Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-22 / 70. szám
Képek az árvízsújtoHa Bajáról A.Vörös-hídnál Kitört jeges áradat órák alatt elöntötte Baia posványosi részét és elöntéssel fenyegette a többi mélycnfekvö városrészeket is. Néphadseregünk liai a legveszélyeztetettebb szakaszokra siettek cs teljes odaadással küzdöttek éjjel-nappal az t faltat megfékezésén. Képünk a Kölcsey Ferenc utca egy részét, a méntelep előtti ,;át építését ábrázolja. Katonáink — nem törődve a mögöttük is feltört talajvízzel — sikerrel vették fel a küzdelmet, megállították az ár továbbterjedését. A* idén még jobb ] terméseredményért küzdünk 4 mi termelőszövetkezetünk I is .sokat fejlődött az elmúlt években, tagjai gyarapodtak, gazdagodtak. Nem is dol- ; goztunk rosszul, jóval magasabb I termésátlagokat értünk el, mint i az egyéniek. Az idén sem akarunk szégyent vallani. Bár a terméshozam 3 százalékos növelése nem lesz könnyű feladat, de jo munkaszervezéssel és gondos munkával egyes terményíélesé- geÍvből 5—10 százalékkal is több termésátlagot szeretnénk elérni a tavalyihoz viszonyítva. Ezt a szándékunkat az idei termelési tervünk is tükrözi . Búzából holdanként 2 mázsával terveztünk többet. A tervezett többtermés elérése érdekében a 60 holdas őszi vetésű búzatáblánkat fejtrágyázzuk. Kukoricából, májusi morzsoltban számítva, másfél mázsával akarunk többet termelni. Hogy ez a tervünk is valóra váljon, 40 holdon istállótrágyázással növeljük a talaj termőképességét, a magot pedig 90)<90-es távolságra vetjük és alkalmazzuk a kéttöves termelési eljárást, mely az elmúlt években is többmázsás terméstöbbletet jelentett. 35 holdon szintén szervestrágyázott talajba kerül a burgonya vetőmag. — Nyolc holdon pedig az Egerszegi féle altalajtrágyázást alkalmazzuk. Tavaly egyedül szőlő- és gyümölcstermelésben nem tudtuk megelőzni az egyénieket, de az idén reméljük, hogy ebben is vezetünk. Nemrég alakult meg a 30 tagú szőlőtermelő brigád. Tagjai az ötholdas konyhakertészet gondozását is vállalták, s holdanként legalább 20 mázsa szólöt akarnak leszüretelni. A Vörös Zászló TSZ kommunistáival ugyanis megvitattuk a tennivalókat s úgy határoztunk, hogy állandóan értékeljük, hogy a kommunisták mit tettek a tsz felvirágzását biztosító tervek megvalósításáért, az eredményeinket nem rejtjük véka alá, hanem megismertetjük a még egyénileg gazdálkodókkal, hogy azok is mielőbb a parasztság jólétéhez vezető útra, a közös ! gazdálkodás útjára lépjenek. } Nagy Imre párttitkár. Kecel, Vörös Zászló TSZ I Helyrehozzák a fürdőt Tiszakéeskén összeomlott a nemet „gazdasági csoda*1 Baja első számú árvízvédelmi vonala a Rákóczi Ferenc utcán núzódott végig. Az utca déli oldalán, a házsorok, kerítések mellett végig nyúlgátal építettek homokzsákokból. Bar néhány helyen Átszivárgóit a víz, helyenként az úttestet is elöntötte, azonban a víz alá került házak ingóságainak mentése tovább folytatódott. Képünkön félméteres vízben gázolva indul a teherautó a lakosság kimentett értékeivel, A Német Szövetségi Köztársaságban 4 millió lakásra volna még szükség. Növekszik a munkanélküliség. Januárban, mint a szövetségi munkaközVetítő és munkanélküli biztosító hivatal közölte, a munkanélküliek száma 450 ezerrel nőtt. Fokozódik a drágaság. A Rajna-Westfáliai közgazdasági intézet 1955. évi szemléjében rámutat, hogy »■Nyugat-Németország 1956-ban az érezhető