Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
nUO PßOl£TAßJAt ÛGYÉSÛLJ ET EK K MOP BÍCS-mSKU« HECYEI BIZÜTTSflGH t'S > ME6YEI IMÚS UPII XI. ÉVFOLYAM, 6g. SZAM ________/jra SO fillér_________1956. MÁRCIUS £0. KEDD A MAI SZAMBÁN: Gyorslista a IV. Békekölcsön negyedik húzásáról. — Egy fiatal tsz-pártszervezet tevékenysége. — Tavaszi szél. — Pillangó — forró siker a kecskeméti színpadon. — Jegyzetek a császártöltési Kossuth TSZ-ből. — Érdemes levelet írni a Képújságnak. ________________________________________________J V égig a déli Duna-szakaszon (Munkatársunk hétfő esti jelentése) Sokkal kisebb a forgalom -már a baja—hercegszántói szakaszon. A víz végig apad, a gátak tartják a nyomást. Csak figyelő és készenléti szolgálat van a védelmi vonalakon, kivéve JIERCEG- SZANTÖN a ki ágyai határrészt, ahol a Jugoszlávia felől jövő víz megfékezésére 700 méter hosz- szú, majdnem 2 méter magas védgátat épített a katonaság és ! a lakosság szombaton. Hétfőre virradó éjjel 25 lovasfogat, 2 gépkocsi és 40 ember dolgozott szakadatlanul a gát erősítésén, sőt hétfőn nappal is állandóan folyt a munka. A, dávod—her- | regszántói műút veszélyeztetett szakaszán is tart a gát. A község elöntött területeiről minden embert megmentettek. \ gátőrházban maradt utolsó 4 emberért is elindultak a katonák hétfőn a délelőtti órákban. Ez a 'fátőrház magasabban van, mint i környező terület és ezek az emberek nem akarták elhagyni jz épületet. Jelenleg az élelmiszer, a jószágok, valamint a takarmány mentése folyik. A jószágok menése olyan sikeresen haladt, hogy eddig csak 6 sertés pusztulásáról ud Dujmov István tanácselnök elvtars. Hétfőn délelőtt elindul- | iák a Homorudi Gépállomáson rekedt 5 ló is 0 sertés kimenté- ! férc is, A tanácselnöknél lévő kimuta- j tások szerint 242 ház került víz ulá a községben és 0642 holdat borít az ár. OA VÖDÖN ís már sokkal csendesebb minden, csak a csónakok siklanak Petőfi-puszta elöntött házai felé, hogy az ottmaradt bútorokat, élelmet, takarmányt mentsék. NAGYBARACSK \N egész kikötő létesült a katonai roham- csónakokból és az egyéb járművekből. Az erős szél nehézzé teszi a mentést. A 70—80 centiméter magas hullámok hátán indulnak ki a veszélyes vízre a magyar és a szovjet katonák a még hátralévő élelem, jószágok és takarmány mentésére. A községben csak egyetlen katonai alakulat mintegy 1000 polgári személyt mentett meg 3 nap alatt, azonkívül 1500 darab különféle állatot és 400 mázsa élelmet, takarmányt hozott el az elöntött területről. Jelenleg 7 ponton és 10 rohamcsónak szántja a veszélyesen hullámzó vizet. A község 3500 lakosa 1700 menekültet fogadott be. Az emberi | együttérzés kimagasló példája ez. A menekültekről olyan szeretettel gondoskodnak, hogy még megbetegedésről is alig hallani hírt. A községben berendezett szükségkórházban csak néhány beteg található. A víz itt is, mint Hercegszántón és Dávodon, mintegy 20 centimétert apadt, ami megnyugvással és bizakodással tölti el az embereket. NYILATKOZATOT kértünk a Duna jéghelyzetére vonatkozólag a Bajai Vízügyi Igazgatóságon Ballai István főmérnöktől, aki a következőket mondta: — A napközi enyhülés következtében a Duna jege megindult. A jég Dunakeszi és Mohács között jár. A zaj lás hullámzó. Hol megindul, hol megáll. A jég megindulása következtében Baján 