Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-24 / 97. szám

Korpaj niai m u í kap (a k a legjobb tejbesxolgáltaló ísx-ek Az első negyedévben számos termelőszövetkezet példásan teljesítette tejbeadási tervét s a szabad tejet is a tejfeldolgozó üzemek révén értékesítették. Ki kell emelni a szeremlei Béke Termelőszövekezetet, amely eredményét árvíz sújtotta, nehéz körülmények között érte el. A Tejipari Vállalat a legjobb tejbeszolgáltató termelőszövet- .kezeteket korpajutalomban részesítette. 25 mázsát kapott a Kecskeméti Vörös Csillag Tsz, amely kö­telező beadását száz százalékra, zsírtervét 3,9 százalékra teljesí­tette és 3025 liter szabadtejet a kecskeméti tejüzemnek adott át. A szeremlei Béke Tsz zsírtervének teljesítése 3,8, 2G64 liter szabadtejért és a beadás pontos teljesítéséért 15 mázsa korpát kapott. Tíz mázsa korpával jutalmazta a vállalat a tassi Petőfi Tsz-t is, mert a kötelező beadáson leiül 4100 liter tejet szállított cs zsírtervét 3.7 százalékra teljesítette. Fontos érdeke minden termelőszövetkezetnek a kiegészítő, önkéntes jégbiztosítás Gyakran előfordul, hogy a ter­melőszövetkezeti tagság szorgal­mas munkájának eredménye jégverés folytán részben elpusz­tult, vagy teljesen megsemmi­sült. Kormányzatunk a termelés folyamatossága érdekében beve­zette a kötelező biztosítást. A rendelet szerint a termelőszö­vetkezetek meghatározott kárté­rítésben részesülnek. A gondos növényápolással elérhető ter­méshozam értéke azonban álta­lában magasabb a kötelezően biztosított terméshozam értéké­nél. Jégverés esetén teljes kár­térítésben csak az a termelőszö­vetkezet részesül, amelyik a kö­telező biztosítási összeget a tel­jes terméshozam értékére ön­kéntes jégbiztosítással kiegé­szíti. Megyénkben a múlt években a tsz-ek nagyrésze igénybe vet­te a kedvező feltételekkel köt­hető kiegészítő önkéntes jégbiz­tosítást. 1954-ben a hartai Lenin Tsz kötelező biztosítás folytán 89 610 forintot, önkéntes kiegé­szítő jégbiztosítás folytán pedig 74 753 forint kártérítést kapott. ! A dunapataji Haladás Tsz köte­lező biztosítás után 47 205 forint, önkéntes biztosítás utón 42 880 forint kártérítésben részesült. Tavaly a páhi Uj Tavasz szoléit érte kisebb jégverés. Kötelező biztosítás folytán 10 837 forintot, önkéntes biztosítás folytán 12 750 forintot utalt ki az Állami Biz­tosító. Fontos tudni azt is, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a termelőszövetkezeti tagság háztáji gazdaságára. Tűz, vagy jégkár esetén csak az a terme­lőszövetkezeti tag kap kártérí­tést, aki önkéntes biztosítást kö­tött. Az Állami Biztosító járási fiókjai szívesen adnak bővebb tájékoztatást. cAliaL már érik a pavadieiünt Tisztelj is mIí e Mile fii e elöli Éleíűfja abban az cv-. ben indult a Szabolcs megyei Tunyogniatol- cson, amikor az úri Magyarország fennállá­sának millenniumát ünnepli. Ki gondoihat- ía volt akkortájt, hogy e dús fantáziájú l'iú — kinek érdeklődését leg­előbb a szabadsághősök élettörténete bilincsel­te ic — azzal a gondo­lattal jegyző majd el magát, hogy élete ér­telme lesz széttörni ezt a népnyúzó úri rend­szert. A későbbi legen­dáshírű »Lukács tábor­nok". a Magyar Kom­munista Párt egyik leg­hősibb vértanúja hú maradt önmagához. Az alig húszéves fia­talember önként áll be katonának, amikor ki­tör az első világhábo­rú. Hamar meglátja azonban az imperialis­ta háború lényegét. — Még a nyugati fronton harcol, amikor egy al­kalommal Frigyes fő­herceg csaknem egé­szében feláldozza Zal­ka ezredét, csupán azért, hogy ne kelljen egy sörgyárat, amely az ő tulajdona, szétlö­vetnie. Fegyvere nem is vé­delmezi soká a monar­chia urainak érdekeit. 