áremelkedés újabb fázisába lép., »■% A Szent László utca posványosi részét másfél—három cs lel méteres víz borította. Itt sem hagyták azonban veszni, ami még menthető volt. Mint képünk mutatja, önkéntes nientőbrigádok járták a víz alá került utcákat, házakat és csónakokkal folytatták a lakosság értekeinek mentését. f TT d ~«K 1 ’ gttgg í!T:j ' ' jftjff** *dggí " i A tiszakécskei lakosság igényének megfelelően a tanács elhatározta, hogy helyrehozza az ókécskei malom mellett lévő fürdőt. Hogy a fürdő újra üzemelhessen, ehhez a lakosság is nagyban hozzájárult. A Hatodik Békekölcsön-jegyzéskor a felajánlott összeg befizetésében a megyében a harmadik helyet vívták ki. így a község 7ö 000 forint értékű építőanyag jutalomban részesült. A tanács most a jutalomképpen kapott anyagot és a községfejlesztési tervbe beállított Í02 000 forintot használja fel u jelenleg üzemen kívüli fürdő rendbehozására. A kazánt felújítják úgy, hogy télen is lesz meleg kád- és medencefürdö. A tervek szerint a strandfürdő helyreállítására is 20 000 forintot fordítanak ebben az évben. Ezek megvalósítása után fedett- és szabadfürdője lesz a községnek. A jeges ár ellen so^i nem látott emberi, anyagi, technikai rrók vették fel a küzdelmet. Többezer gépkocsi, dömper, sokezer- íónyi katonaság, a vasutas pályamunkátok, a lakosság megfeszített munkája elejét vette ugyan annak, hogy emberéletben és anyagi javakban katasztrofális pusztításokat okozhasson az emberemlékezet óta eddig legmagasabb vízállás. Képünk Bajáról, a Posványos városrészről készült. Előtérben rgy rombadolt családi otthon. Az országos méretű társadalmi megmozdulás, az árvízkárosult lakosság megsegítésére kibontakozott nagyméretű segítő-akció is hozzájárul ahhoz, hogy az egyidőre etthon nélkül maradt családok mielőbb felépíthessék szeretett «salad! fészküket. cÁlLZ&tlip&k italt •OOOOOO-OÓOÓ'OO'O-OC-C'OOC'OC-O-bOOOOO-OO'C-OO' Az egész ország nevében mondunk nekik köszönetét Az MKDSZ-a&tsonyokra és a Vöröskereszt akiiváira nagy feladat várt, különösen az árvízveszélyes területeken. Helytálltak! Fáradtságot nem ismerve mindenütt ott voltak, ahol kellett a gyors segítség. A szükség szállásokon segítettek, főztek, osztották az élelmet, de ott voltak a gátakon is. Nagybaracskán mindenki őszinte elismeréssel ejti ki AUzdüs Mihályné, a Petőfi TSZ tágja nevét. Sebők Jánosáéval, Takács Zol- tánnéval, Szálai Istvánnéval és Jakab Józsefnéval fáradságul nem ismerve gondoskodtak a szállástalanok és a védők ellátásáról; Bálmonostorán, Carár., Vaskúton is az asszonyok gondoskodtak az otthontalanok ellátásáról, de ott voltak a bölcsődékben, napközik- ben is. A bajai asszonyokra -is büszke leket az ország. A párt vezetőinek feleségei fáradtságot nem ismerve segítettek, irányították az asszonyok munkáját. Bükki Józsefné, as AINDSZ városi elnöke vezetésével egy óra alatt 200 ember élelmezéséről gondoskodtak társadalmi úton. Varga Józsefné, a járási MNDSZ-elnök a szeremlei vízbetörésnél utolsó pillanatig helytállt a gáton. Asszonyok, védték Baján a trafót, az asszonyok segítőkeze ott volt mindenütt. És a megye távoli lakói? Azok sem tétlenkednek. Minden erővel az árvízkárosultak megsegítésén munkálkodnak. Pénzt, ruhát, élelmet gyűjtenek és nem egy helyen egy időre magukra vállalják a szülői gondos1,iodást. Kecskeméten két nap alatt több, mint 1600 család jelentkezett, hogy