Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-26 / 123. szám
HoCTászóIásoh a második Stères terv irányelveihez A Népújság szakszervezeti rovata 0<kkk>oo<x><>o<><><>o<>o<><xkk>o<kkkk>ckk>o<x>oo<k><xk><k>ch>< MÁJUS 27: ÉPÍTŐK NAPJA Ebben az évben is megünnep- jik megyénk építőipari dolgozói az építők napját. Vasárnap az újonnan alakult fúvószenekar köszönti a város dolgozóit, majd 10 órakor a Széchenyi téren térzenét ad az egybegyűlteknek. 11 órakor az építők tornászcsapata szabad- és szertorna gyakorlatokat mutat be a Széchenyi téri szabadtéri színpadon. Délután 3 órakor ismét a zenekar lép színpadra, majd őket az építőipari vállalatok kultúr- csoportjai követik. Az érdekes műsorszámok után utcabál lesz KILENCVEN MOZGÓBOLT A MEDOSZ Bács megyei bizottsága és a KPDSZ területi bizottsága a héten megvitatta, hogy az aratás, cséplés idején milyen módon kívánják a dolgozók áruellátását biztosítani. A MEDOSZ közölte, hogy az idén 16 állami gazdaságba kér újabb mozgóboltot. Ugyanakkor megemlítette, gondoskodik arról, hogy az állami gazdaságokban lévő boltok árukészletéből a mezőn munkálkodó brigádokhoz a Széchenyi téren, melyet tűzijáték követ. A délutáni órákban történik az idős és fiatal munkások találkozója az Építők Kultúrottho- nában, a közhasználatú gépek kerékpárversenye a dunaföld- vári úton. A labdarúgást kedvelők az Építők pályáján 5 órakor megszemlélhetik a Kecskeméti Építők és Kecskeméti Honvéd megyei L osztályú labdarúgómérkőzését. Aki az újítási és munkavédelmi kiállításra kíváncsi, az az Építők Kultúrott- honában láthatja meg, JÄRJA majd a HATÄRT megfelelő árumennyiség kerüljön. Ezért az állami gazdaságok igazgatóit megkéri, hogy szállítóeszközt adjanak az üzleteknek. Közösen megegyeztek, hogy bort, töményszeszt nem árusítanak majd a mozgóboltok. A MEDOSZ kérelmét a KPDSZ területi bizottsága eljuttatta a MESZÖV-höz. Ezek szerint ebben az évben nem 75, hanem 90 mozgóbolt járja majd a határt. újraválasztják az üzemi bizottságot A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tagsága május 15-től június 25-ig válassza meg azokat az aktivistákat és funkcionáriusokat, akik az elkövetkezendő két évben irányítják a szakszervezeti munkát. A választások alkalmával 13 üzemi bizottsági tagot, 5 póttagot, 3 számvizsgáló bizottsági tagot, 2 póttagot. 20 műhelybizottsági tagot, 12 póttagot, 125 bizalmit, 44 TT-megbizottat, 40 munkavédelmi megbízottat választanak újra. A bizalmiak, főbizalmiak, TT-megbizottak és munkavédelmi megbízottak választása május 15-én kezdődött, június 10-ig befejeződik. A műhelybizottságokat június 10-ig választják meg. A központi üzemi bizottság újjáválasztása június 23-án lesz Kecskeméten, az Építők Kultúrotthonában. A m*zAga.zcl<xsclg term«Hozcum.a.rvo.U tvövokcdese a második ötéves tervben: Kenyérgabona fcokoriça * IMI 127 X !W> vuTto 29 «.1 tnllUd ^ SS 200 «2<r % Leváltották a rossz vezetőket, kizárták a tolvajokat — jobban meav a munka a tiszakécsksi Petőfi Tsz-ben ! Nem is olyan régen, sok volt még a gond és a baj Tiszakécs- kén, a Petőfi Termelőszövetkezetben. Bágyi István, az akkori elnök nem sokat törődött a közössel és inkább a maga hasznát nézte. A hanyag, gondatlan vezetés miatt meglazult a munkafegyelem és a rossz gazdálkodás következtében mindössze 11 forint és 47 fillér volt egy munkaegység értéke az elmúlt évben. Nem sokat kapott a tagság, de Bágyi István új házat vásárolhatott magának a közösben »szerzett« jövedelemből. — Érthető hát, hogy nagy volt az elégedetlenség. Bágyit azóta leváltották az elnöki tisztségről és ki is zárták a ternjelőszövetke- zetből. Ez év tavaszán új elnök került a Petőfi Tsz élére. Dudás László, aki a Tiszakécskei Állami Gazdaságból