Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-22 / 70. szám

Jói vezetni csak szakmai tudás birtokában lehet j JleiitL eyíj óUsattyának

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa mélyrehatóan foglalkozott a v e- •zetek munkastílusával. Megállapította, hogy helytelen a párt- politikai és a gazdasági munka egymástól való elszakitása, A pártpolitikai munka csak akkor eredményes, ha jó irányban befolyásolja a termelést. Ez pedig másként nem lehetséges, csak úgy, ha a pártvezetők a gazdasági (célkitűzések végrehajtása érdedében megfelelő szakmai tu'j&ssal rendelkezve irányítják a. pártpolitikai munkát.

A XX. kongresszus megállapításai a mi pártmunkásainknak, vezetőinknek is hasznos útmutatást jelentenek. A vezetőknek el kell sajátítaniuk a szakmai ismereteket, megismerni a termelés élenjáró módszereit. Csakis így lehet sikerei) a tömegek meggyőzése, a párt politikája végrehajtásának gyakorlati megszervezése.

Ilozzákezdtjink második ötéves tervünk megvalósításához. Célunk az életszínvonal növelése. Ezt azonban csakis úgy valósíthatjuk meg, ha növeljük iparunk technikai színvonalát, a mezőgazdaságban alkalmazzuk a fejlett agrotechnikát, növeljük az egy főre eső termelékenységet. Mindez nem egy rövid időszakasz feladataként áll előttünk, hisz úgy az iparban, mjnt a mezőgazdaságban végtelenül nagyok a fejlődés lehetőségei. Az útnak azonban csak a kezdetén tartunk. Csak egy példát ragadjunk ki a legközelebbi tennivalók közül:

Pártunk Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy a mezőgazdasági terméshozamokat az 1956-os gazdasági évben 3 százalékkal kéj 1 növelni. Vajon hogyan mozgósít az olyan pártve- zetü erre a feladatra, aki maga sincs tisztában a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával. Hogy agitál például a négyzetes kukmieavetés mellett, ha nem ismeri a vele kapcsolatos tennivalókat? Márpedig csakis az a pártvezetp tpd sikeresen mozgósítani, annak lesz tekintélye a tömegek előtt, aki a szakmai és gyakorlati kérdésekben is jó vezetőnek bizonyul.

Nézzük például a kenyérgabonatermelést. Most az a feladat, hogy minden gabonatáblán pontosan határozzák meg, milyen agrotechnikai munkát kell elvégezni. Sokhelyütt azonban csak általános beszélgetések folynak, ínért nem ismerik konkrétan a termelés részleteit. Gabonatábláink igen elgyomosodtak. A tőállomány 10—15 százalékát Uipusztítja a gyom. Ez 10 mázsás átlagtermést véve alapul, 1—1,5 mázsás terméskiesést jelent. A pártvezetők nagyrészc pern ismeri a vegyi gyomirtó szerek hatásait, ezért nem is javasolják alkalmazásukat. Sőt néhányon felelőtlenül ellene beszélnek, amivel nagy kárt okoznak a termelőszövetkezeteknek es a népgazdaságnak.

Vegyünk egy másik kérdést. A homokos területű járásokban, így a kecskeméti járásban is, a szemes abraktakarmány helyett a szálas, gumós és gyöktakar- mányok termelését kellene szorgalmazni. A Bugaci Állami Gazdaságban például kiváló Cornwall állománnyal rövid idő alatt nagy tömegű hússertést állítanak elő, a homokon termesztett ilyen takarmánnyal. Az élenjáró módszereket nem Ismerve, egyes pártvezetők csak a kukoricán

képzelik el a sertés Ukannányo- zását és hizlalását. Mert nem ismerik az'ltját, egy helyben topognak és nem emelkedik a terméshozam.

