Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

I Üj célkNíí/isek a üittiíkásök tervében I» öntödeiek újra nekilendülnek A Kecskeméti Gépgyár öntödé­jében is egyre több dolgozó há­tú: ózta el, hogy május 1-ct újabb munkasikerekkel köszönti. Hugi Mária gépié: mázó, a für­dőkályha tűzlscaarak formáját készíti. A felszabadulási műszak­ban 144 százalékot ért el. Újabb elgondolás szerint teljesítményét * nő végére 150 százalékra emeli, a selejtjét 4 százalékról 3 szá­zalékra csökkent i. Tamási Imre bácsi 8 gyermek édesapja, ü Egyiptomba készíti a/, export Jidot. Teljesítménye az ej múlt hónapban 148 százalék veit. Úgy tervezi, hogy ezt az eredményét tartja, de a selejtet 12.8 százalékról 10 százalékra csökkenti. Nánási Miska ugyan­csak gépformázó. Vállalta, hogy 150 százalékos teljesítményét má­jus 1 tiszteletére megtartja, de a 10.8 százalékos selejtjét 10 szá­zalékra csökkenti. Kara Balá­zséit 3 tagú brigádja is nagy fá­ba vágta fejszéjét. 4 százalékkal akarják növelni teljesítményüket és az eddigi 10.2 százalékos se- lejtet 5 százalékra csökkentik. j -Nemcsak a formázok, hanem a kádasok is azt tervezik, hogy a hó végére új munkasikereket ér­nek el. Ok is szeretnek verse­nyezni, mert ennek sajátmaguk látják hasznát. Szabó Gergely és kádasbrigádja kétfajta kádat gyárt. Ez a brigád arról isme­retes, hogy jórészt idősek dol­goznak itt. Köztük van Szlávik János bácsi, aki két hónap múl­va nyugdíjba megy. A hátralévő idő alatt azonban meg akarja mutatni, hogy hogyan kell még iljen korban is jól dolgozni. A bngád 135 százalékra kívánja emelni teljesítményét és a selejt­jét; 10 százalékról 8 százalékra csökkenteni. A héssiiruralitúrban Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár többi üzémrészeiben átalakítási munkát végeznek. A készáruraktárban azonban ver­senyben végzik a munkát. A versenyt élénkíti, hogy a szak- szervezeti bizalmiak példát mu­tatnak. Keserű Istvánná és 5 ta­git brigádja vállalta, hogy az ál­taluk kiszállított áruk után minőségi reklamáció nem érke­zik, munkájukat úgy végzik, hogy egyetlen üveg konzervet sem törnek össze. Holnaptól kezdve új munka­körbe kerülnek. Céljuk az, hogy itt is 120 százalékot érjenek el. Vetélkedés azonban csak ver­senytárssal lehetséges. Éppen ezért Szabó Gáborné brigádját, aki a felszabadulási versenyben az első helyet nyerte el, páros­versenyre hívták. Ifj. Patkós Imréné és Farkas Teréz szakszervezeti bizalmiak javaslatára vállalták, hogy meg­szüntetik a konzervek törését és a hó végére 150 százalékot ér­nek el. A versenyvállalásban kikötötték azt is, hogy cso­portjukban nem lesz igazolatla­nul mulasztó. oooo-ooa. Kovács József né május 1-re hészül A védőo I tásofc ró 1Î HEZOGAZDASÁGI TANÁCSADÓ A kvasszfalé készítése A kvasszia a trópusi kvasszia- ra forgácsa. Hatása a nikotiné­hoz hasonló, de annál tartósabb kvasszia nevű hatóanyagánál togva a rovarkártevőkre és azok tojásaira mérgező hatású ideg- méreg. Emberre a gyakorlatban alkalmazott hígításban nem mér­gező. A kvasszia világos színű gya­lult forgács. Elkészítési módja a következő: 1,5 kg kvassziaforgá- csot 10 liter lágy vízben egyszer felforralunk, majd egy napi ál­las után az oldatot tiszta edény­be szűrjük. A leszűrt kvasszia- Corgácsot 10 liter lágy vízzel is­mét felforraljuk. Egy nap múlva az addig ázott oldatot az előző napi oldathoz öntjük. 2 kg káli kenő) szappant 20 liter lágy, forró vízben feloldunk. A 20 li­ter kvasszia és 20 liter szappan­oldatot 160 liter vízbe öntve 200 liter permetlevet kapunk. 