Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

A i££ukoi'latka&uhh pállmunkáról tárjuplt a kliktfrOiijdi'Aif pártértekezleí \ KISKŐRÖSI JÁRÁS párt­ái appzerv ezotei nek küldöttei szombaton egybegyűltek, hagy a Szovjetunió Kommunista Pártba XX. kongresszusának tanulsá­gait is í'igyelembevéve megvitas­sák a járás legégetőbb problé­máit, megszabják a tennivaló­kat az előttük álló feladatok végrehajtására és megválasszák fiz új járási pártbizottságot. A pártértekezleten Túri Jú- esef elvtárs, a járási pártbizott­ság első titkára számolt be a járási pártbizottság kétéves munkájáról. A beszámoló és az azt követő vita a kollektív ve­zetés, a bírálat és önbírálat kérdései mellett sokoldalúan foglalkozott a gyakorlatiasabb pártmunkp megvalósításával. ÍVUNT A BESZÁMOLÓ IS megállapította: a pártmunkának szoros kapcsolatban kell lenni a gazdasági munkával a termelés emelése érdekében. A pártszer­vezeteknek a járás területén 1956-ban a következő termésát­lagokért kell harcolni: búzáhól 8 mázsát kell elérni holdanként ftsz-eknél 8,5 mázsát), rozsból 6,8 mázsát (7,3 mázsát), kukoricából 20 mázsát (25), burgonyából 50 mázsát (60), borból 15 hl-t. A terméseredmények elérése évie­kében tisztított, eipcsírázlatott vetőmagvakét jól előkészített magágyba kell elvetni. A járás homokos talajai termőképessé­gének fokozására 1956-ban 18 500 holdon kell isláUóU'ágyázM. Kb- höl 10 000 holdon a tavasziak alá. Nagyobb területen kell al­kalmazni a zöldtrágyázást, mint eddig. 28 holdon pedig az Eger- szegi-féie altalajtrágyázást kell végrehajtani. Szőlő- és gyü­mölcstermelő tsz-ekben kísérlet­ként bevezetik a tőzegtrágyá- zást. Határozatot hozlak arról, hogy a termelőszövetkezetekben a ku­korica vetésterületének 75 szá­zalékán négyzetes vetést alkal­maznak, 70 százalékán kétszeri gépi kapálást végeznek. A tsz- ekben 600 hold kenyérgabonán alkalmaznak vegyszeres gyom­irtást, a kalászosok 65 százalé­kát pedig géppel takarítják be. Kiérik, hogy a járás területén a kukoricát legalább háromszor megkapálják, a burgonyát pedig kétszer fel töltögessék. Ezután határozatokat hoztak a szőlő- és gyümölcskultúra, valamint az állattenyésztés fejlesztésére. A pártértekezlet behatóan fog- ialkozott a termelőszövetkezetek fejlesztésével. Elhatározták, hogy nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetek további gazdasági és politikai megszi­lárdítására, különösen az újon­nan alakult tsz-ek segítésére. Jól irányított politikai munká­val erőteljesen növelik taglét­számukat és földterületüket. A .elvilágosító munkában nagy figyelmet fordítanak a középpa­rasztok megnyerésére. A PÁKTÉRTEKEZLETIíN gén élénk vita volt, A felszó­laló elvtávsak megállapították, hogy a Szovjetunió Kommunis- :a Pártja XX. kongresszusának a gyakorlatiasabb pártmunká­ról szóló útmutatásai mát is jóté­konyan éreztetik hatásukat. Barna István elvtárs, az akasz­tói Aranykalász; TSZ elnöke el­mondta, hogy tegnapelőtt 5-1 mázsa műtrágya érkezett a tíz­be. A pártszervezet mozgósítot­ta a tagságot. Tegnap már 20 mázsát a vetésre szórtak belőle. Azelőtt sajnos előfordult, liqgy a műtrágya ogy része elpusz­tult a raktárban. Reuyó István elvtárs, a keceli községi pártbi­zottság titkára arról számolt ke, hogy a Vörös Zászló TSZ-ben nagy volt a malacelhullás, A pártszervezet foglalkozott az üggyel és megállapította, hogy a sertésgondozók helytelenül a szapqrulat, nem pedig a levá­lasztás után kapták a prémiu­mot, ezért a leválasztásért már nem éreztek felelősséget. Ezután a tsz-fejlesztésről beszélt. El­mondta Benyo elvtárs, hogy mióta a középparasztokkal job­ban i'qglalkoznak, azok is köze­lebb jutottak a belépés gondo­latához. Jelenleg több tekinté­lyesebb középparaszt, mint pél­dául Szőke János és Herceg Ist­ván új termelőszövetkezet ala­kításán fáradoznak. Kanovajuk István elvtárs, a Császártöltési Gépállomás párt- titkára