Narozsnyik János elvtárs, . a kiskunhalasi járási pártbizottság gépállomásokkal foglalkozó titkára példáid az álilatteuyész- tési és gépészeti ismeretek hiányában nemigen tud megfelelő segítséget nyújtani a gépállomások vezetőinek, párUiikárainak. Emiatt a gépállomások párt- és gazdasági vezetői nem tudják a termelőszövetkezetbe kihelyezett agronómusok figyelmét kellőképpen ráirányítani az állattenyésztésre és a gépesítésre. Ezért a Kiskunhalasi Gépállomástól már több tsz kérte elcsa- tolását. Narozsnyik elvtárs esete azonban nem egyedülálló.

Mindezekből párívczelőínk láthatják, hogy ha pártunk határozatait sikeresen akarják végrehajtani, el kell sajátítaniok » szakmai ismereteket. Mindez nem azt jelenti, hogy kivegyék a gazdasági vezetők kezéből az irányítást. Arról van szó, hogy a pártmunkát a tömegek mozgósítására, nevelésére, a gazdasági munka ellenőrzésére, megjavítására kell összpontosítani.

A gazdaság vezetésének párt- ellenőrzése az eredményes termelés elengedhetetlen feltétele. Megfelelő szakmai képesség hiányában azonban egyetlen párt- vezető sem tudja a termelést ellenőrizni.

Pártvezetőink igyekezzenek minél jobban elsajátítani a szakmai ismereteket, s ennek birtokában irányítsák a pártpolitikai munkát szocialista népgazdaságunk fejlesztése, terveink túlteljesítése érdekében.

A vasárnap Kecskemétre érkezett gyerekekről már hírt vitt a posta. Az édesanyáknak, édesapáknak nemcsak a gyermekek írtak, levelei küldtek azok. is, akik gondjukba fogadták a gyerms- keket. •

Kedves Koósné Elvtársnő!

Gyermekei, Pityu és Ica szerencsésen megérkeztek Kecskemétre. A 47 gyermeket a 9-es számú hovvédkórhéz vette át. Ott ntegfiirüdtek, megvacsoráztak és utána mindenki átvette q. gyerekeket, már akinél: jutott, mert nagyon sokan nem kaptak as első szállítmányból.

4 bizottság kijelölése alapján mi kaptuk meg kedves gyargie- kelt. Jól vannak, elevenek voltak még a hosszú, út után is, így meg este elvittük őket maiiba. Utána mégegysser megvqc sor áztak és lefeküdtek. Jól aludtak, de reggel bitkor már felkeltek.

Ezekutón hadd mutatkozzunk be, hisz bizonyára kíváncsiul:, hogy kiknél vannak gyermekeik. En, a 9-gs számú fenvádkórház- bfin teljesítik szolgálatot, gazdasági osztályvezető vagyok, feleségem a fecskémén útiöréház igazgatója. Van két gyermekünk. A kislány 10 éves lesz a nyáron, most jár negyedik osztályba, g kisfiú annyi idős, mint Ica, 1948-ban született. 4 mi gyermekeink is elég elevenek. Hamar összeharálkoziak Icával és Pityuval, állandóan együtt vannak. Holnap már len és Pityu is mennek iskolába.,

Mindent megteszünk, hogy jól erezzék magukat és feledjék c Mohács-szigeti szörnyű napokat. Szüleik helyet} szüleik leszünk. Párttagok vagyunk mi is. Tudjuk, hogy most milyen erőfeszítéseket kell tenni, hogy elhagyott otthonuk utáti a mindennapi élet nehézségeivel megküzd jenek. Ebben akarunk mi könnyíteni.

Ha kedves férje, vagy ön meg akarja később látogatni § gyerekeket, nagyon szívesen fogadjuk. De írunk majd sűrűn levelet is, hogy beszámoljunk az itt töltött napokról. Tessék megmondani e? ottani szülőknek, hogy nyugodtan küldhetik a gyermkeket', szívesen fogadják itt őket, hiszen önkéntesség alapján vállalják nevelésüket. Nagyon sokan vannak inég Kecskeméten, akik szeretnének így segíteni.

