Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-26 / 123. szám
AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT ELŐTT Művelődnek a bátyai fiatalok /# Lainsmii.se Két fiatalember álldogál a la- josmizsei kultúrotthon nagy, kirakatszerű ablaka előtt. Láthatóan elmélyednek az ott elhelyezett színes tabló tanulmányozásában. A tabló felhívja figyelmüket arra, hogy a legszebb születésnapi, névnapi ajándék a szép könyv. Figyelmeztetőül azt is közli a feledékeny férjekkel, udvarlókkal, hogy e héten milyen névnapok lesznek. — Mit gondolsz, milyen könyvnek örülne Julika legjobban? — kérdi barátjától a hosszúra nyúlt ifjú. — Sose törd a fejed! — Fábián bácsi majd megmondja. Fábián József, a kultúrotthon igazgatója, sokrétű munkája mellett lelkes könyvterjesztő is. A kirakatban elhelyezett ötletes könyvpropaganda, — amint mondja — már eddig is szép eredményeket hozott. Lajosmi- :sén egyre növekszik azok száma, akik könyvvel ajándékozzák meg egymást névnapjukra. Fábián József maga is nagy irodalombarát és minden alkalmat megragad, hogy a könyvnek újabb barátokat szerezzen. Piacnapokon könyvesasztalt állít és ilyenkor azoknak is eladja az Olcsó Könyvtár, az Érdekes Könyvek és más olc§ó sorozatok köteteit, akik egyébként nem keresnék fel a kultúrotthon könyvtárát. — Havonta átlagosan 2—2500 forint értékű könyvet adok el. Vásárlóim fiatalok, öregek, dolgozó parasztok és értelmiségiek, — mondja Fábián József, aki most az ünnepi könyvhétre készül. — Lesz utcai könyvárusítás, irodalmi előadás, és megrendezzük a június 7-én sorrakerülő költők napját is. A Lajosmizsei Földművesszövetkezet boltjában is az ünnepi könyvhétre készülnek. — Már megrendeltük az ünnepi könyvújdonságokat, ^ — mondja Mészáros boltvezető. — Nálunk mindennapi »-árucikk« a könyv, de az ünnepi könyvhéten az idén is a szokottnál sokkal nagyobb forgalomra számítunk. Ilyenkor nemcsak az utcán felállított ünnepi sátorban, hanem itt a boltban is sokan vásárolA TÖD Mindig mosolyognom kell, valahányszor eszembe jut az a kedves kis történet, amelyet 20 évvel ezelőtt hallottam. Bugac- pusztáról és Herman Ottóról, a madarak tudós barátjáról szól. Arról a Herman Ottóról, aki életét a természettudománynak szentelte, a madarak, pókok és a magyar ősfoglalkozások, néprajzi kutatások terén tette emlékezetessé nevét. Gyakori vendég volt Bugacon. Pusztaházi szállásáról járt ki a végtelen mezőt megszakító apró erdőcskék csalitjaiba, vagy a vadvizek zsombékos partjaira, hogy kedvére gyönyörködjék és figyelhesse a madarakat. Egy reggel, amint szokásos sétájára indult volna, megállította az egyik juhász: — Né mönjön ki, tekintetes uram, máma, mert eső lösz! Herman Ottó az égre tekintett, de nem látott ottan egy fia felhőt sem. — Dehogy lesz! — legyintett s folytatta útját. A juhász nem szólt többet. Alig múlt délidő, amikor hirtelen olyan záporeső kerekedett, hogy csavaró víz lett Herman Ottó ruhája, mire födél alá tudott menekülni. Nem felejtette el az ő időjósló emberét, s meg is kérdezte hamarosan: — Honnan tudta kend, hogy eső fog kerekedni? — Onnét, hogy a szamár nem akart reggel kigyünni a szár- nyékbul. Hermán Ottó elmosolyodott. ják a klasszikus és mai magyar írók, költők műveit és a többi ünnepi kiadványokat. J?. Fétegyhnxa A könyvek birodalmában érzi magát az ember itt, a kiskunfélegyházi könyvesbolt raktárában. A hatalmas könyvhegyek között lázas munka folyik. A bolt dolgozói jókora csomagokat állítanak össze. — Ezek már az ünnepi könyvhétre érkezett könyvek, — világosít fel Szonka Istvánná, a bolt fiatal vezetője. — Sajnos, június 3-a előtt nem is hozhatjuk forgalomba. Pedig már sokan keresik az Ezeregyéjszaka meséit, az új Mikszáth-sorozat első kötetét, Illyés Gyula, Vészi Endre, Szabó Lőrinc válogatott verseit, az új Móricz-kötetet és a többi ünnepi újdonságot. — Ezeknek a csomagoknak mi lesz a sorsa? — Félegyházán 37 üzemben, hivatalban, vállalatnál, iskolában, a járás területén pedig 31 tsz-ben, állami gazdaságban, gépállomáson, iskolában, óvodában rendeznek ünnepi könyvheti vásárt. Ezeket a csomagokat a könyvvásárokra küldik. Ezeket a könyvpropagandisták