Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-11 / 61. szám

A 'A SZKP 2íőzpimli KizoUsá^ánnk és a S*ov§eíisnÍM Miiiisztcríanáesátiali határozata Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa megvizsgálta a mezőgazda­sági artyel alapszabályzatának kérdését, továbbá azt, hogy mi­ként lehet továbbfejleszteni a kolhozparasztok kezdeményező készségét a kolhozok termelő munkájának és az artyel irányí­tásának megszervezésében. Meg­vizsgálta ezenkívül a kolhozpa­rasztoknak fizetendő havi előleg és a premizálás kérdését. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa c kérdésekről határozatokat hoz­tak. (MTI) Átadta megbízólevelét u Magyar Népköztársaság szudánl követe Zágor György, rendkívüli kö- < eut és meghatalmazott miniszter, b Magyar Népköztársaság szu- dáii követe március 10-én át­adta megbízólevelét a szudání kormányzó tanácsnak. A meg­bízólevél átadásánál jelen volt a kormányzó tanács több tagja, to­vábbá Mubarak Záruk külügy­miniszter. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Kuruxsiás és realitások A huszas evekben történt, hogy egy kedves és üzleti szel­lemmel eléggé megáldott orvos, csodálatos új gyógymódot hirde­tett meg. A Kergekórtól a sérvig minden betegségre alkalmazható voit. Az orvos neve után Caiie- móüszerként rendkívül népszerű­vé vált gyógymód lényege az volt, hogy a betegnek állandóan azt kellett hajtogatnia »minden nap, minden órájában, egyre ja­vul a helyzet, egyre jobban le­szek«. Coiic doktor c korszakalkotó felfedezése óta sok év telt el. Módszerét az orvostudomány lia cl nem is feledte egészen, de mindeneseire enyhén szólva el­hanyagolta. Érdekes dolog azon­ban, hogy a legutóbbi években ismét alkalmazták. Még hozzá — amit Cégén Coüe doktor bizo­nyára álmában sem remélt — a Külpolitikában. Amint a New York Héráid című tekintélyes amerikai lap ismert kommentá­torai, az Alsop-fivérek megírják, Dulles, az Egyesült Allainokkii! iigyminisztere volt az, aki rugal­masan az orvostudományból a külpolitikába plántálta át a c.iq- dadoktor módszerét. Csakhogy... már a huszas években is bebizonyosodott, hogy Coiie sarlatán volt. Hiába hajto­gatták a varázsigét — a kerge- kórosok továbbra is támolyogtak, s a sérvben szenvedők sem tud­tak meglenni sérvkötö nélkül. Ami pedig e módszer külpoli­tikai alkalmazását illeti — mint az Alsop fivérek írják — »a vi­lághelyzet rideg tényei semmivel sem támasztják alá Dulles néze­tét« — mármint azt, hogy az erőpolitika hívei számára ’min­den nap, minden órájában egyre javul a helyzet«. Nem hiszik ezt ei még az amerikai külügymi­nisztérium magasrangu tisztvise­lői sem. S amit az A.lsop fivé­rek különös nyomatékkai emel­nek ki — nem hiszi az Egyesált Államokkal szövetséges nyugat­európai országok egyetlen veze tője sem. Valóban. Erre mutatnak azok a nyilatkozatok, amelyek külön­böző helyeken — Párizsban és Washingtonban, illetve Ottawá­ban — hangzottak el, de ugyan­azt hangsúlyozták. Az amerikai »erőpolifika« kudarcát, és új po­litikai szükségességét. Pineau íraneia külügyminiszter beszélt erről Párizsban, Granchi oiasz köztársasági elnök Washington­ban, illetve Ottawában. Pineau ezt mondotta: »a há­ború és a béke problémáit ille­tően semmiképpen sem értek egyet a nyugati politika általános Irányzatával.,. Szeretném rábír­ni angol—amerikai barátainkat, bogy vizsgáljuk felül külpoliti­kánkat. A háború politikáját már túlhaladtuk, most békepoli­tikát kell folytatni... Kutatni kell azt, aminek a békés egymás mellett élésnek kell lennie..,« A francia külügyminiszter e megnyilatkozása önmagában is igen figyelemreméltó. Nagyobb nyomatéket ad azonban szavai­nak az, hogy párizsi nyilatkoza­tával szinte egyidőben. az ŐGeán másik oldalán, hasonló nézeteit fejtette ki Gronchi olasz köztár­saság elnök, Ö is a nemzetközi tielyzet új realitásaira hívta fel i figyelmet és hangoztatta, hogy ici