Később majd küldünk képeket is a gyermekekről és a mi gyermekeinkről. Válaszát úgy a gyermekek, miiit saját részünkről raielébb várjuk. Mellékelem Pityu levelét is. Ica egyelőre nem ír, már lefeküdt és alszik. Pityunak még nem volt elég a játék, Imivel barátkoznak.

Szeretettel üdvözöljük mindketten:

Karqtli Imre őrnagy, Kcesfemct, Lestár tér 1.

?8unkst hu zi a üiV fiatalok

A Bajai Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat D1SZ- üptaljai is a gátakon vannak. A négytagú DlSZ-brigád Ram- háb Sándor íokörzetvezető irányításával szervezetten dolgoznak. Március 9-én, pénteken este — amikor Nagybaracskáról megjöttek a rendes munkából — már autó várta őket az állomáson, hogy hamarabb juthassanak ki a megáradt Duna partra, Kétszázas égőkkel és reflektorokkal felszerelve a helyszínre vonultak, hogy a gátépítőknek megfelelő világítást adjanak. A körzetükhöz tartozik a Rákóczi, és a Budai Nagy Antal utca, a

dunai rakpart, valamint a Vörös híd kivilágítása. Az ár emelkedése folytan az egyes oszlopokat csak csónakkal tudták megközelíteni és több helyen jegel is törtek. A metsző hideg szélben az oszlopok tetején fürgén dolgoztak a fiatalok. Négy napon ét, éjjel-nappal egyfolytában munkában voltak, Amikor a vonalat rendbehozták, u mentéshez láttak. A brigád tagjai V’ankó József, Patóes Mihály, Major György és Kohrbcck Lajos dicséretet érdemelnek önfeláldozó munkájukért.

Javul Kunadacs egészségügyi ellátása

Kunadacs község szétszórt tanyavilágból áll, Egy körzeti orvos látja el az orvosegészségügyi teendőket. A betegek részére a gyógyszert eddig Kunszent- miklósról szerezték be. A tanács a napokban megbeszélést

tartott az egészségügyi szervekkel, melyen a gyógyszertár megoldásának lehetőségeiről tárgyaltak. Úgy határoztak, hogy dr. Micskó Elemér lakásán házi- gyógyszertárt állítanak fel. , ...

Pőczo Jánosné levelező

Egyénileg vetettem.

Senki nem mondhatja, hogy rosszul gazdálkodtam. A termeléshez bzükséges felszerelésem megvolt. Az Istállóm sem volt üres, Mindig az elsők között teljesítettem a beadási kötelezettségemet. Mégú mindig azon törtein « fejem, hogy mi lesz holnap. Egyedül küzdöttem ö hűld földön. A barátaim már a közösben dolgoztak. Néha-néha beszéltek a tsz, eredményeiről, de 1952 óta egyszer sem mondták, állj közénk. Engem pedig érdekelt az ő életük, munkájuk. Kívülálló voltam, de ugyanúgy ismertem a tsz. eredményeit, mint bármelyik tsz-tag.

A három hold búzámat niég egyénileg vetettem el, de közösen aratjuk le, mégpedig az Isskra TSZ tagjaival, mert a Vetés befejezése után kopogtat- j tam u taz-iroda ajtaján és kértem felvételemet. A barátaim

de ketafoeu Halunk

ürömmel fogadtak, s azóta dolgozom is- Eddig 100 munkaegységet szereztem. A kát tôhçiîem- ív, lo vamra, a ve tógépre és egyéb felszerelésre nem Mondhatom, hogy az enyém, de mondhatom, hogy a szépen fejlődő állatállomány, a jó termést ígérő hatalmas táblák, a tízezreket érő gépi felszerelés, és egyedül a nagyüzemi gazdálkodás által biztosított boldog jövő a miénk Az Iszkra TSZ-bin közös a gond és közös az öröm. Ki ne örülne annak, hogy a tsz három tas.ia — Balog István, Végi? György és Korsós Károly — a jövedelemből családi ház építését tervezik. Aki becsületesen dolgozik a termelőszövetkezetben, az sokkal bátrabban tervezgethet, mint az egyéni parcelláit gazdái.