bírálta Ágoston András elvtársat, a gépállomásokkal foglalkozó járási titkárt, mert keveset foglalkozik velük. A járási pártbizottságra is vonat­kozik az a követelmény, hogy gyakorlatiasabb pártraunknt kell végezni — mondotta —, te­hát több segítséget adjon a helyszínen. Skrsihál Miklósáé elvtársim, Hocsa község függetlenített tit­kára a dolgozókról való gondos­kodással, valamint a bírálat el­fojtásával foglalkozóit felszóla­lásában. Kirívó példaként el- mpndta, hogy Borsán szánt a Kiskőrösi Gépállomás Herceg nevű traktorosa- Tanya a közel­ben nincs. A hideg éjszakákon kénytelen a traktor mellett aludni. Felhívták a Kiskőrösi Gépállomást telefonon, hogy küldjenek ki egy hálókocsit. Azt a választ kapta, semmi köze az ügyhöz. — Akkor a járási párt- bizottsághoz fordulok — közölte Skrobálné. — Majd leszoktatjuk magukat erről — volt a durva válasz. Ágoston Andris elvtárs, a gépállomások és tsz-ek pártszer­vezeteinek szorosabb együttmű­ködésére hívta fel a figyelmet. Dúsa János pirtói küldött az alulról jövő bírálattal és kezde­ményezéssel foglalkozott. A XX. kongresszus nagy jelentőséget tulajdonított ennek — mondta. — Yamiak sajnos olyan szervek, amelyek ezt akadályozzák. Ná­lunk gz állattenyésztés nagyon elmaradott. Az oka az, hogy ke­vés a legelőnk. Már mindenütt jártunk, hogy az erdőgazdaság kezelésében lévő legelőkből kap­junk cserébe tartalékterületért. A minisztérium és a megyei ta­nács jóvá is hagyta kérésünket, fje az erdőgazdaság egyszerűen nem veszi figyelembe a felsőbb szervek utasítását. Ilyen körül­mények között nem tudunk több tojást, húst termelni. Omlrovies János elvtárs, a császártöltési községi pártbizott­H | ß 1? I ft Hí H ság titkára a pártop belüli de­mokráciáról beszélt. Ezt több esetben még a felsőbb szervek is megsértik. Kifogásolta azt az esetet, amikor Hegedűs elvtárs, a megyei pártbizottság munka­társa megváltoztatta a helyi szervek határozatait, mert az/ nem tetszett neki. Galicz József elvtárs, a járási pártbizottság titkára a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatban megállapította, hogy az elvá­laszthatatlan a pártmunkától. Tehát attól is függ a megszilár­dulás, hogy van-e a tsz-nek pártszervezete. Járásunk terüle­tén három tsz-ben és 13 termelő­szövetkezeti csoportban roncsén pártszervezet. Ezeknek a ísz- eknek és tszcs-knek gyengébbek a gazdasági eredményei is. Ezért náluk is sürgősen meg kell ala­kítani a pártszervezetet. Még sok igen értékes hozzá­szólás hangzott el. Túrj József elvtárs zárszavait azzal fejezte be, hogy megkezdődtek a tava­szi munkák. Az új pártbizott­ság munkájától függ, milyen eredménnyel végezzük el. Fel­hívta a küldötteket, hogy a ha­tározatokat ne hagyják csak pa­píron, hanem a dolgozó nép fel- emelkedése érdeképen legjobb tudásuk szerint harcoljanak azok végrehajtásáért. Ezután az új járási pártbizott­ság tagjainak, póttagjainak, az ú;i revíziós bizottság tagjainak, valamint a megyei pártértekez­let küldötteinek megválasztására került sor. A KISKŐRÖSI JÁRÁSI OÁ HTÉRTEjíEBLET különösen azért volt eredményes, mert erő­teljesen foglalkozott a pártmun­ka és a gazdasági munka össze­kapcsolásával. Á felszólalások java azonban rávilágított arra, hogy a hibák nagyrészét a szak- képzettség alacsony színvonala, vagy hiánya okozta. Erről még­sem esett szó a pártértekezleten, pedig a pártmunkások nehezen, vagy egyáltalán nem segíthetik politikai munkájukkal a gazda­sági feladatok megvalósítását megfelelő szakmai hozzáértés nélkül, ezért el kell sajátítani azt. Másik hiányossága a pártérte­kezletnek, hogy nem volt vita az új járási párthizottság tagjai­nak jelölése felett. Nem lett volna szabad sajnálni az időt, hogy behatóan megvitassák a jelöltek eddigi tevékenységét, magatartását. A küldötteknek feladata, hogy mérlegeljék, ki­ket választanak be az új pártbi­zottságba, kik lesznek tagjai a két pártértekezlet