1 métert apadt a víz vasárnap óta. Hajós, Miske, Bátya vonalán 24 centiméter apadást mértek. A fő védelem továbbra is Dávod és Hercegszántó között van, a víz előretörését itt is sikerült megakadályozni. Jégtorlódás a Mohács közelében lévő Cigány-szigetnél, valamint a Sirinai kanyarban (az országhatár közelében) észlelhető. Ezért Mohácsnál jelenleg áradás tapasztalható. A Mohács-szigetről a lakosság megmentése lényegében megtörtént, ezt az is bizonyítja, hogy a légi felderítés alkalmával most egyáltalán nem észleltek segélykérő jelzéseket. A veszély elmúltával Bajáról az iderendelt 1200 tehergépkocsiból 700 máris hazaindult. Az idegen munkaerő jórésze is el 1 lett bocsátva. A MÁV pálya- j munkások közül* ezren szintén í útnak indultak. A helyreállítási munkák segítésére MÁV pálya- [ munkások és katonák maradnak a városban. Segítség a bajbajutottaknak A kissz&Uisi Termény forgalmi Vállalat dolgozói fizetésük 3 százalékával enyhítenek az árvíz- károsultakon, Katywár község lakossága is segíti az árvízkárosultakat. Mi- lankó Antal és József 40 kilogramm rozsot, id. Pancsics Sza- niszló 50 kilogramm búzát. Csordás József 40 kilogramm burgonyát, Molnár Mihály 150 forintot és 10 kilogramm babot, Piukovics Péter pedig 100 forintot adott az árvízkárosultak megsegítésére. A madarasi pedagógusok, nevelők fizetésük 3 százalékát ajánlották fel. Ezentúl pedig vállalták a szeremlei iskolás gyermekek tanítását és ellátását. Tervbe vették azt is, h-ogy kulturális rendezvényt Is tartanak, j melynek összes bevételét, szintén az árvízkárosultak megsegítésére | fordítják. j Karfa község lakói szintén se- : gítenek az árvízkárosultakon, j Bakos Lajosné 100 forintot ado» | mányozott erre a célra. Ezentúl pedig szívesen elfogadna az ő kislánya mellé egy kislányt. Von a Gábor és Perger Istvánná szintén örömmel a családjukba fogadnak egyet-egyet az árvíz- károsultak gyermekei közül, (Gál Gáborné) A Kiskőrösi Községi Tanács dolgozói egynapi fizetésüket ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. r * Életmentés a Mohács-sziget ártengeréből A Mohács-szigetet elöntő áradat az emberek százainak útját vágta cl a meneküléstől. Gépkocsik egész tömege merült a betörő vízbe, akik a bennrekedt lakosság kimentésén fáradoztak. Halász Antal székesfehérvári tehergépkocsi vezető Homorodon szintén vízbe került. Kocsijával még nagy küzdelmek árán el tudott jutni Belső Kihára. Itt azonban már minden út bezárult előtte. Perceken belül már a belső ri- hai magaslatot is a víz nyaldosta. Ke a magaslat, melyen a lanya- világ iskolája áll, még biztos menedéket látszott biztosítani, ide húzódott Kalász Antal. Az iskolában már hat családot talált. Az első nap az iskola padiás- sbiakan adott jelzésekkel igyekeztek a menekültek magukról életjelt adni. Másnap észrevették, hogy a szomszédos tanyák padlásairól, kéménynyílásai mellől bennszorult emberek kérnek segítséget. Az iskolában viszonylag biztonságban lévök Halász Antal javaslatára elhatározták, hogy mentésükre indulnak A* iskola padlásgercndáiból, padló- deszkáiból és a padlásra vezető lépcsőből tutajt állítottak össze. És a férfiak a tutajon megindultak társaik kimentésére. A hősi és elszánt mentés sikerrel végződött. Huszonöt családot sikerüli a szomszédos ta- uyavüágból az iskolába menteni. Most