Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

I

Üj célkNíí/isek a üittiíkásök tervében

I» öntödeiek újra nekilendülnek

A Kecskeméti Gépgyár öntödéjében is egyre több dolgozó hátú: ózta el, hogy május 1-ct újabb munkasikerekkel köszönti. Hugi Mária gépié: mázó, a fürdőkályha tűzlscaarak formáját készíti. A felszabadulási műszakban 144 százalékot ért el. Újabb elgondolás szerint teljesítményét * nő végére 150 százalékra emeli, a selejtjét 4 százalékról 3 százalékra csökkent i.

Tamási Imre bácsi 8 gyermek édesapja, ü Egyiptomba készíti a/, export Jidot. Teljesítménye az ej múlt hónapban 148 százalék veit. Úgy tervezi, hogy ezt az eredményét tartja, de a selejtet

12.8 százalékról 10 százalékra csökkenti. Nánási Miska ugyancsak gépformázó. Vállalta, hogy 150 százalékos teljesítményét május 1 tiszteletére megtartja, de a 10.8 százalékos selejtjét 10 százalékra csökkenti. Kara Balázséit 3 tagú brigádja is nagy fába vágta fejszéjét. 4 százalékkal akarják növelni teljesítményüket és az eddigi 10.2 százalékos se- lejtet 5 százalékra csökkentik.

j -Nemcsak a formázok, hanem a kádasok is azt tervezik, hogy a hó végére új munkasikereket érnek el. Ok is szeretnek versenyezni, mert ennek sajátmaguk látják hasznát. Szabó Gergely és kádasbrigádja kétfajta kádat gyárt. Ez a brigád arról ismeretes, hogy jórészt idősek dolgoznak itt. Köztük van Szlávik János bácsi, aki két hónap múlva nyugdíjba megy. A hátralévő idő alatt azonban meg akarja mutatni, hogy hogyan kell még iljen korban is jól dolgozni. A bngád 135 százalékra kívánja emelni teljesítményét és a selejtjét; 10 százalékról 8 százalékra csökkenteni.

A héssiiruralitúrban

Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár többi üzémrészeiben átalakítási munkát végeznek. A készáruraktárban azonban versenyben végzik a munkát. A versenyt élénkíti, hogy a szak- szervezeti bizalmiak példát mutatnak. Keserű Istvánná és 5 tagit brigádja vállalta, hogy az általuk kiszállított áruk után minőségi reklamáció nem érkezik, munkájukat úgy végzik, hogy egyetlen üveg konzervet sem törnek össze.

Holnaptól kezdve új munkakörbe kerülnek. Céljuk az, hogy itt is 120 százalékot érjenek el. Vetélkedés azonban csak versenytárssal lehetséges. Éppen ezért Szabó Gáborné brigádját, aki a felszabadulási versenyben az első helyet nyerte el, párosversenyre hívták.

Ifj. Patkós Imréné és Farkas Teréz szakszervezeti bizalmiak javaslatára vállalták, hogy megszüntetik a konzervek törését és a hó végére 150 százalékot érnek el. A versenyvállalásban kikötötték azt is, hogy csoportjukban nem lesz igazolatlanul mulasztó.

oooo-ooa.

Kovács József né május 1-re hészül

A védőo I tásofc ró 1Î

HEZOGAZDASÁGI TANÁCSADÓ

A kvasszfalé készítése

A kvasszia a trópusi kvasszia- ra forgácsa. Hatása a nikotinéhoz hasonló, de annál tartósabb kvasszia nevű hatóanyagánál togva a rovarkártevőkre és azok tojásaira mérgező hatású ideg- méreg. Emberre a gyakorlatban alkalmazott hígításban nem mérgező.

A kvasszia világos színű gyalult forgács. Elkészítési módja a következő: 1,5 kg kvassziaforgá- csot 10 liter lágy vízben egyszer felforralunk, majd egy napi állas után az oldatot tiszta edénybe szűrjük. A leszűrt kvasszia- Corgácsot 10 liter lágy vízzel ismét felforraljuk. Egy nap múlva az addig ázott oldatot az előző napi oldathoz öntjük. 2 kg káli kenő) szappant 20 liter lágy, forró vízben feloldunk. A 20 liter kvasszia és 20 liter szappanoldatot 160 liter vízbe öntve 200 liter permetlevet kapunk.