között a já­rás legfelsőbb politikai vezető testületének. Mindezek ellenére azonban meg kell állapítani, hogy az, új 1 pártbizottság politikai és szak­mai képzettségben jóval felette áll a réginek. — Tisztasági hónap. Kecske­mét város egészségügyi osztálya 10-cn délután 3-kpr, az SZTK- székházban a tisztasági mozga­lom jelentőségéről dr. Somogyi Lajos városi főorvos vezetésével megbeszélést tart. — Fásítás. A Kecskeméti Út­fenntartó Vállalat a megyében a közutak mentén a második ne­gyedévben minjegy 20 Ü0U facse­metét ültet. Ezenkívül hóvédő erdősavat is létesít mintegy 200 ezer négyzetméternyi területen. — Seregszemle helyi bemutató. Az elmúlt héten Rémen, Kele- bián és Jánoshalmán tartották az ifjúsági seregszemle helyi bemutatóját. Rémen és Kelebián a »Pettyés«-t, Jánoshalmán pe­dig »Annuska« című darabot mutatták be. — A londoniak a napokban érdekes látvány tanúi voltak. Négy férfi és nj'olc asszony fe­hér lepelbe öltözve ősi druida .szertartással hódolt a Themse folyó partján a tavaszi napéj­egyenlőségnek. /V szertartást nagy tömeg nézte végig. A négy férfi a négy világtáj felé fordulva így kiáltott fel: Békét északqn 1 Békéf délen! Békét keleten! Béltét nyugaton! — Sportankét Kiskőrösön. Já­tékosok, szurkolók címmel a. labdarúgás új alapszabályait is­merteti Szabolcs Izsák játékve­zető kedden este 7 órakor. — Az elmúlt évben nyereség­gel dolgozó könnyűipari üze­mek a terven felül elért sikerek eredményeként összesen 70 mil­lió forintot kapnak vállalatfej­lesztési alapjukhoz. Ezt az őszi- szeget az üzemek saját belátá­suk szerint a technika fejleszté­sére és egyéb üzemkorszerűsí­tési célokra fordíthatják. — Árvízkárosultak megsegí­tése. A Városföldi Állami Gaz­daság 318 dolgozója összegen 11 879 forintot adott össze. MNDSZ-asszonyok több ruha­neműt, egy kétéves bikát, 12 kiló szalonnát, 131 kiló burgo­nyát, 120 kijő babot, 93 kiló lisztet, 745 tojást gyűjtöttek. — Bővül a készruhák válasz­téka. A ruhaipari üzemek a kö­zönség igényeinek megfelelően nagy mértékben bővítik a kész-» ruhák méreteinek választékát. A múlt évben 25 méretben készül-i tele férfiöltönyök, az idén a mé­retek számát csaknem megkét­szerezik. A fiúruháknál is ha­sonló a helyzet. Magyaros vacsorabemutatók Vendéglátóiparunk működé­sét egyre több figyelemmel kí­séri a közönség. Igen sokszor elhangzik, hogy éttermeink nem gyújtanak megfelelő minőségű szolgáltatást, szegényes az étel- választék. Akik ezeket a hibá­sat felvetik, igen helyesen lát­lak a szakma egyik igen súlyos fogyatékosságai és szinte ter­mészetes követelményekkel áll­nak elő ezek kijavításáért. Ét­termeink közül egyedül a 'kecs­keméti Hírős étterem az, amely­nek étlapja valasztckossäg te­kintetében megközelíti a köve­telményeket, de nem mondhat­juk ugyanezt a megye többi ét­termeire. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közönség szívesen keresi fel az éttermeket akkor, ha azok Valami újat nyújtanak. Egy jól elkészített ctel — külö­nösképpen, ha az eddig nem szerepelt az étlapokon — jobb propagandával, nagyobb vonzó­erővel hgt, mint az étteremnek más irányú népszerűsítése. Ennek a ténynek felismerése is, de a felszolgálás megjavítá­sa, arra ösztönözte vendéglátó vállalatainkat, hqgy áPrilis 10- től kezdődően hosszabb időn keresztül magyaros vacsorabe- mntatókat rendeznek minden bét egy-egy meghatározott nap­ján. Ezeken a bemutatókon olyan ételek kerülnek az asztal­ra, amelyek évek óta nem sze­repelnek az étlapokon, Ezek tel­jes mértékben megfelelnek a jól elkészített házi ételeknek és amelyek kedvéért igen sokan felkeresik majd az éttermeket. Ilyen ételek a kplpzsvári ká­poszta, hortobágyi sertésborda, a szegedi gulyáscsiFke, a bako­nyi rablóhús nyárson, a szegedi halászlé, a kalocsai halgulyás, a tepertős túrós csusza, a ma­zsolás és túrós-krémes pala­csinta és sok más étel. Termé­szetesen az ételek