100 liter kvasszia permetlevet hasonló módon készítünk: 75 dkg kvassziaforgácsból és 1 kg káli­szappanból. A hígításhoz 70 liter lágy vizet használunk. A kvasz- szialé elkészítéséhez feltétlenül lágy víz szükséges, mert a ke­mény vízben feloldott (kálcium és magnézium) sók hátrányosan befolyásolják az elkészített per­metlevet és csökken a hatása. Éppen ezért a felhasználandó víz keménységéről előzetesen tájé­kozódnunk kell. A permette ké­szítéséhez, szükséges víz ke­ménységét 100 literenként 5—6 dkg ammóniákszóda, vagy 1—5 dkg trisó hozzáadásával lágyít­hatjuk és néhány órai ülepítés után az üledékről leöntött tiszta vizet használjuk fel a permette készítéséhez. A kemény víz lá- gyításáról úgy győződünk meg, hogy kevés melegített, már meg­lágyított vízben kevés káliszap­pant oldunk fel. Ha a meleg víz a káliszappant hiánytalanul fel­oldja, úgy alkalmas permette készítéséhez, ha azonban a víz felszínén összetúrósodó oldhatat­lan csapadék keletkezik, a vizet tovább kell lágyítani. A kvassziaforgács oldatát el­sősorban a poloskaszagú szilva­darázs elleni védekezéshez hasz­náljuk fel. Ezenkívül jó ered­ménnyel alkalmazható a szívó­kártevők, pajzstetvek, levéltet- vek ellen is. Méhekre veszélyes! Szívókártevők ellen 1,5 kg, míg a poloskaszagú szilvadarázs el­leni védekezésre 3 kg. kvasszia- forgácsot főzzünk meg 20 liter vízben. Almánál, körténél, szil­vánál sziromhullás után, szivó- és rágó-kártevők ellen 2 százalé­kos kvasszia permette használ­ható. Szűcs József Ernő, a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás agronómusa Kovács Józsefné, a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat régi dolgozója. Már 12 éves ko- í ában megismerkedett a barom- tikopaszlással, majd később a tojáslámpázással. Most a szak­ma kiváló dolgozója. Az első negyedévben 138 százalékos ter­melési eredmény elérését vál­lalta, — 143 százalékot ért el. Jelenleg g tojascsomagoló- brigádban munkálkodik. A bri­gád május 1 tiszteletére vállalta, hogy a selejtet 0,5 százalék alá szorítja és teljesítményét to­vábbra is megtartja, A ragályos, más néven fertőző betegségek régebben sokszor futótűzként terjedtek szét nagy területeken, néha egész földré­szeken. Nem egyszer százezrek, sőt milliók estek áldozatul a pestis, kolera, hólyagoshimlő, tíínszféleségek, vérhas, torokgyík (diítéria) járványainak. Az orvo­sok alig tehettek valamit. A veszélyeztetett tömegek menekü­lésben, szellemek, boszorkányok elűzésében, imádkozásban, önsa­nyargatásban vélték megtalálni szabadulásukat. Később a jár­ványoktól sújtott területek lezá­rása, felégetése, majd a betegek elkülönítése és a közegészség­ügyi viszonyok fokozatos megja­vítása mutatta a célszerűbb vé­dekezés fejlődésének útját. A természettudományok s kö­zöttük az orvostudomány veze­tett el a mai modern, főként a szocializmus által megállapított elvi és gyakorlati megállapításra, amely egyébként az egészségtu­domány általános alapelvévé is vált; a betegségek nagy részét meg lehet és .meg kell előzni s ennek feltételeit biztosítani kell. Ennek az elvnek cs gyakorlatnak a fertőző betegségek leküzdésé­ben igen nagy szerepe van. A fertőző betegségek megelő­zésében és leküzdésében egyik legfőbb fegyverünk a védőoltá­sok alkalmazása. A védőoltások hatásának megfelelő kísérletezé­sére és bevezetésére az a megfi­gyelés irányította reá az orvosok figyelmét, hogy legtöbb fertőző betegségben ugyanaz a személy nem, vagy csak igen ritkán be­tegedik meg ismételten. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a betegséget átvészelő szer­vezet az azt előidéző kórokozók ellen úgynevezett ellenanyago­kat, másnéven védőanyagokat termel, t; ezzel a szervezet ellen­állóvá, védetté válik az átszenve­dett betegséggel szemben. Ezt az élettani jelenséget kutatták, elemezték az orvostudomány •kiváló dolgozói hosszú, nehéz és veszélyes, gyakran ömnagukon végzett kísérletekkel. Ma a kórokozó baktériumokat és álta­luk termelt mérgeket (toxinokat) oiyan kezelésnek teszik ki, amely­nek következtében elvesztik ve­szélyes megbetegedést okozó tu­A Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat elcserélné a 3,5 tonnás »RENAULD« gyártmányú, felújításra szoruló gépkocsiját 1 darab jó állapotban lévő oldalkocsis, vagy 1 darab 250-cs szóló MOTORKERÉKPÁRÉRT, könyvjóváírással. — Érdek­lődni lehet a fenti címen. 333 lajdonságaikat, de megtartják azt a_ tulajdonságot, hogy oltás út* ján az élű szervezetbe juttatvaj azt védőanyagok termelésére ser* kentik, s így védetté teszik a ki* viliről bejutó kórokozókkal szem* ben. Régebben a különböző fertőzi) betegségek ellen külön-külön ol* tóanyag és oltás alkalmazása volJ szokásos. Mivel az embert —< zsenge gyermekkorától kezdve —< sokféle, életveszélyes fertőző be* tegség fenyegeti, ezért sokféléi oltóanyagot kellett használni. Ezä a gyakori oltással járó kellemet* lenséget a tudomány úgy hárít* ja el. hogy úgynevezett kom* binált (asszociált) védőoltóanya* gokat állít elő és ezek alkalma* zásával egy, esetleg kétszeri ol* tással. három, sőt többféle be* tegség ellen is védelemre kész* teti a beoltottál. Ilyen kombinált védőoltásokat alkalmaz az orvos például a torokgyík (diftéria), szamárköhögés-, merevgörcs (te* tanusz) elleni egyesített oltó* anyaggal, vagy a hastífusz-, teta­nusz elleni kombinált oltóanyag­gal. Ez utóbbit éppen napjaink* ! ban sikerült még' vérhas elleni védőanyaggal is dúsítani. Kevés az olyan fertőző beteg­ség, amely ellen megfelelő védő­oltással nem tudunk védekezni! A védőoltásokat rendszeresen csecsemő-, gyermekkorban alkal­mazzuk, hegy már első életévek­től védettséget biztosítsunk. Gyakran felmerül annak szük­ségessége is, hogy felnőtt cso* I portokat kell védőoltásban ré- I szesítenünk betegek környezeté­ben, járványgócokban, veszélyez­tetett helyeken. A védőoltások rendszeres, kötelezővé tétele óta igen sok fertőző betegség meg­szűnt, vagy a múlthoz képest jelentéktelen számban mutatko­zik. A védőoltások ártalmatlanok; Azzal, hogy megvédenék a fertő­ző betegségekkel szemben, első­sorban egyének érdekeit szolgál­ják, de általuk a társadalom kö­zösségének érdekeit is. Az embe­rek egy része mégis idegenkedik a védőoltásoktól. Ez helytelen; értelmetlen álláspont. A maga és mindannyiunk közös védelmét gátolja az, aki nem megfelelő készséggel, az oltó orvosok mun­kájának megnehezítésével gördít akadályt a védőoltások kötelező végrehajtásának útjába, s ezzel a szocialista társadalom közössé­gét érintő egészségvédelmi ér­dekekkel helyezkedik szembe. Dr. Nagy László. ____________jár^ányüg^orvos: Az Állami Kordclyos Válla­lat Kecskeméti Kirendeltsé­ge technikai végzettségű fuvarműszaki előadót keres. Jelentkezés: Bem u. 12. 