100 liter kvasszia permetlevet hasonló módon készítünk: 75 dkg kvassziaforgácsból és 1 kg káliszappanból. A hígításhoz 70 liter lágy vizet használunk. A kvasz- szialé elkészítéséhez feltétlenül lágy víz szükséges, mert a kemény vízben feloldott (kálcium és magnézium) sók hátrányosan befolyásolják az elkészített permetlevet és csökken a hatása. Éppen ezért a felhasználandó víz keménységéről előzetesen tájékozódnunk kell. A permette készítéséhez, szükséges víz keménységét 100 literenként 5—6 dkg ammóniákszóda, vagy 1—5 dkg trisó hozzáadásával lágyíthatjuk és néhány órai ülepítés után az üledékről leöntött tiszta vizet használjuk fel a permette készítéséhez. A kemény víz lá- gyításáról úgy győződünk meg, hogy kevés melegített, már meglágyított vízben kevés káliszappant oldunk fel. Ha a meleg víz a káliszappant hiánytalanul feloldja, úgy alkalmas permette készítéséhez, ha azonban a víz felszínén összetúrósodó oldhatatlan csapadék keletkezik, a vizet tovább kell lágyítani.

A kvassziaforgács oldatát elsősorban a poloskaszagú szilvadarázs elleni védekezéshez használjuk fel. Ezenkívül jó eredménnyel alkalmazható a szívókártevők, pajzstetvek, levéltet- vek ellen is. Méhekre veszélyes! Szívókártevők ellen 1,5 kg, míg a poloskaszagú szilvadarázs elleni védekezésre 3 kg. kvasszia- forgácsot főzzünk meg 20 liter vízben. Almánál, körténél, szilvánál sziromhullás után, szivó- és rágó-kártevők ellen 2 százalékos kvasszia permette használható.

Szűcs József Ernő,

a Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás agronómusa

Kovács Józsefné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat régi dolgozója. Már 12 éves ko- í ában megismerkedett a barom- tikopaszlással, majd később a tojáslámpázással. Most a szakma kiváló dolgozója. Az első negyedévben 138 százalékos termelési eredmény elérését vállalta, — 143 százalékot ért el.

Jelenleg g tojascsomagoló- brigádban munkálkodik. A brigád május 1 tiszteletére vállalta, hogy a selejtet 0,5 százalék alá szorítja és teljesítményét továbbra is megtartja,

A ragályos, más néven fertőző betegségek régebben sokszor futótűzként terjedtek szét nagy területeken, néha egész földrészeken. Nem egyszer százezrek, sőt milliók estek áldozatul a pestis, kolera, hólyagoshimlő, tíínszféleségek, vérhas, torokgyík (diítéria) járványainak. Az orvosok alig tehettek valamit. A veszélyeztetett tömegek menekülésben, szellemek, boszorkányok elűzésében, imádkozásban, önsanyargatásban vélték megtalálni szabadulásukat. Később a járványoktól sújtott területek lezárása, felégetése, majd a betegek elkülönítése és a közegészségügyi viszonyok fokozatos megjavítása mutatta a célszerűbb védekezés fejlődésének útját.

A természettudományok s közöttük az orvostudomány vezetett el a mai modern, főként a szocializmus által megállapított elvi és gyakorlati megállapításra, amely egyébként az egészségtudomány általános alapelvévé is vált; a betegségek nagy részét meg lehet és .meg kell előzni s ennek feltételeit biztosítani kell. Ennek az elvnek cs gyakorlatnak a fertőző betegségek leküzdésében igen nagy szerepe van.