Tóth István,

italossá, Iszkrá H’§z

Tűsnél is gyorsabban terjedt a hír, hogy Tumó Antaléi: új termelőszövetkezetet alakítanak a faluban. Eleinte senki sem hitte, szóbeszédnek, fecsegésnek tartotta. Méghogy Tumó Antal, aki örökké csak ellenkezett a közössel. Hódos Gyula elhitte bezzeg, tudta ő, hogy miről van itt szó, Egyetlen örökös riválisa imigyen jelentkezik hát újra. Hát csak alakítsa meg azt a termelőszövetkezetet, aztán rajta, Mutassa meg, mit tud. Annyi bizonyos, hogy ebből a versengésből kára nem lesz senkinek. Mert hogy versengés lesz itt, arra mérget vehet bárki.

Kél nappal később megtartották az alakuló közgyűlést is. Huszonegy család volt már akkor együtt s az újonrianala~ kult termelőszövetkezetnek Táncsics Ter- melöszövetkezet lelt a neve. Csak mén az elnök megválasztása körül voltak viták. Volt olyan ember, aki Mucsit akar- to. elnöknek, a másik Bársonyt, a hár- tnadik Turnét, a negyedik meg mást.

•m Ne vesszünk már össze ezen emberek. ' Legyen az elnök az, aki kitalálta, hogy új szövetkezetei ^alakítsunk — szólt bele a vitába Bársony os Mucsi Ambrus nyomban el ú kurjantotta magát:

— Éljen Tumó Antal!

Ebben hát megegyeztek. Tumó. Antal tett az elnök, de a vezetőségbe kerüli Bársony is, mag Muesi Ambrus is. Kent, egy termelőszövetkezet van tehát már a faluban, hanem kettő és mindjárt más, de mennyire más a falú képe.

Ha így haladunk tovább, maholnap termelőszövetkezeti község lesz a falunk ezt tie g Kálmán András mondja, a tanácselnök. Nagyon elegedéit most, mert immár látja, hogy nem hiába beszélt ezeknek az embereknek ő sem.

Kálmán András, a tanácselnök ezzel nem mondott nagyot, mert a faluban egyre mozgolódott a nép. Alig mortd- lék ki a Tánerfcs megaifíkuláéút. újabb

Főnyi Jáuu

TAVASZI SZEL

41.

családok feriék felvételüket az új termelőszövetkezetbe.

— A régit már ismerem, lássui: ui újat — mondta az öreg Kara Mihály, aki ötödmagával ment be a szövetkezetbe. Másnapra harminckét család, hatvanöt taggal volt benn és összesen négyszázötven holdat vittek be. A belépők nyugodtak voltak már, a kívülmaradot- tak meg tanakodtak, hogy mit is csináljanak hát? Hogyan lenne jobb?

A Táncsics vezetősége a tanácselnökkel tárgyal éppen. Arról van szó, hogy igazítani keli g területen. Lehetőleg egy tagba essen. Szerencsés a Táncsics ebben is, mert a tagság zömmel szomszéd, így hát nem sokqt kell vitatkozni. Mindazonáltal fő most Tumó Antal feje, mert máról holnapra egy négyszázötven holdas gazdaság vezetője lett. Hogyan bírja ő ezt ésszel, erővel?

Odafenn a langyos márciusi szél szárítja a földet, szekerek zörögnek az utcán. Az egyik erre megy, a másik meg másfelé. Az új termelőszövetkezetben megkezdték a munkál s míg az elnök ■tárgyal, a tagok már hordják a trágyát, Tumó Antal ott ül a taiiácsházán, Kálmán András szobájában s beszélgetés közben az elmenő szekereket nézi. lsem tehet róla. de a szívét átjárja valami furcsa, melegség, Látja ctz emberek nyüzsgését, siirgésát-forgását és ■ egyszeribe vége az aggodalomnak. De vége lenne amúgyis, mert most meg. Hódos Gyula nyit be, a Petőfi elnöke. Hódos Gyula kezet szőrit a tanácselnökkel, gStán Tumó Antallal és a többiekkel' is.