már 31 család várta a menekülés pilianatát, hogy a köröttük kavargó szennyes áradat fojtogató gyűrűjéből kimeneküljön. Második nap az iskola falai repedezni kezdtek. El kellett hagyniok az épületet. Valamelyikük észrevette az iskola mellett álló kis harangot. A beun- szoruHak most felváltva elkezdtek harangozni, hogy az esetleg közelükben .leró csónakok és ro- haincsónakok figyelmét magukra tereljék. A benn szorultakat éhség kezdte gyötörni. Hiszen már nem volt idejük menteni mást, csak puszta életüket. Halász Antalnak ekkor eszébe jutott, hogy kocsijára legutóbb pár süldőt és egy borjút vett fel, hogy kimentse azokat. Nem volt más választás, az egyik malacot levették, leszúrták és pásztortűzön ■elkészítették. Ekkor mintha csónak közeledett volna feléjük. Különféle jelzésekkel és kiáltásukkal igyekeztek a csónak figyelmét felhívni. A csónakot azonban utasával együtt az ár sodorta és feléjük űzte. így szakadt rájuk a harmadik nap. Az áradó víz mind kisebb területre szorította a menekülésre várókat. A csónak utasa vállalkozott a lehetetlenre. Elindult, hogy hírt vigyen a víz közepébe zárt 31 családról. Küzdelmes úf volt. A szembe törő ár a csónakot vissza akarta sodorni. Az elszántság azonban erőt adott. A csónak ott imbolygóit a vízen, mikor a mentésre indáit egyik motorcsónak - vontatta pontonnal találkozott. Hírt adott s reménykedőkről. Egy félóra sem telt el cs megindult a mentés. A mentés munkájában részt vettek mohácsi halaszok is. Nemcsak az embereket mentették ki de a tehergépkocsin lévő állatokat ís. Egyedül a gépkocsi maradt a belső libái iskola udvarán. A barma tllk védővonalon Is apad a m(»gfékez«lí ár íz utolsó nelréz éráit Falsz.—Miske—Bátya hatérábss — Az ország szeme rajtunk van elvtársak! Útját álljuk a víznek, vagy hagyjuk, hogy tovább törjön?! — pattogott katonás, szinte nyers élességgel a kormánybiztos helyettesének szava. A karéjban álló mérnökök felkapták fejüket. Az álmatlanságtól bedagadt, vörös árkú szemük a beszélőre villant s tiltakozva, mint vezényszóra egyszerre kiáltották: »Nem, nem hagyjuk!...« Ez a jelenet szombatra virradó éjjel zajlott le a miskei főhadiszálláson. S mintha*a fékevesztett fiz ezt az elszánt fogadalmat akarta volna gonoszul próbára tenni, úgy tört előre. Ez az éjszaka, a rákövetkező szombat, vasárnap hajnallal bezárólag az árral folytatott harc leghevesebb szakasza volt. Fajszot hátbatámadta és körülvette a víz. Az országút szélén lerakott hc.mokasákfalat elmosva ömlött nyugatra s fenyegetett két irányba szakadással: balra Fájsz, jobbra Bátya, illetve Kalocsa felé. Fájsz forgott nagyobb veszélyben, mivel a talaj lejtése ebben az irányban nagyobb volt. A fajszi körgát azonban —több, mint másfélezer helybeli lakos, honvéd és egyéb idegen segítség, megfeszített munkájának nagyszerű kezenyorrm keményen állta az áradat támadását. A körgát védelmével egyidöben sikerük megállítani az országútor átömlő vizet is. Bátyán iá nehéz '-o.t a hely | zet. Homokzsákokkal magasítói- j ták a nyúigátat, a víz azonban inegosti omolta a rosszul záró zsilipet, hosszú órák nehéz munkájával sikerült lezárni. A szombat este és vasári.u). hajnal a jelek szerint nem ígé; i ráiatlant s mégis bekövetkezett Miske határában á.szakadt egyik-gát és a víz betört a Kis- Drágszéi-pueztai részre. Egyidó- ben