1916-ban, mint tiszt, fogságba esik az orosz fronton. Annyira bánt­ja a közlegények és a tisztek közötti igazság­talan megkülönbözte­tés, hogy önként át­megy a honvéd fogoly­táborba. Ez a lépése igen nagy hatással van életútja későbbi fejlő­désére. A honvéd fogolytá­borba azonban egy má­sik fiatal honvédtiszt is átlátogat és titokban előadásokat tart a szo­cializmusról a magyar munkásoknak és pa­rasztoknak. Ez a tiszt Piákosi Mátyás. Zalka megismerésre sóvárgó lelke magábaissza e ta­nításokat, magas intel­ligenciája pedig hamar megvilágítja előtte a helyes utat, meggyőző­dése a kommunista párt soraiba vezeti. Ettől kezdve, ha a történelmet lapozzuk, Zalka Máié nevét min­denütt ott találjuk, ahol áldozni é.s küzde­ni kell a népek szabad­ságáért. Midőn kitör a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom, Zal­ka az elsők között van, akik csatlakoznak a mozgalomhoz. Egész magyar ezredet szer­vez a Vörös Hadsereg számára és ez az ezred az ő vezetésével hőstet­tek sorát hajtja végre. Uárobbantva egy egész alagutat — katonáival o az. aki megakadá­lyozza a híres szibériai aranyvonatnak a fehé­rek kezébe való jutá­sát. Csapatainak és jó­magának oroszlánrésze can Kiev felszabadítá­sában. Számos harca között, miközben két­szer megsebesül, az ő ezredé semmisíti meg a Ferckopot védő VVrangei-esapatokat. »Zömök, nagyon erős, nagyon eleven, fürge ember volt. Gyönyörű, szépen csengő hangja volt cs nagyszerűen énekelt magyar népda­lokat. .. Hihetetlen so­kat tudott kibírni. Hu­szonnégy órán át lova­golt egyfolytában. Ha 48 óráig nem ehetett. panaszkodni senki se hallotta. Ha enni ka­pott, evett háromért..." így ír róla Illés Béla »Zalka Máté" című könyvében. Miután a szovjetek­nek sikerült megsem- misitcniök a betolako­dókat, Zalka, aki min­denütt ott akar lenni, ahol a szabadságért harcolnak, Törökor­szágba megy, ott Ke­mény László néven részt vesz Kemál pasa nemzeti felszabadító hadjáratában. Többek közölt Szmirna elfog­lalásában oly nagy sze­repet játszik, hogy Ete­rnal saját melléről le­tépett érdemrenddel tünteti ki. Életében ezután a fegyvernélkül harcok időszaka következik, írni kezd. Egymás után jelennek meg az orosz polgárháború epizódjait megörökítő elbeszélései és regényei. Majd mű­veiben egyre inkább a magyar nép sorsdöntő problémáival foglalko­zik. Zalka Máté jelleme sajátosan különös ke­veréke a mindenhol szabadságot teremteni akaró kommunista, a legendáshírű katonai parancsnok és az író- ember egyéniségének. Realizmusa és gördülé­keny stílusa mellett ez ad olyan érdekes ízt elbeszéléseinek, hogy az olvasó képielen letenni könyvét. Novelláit a Szovjetunió minden né­pének nyelvére lefor­dították és így millió idegen olvasó ismerhet­te meg a magyar nép évszázados szabadság- küzdelmét. Mielőtt azonban tel­jességében kibontakoz­hatna írói tehetsege, komor viharfelhők gyü­lekeznek Európa felelt. Tulajdonképpen 1936. július 18-án Spanyol- országban kezdődött meg a második világ­háború. amely l!).'!9-bcii a Spanyol Köztársaság leverése után néhány hónapos szünettel foly­tatódott cs csak 1945- hen, Berlin bevételével ért véget. Mikor a spanyol sza­badságharc kitöri, meg­győződése és harcos természete Zalka Mátéi is elhívja íróasztala mellől. Ismét fegyver! ragad, s a spanyol sza­badság védelmében Lu­kács tábornok néven a legendás győzelmek egész sora fűződik csa­pataihoz s nevéhez. — Zalka, habár flandár- paranesnok, mégis leg­szigorúbban és Icgféi- tőbb gonddal a Rákosi zászló a Íja ma gy arjai v a 1 bánik, kiket nemcsak fegyver forgatásra, de izzó magyar hazaszere­tetre is tanít. Huszonöt évig készült haza. Saj­nos, 1937. júniusában Huescánál egy ellensé­ges akna kiragadja ől a szabadságért küzdő nemzetközi dandár har­cosainak köréből. Amikor emlékének tisztelgünk, büszkén ál­lítjuk példaképként a feltörekvő ifjú nemző-» déle ele, hogy erőt és ihletet merítsen életűt- jából, a