384 A kétmotoros sugárhajtású TU—104 mintájú szovjet utas- szállító repülőgép londoni útja világszerte nagy szenzációt kel­tett nemcsak repüléstechnikai szakkörökben, hanem a legszéle­sebb nyilvánosság előtt is. Szov­jet gépről lévén szó, talán mon­danunk sem kell: főként a nyu­gati államokban keltett óriási feltűnést. Az Interavia című svájci repü­lésügyi folyóirat, amely francia, német, angol és spanyol kiadás­ban jelenik meg, éppen legutol­só számában veti fel a kérdést: »■Beállíthat-e a légi forgalom a kontinensek között célszerűen sugárhajtású repülőgépet?« A cikk sorra veszi a különbö­ző technikai, szervezési és gaz­dasági nehézségeket, s arra a megállapításra jut, hogy a su­gárhajtású (lökhajtásos) utas­szállító'gépek csak 1959-ben és 1960-ban kezdhetik elfoglalni he­lyüket a hosszútávú repiilőköz- lekedésben. Ez éppúgy vonatko­zik két amerikai, mint egy fran­cia géptípusra. Az angol Comet IV. mintájú gép is csak két év múlva — 1958 nyarán — száll­hat menetrendszerűen a fellegek tőié, miután a múlt évben lezu­hant kísérleti gép hibáit kijavít­va, sorozatgyártására sor kerül­het. A svájci szaklap, amely min­den sorával a tőkés repülőtársa­ságok érdekeit szolgálja, mind­A tudomány és a technika világából A II 104: jobb mint bármi, ami repül ezt annak megállapításával hangsúlyozza, hogy a repülőgép- építés technikája .jóval elölte jár a légi közlekedéssel kapcso­latos egyéb feladatok megvaló­sításának. S ez így is van. Rendszeres repülőforgalom nem lehet meg a repülőgépek, valamint a repü­lőterek, az időjárásjelzési szol­gálat, a hírszolgáltatás, a gépek híradástechnikai (un. navigációs) eszközeinek, a karbantartás és egyéb szervezési feladatok töké­letes egybehangolása nélkül = Már pedig ezek az eszközök és követelmények messze mögötte kullognak megoldásukban a technikailag gyorsan fejlődő re­pülőgépeknek. »Ez a helyzet ri­asztó, s segítséget követel«, — írja az Interavia. A svájci folyóirat cikkírója, a Francia Légiforgalmi Társaság (Air France) helyettes vezérigaz­gatója tehát nagyon kielégítőnek találja a sugárhajtású repülőgé­pek technikái fejlődését. Mégis úgy látja, hogy a rendszeres, su­gárhajtású gépekkel történő utasszállítás csak 2—3 év múlva valósulhat meg. A nyugati szak­értők ámulatára moszkva—lon­doni és london—moszkvai repü­lésével a TU—104 alaposan rá­cáfolt a jövendölésre. A szovjet sugárhajtású két- • motoros azonban nemcsak 700 kilométert meghaladó átlagos sebességével, csaknem 10 000 méteres repülési magasságával és engedelmes, síma üzemével keltett megdöbbenéssel vegyes meghökkenést a nyugati szak­emberek előtt. Egyéb teljesít­ményadatai előtt is szinte értel­metlenül állnak. Már ahogy le­szállt a londoni repülőtéren, ha­sonló katonai géptípusnál merő­ben szokatlan fordulékonyság- gal és meredekséggel, majd ahogy 1100 méteres gurulás után megállt — már ezzel is végsőkig fokozta a jelenvolt nyugati szak­értők izgalmát. Először is: legalább félórával, későbben várták a gépet, mert nem számoltak azzal, hogy olyan magasságban repülhet és ennek megfelelően olyan nagy átlagse­bességet érhet el. Másodszor: legalább 300—400 méterrel rövi- debb gurulás után állt meg, mint gondolták. így megdőlt az az aggodalom, hogy ilyen teljesít­ményű gépek kifutásához és le­szállásához legalább 2—2,5 kilo­méteres pályára van szükség.; Ennek a felfogásnak az Inter­avia említett márciusi száma is hangot adott. Most a TU—104 erre is elénk cáfolattal szolgált; A TU—104 több más repülő- technikai vívmányát is említik a nyugati újságok légügyi mun­katársai, de inkább találgatások, mint pontos értesülések és hiva­talos közlések formájában. Ab­ban azonban úgyszólván mind megegyeznek, hogy »a TU—104 jobb, mint a nyugati államokban bármi, ami repül«,

Next

/
Thumbnails
Contents