Bátyánál is nőtt a veszély. A nyolc napi emberfeletti munkában kifáradt védők azonban erejüket nemcsak összeszedve de megsokszorozva állták a harcot. Reggelre visszaszorították - vizet, s az egész védelmi szakaszén megerősítették a gátakat. Utolsó nehéz órák voltak ezek Vasárnap a környező községek- '■ bői és a Dunától érkező mérés; adatok mind nagyobb cs nagyobb apadást jelentettek. A műszaki irányítók gondos ellenőrzés és mérlegelés után elrendelték a belvízcsatornákon betört víz eltávolítására a szivattyúk beállítását. Megpihenem röl azonban szó sem volt: ke ső délutánig szállították a? autók a: gátakra a homokzsákokat megerősítésük A harmadik védelmi vonal szilárdan útját állja a lassan apadó víznek Megkezdték a rnuokál a Bajai ^yapjúszövetgyárban A Bajai Gyapjúszövetgyár kikészítő és a festődé üzemrésze. bői már lehúzódott a víz. Most már a motorok aknáiból szivatj- lyúzzák. a vizet és az üzemrészeket takarítják és hozzák rendbe. A szövő és a szövőelőkészító üzemrészben hétfőn reggel megkezdődött a munka és három műszakban folytatódik. A szövőd» első emeletén 36, a második emeleten pedig 18 szövőgépen dől goznak. A működő üzemrészekben a meglévő fonalkészlet fel- használásával végzik a termelést. A kártoló és a nyersanyagra:.'.;? ■ még vízben van. Az üzem dolgozói nagy erővel azon fáradoznak, hogy a vizet az üzem területéről kirekesszék. Erősítik a meglévő gátakat és újakat is építenek a víz elzárására. Az üzemet csak n vasút felőli töltésről lehet megközelíteni. Egyházak az árvízkárosultakért Az árvízkárosultak megsegítéséért indult országos akcióból az egyházak is részt kértek. A Református Egyetemes Konvent 100 000 forintot, az Evangélikus Egyetemes Egyház 20 000 forintot ajánlott fel a károsultak segélyezésére. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága felhívással fordult a magyar katolikus papsághoz, s a hívőkhöz. A felhívás többi között a következőket mondja: »Népünk öntudatos dolgozói a gyárakban, a bányákban, a szántóföldeken nemcsak a segítés országos munkájából vették ki részüket ott, ahol a veszély a legsúlyosabb volt, hanem adományaikkal és munkafelajánlásaik- kal is elsőknek mutattak példát a szociális segítésre. Késztessen minket is ennek az áldozatos példának követésére a népünk s híveink iránti Szeretet: adakozzunk lehetőségünk szerint az árvízkárosultak megsegítésére.« A felhívás nyomán szép eredményekkel megindult a gyűjtés a katolikus papság körében. Szüksépkonyháb biztosították 22.000 ember étkeztetését Hatalmas feladat az árvízvédelem első vonalában harcolók és -az árvíz veszélyezte tte területekről kimentettek élelmezése. Kalocsától—Hercegszántóig, — ameddig a védelmi szakasz húzódik, — 22 000 személy étkeztetése hárult a Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei tanács kereskedelmi osztályára. A veszélyeztetett vonal majdnem minden kömégében szükségkony- hákat állítottak fel. melyeket «1» 4 láttak kellő számú kisegítő bu- kóüstökkel. Az élelmezés gyors lebonyolítására bevonták a föld- rrmvesszővetkezeteket és a. tanács vendéglátó vállalatait is. A megye területéról-34 szakácsot összpontosítottak, akik mellett az MNDSZ, a Vöröskereszt asszonyai ée DISZ-lányek nyújtanak segítséget.. A szükségkor? , hák meleg reggelit, ebédet éa .vacsorát szolgáltatnak. /