A fertőző betegségek megelőzésében és leküzdésében egyik legfőbb fegyverünk a védőoltások alkalmazása. A védőoltások hatásának megfelelő kísérletezésére és bevezetésére az a megfigyelés irányította reá az orvosok figyelmét, hogy legtöbb fertőző betegségben ugyanaz a személy nem, vagy csak igen ritkán betegedik meg ismételten. Ennek magyarázatát abban találjuk, hogy a betegséget átvészelő szervezet az azt előidéző kórokozók ellen úgynevezett ellenanyagokat, másnéven védőanyagokat termel, t; ezzel a szervezet ellenállóvá, védetté válik az átszenvedett betegséggel szemben. Ezt az élettani jelenséget kutatták, elemezték az orvostudomány •kiváló dolgozói hosszú, nehéz és veszélyes, gyakran ömnagukon végzett kísérletekkel. Ma a kórokozó baktériumokat és általuk termelt mérgeket (toxinokat) oiyan kezelésnek teszik ki, amelynek következtében elvesztik veszélyes megbetegedést okozó tuA Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat elcserélné a 3,5 tonnás »RENAULD« gyártmányú, felújításra szoruló gépkocsiját 1 darab jó állapotban lévő oldalkocsis, vagy 1 darab 250-cs szóló MOTORKERÉKPÁRÉRT, könyvjóváírással. — Érdeklődni lehet a fenti címen. 333

lajdonságaikat, de megtartják azt a_ tulajdonságot, hogy oltás út* ján az élű szervezetbe juttatvaj azt védőanyagok termelésére ser* kentik, s így védetté teszik a ki* viliről bejutó kórokozókkal szem* ben.

Régebben a különböző fertőzi) betegségek ellen külön-külön ol* tóanyag és oltás alkalmazása volJ szokásos. Mivel az embert —< zsenge gyermekkorától kezdve —< sokféle, életveszélyes fertőző be* tegség fenyegeti, ezért sokféléi oltóanyagot kellett használni. Ezä a gyakori oltással járó kellemet* lenséget a tudomány úgy hárít* ja el. hogy úgynevezett kom* binált (asszociált) védőoltóanya* gokat állít elő és ezek alkalma* zásával egy, esetleg kétszeri ol* tással. három, sőt többféle be* tegség ellen is védelemre kész* teti a beoltottál. Ilyen kombinált védőoltásokat alkalmaz az orvos például a torokgyík (diftéria), szamárköhögés-, merevgörcs (te* tanusz) elleni egyesített oltó* anyaggal, vagy a hastífusz-, tetanusz elleni kombinált oltóanyaggal. Ez utóbbit éppen napjaink*

! ban sikerült még' vérhas elleni védőanyaggal is dúsítani.

Kevés az olyan fertőző betegség, amely ellen megfelelő védőoltással nem tudunk védekezni! A védőoltásokat rendszeresen csecsemő-, gyermekkorban alkalmazzuk, hegy már első életévektől védettséget biztosítsunk.

Gyakran felmerül annak szükségessége is, hogy felnőtt cso*

I portokat kell védőoltásban ré- I szesítenünk betegek környezetében, járványgócokban, veszélyeztetett helyeken. A védőoltások rendszeres, kötelezővé tétele óta igen sok fertőző betegség megszűnt, vagy a múlthoz képest jelentéktelen számban mutatkozik. A védőoltások ártalmatlanok; Azzal, hogy megvédenék a fertőző betegségekkel szemben, elsősorban egyének érdekeit szolgálják, de általuk a társadalom közösségének érdekeit is. Az emberek egy része mégis idegenkedik a védőoltásoktól. Ez helytelen; értelmetlen álláspont. A maga és mindannyiunk közös védelmét gátolja az, aki nem megfelelő készséggel, az oltó orvosok munkájának megnehezítésével gördít akadályt a védőoltások kötelező végrehajtásának útjába, s ezzel a szocialista társadalom közösségét érintő egészségvédelmi érdekekkel helyezkedik szembe.

Dr. Nagy László. ____________jár^ányüg^orvos:

Az Állami Kordclyos Vállalat Kecskeméti Kirendeltsége technikai végzettségű fuvarműszaki előadót keres. Jelentkezés: Bem u. 12. 384

A kétmotoros sugárhajtású TU—104 mintájú szovjet utas- szállító repülőgép londoni útja világszerte nagy szenzációt keltett nemcsak repüléstechnikai szakkörökben, hanem a legszélesebb nyilvánosság előtt is. Szovjet gépről lévén szó, talán mondanunk sem kell: főként a nyugati államokban keltett óriási feltűnést.

