< MÁJUS 27: ÉPÍTŐK NAPJA Ebben az évben is megünnep- jik megyénk építőipari dolgozói az építők napját. Vasárnap az újonnan alakult fúvószenekar köszönti a város dolgozóit, majd 10 órakor a Széchenyi téren tér­zenét ad az egybegyűlteknek. 11 órakor az építők tornászcsapata szabad- és szertorna gyakorla­tokat mutat be a Széchenyi téri szabadtéri színpadon. Délután 3 órakor ismét a ze­nekar lép színpadra, majd őket az építőipari vállalatok kultúr- csoportjai követik. Az érdekes műsorszámok után utcabál lesz KILENCVEN MOZGÓBOLT A MEDOSZ Bács megyei bi­zottsága és a KPDSZ területi bizottsága a héten megvitatta, hogy az aratás, cséplés idején milyen módon kívánják a dol­gozók áruellátását biztosítani. A MEDOSZ közölte, hogy az idén 16 állami gazdaságba kér újabb mozgóboltot. Ugyanakkor meg­említette, gondoskodik arról, hogy az állami gazdaságokban lévő boltok árukészletéből a mezőn munkálkodó brigádokhoz a Széchenyi téren, melyet tűzi­játék követ. A délutáni órákban történik az idős és fiatal munkások talál­kozója az Építők Kultúrottho- nában, a közhasználatú gépek kerékpárversenye a dunaföld- vári úton. A labdarúgást kedve­lők az Építők pályáján 5 órakor megszemlélhetik a Kecskeméti Építők és Kecskeméti Honvéd megyei L osztályú labdarúgó­mérkőzését. Aki az újítási és munkavédelmi kiállításra kí­váncsi, az az Építők Kultúrott- honában láthatja meg, JÄRJA majd a HATÄRT megfelelő árumennyiség kerül­jön. Ezért az állami gazdaságok igazgatóit megkéri, hogy szállí­tóeszközt adjanak az üzletek­nek. Közösen megegyeztek, hogy bort, töményszeszt nem árusíta­nak majd a mozgóboltok. A MEDOSZ kérelmét a KPDSZ területi bizottsága eljuttatta a MESZÖV-höz. Ezek szerint eb­ben az évben nem 75, hanem 90 mozgóbolt járja majd a határt. újraválasztják az üzemi bizottságot A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakszervezeti tag­sága május 15-től június 25-ig válassza meg azokat az aktivis­tákat és funkcionáriusokat, akik az elkövetkezendő két évben irányítják a szakszervezeti mun­kát. A választások alkalmával 13 üzemi bizottsági tagot, 5 pót­tagot, 3 számvizsgáló bizottsági tagot, 2 póttagot. 20 műhelybi­zottsági tagot, 12 póttagot, 125 bizalmit, 44 TT-megbizottat, 40 munkavédelmi megbízottat vá­lasztanak újra. A bizalmiak, fő­bizalmiak, TT-megbizottak és munkavédelmi megbízottak vá­lasztása május 15-én kezdődött, június 10-ig befejeződik. A mű­helybizottságokat június 10-ig választják meg. A központi üze­mi bizottság újjáválasztása jú­nius 23-án lesz Kecskeméten, az Építők Kultúrotthonában. A m*zAga.zcl<xsclg term«Hozcum.a.rvo.U tvövokcdese a második ötéves tervben: Kenyérgabona fcokoriça * IMI 127 X !W> vuTto 29 «.1 tnllUd ^ SS 200 «2<r % Leváltották a rossz vezetőket, kizárták a tolvajokat — jobban meav a munka a tiszakécsksi Petőfi Tsz-ben ! Nem is olyan régen, sok volt még a gond és a baj Tiszakécs- kén, a Petőfi Termelőszövetke­zetben. Bágyi István, az akkori elnök nem sokat törődött a kö­zössel és inkább a maga hasz­nát nézte. A hanyag, gondatlan vezetés miatt meglazult a mun­kafegyelem és a rossz gazdálko­dás következtében mindössze 11 forint és 47 fillér volt egy mun­kaegység értéke az elmúlt év­ben. Nem sokat kapott a tag­ság, de Bágyi István új házat vásárolhatott magának a közös­ben »szerzett« jövedelemből. — Érthető hát, hogy nagy volt az elégedetlenség. Bágyit azóta le­váltották az elnöki tisztségről és ki is zárták a ternjelőszövetke- zetből. Ez év tavaszán új elnök került a Petőfi Tsz élére. Dudás László, aki a Tiszakécskei Álla­mi Gazdaságból került a terme­lőszövetkezetbe, nehéz feladatot vállalt magára. A tagokkal szin­te egyenként kellett beszélnie, hogy idejében megkezdhessék a tavaszi munkákat. Legtöbbjük