kell hagyni az erőpolitikával, i helyében a két rendszer békés versengését kell állítani. Kétségtelen, hogy ezek nem új elgondolások. Ezek megvaló­sításának sürgős szükségességét hangsúlyozta az SZKP XX. kon­gresszusa, s ezt követelik jóideje már a néptümegek — de a józa­nabb. burzsoá körök is. Komoly jelentőségűvé e nyilatkozatokat az teszi, hogy arra mutatnak: a nemzetközi élet realitásainak fi­gyelembevétele egyes nyugati, »atlanti« országok vezetőinek hi­vatalos mcgnyilaikoztatásaiban is kezd polgárjogot nyerni. Pineau és Gronchi nyilatkoza­tainak e jelentőségét felismertéi a nyugati fővárosokban. Bizo­nyítja ezt beszédeik óriási vissz hangja. Az angol, amerikai fran­cia, olasz, német, holland és iná< kommentárok megegyeznek ab­ban, hogy a két államférfi ú, hangot ütött meg. Kiemelik: Pincau és Groneh: egyaránt azt a véleményt tolmá­csolták,• hogy országaik neu akarják az amerikai csatlós sze repét .játszani — önálló, érde­keiknek megfelelő politikát kí­vánnak folytatni. A legváltoza­tosabb fejtegetéseken kerçsztü — de ugyanarra a következtetés­re jutnak a párizsi Monde-tól í londoni Times-ig és az anierika New York Héráid Tribune-ig — hogy felül keil vizsgálni a nyu­gati külpolitikát. E következtetések levonási természetesen nagy nyugtalan­ságot keltett Washington és Lon­don hivatalos köreiben. Púid: erre, hogy röviddel Pineau nyi­latkozatának elhangzása után Eden angol miniszterelnök sietve meghívta Londonba Guj Mollet francia miniszterelnököt Egyes lapok szemleírói szerini a meghívás nagyon is magyará zatkérdés jellegű. Mások — mini például Highíhower, az Associa­ted Press amerikai hírügynökség kommentátora — szerint lehet­séges, hogy az angol kormány ha választania kellene Dullesnas a »szakadék széléig« táncoló po­litikája és Pineau felfogása kö­zött — inkább az utóbbi melletl döntene. Ezt a dilemmát az események majd eldöntik. Mindenesetre a? is érdekes, új jelenség, hogy a kérdés így vetődik fel. Ennek indítóokai kétségtelenül ugyan­azok, amelyek Pinéau és Gronchi beszédét sugaUmazták. A nópíli- megek állhatatos békeköteléke és az SZKP XX. Éongresszusának ezt kifejező, világos elvszerű megállapításai. Mindennek a hatása érezhető Eisenhower amerikai elnök leg­utóbbi sajtónyilatkozatán is. Az elnök sajtóértekezletén azt fej­tegette, hogy »a Szovjetunió po­litikája arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy vizs­gálja felül külpolitikájának leg­alábbis a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos részét«. íme a realitások utat törnek maguknak. Ez pedig a Coüe mód­szer újabb alkonyát jelzi. Mert a realitások megmutatják, hogy a Coüe módszer nemcsak az or­vostudományban, hanem a nem­zetközi politikában is kuruzslás, \ £2 torlénl a nagyvilágban LONDON (MTI) Hírügynöksé­gi és rádiójelenté&ek szerint Londonban hivatalosan közölték, hogy március 15-én az angol fő­városba érkezik G. M. Malenkov, n Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a villamos- erőművek minisztere. G. M. Malenkov egy szovjet villamosmérnök-küldöttség élén az angol villamossági központ vendégeként érkezik Londonba. A szovjet vendégek megláto­gatják majd a brit erőműveket, a többi között a hárwelli atom» energialétesítményeket és a Calder-halli atomcentrálét. Ezen­kívül megtekintik az English Electric, a General Electric, a Babcock And Wilcox LTD és a Scottish Cables LTD vállalato­kat. BERLIN. Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a Politika című jugoszláv lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy »Pipeau fran­cia külügyminiszter, Gronchi olasz köztársasági elnök éa an­gol munkáspárti körök legutób­bi feltűnést keltett kijelentései azt mutatják, hogy a nemzet­közi porondon már megindult a nagy vita a megmerevedett po­litikai frontok feloldásáról. Meg­győződésem, hogy a Nyugat és Kelet közötti megbeszélések ma több sikerrel kecsegtetnek, mint a külügyminiszterek genfi érte­kezlet!) idején«, MOSZKVA. Vincent Auriol, volt francia köztársasági elnök, feleségével és kíséretével már­cius 9-én Sztálingrádból repülő­gépen visszautazott Moszkvába. A repülőtéren a sztálingrádi po- | litikai és társadalmi élet kiemel­kedő személyiségei búcsúztatták a francia vendégeket. Március hó 9-én M. Dejean, moszkvai francig nagykövet ebé­det adott Vincent Auriol tiszte­letére. Az ebéden szovjet részről N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, N. A. Mihajlov, A. A. Gromiko és a szovjet politikai élet más vezető személyiségei voltak je­len. NEW YORK. AZ AFP hírügy­nökség jelentésé közit, hogy ame­rikai egyházi személyiségek ki­lenctagú csoportja indult el New Yorkból pénteken repülőgéppel a Szovjetunióba kéthetes látoga­tásra. Az amerikai egyházi személyi­ségek a Szovjetunióban különbö­ző egyházi vezetőkkel találkoz­nak. (MTI) HÍREK — A Moszkvai »Sarló és ka­lapács« nevű gyár dolgozói már­cius 9-én üzemi nagygyűlést rendeztek a magyar—szovjet' barátság hónapja alkalmából. A felszólalók méltatták a ma­gyar-szovjet barátság jelentő­ségét. Részt vett és felszólalt a1 nagygyűlésen Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság rend-» kívül} és meghatalmazott moszk­vai nagykövete, (MTI) — »Adatok Kunfehértő új köz­ség múltjából« címmel Nagyi Szeder István építészmérnök tart előadást Kunfehértón már­cius 11-én, délután 3 órakor. j — A Szovjetunió XX. párt­kongresszusának ideje alatt meg­jelent az Anya című film, melyet Gorkij könyve nyomán Donszkoj’ rendezett. Ezenkívül elkészült A föld és az emberek, a Szabad­csapat című film, valamint Egy' szép napon című filmvígjáték is. — Védőoltások. Március má­sodik felében Baján megkezdik! a tífusz elleni védőoltásokat. — Három évtől 60 éves korig min­denkit védőoltással látnak el. Az oltások gyors lebonyolítására a várost 11) körzetre osztják és 20 orvos közreműködését biztosít­ják. — »A szerencsés f lót ás« Vaskúton. A bajai József Attila művelődés háza központi szín­játszó együttese nagy sikerrel szerepelt a népművelési otthon­ban. Az együttes »A szerencsés flótás« című zenés vígjátékot mutatta be. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte IX. Frigyes dán ki­rályt születésnapja alkalmából. (MTR _ — ügyeletes orvos Kecskemé­ten. Március lltén a város egész területén reggel B órától este 8 óráig dr. Rotter Nándor (Rákó­czi út 5.) tart ügyeletes szolgá­latot. — Fogadóóra. Szűcs István, a 4-es számú megyei választókerü­let tanácstagja március 12-én, délután 4 órakor tanácstagi be­számolót és fogadóórát tart Kecskeméten a Hűtőipari Válla­lat népművelési termében (Rá­kóczi város 20.) — A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elhatározta, hogy 1956-tól kezdődően évente 30 000 forinttal jutalmazza azt az írót, aki legjobban ábrázolta művé­ben a munkások életét, a mun­kásmozgalmat. A jutalmat min­den év decemberében ítélik oda. — A szovjet könyvhét ünnepe során Fálmonostorán Gorkij: Anya című művét ismerteti Ha­lász Mátyás tanár, március 12-én délután 6 órakor a népművelési otthonban. — Irodalmi előadás. Kiskun­félegyházán a járási könyvtár olvasótermében március 12-én, délután 3 órakor Gárdonyi: Egri csillagok című regényéből tarta­nak előadást. — Pályázat a mezőgazdasági szakkönyvek bírálatára. A Mi­csurin Agrártudományi Egyesü- let és a Mezőgazdasági Könyv­es Folyóiratkiadó Vállalat pályá­zatot hirdet. Megállapítandó, me­lyik a Mezőgazdasági Kiadó Vállalat kiadásában 19S5. évben megjelent legértékesebb szak­könyv. A pályázat terjedelme 3-5 gépelt oldal lehet. Bírálni kell valamely kiválasztott szakköny- vet, elsősorban szakmai szem­szögből, továbbá a könyv nép­gazdasági jelentősége, szerkeze­te, nyelvezete cs kiállítása szem­pontjából. A legjobb pályamun­kák Ezerzői között négy-négy 1000, illetve 500 cs 300 forintos díjat