rendezik. Az ő könyvszeretetüknek, lelkesedésüknek köszönhető, hogy az ünnepi könyvhéten a legtávolabbi kis faluban, állami gazdaságban is a nagy városokkal egyidőben juthatnak majd hozzá a dolgozók a magyar és külföldi irodalom legújabban megjelent remekeihez, a legújabb politikai és ismeretterjesztő művekhez, műszaki és mezőgazdasági szakkönyvekhez. — A városban milyen külsőségek között zajlik majd le az ünnepi könyvhét? — Az ünnepi megnyitó a Petőfi szobor előtt felállított sátornál lesz. Ünnepi sátort állít a MÖHOSZ a kultúrotthon előtt, a DISZ a posta előtt, a Hazafias Népfront és az MNDSZ a városi tanács árkádja alatt. Könyvkiállítás és könyvankét is lesz az ünnepi könyvhéten, »ooooooooooooooooooooooo ÓS ÉS A SZ De még aznap összecsomagolt és egy-kettőre otthagyta Bugacot. Mikor megkérdezték tőle, hogy mire való ez a hirtelen sietség, így válaszolt: — Nem maradok én olyan he3mdaLmi Fernandel és a modern inkvizi toron Fernandel, a nagy francia filmkomikus szerepet vállalt a XVII. században játszódó »Don Juan« című spanyol filmben. A film írójának és rendezőjének legnagyobb megdöbbenésére a spanyol hatóságok kíméletlen megtorlást helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem hagyják ki alkotásukból a főinkvizitor alakját. Mit tegyen ilyen körülmények között író és rendező, hiszen az inkvizitor nélkül ábrá- zolhatatlan a XVII. századi Spanyolország. Fernandel azonban megnyugtatta őket. — Nos — mondotta a híres színész —, ha ezek azt akarják, hogy azt higyjük: soha nem volt inkvizíció, hát úgy teszünk, mintha azt hinnők. Ez viszont nem gátol meg bennünket abban, hogy úgy játsszunk: a közönség ne higyje azt, aminek hitét ránk kényszerítették, s a film megtekintése után azzal a meggyőződéssel távozzon a moziból: a XVII. század óta nem sokat változott az élet Spanyolhonban. j I Kecskemét Már írtunk róla, hogy közönséges halandó hiába megy be a kecskeméti »bázis« könyvesboltba, hogy ezt, vagy azt a könyvet meg akarja vásárolni, — nem szolgálják ki. A bolt csak az üzemi, vállalati könyvpropagandistákat látja el. Nehéz is volna itt egy-egy könyvet vásárló vevővel foglalkozni! Tekintélyes könyvcsomagokkal távoznak innen az üzemek könyvpropagandistái, akik már mindannyian az ünnepi könyvhétre készülődnek. Csapiár Ilona, a Kinizsi Konzervgyár propagandistája a kultúrteremben rendezi majd meg a könyvvásárral egybekötött könyvkiállítását, melyet ünnepélyesen nyitnak meg. A Gyufagyárban Sándor Miklós és három lelkes aktívája üzemegységenként egész a munkapadokig viszik majd el a dolgozókhoz az ünnepi könyvhét kiadványait. A Megyei Kórházban is minden kórteremben bemutatja majd az ünnepi könyvhét könyveit Mészáros Andorné, a kórház könyvpropagandistája. A Cipőgyárban a szakkönyvek iránt érdeklődnek legjobban a dolgozók, — mondja Deák Jó- zsefné könyvpropagandista: — A Helvéciái Állami Gazdaságban Grünwald Júlia könyvpropagandista maga is mezőgazdasági technikumot végzett, és így magától értetődik, hogy a szakkönyveknek legjobb propagandistája. Forgalmának legnagyobb részét a hasznos, mezőgazdasági szakkönyvek teszik ki. Izsákon az országút melletti benzinkútnál is folyik a könyvárusítás a jövőmenő autósolc számára, akik ez évben több mint 3000 forint értékű könyvet vásároltak. íme faluban, városban, kul- túrotthonban, állami gazdaságban, tsz-ben és iskolában, irodákban és utcai könyvsátrakban, országúti benzinkútnál, — mindenütt, ahol a dolgozók megfordulnak, — árusítják majd megyénkben a könyvpropagandisták június 3-tól 10-ig kedves íróink, költőink műveit. Mi pedig felkeressük őket, hogy egy-két kötet vásárlásával kivegyük részünket a könyv ünnepéből. Wessely Ferenc AH ÁR lyen, ahol még a szamárnak is több esze van, mint a tudósnak. Fazekas Ernő (Június 26-án van Herman Ottó születésének 121. évfordulója.) afimmyak »A tölgyek alatt« Az öreg poéta, Arany János nagyon szerette a régi »Nyulak szigetét«, a Margit-szigetet. Szép őszi délutánon, szemben a pesti parttal, a vén platánok alatt ült egy roskadozó fapadon. Az őszi verőfényben ott írta meg egyik legszebb versét. Zsebbéli jegyzőkönyvébe plajbásszal írta be a címét is: »A tölgyek alatt«, öreg élete derűs alkonyatán ezzel a versével búcsúzott életétől. Nos, valamikor az 1920-as években a kegyelet márványpadot állított a szóbanlévő vénséges vén platánok alá. A már- ványpad táblájába ezt vésték bele: »Itt e tölgyek alatt írta Arany János »A tölgyek alatt« című versét.