szabad, szocia­lista magyar haza épí­tésének nehéz, de győ­zelmes harcaihoz. Sándor Géza Száz hold új szoiő és sokezer darab gyümölcsfa A gyár kísérleti üvegházában körülbelül 1000 cserép gyönyörű piros muskátli fogadja a belépőt, I.ehóczky Ádám mezőgazdász szíves üdvözlése után. Sok más virág is díszeleg itt, azonkívül több paradicsom bokor. — Le- hóczky elvtárs legszívesebben ezekről beszél. Nagy örömmel mutatja meg, hogy az egyik bok­ron már öt szem paradicsom van, amikor a naptár még csak április 18-at mutat. Az ő felvi­lágosítása alapján ismerkedünk meg a többi paradicsomfajták­kal. A Kecskeméti Törpe fajta paradicsomból 217 tő körülbelül kilenc nap múlva adja az eiső termést. A K. 15. három hét múl- ! va adja az első termést. Gondolatunk a határba téved. Kint rügyeznek a iák, vetik az életet adó magot a földbe, hű­vös szél fúj, mi pedig ebben a kis üvegházban a nyár közepén javunk. Ezt igazolja az alábbi is. Ilomokiné gondos kézé nyo­mán a zöldpaprika nemcsak vi­rágzik, de van olyan tő, ame­lyen 4—5 centis zöldpaprika lát­ható. Egy-két nap, s már a ke­reskedésben is vásárolhatunk belőle. Juhász Katalin Kinizsi Konzervgyár N'emcsnádudvar homokos terü­letein jóhírű szőlőtermelés fo­lyik. A Hosszűhegyi Állami Gaz­daság 570 holdas szőlejében a metszésnek már 90 százaléka kész. A gazdaság 5000 holdjából 1770 hold került víz alá, a szőlő és gyümölcsös azonban megmene­kült, így nem gátolta semmi a munka időbeni megkezdését. A dolgozók arra törekednek, hogy a tervezett 21 mázsás holdan- kénti termést túlszárnyalják. Bi­schof! Klára brigádja kimagasló eredményekkel dolgozik, nem- j csak a mennyiségben, de a mi­nőségben is kiválnak. A metszés­ben Szitner István Érsekhalmán dolgozó munkacsapata mutat pél­dát. A szórvány gyümölcsfákat mcszkénlével megpermetezték. Nagy segítség volt ebben a mun­kában a gumikerekekre szerelt magasnyomású Phenomcn Futu- ra permetezőgép, amelyet a gaz­daság gépcsoportja átalakított s így 20 százalékkal gyorsabb meghajtású lett. A gazdaság 100 holdon új szó löt is telepit. A szőiő mellett je­lentős a gyümölcstermesztés is. A fásítás, az új gyümölcsös te­lepítése is megindult. A homoki legelőn 3200 darab diófát ültet­nek cl, a héten be is fejezik. Tíz holdon őszi barackot, mellette 1200 darab alacsony törzsű Jó- náthán almafát ültetnek cl. — Mindkét telepítés kísérleti jelle­gű. A különböző fajtákból a Duna—Tisza közén legjobban termő fákat akarják kiícnyéaz* teni. / — Édesapám! Édesapám! ■— szaladt lélekszakadva, az örömtől kipirult arccal hazatérő apja elé a felsőszentiváni kis utcán Pólyák Rozália. — Újságot akarok mondani. Belépek a Vörös Októberbe. Tsz-tag leszek. Ugye jó lesz, édesapám? Ugye jó lesz? Pólyák Béla megállt és ránézett a lá­nyára. Csak úgy ]élszemmel vizsgálgat- ta, kutatgatta, ugyan mi lelhette ezt a lányt, hogy a napok óta oly komor bu- iOngása így feloldódott. Valamikor úgy hallotta zenészkorában a vendéglőben egy pesti embertől: az arc a lélek lükre. Hát most kipróbálja, igaz-e? De csak az izgalomtól, az elhatározástól kipirult Mzrózsákat látta, a tükör mást nem igen mutatott. Pedig, de szeretett volna ol­vasni belőle. — Ugye, édesapám, maga is örül? Ha belépek, mindjárt DISZ-tag is leszek. Már beszéltem a Bandival is. Hiszen ismeri édesapám Répási Endrét. Ö a DlSZ-titkár a Vörös Októberben. <4 DISZ-brigádban én leszek a tizenki­lencedik tag. Mert tudja édesapám, a fiatalok a szövetkezetben külön brigád­ban dolgoznak. A Mészáros Kati is bele­vett már. Nem ismeri édesapám a Katit? Ugye, hogy ismeri, látja, őt is engedték. így értek haza. Rozália öröme az egész házat betöltötte. Sietve terített, friss vi­zet hozott a kútról a kancsóba, úgy for­got, úgy keringett a szobában, mintha a megtestesült szélvész kisasszony