Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Irányelvek a mezigazdaság fejlesztéséhez a második ötéves tervben A mezőgazdaságban a második ötéves terv során egyidejűleg kettős leiadatot kell megoldani: a termelés nagymértékű fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrevitelét. Az 1953—60. években a mező- gazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabonatermés az 1955. évi 27 millió mázsáról kereken 30 millió mázsára, a kukoricatermés 29 millió mázsáról mintegy 41 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1,5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra, a gyapjúter- melés 58 000 mázsáról 100 009 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú ér- vényrejuttatásával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a termelőszövetkezetek felvirágzását és a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többel, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy 1 milliárd forintos beruházása. 1 A növénytermelés köz'* * ponti feladata: kielégítően biztosítani az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő állami tartalék képzését. További fontos feladata: megteremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús- cs zsírellátás megjavításának legfontosabb feltételét. A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves tervben elért átlaghoz képest 1956—60-ban a kalászosok holdankénti terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban kell elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét mintegy 150 000 kát. holddal kell növelni és kereken 1 millió kát. hold gyenge termőképességü, szikes-, savanyú- és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni. Öt év alatt a kalászosok és a kukorica vetésterületét együttesen mintegy 6 százalékkal, ezen belül a kukoricáét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. 1960-ban 225 000 kát. holdon cukorrépát, legalább 390 000 kát. holdon burgonyát kell termeszteni. Hatékonyabbá kell lenni a szervestrágya kezelését és fel- használását. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — 1 kát. holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kg helyett 19,9 kg-ot, nitrogénműtrágyából pedig 1,7 kg helyett 9 kg-ot kell felhasználni. A növényi kártevők és beteg- zések. leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 800 000 kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben. Rendbe kell hozni a meglevő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ban 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb táp- értékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. Öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a szőlőterületek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány-termelést. Az új szőlőtelepítésekben növelni kell a csemegefajták arányát. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban Tokajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. O A népgazdasági szükség- * letek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati .termékek termelését: a hízott sertést 25—30 százalékkal, a tejtermelést 35—40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarha-állomány 1960-ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000- ről 1 000 000-ra emelkedjék. A hús- és a zsívtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves tervr során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 ezer darabbal kell csökkenteni a lóállományt. A baromfitörzsállományt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állami keltetöállomá- sokon és gazdaságokban 1960- ban 30 millió naposbaromfit kell kikeltetni. Fokozatosan ki kell küszöbölni a takarmányhiányt. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell növelni: a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évi 3 millió 155 000 kát. holdról 1960-ban 3 520 000 kát. holdra, a szálastakarmányokét 1 066 000 kát. holdról 1 125 000 kát. holdra. Ezenkívül a rnásodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarmánygabona össztermelése 1960-ban 50 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucerna termelését — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4 300 000 köbrn. silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 000 000 köbméter silótakarmányt kell készíteni. Elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar állal termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot keli létrehozni az állati termékek termelésének növeléséhez. Továbbfejlesztve az állategészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedésekkel cs szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gumókért. ‘-Î A növénytermelés és az *■ * állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv l'olyaijián lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gé)>i erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növekedjék. Ezáltal az 1 traktoregységre jutó szántóterületet 401 kát. holdról mintegy 230 kar. holdra kell csökkenteni. A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 18 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzál traktorok részarányát. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra. a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 arató- cséplőgépet. több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 8000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépa-kombájnt, jelentős számú burgonyaültető és bur- sonyabetakarító gépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Fokozni kell a villamosenergia leihasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő ' mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést) a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztésével. /tl A második ötéves terv * időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelő- szövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak 1960-bar 1955-höz viszonyítva minteg) 70 százalékkal kell növelniük a? egyéni parasztok számára végzett 1 kát. holdrá eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget - az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kikóvácsolódjék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjek a traktorosok vándorlása. ÍJ A meglévő mezőgazda- ’ sági termelőszövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új t( ímeloszövetkezetekben gyors fejlődésre képes, egészséges közös gazdaság létrehozására kell törekedni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakítását és fokozatos fejlődését is közös gazdálkodás útján. Hatékonyan keli támogatni a földműves- szövetkezeti mozgalmat, s ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a mar létrejött többéves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató srociabsta nagyüzemekké váljanak és termelésük színvonala ét rol évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük mielőbb elérje és meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét. A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy 4 milliárd forint — ebből több, mint 3 milliárd forint, építkező, re szolgáló — beruházást kell előirányozni. öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetek- ben mintegy 190 000 szarvasmar- haférőhelyet és 1 000 000—1 millió 200 ezer köbméter befogadóképességű silót. A termelőszövetkezeteket el kell látni főként az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépekkel, tehergépkocsikkal és pótkocsikkal. A. második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forintnyi hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák saját erőből történő építkezéseiket. A termelőszövetkezetek egy katasztrális holdnyi mezőgazdasági területére jutó műtrágyamennyiséget — hatóanvagban kifejezve — az 1955. évi 10 kilogrammról 1960-ban közel 25 kg-ra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztését elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és vezetők jobb, hozzáértő munkájával kell elősegíteni, az állam anyagi támogatása és szervezeti segítsége mellett. Biztosítani kell. hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái: maguk a tagok döntsenek. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzését és törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezetekben minél több tapasztalt szakember dolgozzék. A tagság kérésére a termelő- szövetkezeteket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősíteni. Fokozni keil a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása tévén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előlegfizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez. A A második ötéves terv ' " megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot keli állítani, hogy termelésüket jelentősen fe.ilesz- szék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesz- lésére öt. év alatt mintegy 2.7 milliárd forintot kell beruházni; Mezőgazdasági területük egv kal&sztrális holdjára jutó műtrá- gva mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az álla mi gazdaságok növényt ermeié- 1 sínek és állattenyésztésének ho- j zárná.’ valamint árutermelésének , aránya jelentősen meghalad.; i ,az országos átlagot. Az állami I gazdaságok 1955-höz képest a I második ötéves terv végére hoz- I ZEitvetőlesssen kenyérgabonából ! 30 százalékkal, cukorrépából 45 I százalékkal, vágóállatból 70 szá- I Zalákkal, tejből 89 százalékkal, ! gyapjúból 100 százalékkal, bor- j bril 70 százalékkal növeljék áru- I termelésüket. i A termelékenység növelésével, , az önköltség csökkentésével kell 'elsősorban elérni, hogy az ál- 1 lami gazdaságok veszteséges j gazdálkodása a második ötéves * orv folyamán megszűnjék. 7 A mtzögazdasag terme* • lésének tervbe vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egvénileg gazdálkodó parasztok növeljék termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglévő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását; 1960- ban 1955-höz viszonyítva az egy kal&sztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több, mint négyszeresére kel! emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle téimelási eszközök, és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vető- magvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni; M:nd a növénytermelés, mindaz áli&ttenyésztés területén fejlcs-- tem keil a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni’ a szerződéses sertéshizlalási. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromíit kell az egyéni te:melők részére eladni. O A növénytermelés és az ál- lattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1655-ben begyűjtött mezőgazdaság: termékmennyiséghez képest 1960-ban a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses, növénytermelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állair álíal begyűjtött termékek meny- nyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani; emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiac: értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földmű- vesszövetkezetek tevékenységét s parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében. O Gondoskodni kell arról ' ' hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állam gazdaságok, termelőszőve (kezetek és egyénileg gazdálkodó pa(Folyfatás a 4, oldalon)