« Ez a furcsaság közderültséget keltett, amit az 1930-as években még furcsább módon akartak jóvátenni az »illetékesek«. Áthelyezték a padot a platánfák alól ugyancsak a sziget pesti oldalára. Oda, ahol Arany János sohasem üldögélt. A könyvtár legszorgalmasabb olvasója Anisity József (balról jobbra az első). Benkovics Béla a kartotékokat kezeli. Dömény János tanitó a könyvtáros. Weitz Tamás és Gusswein Gusztáv kisegítő adminisztrátorok. Ifj. Dömény János, a könyvtár legfiatalabb olvasója. A József Attila mozgalom tagjai a községi tanács 500 forintos adományából vásárolt könyveket tanulmányozzák. A képen: Álló sor: Kiss Ferenc, Marodity Péter, Szíjártó László, Bürü- kov Lajos. — Ülő sor: Rakiás Ferenc, Jelencsity Miklós és Papp László.------------------- ---------------:---------A K önyvtár, vagy három borkimérés egy épületben ? A megye legcsúnyább könyvtára Petőfi szülőfalujában, Kiskőrösön van. Ezért elsősorban mulasztás terheli a helyi, de nem kisebb mértékben a megyei szerveket. A megyei könyvtár hónapok óta azon fáradozik, hogy az előző évek helytelen intézkedése után a könyvtár méltó helyet kapjon. A felsőbb párt- és tanácsi szervek egyöntetűen úgy határoztak, hogy a Szálloda-Étterem épületében levő cukrászda helyébe helyezik a könyvtárat. Eddig rendben is lenne így. De a bökkenő ott van, hogy a helyiség felett a földmű- vesszöpetkezet rendelkezik és a cukrászda helyébe egy italboltot kíván nyitni. Ez teljesen céltalan, mert az épületben az éttermen kívül van még egy italbolt is, csak felesleges költséget jelent különösen akkor, amikor csak egy hónapról van szó. Ugylátszik a földművesszövetkezetnek van olyan kiadásba tervezett pénze, amelyet minden körülmények között el »kell« költeni. Szerintünk a dolgozók művelődésének szempontjából sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a könyvtár megfelelő helyiségbe költözzön, minthogy egy épületben három borkimérés legyen. F. J.-né SS'»'V\A/WWWWWWyWW*A/W „NÉGY ÉVSZÁK 4 DUNÁN“ kiállítás Baján Ez a cím foglalja össze ifj. Éber Sándor festőművész most megnyílt képkiállítását a bajai Türr István Múzeumban. Ifj. Éber Sándor nemcsak ecsetjének hivatott művésze, de a Dunának is lelkes rajongója, kutatója. Képeit a színek gazdagsága jellemzi. A kiállítás anyagában ott látjuk az elmúlt árvizet megörökítő festményeket, mint például »Az összeomlott Vörös híd«, »Árvíz alatt«, »Elöntött erdő«, a »Havas Duna part«. Kiemelkedő festménye még »Reggel a Dunán«, »Napnyugta a Kamarás- Dunán«, valamint a »Vízmosásos erdei út«. Az 52 képből álló kiállítást Ihrig Dénes, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatója nyitotta meg. A megnyitás délelőttjén mintegy ötszázan nézték meg a tárlatot. Járási úttörő találkozó volt Csávolyon A bajai járási DISZ-bizottság a múlt vasárnap jubileumi úttörő találkozót rendezett Csávolyon. A járás községeiből csaknem 1000 úttörő gyűlt össze, akiket a járási pártbizottság részéről Tóth István titkár köszöntött és átadta a járási pártvégrehajtóbizottság ajándékzászlaját. Az ünnepi megnyitót tombola és ajándékozás követte, majd délután megkezdődött a DISZ Petőfi Sándor kulturális seregszemléjének járási bemutatója. A bemutatón 30 csoport vett részt. A népi hagyományok élet- rekeltésével kitűntek a dávodiak a »Lakodalmas« és a »Fonóban« című népi játékkal. A sükösdiek a »Madártanya«, a felsőszentivá- niak a »Csodakarikás« bemutatójával értek el sikert. A tánccsoportok közül kitűnt a garai általános iskola német tánccsoportja. A falu kultúrigényeinek megnövekedését igazolja a vas- kútiak »Görög Ilona« és a ga- raiak »Kádár Kata« című ballada bemutatója. A népművészeti csoportokon kívül nagy sikert arattak az énekegyüttesek is. Az együttesek közül legjobb szereplésükért a dávodiak nyerték el a serleget.