lenne. Pólyák Béla meg még csak mindig tűnő­dött. Ugyan mi üthetett ebbe a lányba, mi szél csapkodhatta? Végre is dia szólt az asszonynak: — Mondd csak íe anyjuk, mi történi ezzel a lánnyal? — Fiatalság bolondság, emlékezzünk csak magunkra — felelte Polyákná és a párolgó levest az asztalra tette. Rozália, mintha mit sem hallott volna anyja szavaiból. Apja után maga mert levest testvéreinek. Eves közben jön az étvágy és halkul a hang. Rozália azonban megtörte a csendet. — Édesapámnak még most sincs egy szava sem hozzám? — Ugyan mihez? — tudakolta az any­ja. — Mihez? Hát alioz, hogy tsz-tag akar lenni.. Be akar lépni a Vörös Októberbe — szólalt meg Pólyák Bála. — Ha akar, hát mgnjen — felelte Pu- lyákné. — Hát azt mondom én is. De nem akarja megérteni. Felugrott ám az asztal mellől Rozália. Előbb az apja, majd az anyja arcát csó­kolgatta. A csókja, az ölelése egyet tudott csak mondani: köszönöm, köszönöm. A tizennégy éves Antónia elsírta ma­gút. — Téged meg mi lelt? — fordult felé­je az anyja. — Én is be alcarok lépni. — Azt mondta a Bandi, te még fiatal vagy. Várj még egy-két évet — mondta most már oktatólag Rozália. Vacsora után Pólyák Béla rágyújtott egy çit/areltàra: A lámpa körtéjét feljebb tolta, hogy az egész családot megvilá­gítsa. — Most csalt egyre felelj — tudakol­ta legidősebb lányától, — miért hatá­roztál így? Miért akarsz tsz-tag lenni, mikor itthon vagy, megvan a kenyered. Erre felelj! — Miért? Megmondom: a jövőmért. De sokszor hallottam, mikor arról be­szélt édesapám, milyen gondtalan a tsz- tagok élete. Emlékszik-e, mikor < tavaly aratáskor azt mondta itthon: az ember csak gürcöl napestig, még a családját is belesorvasztja és alig jut valami a pad­lásra, kamrába. Bezzeg a tsz-tagokí ... Aztán tudja, minekünk, fiataloknak fel­adataink is vannak. Utat mutatni. — Hol tanultad te ezeket? — A díszesek között, mert vasárna­ponként közéjük járok. így lett Pólyák Rozáliából tsz- cs DISZ-tag a Vörös Októberben. Még az elmúlt év tavaszán történt ez. Év végé­re már két kocsi sem volt elég, hogy munkaegységrészesedése után a 6 mázsa búzát, a 8 mázsa kukoricát, a 2 mázsa, árpát, í mázsa burgonyát, meg az egyéb terményt hazaszállítsa. — Édesanyám, ezt külön pedig magá­nak hoztam — nyújtotta át a részesedé­sül kapott 22 kg cukrot. Eztán annyi édeskalácsot sülhet, hogy meg se tudjuk majd enni. Az idén ő kezdeményezte a DlSZ-fia- lalok közül, két holdon termesszenek dugványrépát és annak jövedelméből erősítsék a fiatalok szervezeti életét. A rádió és sakktáblák mellé vegyenek a pénzen asztaliteniszt, sporteszközöket Tevékenyen részt vett a színjátszócso­port megalakításában és az elsőnek be­mutatott Sári bíró sikerében. Az elmúlt napok egyik estjén, mikor hazafelé tartott, apja úgy várt rá a kit utcában, mint ő lette évnek előtte. — Emlékszel-e még, Rozália, mit mondtál te nekem annak idején? Ne­künk, fiataloknak feladataink is van­nak. utat mutatni. — Hogyne emlékezném. Mintha csak ma lett volna. — Hát csak azt akarom mondani, ne­kem már megmutattad az utat. Én it belépek, én is tsz-tag leszek. Rozália, mint akkor este tette, átölelte apját és megcsókolta. — Édesapám! Édesapám! — tört ki at öröm hangja belőle. Aztán halkan, szinte félve kérdezte: — És anya? Antónia? — Ök is velem jönnek. Az egész csa­lád. Pólyák Rozália másnap, mikor munká­ra indult, elsőnek fogott a nótába. Még mondták is a többiek: — nini, a Rozá­liának ma milyen fene jókedve kereke­dett. Délidőben pedig, mikor versenyn hívta ki társait a 300 munkaegység el­érésére, valaki meg is jegyezte; — Mi történhetett a Rozáliával? Még tegnapelőtt ő is úgy határozott, hogy elég lesz elérni a 250-et is. Pár nap est ipán és az okát mindnyá­jan megtudják, Híró László,

Next

/
Thumbnails
Contents