nem bízott már az új elnökben sem, nem bízott abban sem, hogy érhetnek még el eredményt s közösben. — Előbb zárják ki a tolvajo­kat, akik fosztogatták a közöst, — követelték a becsületes ta­gok. így zárták ki Nagy Istvánt, Csontos Eleket és Andó Má­tyást, akik szemérmetlenül lop­ták a közös vagyonát. Az új el­nök feljelentést tett ellenük és ügyüket rövidesen a bíróság tár­gyalja majd. — így már más, — mondta megnyugodva Varga János, aki már kifelé készült a közösből, de megnyugodtak a többiek is. A kívülállók közül sokan figyelték az eseményeket és amikor meg­győződtek arról, hogy a terme­lőszövetkezetben csakugyan ren­det teremtettek, sokan kérték felvételüket a Petőfibe. Az el­múlt évben, a zárszámadáskor még csak 28 tagja volt a szövet­kezetnek, ezekben a napokban, amikor már a növényápolási munkákat végzik a határban, már 44 a tagok száma. A Petőfi Tsz-ben hozzáláttak az öntözé­ses kertészet létesítéséhez és a kertészetben borsót, paradicso­mot, paprikát, dinnyét termesz­tenek. — Ha jól végezzük el a mun­kákat, szép jövedelemre tehe­tünk szert. Megszabadulhatunk az adósságtól és ebben az évben a tervezettnél is több juthat majd egy-egy munkaegységre, — biztatta a tagokat Dudás László, az új elnök. Már a 21 forintra tervezett munkaegység is szor­galmas munkára ösztönözte a tagságot, de valamennyien bíz­nak abban, hogy több is lesz. Ebben az évben már jobb kedv­vel vesznek részt a növényápo­lásban a családtagok is, akik nemrég feléje sem néztek a kö­zösnek. A mákot, borsót eddig kétszer kapálták már, 11 holdon kiültették a dinnyét és egyelik már a répát, ekézik a naprafor­gót és 80 holdon a napokban kezdik meg a kukorica kapálá­sát. A Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai bíznak az új vezetés­ben, bíznak a közösben s most valamennyien szorgalmasan dol­goznak azon, hogy becsületet, jó hírnevet szerezzenek maguknak és a termelőszövetkezetnek, EGY PEDAGÓGUS Az irányelvek oktató-nevelő­munkát érintő sorainak olvasása közben több kérdés merült fel bennem, amely úgy érzem min­den pedagógust foglalkoztat. Az irányelvek között mind a dolgozó nők helyzetét, mind pe­dig nevelési szempontokat tekint­ve, véleményem szerint elégtelen megfogalmazást kapott az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatának bővítése. Megnyug­tatóbb és a tervezés szempont­jából is reálisabb lenne itt is, mint az általános iskolai tan­termek számának emelésénél, számszerűn vagy legalábbis szá­zalékos arányban feltüntetni az iskolai napközi otthonok, de fő­leg az óvodák létesítésének ará­nyát. Ha nem is megkétszerezve, nűnt az osztálytermeknél, de legalább 50 százalékban. Ezt alá­támasztja nagyon sok dolgozni akaró nő véleménye, s számtalan iskolai, vagy éppen bírósági ne­velési probléma. * Az irányelvek szerint a terv­időszakban gyakorlatiasabb oktatást kell végeznünk, meg kell ismer­tetni és el kell sajáttíttatni ta­nulóinkkal az alapvető termelési folyamatok elemeit, a termelő- munka nagyobb megbecsülésére kell nevelnünk, hogy az ifjúság tevékenyebben vegyen részt az ipari és mezőgazdasági feladatok megvalósításában. Az ilyen kö­vetelményeknek megfelelő álta­lános iskolai tanterv az eddigi tervek szerint csak 1961-re ke­rül teljes bevezetésre, mind a 8 osztályban, illetve akkor végez­nek ennek alapján a VIII-os tanulók. A helyi lehetőségek, tananyagcsökkentés, stb. kívül az általános iskolák felső tago­zatának minden osztályában ad­dig is szükség volna egy átme­neti tantervre, amely meghatá­rozza az oktatás-nevelés követel­ményeit, hogy ne csak a har­madik ötéves terv első évében kerüljenek ki a fenti követel­ményekkel rendelkező általános iskolát elvégzett tanulók. Részben ez is hozzájárulna ahhoz, hogy mint az