jellegénei! megfelelően italválaszték is áll majd a vendegek rendelkezé­sére. Igen érdekes elképzelések vannak az éttermek magyaros díszítésére, a felszolgálás maga­sabb színvonalúvá tételével és a teríték alkalomhoz illő ízlé­sessé tételével kapcsolatban. A magyaros vacsorabemutató ide­jén az étterpii zenekarok külön műsort szolgáltatnak. Érdekessége ezeknek a bemu­tatóknak, hogy versennyel kö­tik egybe. A versenyben az ét­termek szakácsai és felszolgálói vesznek részt. A verseny érté­kelése folyamán a legjobb ered­ményt elérő szakácsok és. fel­szolgálók jutalomban részesül­nek. Ez is biztosíték arra, hogy pz elkészített ételek minden íz­lést ki fognak elégíteni. Kalocsán, Baján. Kiskunhala­son, Kiskunfélegyházán és Kecs­keméten a vendéglátóipari vál­lalatok készülnek a bemuta­tókra. Az éttermekben a közön­ség áital kedvelt magyaros étel­féleségek a bemutatóié után is tovább szerepelnek az étlapo­kon. Ezek az elgondolások biztosít­ják az éttermei! színvonalának emelését. Herczűg György, a megyei tanács VB. keres­kedelmi osztály vendéglátó-« ipari csoportjának vezetője Szakszerű cukorrépatermeléssel, magasabb jövedelem ,, ViUanypásx(ort‘> kapnak állami gazdaságaink — Nézd szegényt, mái megint kicsapott a biztosítéka. Megkésett a tavasz, megké­sett a cukorrépavetés. Amit a természet elvont a cukorrépától, azt az embernek kell pótolnia jó munkájával. Első teendő legyen a szuperíoszfát kiszórása, kát. holdanként 100—150 kg-os ada­golással. A műtrágyát lehető mélyen, fogassal, grubberral dol­gozzuk a talajba.’ A cukorrépa igényes a talaj­előkészítéssel szemben, ezért "kertileg« készítsük elő cykar- ré'paföldünket. Bokán szeretik őszi szántásukat tavasszal újból megszálltaid, holott ez a vízgaz­dálkodás és jó magdgykészítés- nek halálos ellensége- Fogas, grubber, ku.ltjyatur vagy yugós- boroflu segítségével 8—JO' cm. mélyen porjignyítsunk, majd fo­gas ég henger váltakozó járatá­sával tőgyük murzsalekossá' és kellőképpen tömötté a földet,” Vetogépünket 40 ejn. sortávol­ságra és kát.- holdanként 14 kg mag elvetésérd .állítsuk. Vannak helyek — főként Baranyában ahol 50—55 ciRífig, sortávolságra vetnek, ami még gépi művelés mellett is sok. Ilyen nagy sor­távolság mellett a kát. holdan­ként megkövetelt 64 000 db répa száma 25—30 százalékkal csök­ken, gmi ugyanannyi terméski­esést, így a termelőnek 150 má­zsás termést véve alapul, 1200— 1500 forintos kárt jelent. a magot 2—4 cm. mélyre ves­sük, vetésmélységét a vetőcso- roszlyákra akasztott súlyokkal könnyen szabályozhatjuk. Vetés után, ha a talaj pirul!, henge- rezzünk. Henger'után a mag tö­kéletesebb alátakarása és a cse­repesedés akadályozása miatt lüskeboronát vagy könnyű mag- takarót járassunk. Tapasztalat szerint, késői ta­vaszodéig után a meleg icjo gyor­san szökött"bekógstönni. A kár­tevők —■ bolha, "barkó — egy­szerre, nagy tömegben jelent­keznek, ezért rópavétéseinket fo­kozottabb piçgflgyeJês al$tt tart­suk. Ha g legkisebb kártételt }s észleljük, azonnal, vegyük ígény- • be a főldművesszövetkezetekhez. illetve répafelelősökhöz már ki­küldött védekezőszereket. Bolha-*' (cár esetén kát. holdanként po­rozzunk 6—3 kg Hungária Mata­dorral, ha pedig répabarkóí (csajkót) találunk,' 100 liter víz­re I. kg Borsi ni. számítva, per­metezzünk. Éberséggel elkerülhető a pól- yelés, ami egyrészt vetőmag —< másrészt az összetorlódott mun­kák mellett — munkatöbblete Î jelent. Első vetésből származó cukor­répával több eukrcjl, adunk » népgazdaságnak — több a saját jövedelem. Sedlmayr Kurt akadémikus mondja: »-Országos átlagban 80Ô mázsánál is nagyobb cukorrépa­termést érhetnénk el á Thai faj­tákkal, növényvédelmi szerekkel és termesztési módszerekkel, ha a tarlóhántástól az őszi mély­szántásig, a vetéstől a szedésig,, minden egyes munkát időbén ér szakszerűen végeznénk el,**

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents