Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

irányelveit a mezőgazdaság fejiesztéséhez a második ötéves tervben

(Folytatás a 3. oldalról.)

rasztpk anyagi érdekeltségét az exportcélokra történő termelésben.

1/1 Az erdőgazdaságnak min- denekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani.

A fakitermelést az 1955. évi 3 124 000 köbméterről 1960-ban 3 300 000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 3H—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani kell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését.

Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40 000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10 000—15 000 hold kopár- és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők ‘10 százalékán legelöfásitást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani.

Az 1956—1960. években mintegy 480 000 holdat kell erdősíteni és fásítanl.

I I A vízgazdálkodás terén a második ötéves terv során az öntözőművek arányos fejlesztésén és a berendezett öntöző- telc-pek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és belvízrendezést munkálatokat. Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet; nagyarányú felújítást és karbantartást kell végrehajtani főként a Duna vonalán. Gondoskodni kell a meglévő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző- és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkodás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani.

]2 A mezőgazdasági terme- lésben egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára nagyobb lehetőségeket kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék.

A mezőgazdaság irányító szerveinél^ fokozott figyelmet kell tbrdítaniok a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mező- gazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést.

(Lapunk tegnapi számában az első oldalon közölt irányelvek címe helyesen: Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez.)

Előfizetésben is megrendelhető a Politikai Akadémia előadássorozatának füzet alakú kiadása

Az MDP Politikai Akadémiájának előadássorozata március és augusztus között füzetalakban, nyomtatásban is megjelenik. A sorozat tíz füzetből áll és a következő előadásokat tartalmazza: 1. Friss István: A személyes érdekeltség elvének alkalmazása népgazdaságunkban, 2. Erdei Ferenc: A technika és tudomány forradalmasító hatasa a mező- gazdaságban, 3. Nógrádi Sándor: Az európai kollektív biztonság és Németország egysége, 4. Fagarast Béla: Az atomfizika és az atomenergia felszabadításának filozófiai kérdései, 5. Kiss Árpád: A műszaki fejlesztés, mint a munka termelékenysége növelésének feltétele a második ötéves terv időszakában, 6. Horváth Márton: Az irodalom, a művészet szabadságának polgári és szocialista értelmezése, 7. Molnár Erik: A marxizmus—leninizmus tanításának alkalmazása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején hazánkban. 8. Lukács György: A haladás és a reakció harca a kultúrában, 9. Béréi Andor: Nehéziparunk fejlesztésének feltételei második ötéves tervünkben, 10. Andics Erzsébet: Az ideológia szerepe a szocializmus építésében.

Az egész sorozat beszerzésének megkönnyítésére a Propagandaanyag Terjesztő az előfizetést is lehetővé tette. A tíz — egyenként 2,50 rt-os — füzetből álló sorozat 22,50 Ft-ért megrendelhető,

A Népújság szakszervezett rovata

Megválasztották az SZMT új elnökségét

Boltok

nyitvatartási ideje

A Minisztertanács határozata értelmében a megyei tanács kereskedelmi osztálya a dolgozók ellátásának zavartalan biztosításáért az alábbi nyitvatartási időt állapította meg:

Április 28—29-én a húsüzletek szükség szerint, de legalább este 7 óráig lesznek nyitva. Ezeken a napokon az egyéb boltok nyitvatartási ideje változatlan.

Április 30-án, hétfőn az összes élelmiszer-, hús-, tej-, zöldségüzletek reggel 7 órától 11-ig, az összes cukorkaboltok a szokásos nyitástól este 7 óráig, a játékboltok a hétköznapi nyitvatartási rend szerint árusítanak, a dohányárudák pedig a vasárnapi szokás szerint.

Május 1-én az édességboltok és dohányárudak kivételével minden egyéb üzlet zárva van. Az édességboltok reggel hétköznapi nyitással legalább 19 óráig, a dohányárudák a vasárnap szokásos időben szolgálják ki a közönséget.

Május 2-án általában csak azok az élelmiszer-, édesség-, tej- és dohányüzletek nyitnak ki, amelyek vasárnaponként egyébként is rendszeresen nyitva vannak. Azokban a városokban és nagyközségekben, ahol ilyen nincs, ott ezen a napon egy-két élelmiszerbolt reggel 7 órától 1Ü óráig tartson nyitva. A más természetű üzletek ezen a napon is zárva tartanak.

Május 3-án. Ezen a napon hétköznapi rend szerint árusítanak, de a lehetőséghez képest az árusítást az eddigi szokástól eltérően egy fél órával előbb megkezdik.

Sörszakértők szerint az országban nem volt még ilyen hatalmas sörkereslet, mint ami mostanában nyilvánul meg a sörfogyasztók között. A Kőbányai Sörraktárak csaknem naponta indít megyénkbe sörszállítmányokat, de még most is megesik, hogy egy-egy délután »kifogy« a sör. Ezért a kecskeméti sörraktár már jóelőre gondoskodott arról, hogy az ünnepek alkalmával elegendő sör álljon a sörözők rendelkezésére. Már útnak indult egy vagon sör Tiszakécskére, a másik vagon is rövidesen begördül a la- josmizsci állomásra. A héten Kecskemétre és Kiskunfélegyházára is megérkezik a szállítmány.

A Szakszervezetek Megyei Tanácsának újjáválasztó küldöttgyűlésén a részvevők negyven rendes, tizenhét póttagot, öt számviz§gáló bizottsági tagot választottak a megyei vezető szervbe. A küldöttgyűlés után megválasztották a Szakszervezetek Megyei Tanácsának tizenöt tagi! elnökségét, melynek feladata a küldöttgyűlés határozatának maradéktalan végrehajtása, a szak- szervezeti munka élő, elevenné tétele. Az elnök Szabó Sándor lett, míg a titkári teendőket továbbra is Molnár Józsefné látja el. Az elnökség új tagja Ser- séiiyi Sándor, a Kecskeméti Cipőgyár igazgatója és Dörncr Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke.

A megválasztott vezetőség a küldöttgyűlés határozata értelmében legfontosabb feladatának a termelésre való mozgósítást jelölte meg. El kell érni, hogy a dolgozók nagy többsége páros- versenyt folytasson, lehetőleg állandó versenytárssal és a verseny vállalásokban döntő szelepet kell biztosítani a munkamódszer átadásának, átvételének, az újítások elterjesztésének, a minőség megjavításának, az anyaggal, a szerszámmal való takarékosságnak. Ezenkívül az éves vállalásokból adódó havi feladatokat rendszeresen ismertetni kell a dolgozókkal a havi verseny keretében. Ez az alapja az éves terv időelőtti teljesítésének. Ez pedig csak úgy hajtható végre, ha az eddiginél alaposabban készítjük elő a termelési értekezleteket, a műszaki konferenciákat,

Hogy milyen hatalmas mértékben megnőtt a sörfogyasztás, azt az alábbi példa bizonyítja. A lelszabadulás előtt Kecskeméten négy sörlerakat működött. Ezek évente 4000 hektó sört bocsátottak közfogyasztásra. Ma csak egy lerakat van Kecskeméten, de ennek a lerakatnak az áprilisi terve megközelíti a 4000 hektolitert. Ügy hírlik, hogy egy vagy másfél hónap múlva, de a nyáron üzembe helyezik a Nagy- kanizsai Sörgyárat Is, amely eddig nem működött. Ha ez üzembe lép, akkor az országot négy gyár látja el sörrel, vagyis a nagykanizsain kívül' a kőbányai, a pécsi és a soproni;

latokat, amelyeket a dolgozok tesznek. Ezzel egyidőben mii kell javítani a verseny nyilvánosságát, a szakoktatást, a műszaki propagandát, a munkavédelmet, az egyeztető bizottságok munkáját, stb.

Kerekes Teréz vesz részt az országos bizalmi konferencián

Kerekes Teréz több, mint kei- évtizede dolgozik az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban) Mint csoportvezető, a szakszervezeti bizalmi teendőket is jól ellátja. Huszonnégy dolgozó tartozik hozzá. Ezek a dolgozók elsők között tesznek versenyvállalást és elsők között teljesítik is. A pai adicsomfeldolgozási versenyben 5000 forint jutalmat kaptam A felszabadulási versenyben is elsőnek teljesítették vállalt kötelezettségüket, A bizalmi állandóan tájékoztatja csoportját a szakszervezeti ée a termelési kérdésekről, megköveteli, 'hogy a műszakvezeió gondoskodjon a Verseny nyilvánosságáról. Csoportjában mindenki rendszeresen fizeti a tagdíjat. A fent említettek alapján úgy határozott a tagság, hogy öt javasolják az országos bizalmi konferenciára, mely április 29-én lesz Budapesten.

A munkavédelem is szakszervezeti feladat

A Fülöpszállási Földműves- szövetkezet szakszervezeti bizottsága is többet törődhetne a dolgozók munkavédelmével. A legutóbbi ellenőrzés során kitudódott, hogy olyan munkahelyeken, — szeszfőzde, vasbolt, italbolt —1 nincs mentőszekrény, ahol naponta szükség van Ilyenre. Mulasztás tapasztalható a szénsavpalackok biztosításánál. Az üzemi bizottság nem kíséri figyelemmel azt sem, hogy az élelmiszerüzletben dolgozók csak egy köpenyt kapnak, habár a munka törvénykönyve 2 köpenyt ír elő szamukra.

Egyeztető bizottsági tájékoztató

Az egyeztető bizottsági munka további megjavítása céljából a területi bizottság kétha- vonként megjelenő folyóiratot indított meg »Egyeztető bizottsági tájékoztató« címen. A tájékoztató első számát az ÉDOSZ területi bizottsága a hónap első hetében minden vállalatnak megküldte. A folyóirat munkaügyi cikkeket, megjelent munkaügyi elvi döntéseket, valamint a vállalati és a területi egyeztető bizottságok gyakorlatából közöl érdekes eseteket, (K, I.)

Gerőcs István,

a megyei tanács osztályának csoportvezetője

és felhasználják azokat a javasSörszúllítmányok érkeznek

A Táncsicsban nagyon megörültek a segítségnek. Már másnap két szekér indult el a kölcsönképpen felajánlott vetőmagért. Kora hajnalban indultak és még a reggeli órákban visszatértek. A tagok közül jónéhányan ott sündörögtek a zsákokkal megrakott szekerek körül s kíváncsiak voltak valamennyien, hogy milyen vetőmagot is adott hát kölcsön a Petőfi Termelőszövetkezet.

— Azt mondom, tagtársak, hogy nem lesz itt semmi baj, ha így haladunk, — jegyezte meg Kara Mihály. Nem ellenkezett vele senki, mert maguk fs úgy vélték, hogy úgy igaz, ahogy Kara Mihály mondja. Szemléi- Istvánt ott egyhelyben kinevezték magtárosnak, aki aztán nyomban meg is kezdte a por- ciózást, mert a munka nem állhat, a munkának haladni kell.

— Azzal a szekérrel induljatok az öreg-dűlőre, ezt meg vigyétek a Halászéba, — adta ki az utasítást, mert tudja ö már bezzeg, mit hova kell irányítani.- folyik hát a munka szünet nélkül és nem akad a tagok között senki, aki húzódozna a dologtól. Inkább ügy van, hogy egyik helyről a másikra sietnek, mert ott akarnak lenni mindenütt, látni akarnak mindent és segíteni szeretnének mindenütt.

Munkában nagyon gyorsan halad az idő és immár deletőre áll a nap. Emilt, az úton Tompa Antalné, leánynevén Gajdos Borbála igyekszik a Fekete- dűlőbe. Kendővel letakart kosarában az ebédet viszi férjeurának és apósának, akik most éppen olt dolgoznak. A fiatalasszony megbékélt már a termelőszövetkezettel és az apósával. Eszeágában sincs, hogy mégegyszer otthagyja az emberét, Az apjához hiába futna, hiszen

IjimaizL

az is belépett a termelőszövetkezetbe. Jól megvan hát így magának és néha ő maga is eldolgozgat a közösben. Nagyon nem erőltetheti magát, mert úgy van, hogy még a nyáron gyermeke születik. Most is, ahogy megy az úton, befelé figyel, a kicsi, fejlődő életre. Nagyon, nagyon szeretne már túl lenni a szülésen, de csodálatos, nem fél egyáltalán. A tavaszi nap ott ragyog fölötte a felhőtlen égen és Borika nagyon szépnek látja a határt, nagyon szépnek látja az egész életet.

Apa és fia, Tompa András és Tompa Antal egész délelőtt szótlanul dolgozott. Csak félóránként kerültek közelebb egymáshoz, aztán az egyik erre, a másik meg arra távolodott. Antal a messzeségbe figyel, megéhezett már, ideje lenne ebédelni, de Borika még messze járhat, még nem is látni őt. Még egyet fordulnak a fogassal, aztán csak előbukkan Borika, a fiatalasszony.

— Jön már az ebéddel Borika, — kurjantotta el magát Antal. Aztán kihúzódtak a tábla szélére. Antal az asz- szony elé ment, kivette kezéből a kosarat s nézte, nézte az asszonyt szerelmes, aggódó szemekkel.

— Bírod még az utat, Borikám? — kérdezte gyengéden. Borika csak bo!kilőtt. Egy kicsit kifulladt ugyan, dehát miért panaszkodjon? Tompa András leült a rügyező körtefa alá és összehúzott szemmel nézte a közeledő fiatalokat. Arcán szelíd mosoly suhant át, tán a maga elmúlt fiatalságára gondolt ebben a pillanatban,

napúit és 11

Csipetkés bablevest hozott Borika, meg pogácsát és a két ember mohón esetj; az ételnek. A szabadban végzett munkától megéhezik az ember, különösen ilyenkor tavasszal. Egy ideig szótlanul ettek, majd megszólalt az idősebb:

— Aztán ezt a házépítést komolyan gondoljátok? — kérdezte. Mert sokat beszélnek erről mostanában. A fiatalok külön akarnak lakni, attól félnek, hogy a gyerek miatt nem férnek majd az öregeknél. Tompa András meg úgy van ezzel, hogy jobban szeretné, ha nála maradnának a fiatalok. Az unoka miatt. Mert régi vágya, hogy unokája legyen s ezek most elköltöznének.

— Ügy gondoljuk, hogy mégis csak jobb, ha a magunk házában vagyunk. Apámékat csali háborgatnánk a gyerekkel. Meg aztán nekünk nemcsak egy gyerek kell, hanem még egy, aztán még egy, — mondta Antal csendesen.

— Hát, ha úgy látjátok, hogy így jobb lesz nektek, akkor építkezzetek, — egyezik bele mégadón Tompa András.

Ebédelnek odaát is, az új termelőszövetkezetben. Az egyik szalonnát, a másik kolbászt eszik, van olyan is, akinek főtt ételt hozott ki az asszonya. Itt van Vcrebéli Károlyné is, aki még mindig nem nyugodott meg az embere döntésében s csak dohog az emberre mindig.

Nem tartanak hosszú ebédidőt, mert úgylátszik, hogy estére végeznek a vetéssel az öreg-dűlőben s kár lenne másnap újra kijönni azért a kis darabért. Felváltva esznek hát, aztán evés után megint nekigyütköznek a munkának.

Különben is igyekezniük kell, mert estére taggyűlést tartanak a kommunisták. Pártszervezetet alakítanak és megválasztják a vezetőséget is. Az új termelőszövetkezetben 17 párttag van, nem lehetnek hát meg pártszervezet nélkül) Ügy mondják, hogy a taggyűlésen ott lesz Balogh Sándor is, a községi párttitkár, meg aztán az is lehet, hogy a járástól is kijön valaki.

— Igyekezzünk emberek, hogy végezzünk sötétedés előtt, — biztatja társait Mucsi Ambrus, mert ő ilyen ember. Úgy érzi, hogy neki itt több szava lehet, mint másnak, hiszen ő itt alapító tag. Nagyon tetszik neki, hogy azok között van, akik megalakították a termelőszövetkezetet. Ügy érzi, ő is egyik hőse annak a harcnak, ami a szocialista faluért folyik. De így vannak ezzel a többiek is;

Még az égen járt a nap, amikor az Üreg-dűlőben befejezték a vetést. Az emberek összeszedelőzködtek, aztán hazafelé indultak. Ott ballagtak a szekér mögött és úgy mentek egymás mellett,, mintha mindig is együtt dolgoztak volna; Kara Mihály azon töpreng, hogy vajon ki is lesz hát a párttitkár? O maga nem párttag ugyan, de érdekli, hogy nrü történik a közösben. Nézi, vizsgálgatja az embereket, azokat, akik számításba jöhetnek. Itt van Szodor Péter, Bársony József meg Mucsi Ambrus, akik már 1945 óta párttagok és akármelyikre rá merné bízni az életét. Nagyon bízik ezekben az emberekben, mint ahogyan bízik az elnökben, Tumó Antalban is. Sajnálja, nagyon sajnálja, hogy ezen a taggyűlésen nem lehet jelen, de örül, hogy pártszervezet lesz a közösben. S most először gondol arra, hogy egyszer talán íaég ő maga iö párttag leheti