került a termelőszövetkezetbe, nehéz feladatot vállalt magára. A tagokkal szinte egyenként kellett beszélnie, hogy idejében megkezdhessék a tavaszi munkákat. Legtöbbjük nem bízott már az új elnökben sem, nem bízott abban sem, hogy érhetnek még el eredményt s közösben. — Előbb zárják ki a tolvajokat, akik fosztogatták a közöst, — követelték a becsületes tagok. így zárták ki Nagy Istvánt, Csontos Eleket és Andó Mátyást, akik szemérmetlenül lopták a közös vagyonát. Az új elnök feljelentést tett ellenük és ügyüket rövidesen a bíróság tárgyalja majd. — így már más, — mondta megnyugodva Varga János, aki már kifelé készült a közösből, de megnyugodtak a többiek is. A kívülállók közül sokan figyelték az eseményeket és amikor meggyőződtek arról, hogy a termelőszövetkezetben csakugyan rendet teremtettek, sokan kérték felvételüket a Petőfibe. Az elmúlt évben, a zárszámadáskor még csak 28 tagja volt a szövetkezetnek, ezekben a napokban, amikor már a növényápolási munkákat végzik a határban, már 44 a tagok száma. A Petőfi Tsz-ben hozzáláttak az öntözéses kertészet létesítéséhez és a kertészetben borsót, paradicsomot, paprikát, dinnyét termesztenek. — Ha jól végezzük el a munkákat, szép jövedelemre tehetünk szert. Megszabadulhatunk az adósságtól és ebben az évben a tervezettnél is több juthat majd egy-egy munkaegységre, — biztatta a tagokat Dudás László, az új elnök. Már a 21 forintra tervezett munkaegység is szorgalmas munkára ösztönözte a tagságot, de valamennyien bíznak abban, hogy több is lesz. Ebben az évben már jobb kedvvel vesznek részt a növényápolásban a családtagok is, akik nemrég feléje sem néztek a közösnek. A mákot, borsót eddig kétszer kapálták már, 11 holdon kiültették a dinnyét és egyelik már a répát, ekézik a napraforgót és 80 holdon a napokban kezdik meg a kukorica kapálását. A Petőfi Termelőszövetkezet tagjai bíznak az új vezetésben, bíznak a közösben s most valamennyien szorgalmasan dolgoznak azon, hogy becsületet, jó hírnevet szerezzenek maguknak és a termelőszövetkezetnek, EGY PEDAGÓGUS Az irányelvek oktató-nevelőmunkát érintő sorainak olvasása közben több kérdés merült fel bennem, amely úgy érzem minden pedagógust foglalkoztat. Az irányelvek között mind a dolgozó nők helyzetét, mind pedig nevelési szempontokat tekintve, véleményem szerint elégtelen megfogalmazást kapott az óvodák és iskolai napközi otthonok hálózatának bővítése. Megnyugtatóbb és a tervezés szempontjából is reálisabb lenne itt is, mint az általános iskolai tantermek számának emelésénél, számszerűn vagy legalábbis százalékos arányban feltüntetni az iskolai napközi otthonok, de főleg az óvodák létesítésének arányát. Ha nem is megkétszerezve, nűnt az osztálytermeknél, de legalább 50 százalékban. Ezt alátámasztja nagyon sok dolgozni akaró nő véleménye, s számtalan iskolai, vagy éppen bírósági nevelési probléma. * Az irányelvek szerint a tervidőszakban gyakorlatiasabb oktatást kell végeznünk, meg kell ismertetni és el kell sajáttíttatni tanulóinkkal az alapvető termelési folyamatok elemeit, a termelő- munka nagyobb megbecsülésére kell nevelnünk, hogy az ifjúság tevékenyebben vegyen részt az ipari és mezőgazdasági feladatok megvalósításában. Az ilyen követelményeknek megfelelő általános iskolai tanterv az eddigi tervek szerint csak 1961-re kerül teljes bevezetésre, mind a 8 osztályban, illetve akkor végeznek ennek alapján a VIII-os tanulók. A helyi lehetőségek, tananyagcsökkentés, stb. kívül az általános iskolák felső tagozatának minden osztályában addig is szükség volna egy átmeneti tantervre, amely meghatározza az oktatás-nevelés követelményeit, hogy ne csak a harmadik ötéves terv első évében kerüljenek ki a fenti követelményekkel