irányelv tartalmazza, maradéktalanul to­vább tanuljon, vagy termelő- munkába álljon minden végzett tanulónk. Ma még jelentős szá­zalékban a nem továbbtanuló VIII. osztályt végzett fiúk, de különösen lányok hosszú évekig rém végeznek termelő munkát és ezeknek csak egy része sze­rez évek múltán sok nehézség árán megfelelő képesítést, vágj' helyezkedik el kereső foglalko­zásban. Különösen kevés azok száma, kik a mezőgazdaságba kerül­nek. A mezőgazdasági többter­melés szempontjából is lényeges lenne, ha a VIII. osztályt végző tanulók számára különösen me­zőgazdasági vidékeken, ahol az iparban való elhelyezkedés kor­látolt mértékben lehetséges, esetleg egy éves tartamú, mezőgazdasági iskolákat szerveznének, ahol elméletben és gyakorlatban, termelő munka közben képeznék őket. E mellett semmi esetre sem csökkenne az általános iskola politechnizáló jellege, vagy törekvése és a le­hetőségek kihasználása. Ha ipari vonalon szükség van MTH-inté- zetekre és ipari technikumokra, melyek a szakmunkásokat adják, a mezőgazdasági »szakmunká­sok« képzése (ami talán ma még furcsán hangzik egyesek számá­ra) is hasonló megoldást kíván; Az irányelvek megvalósítása nemcsak beruházási kérdés, ad­minisztratív intézkedés, vagy javaslattételtől függ. Különösen az oktató-nevelőmunkában sok függ a hozzáállástól. Hiszem, hogy ha esetleg más-más módon is, de minden pedagógus őszinte, lelkes, jó munkával fog majd hozzá megvalósításukhoz. Horváth József, iskolaigazgató. Jobban használjuk ki a helyi lehetőségeket NÉPGAZDASÁGUNK MÁSO­DIK ötéves tervére vonatkozó irányelv-tervezet megvitatásá­ban a dolgozók tömegei vesznek részt és sokoldalú javaslataik­kal egészítik ki. Mi, mint a ter­vek készítésében részvevő szer­vek, élénk érdeklődéssel kísér­jük ezeket a javaslatokat azért, hogy munkánk közben haszno­sítani tudjuk. Utalok itt elsősorban a virágzó háziipar termékei­nek exportba való bekapcso­lására. Országszerte, de megyénkben is virágzó kosárfonó ipar él. A leg­kényesebb művészi igényt kielé­gítő, fűzből font kosarak, búto­rok, különböző tárgyak sok va­gonszámra hagyták el az ország határát és világszerte ismerő­sök voltak. A felmérések szerint megyénkből hetenként 8—10 va­gon ilyen árut szállítottak ki a (elszabadulás előtt. Azóta ugyan folyik ilyen munka, de koránt­sem kielégítő mértékben. Fűzfa- telepeink legnagyobbrészt tönk­rementek, anyaghiány van. Helyes lenne a folyómedrek szélét és az úgynevezett hul­lámtéri területeket füzesí- teni. Az ilyen beruházás két-három év alatt teljesen megtérülne, s amellett a vízpartok megkötésé­ben is nagy jelentősége lenne. MEG KELL TEREMTENÜNK a lehetőséget népművészeti kin­cseink feltárására és exportjá­nak bővítésére, mint például a halasi csipke, kalocsai hímzés, faragás, pingálás. A baromfiexport növelésére is van lehetőségünk. Folyóvizeink mentén, tavainkon meg kell va­lósítanunk a víziszárnyasok farmszerű tenyésztését. A puly­ka például nemcsak fontos ex­portcikk, hanem hazai viszony­latban a hússzükséglet fedezését is elősegíti. A világhírű kecskeméti barack kultúra fellendítése mellett szól­ni kell még a méhészetről, mely­nek fejlesztéséhez szintén fontos népgazdasági érdek fűződik. NEM ÉRTEK AZONBAN egyet az irányelvek egy pontjá­val. Borellátásunk körül jelen­tős zavarok eddig sem mutat­koztak, mégis fogyasztását 75 százalékkal tervezzük megemelni, ugyanakkor a sörét csak 25 szá­zalékkal. Véleményem szerint e két számot fel kellene cserélni, mert községeinkben inkább sör­ből mutatkozik hiány. Marenecz József, m. t. terv; o. vez. A f rak toristák bére a terméseredményektől is függjön Az ötéves terv irányelveit vá­rosunkban taggyűléseken, nép­nevelőértekezleten és kisgyűlé- sen vitattuk meg. A dolgozó