egy-két gyermek gondját viseli. Az asszonyok mindenütt szeretettel, gondoskodással enyhítik a családok fájdalmát. Helytállnak a hercegszántói asszonyok Mióta a Duna vize átszállította az országhatáron túl a véd- gátat, Hercegszántó község az árvíz elleni védekezés harcterévé vált. Mohács-szigetről. Hódu- na-pusztáról és ki tudja még honnan több mint ezer ember talált itt hajlékot. Szombaton és vasárnapra virradóra közel ezer ember és 400 fogat dolgozott, hogy a körülzárással fenyegető, egyre növekvő víz útját állja. Es a gáton ott voltak mindenütt az asszonyok is. A két méter magas homokzsáktól tes építésében nekik is nagy részük van. Lapátolták fáradhatatlanul az asszonyok, a lányok is a homokot, hogy minél előbb telítődjenek a zsákok. Az elismerést most mégis másért tolmácsoljuk, azért a helytállásért, áldozatkészségért, amellyel az élelmezéssel, egészségügyi ellátással segítették a védekezők munkáját, könnyítették a menekültek helyzetét. Reggel 6 órakor kezdték a napot és éjfélig talpon voltak, szinte valamennyien. 1809—2000 embernek főzték a reggelit, ebedet, vacsorát. Hét—nyolc mázsa kenyeret szeltek naponta és ki tudja hány mázsa burgonyát, zöldségfélét tisztítottak. És mégis, mindenkinek tiszta tányér jutott a tiszta közös étkezdében. Mikor már mindenki csillapította éhét, akkor sem pihentek. Teát főztek cs vitték a gáton helytállóknak. Húsz asszony vállalta ezt a ne1 t t a Szekrénybe kerülnek a téli sapkák, könnyebb kabát, élénkebb színű kalap, táska után vágynak az asszonyok. Ez a divatos kalap és táska otthon is könnyén elkészíthető. A kalap kockás zefirrel, vagy mosószövettel bélelt bakaiból készül. Kívül, beiül hordható. A táskát szintén kockás zefirböl, vagy mcsószövetból készíthetjük, de béleljük plasztikkal, hogy tisztán tarthassuk, A kockás anyag és a plasztik közé egy kemény rajzpapírt tegyünk hogy a táskának erős tartása legyen, aljába pedig egy réteg vastag kartonlapot helyezzünk. A széleket műbőrrel, vagy plasztikkal szegélyezzük. A táska kétoldalt és felül ziopzá- iras; héz munkát cs mint! a húsz édesanya. Nem egy közülük, mint tiórjánovács Istvánnc, egy hete segédkezik állandóan. Mégsem fáradt, mert a bajbajutottak iránti szeretet, a segíteniakarás erősebb minden fáradtságnál. Németh Istvánnc is ott van már ki tudja hány napja. »Még két hónapig is bírnám ezt a munkát — mondja. — Együttérzünk mi minden bajbajutott emberrel. A gondoskodás mindenkinek jólesik.*» Több nemzetiségű nép lakja Hercegszántót. Giliáu Istvánnc, az 91NDSZ ügyvezetője, Orla Istvánnc tanácstitkár feleségé, Fiákovics Vilályosné délszláv dolgozó paraszt asszon}*, Fábián Sándóriié, a villanyszerelő felesége is azok közé tartozik, akik nck mint nap kiveszik részüket a munkából. A közös harcot biztos gy őzelem kíséri. Es a gyermekek? Az asszonyok kezdemén} eresére bölcsödét állítottak fel, ahol 28—30 menekült gyermeket gondoznak. A bölcsödében is felváltva segédkeznek az asszonyok- A herceg- szántói asszonyok tudjak, hogy ha meg is fékezték az árt, még nagyok a feladatok. A honvédséggel karöltve, a jövő héten népfürdőt állítanak fel. hogy megakadályozzák a fertőző betegségek terjedését. Hősök vagytok mindannyian, névtelen hősei e honnak. Büszkék l ágyunk rátok hercegszántói asszonyok! a v a s z A — a kalap felének szabá rajza, B — a táska felének szabá mintája, C « u táskára combalhs OyelVa .