rendelkező általános iskolát elvégzett tanulók. Részben ez is hozzájárulna ahhoz, hogy mint az irányelv tartalmazza, maradéktalanul tovább tanuljon, vagy termelő- munkába álljon minden végzett tanulónk. Ma még jelentős százalékban a nem továbbtanuló VIII. osztályt végzett fiúk, de különösen lányok hosszú évekig rém végeznek termelő munkát és ezeknek csak egy része szerez évek múltán sok nehézség árán megfelelő képesítést, vágj' helyezkedik el kereső foglalkozásban. Különösen kevés azok száma, kik a mezőgazdaságba kerülnek. A mezőgazdasági többtermelés szempontjából is lényeges lenne, ha a VIII. osztályt végző tanulók számára különösen mezőgazdasági vidékeken, ahol az iparban való elhelyezkedés korlátolt mértékben lehetséges, esetleg egy éves tartamú, mezőgazdasági iskolákat szerveznének, ahol elméletben és gyakorlatban, termelő munka közben képeznék őket. E mellett semmi esetre sem csökkenne az általános iskola politechnizáló jellege, vagy törekvése és a lehetőségek kihasználása. Ha ipari vonalon szükség van MTH-inté- zetekre és ipari technikumokra, melyek a szakmunkásokat adják, a mezőgazdasági »szakmunkások« képzése (ami talán ma még furcsán hangzik egyesek számára) is hasonló megoldást kíván; Az irányelvek megvalósítása nemcsak beruházási kérdés, adminisztratív intézkedés, vagy javaslattételtől függ. Különösen az oktató-nevelőmunkában sok függ a hozzáállástól. Hiszem, hogy ha esetleg más-más módon is, de minden pedagógus őszinte, lelkes, jó munkával fog majd hozzá megvalósításukhoz. Horváth József, iskolaigazgató. Jobban használjuk ki a helyi lehetőségeket NÉPGAZDASÁGUNK MÁSODIK ötéves tervére vonatkozó irányelv-tervezet megvitatásában a dolgozók tömegei vesznek részt és sokoldalú javaslataikkal egészítik ki. Mi, mint a tervek készítésében részvevő szervek, élénk érdeklődéssel kísérjük ezeket a javaslatokat azért, hogy munkánk közben hasznosítani tudjuk. Utalok itt elsősorban a virágzó háziipar termékeinek exportba való bekapcsolására. Országszerte, de megyénkben is virágzó kosárfonó ipar él. A legkényesebb művészi igényt kielégítő, fűzből font kosarak, bútorok, különböző tárgyak sok vagonszámra hagyták el az ország határát és világszerte ismerősök voltak. A felmérések szerint megyénkből hetenként 8—10 vagon ilyen árut szállítottak ki a (elszabadulás előtt. Azóta ugyan folyik ilyen munka, de korántsem kielégítő mértékben. Fűzfa- telepeink legnagyobbrészt tönkrementek, anyaghiány van. Helyes lenne a folyómedrek szélét és az úgynevezett hullámtéri területeket füzesí- teni. Az ilyen beruházás két-három év alatt teljesen megtérülne, s amellett a vízpartok megkötésében is nagy jelentősége lenne. MEG KELL TEREMTENÜNK a lehetőséget népművészeti kincseink feltárására és exportjának bővítésére, mint például a halasi csipke, kalocsai hímzés, faragás, pingálás. A baromfiexport növelésére is van lehetőségünk. Folyóvizeink mentén, tavainkon meg kell valósítanunk a víziszárnyasok farmszerű tenyésztését. A pulyka például nemcsak fontos exportcikk, hanem hazai viszonylatban a hússzükséglet fedezését is elősegíti. A világhírű kecskeméti barack kultúra fellendítése mellett szólni kell még a méhészetről, melynek fejlesztéséhez szintén fontos népgazdasági érdek fűződik. NEM ÉRTEK AZONBAN egyet az irányelvek egy pontjával. Borellátásunk körül jelentős zavarok eddig sem mutatkoztak, mégis fogyasztását 75 százalékkal tervezzük megemelni, ugyanakkor a sörét csak 25 százalékkal. Véleményem szerint e két számot fel kellene cserélni, mert községeinkben inkább sörből mutatkozik hiány. Marenecz József, m. t. terv; o. vez. A f rak toristák bére a terméseredményektől is függjön Az ötéves terv irányelveit városunkban