Az Interavia című svájci repülésügyi folyóirat, amely francia, német, angol és spanyol kiadásban jelenik meg, éppen legutolsó számában veti fel a kérdést: »■Beállíthat-e a légi forgalom a kontinensek között célszerűen sugárhajtású repülőgépet?«

A cikk sorra veszi a különböző technikai, szervezési és gazdasági nehézségeket, s arra a megállapításra jut, hogy a sugárhajtású (lökhajtásos) utasszállító'gépek csak 1959-ben és 1960-ban kezdhetik elfoglalni helyüket a hosszútávú repiilőköz- lekedésben. Ez éppúgy vonatkozik két amerikai, mint egy francia géptípusra. Az angol Comet IV. mintájú gép is csak két év múlva — 1958 nyarán — szállhat menetrendszerűen a fellegek tőié, miután a múlt évben lezuhant kísérleti gép hibáit kijavítva, sorozatgyártására sor kerülhet.

A svájci szaklap, amely minden sorával a tőkés repülőtársaságok érdekeit szolgálja, mindA tudomány és a technika világából

A II 104: jobb mint bármi, ami repül

ezt annak megállapításával hangsúlyozza, hogy a repülőgép- építés technikája .jóval elölte jár a légi közlekedéssel kapcsolatos egyéb feladatok megvalósításának.

S ez így is van. Rendszeres repülőforgalom nem lehet meg a repülőgépek, valamint a repülőterek, az időjárásjelzési szolgálat, a hírszolgáltatás, a gépek híradástechnikai (un. navigációs) eszközeinek, a karbantartás és egyéb szervezési feladatok tökéletes egybehangolása nélkül =

Már pedig ezek az eszközök és követelmények messze mögötte kullognak megoldásukban a technikailag gyorsan fejlődő repülőgépeknek. »Ez a helyzet riasztó, s segítséget követel«, — írja az Interavia.

A svájci folyóirat cikkírója, a Francia Légiforgalmi Társaság (Air France) helyettes vezérigazgatója tehát nagyon kielégítőnek találja a sugárhajtású repülőgépek technikái fejlődését. Mégis úgy látja, hogy a rendszeres, sugárhajtású gépekkel történő

utasszállítás csak 2—3 év múlva valósulhat meg. A nyugati szakértők ámulatára moszkva—londoni és london—moszkvai repülésével a TU—104 alaposan rácáfolt a jövendölésre.

A szovjet sugárhajtású két- • motoros azonban nemcsak 700 kilométert meghaladó átlagos sebességével, csaknem 10 000 méteres repülési magasságával és engedelmes, síma üzemével keltett megdöbbenéssel vegyes meghökkenést a nyugati szakemberek előtt. Egyéb teljesítményadatai előtt is szinte értelmetlenül állnak. Már ahogy leszállt a londoni repülőtéren, hasonló katonai géptípusnál merőben szokatlan fordulékonyság- gal és meredekséggel, majd ahogy 1100 méteres gurulás után megállt — már ezzel is végsőkig fokozta a jelenvolt nyugati szakértők izgalmát.

Először is: legalább félórával, későbben várták a gépet, mert nem számoltak azzal, hogy olyan magasságban repülhet és ennek megfelelően olyan nagy átlagsebességet érhet el. Másodszor: legalább 300—400 méterrel rövi- debb gurulás után állt meg, mint gondolták. így megdőlt az az aggodalom, hogy ilyen teljesítményű gépek kifutásához és leszállásához legalább 2—2,5 kilométeres pályára van szükség.; Ennek a felfogásnak az Interavia említett márciusi száma is hangot adott. Most a TU—104 erre is elénk cáfolattal szolgált;

A TU—104 több más repülő- technikai vívmányát is említik a nyugati újságok légügyi munkatársai, de inkább találgatások, mint pontos értesülések és hivatalos közlések formájában. Abban azonban úgyszólván mind megegyeznek, hogy »a TU—104 jobb, mint a nyugati államokban bármi, ami repül«,