— Hát megcsináltátok a szövetkezetei? <= kezdi a beszélgetést Hódos.

— Meg ám, komám ■— ázol viasza, h.etyhén Tumó Antal, ügy darabig méregetik egymást, de hogy a tekintetükben gyűlölködés vagy harag lenne, azt r tár nem. Hódos Gyula nagy körülményességgel leül az egyik székre, aztán cigarettát vess elő és rágyújt. Kettőt- l.ármat szív a cigarettából és a fiiul jelhű függönyén keresztül figyeli Túrná Antalt, aki előtt most kitérheti yapirigg van,

— Te Antal! Beszédem volna veled — szólal meg Hódos Gyula.

— Hát beszélhetünk — hajlik a pzé* va a másik.

— Régen marakodtunk mi egymással, igaz-e?

— Igaz,

— Nem sok értelme volt.

•m Nem.

— Hagyjuk ezt abba, te komám. Keljünk versenyre egymással Mutassuk meg, melyik termelőszövetkezet a jobbik fi melyik elnök a jobb elnök — mondta csendesen Hódos Gyula.

— Magam is; így gondoltam, komám — felelt rá Túrná Antal. Mert ez nw ■neki is eszébe jutott azon a napon, q.mikor elnöknek választották. Hát inast ■majd versenyeznek. ’ Most egyikük sem érzett lw.rq.gota másik, után és hosszá esiténdök óta ez volt az első alkalom, amikor az a két. haragos végre békességéé hangon beszélt egymással. Hódos Gyula tjékült volna, már régebben is, de Tüinó Antal viakacsUodatt még s csak most, — hogy nagyobb gond, felelősség szakadt a nyakúba, most békéit mçg vésve.

Megszaporodott a dolga Balogh Sáliamnak is. a pártiitkárruik. Most a pedált tapossa az országúton. A járásnál volt megbeszélésen és a megbeszélés után tudja, már, hogy addig feli ütni a vasat, míg meleg. A falubeli emberekben most megvan a lelkesedés s mozog valameny- nyi. Ezt feli most ügyesen felhasználni arra, hogy mire megindulna a munka a határban, a termzlőszövetkezetben legyen az egész falu. Megérett az idő arra is, hogy a Petőfi Termelőszövetkezetben megalakítsák a pártszervezetet éí tán arra is megvan a lehetőség, hogy ugyanezt megcsinálják a Táncsicsban is. Tapossa hát « Pedált irgalmatlanul ? füle mellett meg zúg a tavaszi szél. A felhők már felszakadoztak, előbukkant a nap és az út két oldalán, jobbról, fel- rőt is szekerek haladnak a dülöutßkon, amott meg nyolc-tíz ember teregeti a trágyát,

Benn hajt már a faluban s öt ember jön vele szemben az úton. Köztük Hódos Gyula, meg Tumó Antal. A két elnöki Ott ugrik le előttük g. kerékpárról és nézi csodálkozva a két elnököt,

— Hát ti? — kérdi meglepetten.

— Megegyeztünk, Balogh elv társ —, mondja Tumó Antal s Balogh meg csak géz értetlenül,

— Mától kezdve versenytársak vagyunk, kor.uTm — (eszi meg hozzá Hódos Gyula, hogy Balogh is értsen má- valamit a kettejük dolgából. S Balogh érti már bezzeg. • Szája széles mosolyra húzódik. Nézi a két embert, aztán belecsap Hódos, majd Tűmé tenyerébe. Állnak az út középért, beszélgetnek, örülnél4 egymásnak, aztán csak akkor húzóim') félre, amikor Verébéit fejt feléjük «fleet kének Verebén, aki immár termelőszövetkezeti tag, jól megeserdíti ostoré) és jókedvűen betekacug a világba.