taggyűléseken, népnevelőértekezleten és kisgyűlé- sen vitattuk meg. A dolgozó parasztok örömmel fogadták, hogy a második ötéves tervben kormányunk nagy gondot fordít a mezőgazdaság gépesítésére. A gyűléseken ezzel kapcsolatban javaslatot is tettek, amelyeket az alábbiakban szeretnék elmondani: — Tóth elvtárs, a Lenin Tsz tagja azt javasolja, hogy az aratógépeket a jövőben úgy készítsék el, hogy az tökéletesen megkösse a kévéket és nagyobb kévéket kössön, mint eddig. — — Retkes elvtárs, ugyancsak a Lenin Tsz tagja azt javasolja, hogy a gépesítésnél vegyék figyelembe az egyes vidékek sajátosságait, talajviszonyait. A mi területünkön például a kormos traktor nem tud jól mozogni. Javasolta, hogy a Félegyházi Gépállomást gumikerekű és lánctalpas traktorokkal lássák el. Ezek a homokos területen is jól megállják a helyüket. Továbbá pedig több olyan gépet kell adni a gépállomásoknak, amely a növényápolást végzi; Hiába kötnek a tsz-ek a gépállomással növényápolási szerződést, ha a gépek hiányában nem tudják idejében elvégezni a munkát; A gépállomások munkájának megjavítása érdekében célszerű lenne, hogy azoknak a traktorosoknak, akik a tsz-ekben dolgoznak, a bére az elvégzett munkájuk minőségétől és a termés- eredményektől is függjön. Szabó Imre, a városi pártvégrehajtóbizottság munkatársa A jól dolgozó termelési bizottság nagy segítség a községnek A termelési bizottságok munkája az utóbbi időben ellanyhult. A községi tanácsok nem törekednek igénybevenni ezeket az öntevékeny társadalmi szerveket. Pedig a termelési bizottságok segítségével sok feladatot meg tudnának oldani, hiszen tagjai a falu legtekintélyesebb gazdáiból kerültek ki. Ezért a termelési bizottságok életét és tevékenységét feltétlenül fel kell frissíteni. Van megyénkben néhány község, ahol nem lanyhult el a termelési bizottságok munkája, sőt az utóbbi időben több helyen élénkebbé is vált. Kiskunma fsán a termelési bizottság már megalakulása óta jól dolgozik. A bizottság tagjai egész éves mező- gazdasági termesztési versenyt kezdeményeztek. Először a bizottságban lévő termelőszövetkezeti tagok és maguk a termelőszövetkezetek hívták ki egymást. később csatlakoztak ehhez az egyéni parasztok is. Jelenleg a községben több mint 1800 egyénileg dolgozó paraszt van versenyben. A termelési bizottság tagjai az elsők a mezőgazdasági munkákban. Terbe Dezső, Kakas Lajos, Szél Ferenc már befejezték a szőlő első permetezését és megkezdték a kukorica kapálását. A szorgos növényápolás mellett jut idő a társadalmi munkára is. Az ötfa dűlőben lévő 1-es számú iskolához a múlt héten fejezték be a bekötőút rendbehozását, 1200 folyóméteren töltötték fel az utat, temették be a kátyúkat. 12 fogat és 32 gyalogerő dolgozott naponta. A iisxakécskei termelési bizottság létesített növénytermesztési, gyümölcstermesztési, szőlészeti, kertészeti és állattenyésztési szakkört is. A szakkörök elősegítették, hogy nemcsak s termelőszövetkezetek, hanem az egyéni parasztok is több száz holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, nagy sikerrel. A szakkörökön belül 8 egyénileg dolgozó paraszt végez különböző növénytermesztési és állattenyésztési kísérleteket, a községi agronómus irányításával. A jásvsaentlásxlói termelési bizottság tagjai különösen az állattenyésztés fejlesztését tekintik szívügyüknek. A legeltetési bizottsággal közösen megszervezték, hogy a legelőkre minden gazdaság egy-egy kocsi trágyát hordjon. A nyárra közös munkával a növendék állatok részére karámot építenek. Bevezetik a szakaszos legeltetést is, ennek érdekében, részben társadalmi munkával, elkerítik a legelők egyes szakaszait. Amint a fenti példák is mutatják, nagy segítség a községnek a jól dolgozó termelési bizottság.