parasztok örömmel fogadták, hogy a második ötéves tervben kormányunk nagy gon­dot fordít a mezőgazdaság gépe­sítésére. A gyűléseken ezzel kapcsolatban javaslatot is tet­tek, amelyeket az alábbiakban szeretnék elmondani: — Tóth elvtárs, a Lenin Tsz tagja azt javasolja, hogy az ara­tógépeket a jövőben úgy készít­sék el, hogy az tökéletesen meg­kösse a kévéket és nagyobb ké­véket kössön, mint eddig. — — Retkes elvtárs, ugyancsak a Lenin Tsz tagja azt javasolja, hogy a gépesítésnél vegyék fi­gyelembe az egyes vidékek sa­játosságait, talajviszonyait. A mi területünkön például a kor­mos traktor nem tud jól mozog­ni. Javasolta, hogy a Félegyházi Gépállomást gumikerekű és lánctalpas traktorokkal lássák el. Ezek a homokos területen is jól megállják a helyüket. To­vábbá pedig több olyan gépet kell adni a gépállomásoknak, amely a növényápolást végzi; Hiába kötnek a tsz-ek a gépál­lomással növényápolási szerző­dést, ha a gépek hiányában nem tudják idejében elvégezni a munkát; A gépállomások munkájának megjavítása érdekében célszerű lenne, hogy azoknak a traktoro­soknak, akik a tsz-ekben dolgoz­nak, a bére az elvégzett mun­kájuk minőségétől és a termés- eredményektől is függjön. Szabó Imre, a városi párt­végrehajtóbizottság munkatársa A jól dolgozó termelési bizottság nagy segítség a községnek A termelési bizottságok mun­kája az utóbbi időben ellany­hult. A községi tanácsok nem törekednek igénybevenni ezeket az öntevékeny társadalmi szer­veket. Pedig a termelési bizott­ságok segítségével sok feladatot meg tudnának oldani, hiszen tagjai a falu legtekintélyesebb gazdáiból kerültek ki. Ezért a termelési bizottságok életét és tevékenységét feltétlenül fel kell frissíteni. Van megyénkben néhány köz­ség, ahol nem lanyhult el a ter­melési bizottságok munkája, sőt az utóbbi időben több helyen élénkebbé is vált. Kiskunma fsán a termelési bizottság már meg­alakulása óta jól dolgozik. A bi­zottság tagjai egész éves mező- gazdasági termesztési versenyt kezdeményeztek. Először a bi­zottságban lévő termelőszövet­kezeti tagok és maguk a terme­lőszövetkezetek hívták ki egy­mást. később csatlakoztak ehhez az egyéni parasztok is. Jelenleg a községben több mint 1800 egyénileg dolgozó paraszt van versenyben. A termelési bizottság tagjai az elsők a mezőgazdasági munkák­ban. Terbe Dezső, Kakas Lajos, Szél Ferenc már befejezték a szőlő első permetezését és meg­kezdték a kukorica kapálását. A szorgos növényápolás mel­lett jut idő a társadalmi mun­kára is. Az ötfa dűlőben lévő 1-es számú iskolához a múlt hé­ten fejezték be a bekötőút rend­behozását, 1200 folyóméteren töltötték fel az utat, temették be a kátyúkat. 12 fogat és 32 gya­logerő dolgozott naponta. A iisxakécskei termelési bizottság létesített növénytermesztési, gyümölcster­mesztési, szőlészeti, kertészeti és állattenyésztési szakkört is. A szakkörök elősegítették, hogy nemcsak s termelőszövetkeze­tek, hanem az egyéni parasztok is több száz holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, nagy si­kerrel. A szakkörökön belül 8 egyénileg dolgozó paraszt végez különböző növénytermesztési és állattenyésztési kísérleteket, a községi agronómus irányításá­val. A jásvsaentlásxlói termelési bizottság tagjai külö­nösen az állattenyésztés fejlesz­tését tekintik szívügyüknek. A legeltetési bizottsággal közösen megszervezték, hogy a legelőkre minden gazdaság egy-egy kocsi trágyát hordjon. A nyárra közös munkával a növendék állatok részére karámot építenek. Be­vezetik a szakaszos legeltetést is, ennek érdekében, részben társadalmi munkával, elkerítik a legelők egyes szakaszait. Amint a fenti példák is mu­tatják, nagy segítség a község­nek a jól dolgozó termelési bi­zottság.

Next

/
Thumbnails
Contents