osztanak ki, 15 pályázatot pedig 200 forintos könyvutal­vánnyal díjaznak, A jeligés pá­lyázatok március 31-ig külden­dők be a Micsurin Agrártudo­mányi Egyesületnek. (Budapest, Reáltanoda utca 13.) A Helvéciái Állami gazdaság BORBASI ÜZEMEGYSÉGE felvesz férfi éa nő dolgo­zókat faiskolai munkára. A gazdaság Kecskeméttől 12 km-re van. A dolgozók elhelyezése részben mun­kásszálláson történik, rész­ben a kecskemétiek na­ponkénti ki- Ó6 beszállí­tásáról a gazdaság gondos­kodik. Jelentkezni lehet a helyszínen állandóan: Kecskemét, Borbás 36. sz. Valamint kedden és pén­teken délelőtt 10 és 12 óra között Kecskeméten a vá­rosi. autóbusz-váróterem előtt 203 ± Dunaföldvárnál még folyik a küzdelem. A ieges ár elleni harc a Duna déli szakasza fe­lé húzódik, lépésről- tépésre követve a jeget is vizet. A védelem főhadi­szállása a Bajai Víz­ügyi Igazgatóság. Tér­képek. vízállásjelenté­sek fölé hajolva figyelik I Duna jegének min­den mozdulatát, az ára­dó folj’ó vízszintjének változásait. Állandóan csengenek a telefonok; jelentések érkeznek, Utasítások mennek a védszakaszokra, az irá­nyítást végző műsza­kiak »li arcálláspont iá- ia«, Mert harc ez, még­pedig kemény harc az elemek ellen. A védszakaszokon az érdekelt községek lakos­sága mellett mindenütt ott vannak néphadsere­günk fiai. Sok névtelen hős születik ezekben a napokban, akik önfelál- dozóan, hősiesen har­colnak a jeges áradat ellen. A bajai utcákon ösz­szevont gépkocsi sorok rüzsével megrakodva rohannak a veszélyez- íelett részekre. Bclere- niegnek ’ a háefajaka közeli robbantásokba. Tűzszerészek újabb cso­portja. műszaki embe­1 véilelfin foltac!isxáHasún lek érkeznek. Jön, arad a segítség. Cseng a telefon: — Megindult a zajlás a Duna bajai szakaszán! — És már szól a másik is: — A Kamarás-Du- nában horgonyzó telelő hajókat védekezésre felhívni! Arad a víz a téli kikötőbe! Az első jelentést fel­jegyzik. A másikat azonnali intézkedés kö­veti. Megy az értesítés, egyben elrendelik a vízle járók azonnali el­zárását. Újabb telefon. Szek- szárd jelentkezik. Tá­jékoztatást kér. — Ordas alatt, Fok­tőn, Úszódnál meg­mozdult a jég. A Duna alsó szakaszán lassú áradás tapasztalható. Solt fölött, és Dunave- cténél hősi küzdelem folyik. Bombázzák a je­get... A hang most élesen Szekszárdot kérdezi: — Helyzetjelentést Madocsáról! Mi van Madocsán?! A válasz megnyugta­tó. Nagyobb veszély nem mutatkozik, Éfeekcsanád gcpkocsi- segitíiéget kér. A ko- . csík . útnak indulnak. Hír jön, amely a fáradt, elnyűtt arcokra mo­solyt. bizakodást áraszt: Fájsz alatt, Karászinál is megindult a jég. Kér­dés indul a drótvona- lcn, a hang, amely kér­dezi, ideges: mi van a bogyiszlói átvágásnál? Azonnal jelenteni! Du- napataj vízállást jelez: 710... Rögtön utána I-Iarta közli: 700. Úszód is belecsenget; 048. Du- naszentbenedek zárja le ü sort: 675. Most Búnk: Lajos jelentkezik Or­dasról: — A jég megindult. Egy óva alatt 70 centis ez apadás... — Figyelni, mérni, jelenteni! Halló, Mo­hács lépjen kil Halló, Solt? Mi van? A döm­perek megérkeztek már? Mennyit bír még a töltés? Valaki Richter mérnö­köt keresi. A III. védő­szakaszon van. Máris megy utána a felhivó- jel. A főhadiszálláson na­pok óta pár órát pihen­nek csak az emberek. Enni? — A telefonok, asztalok mellett, akta­táskából csak egÿ ha­rapásnyit. Ballai József, 9 Vízügyi Igazgatóság vezetője szinte fáradha­tatlan. Minden jelentés, intézkedés végső fokon hozzákerül. Dönt. intéz­kedik, vendcikezjk, A Baja alatti egyik gátőrházból jön a jelen­tés: — A hidláb alatt egy jégdarab leszakadt és megindult. Mindenki örül a hír­nek: végre! Gyerünk k . gyorsan, nézzük meg az első leszakadt jég­táblát. A Gyapjúszövet- gy ár előtt közvetlenül a víz jégmentes. A le­szakadt jégdarabot a viharos szél-korbócsol- ta hullámok már az álló jégpáncélra sodor­ták. Szinte őrjöngve, tajtékozva csapkodnak a hullámok. . A kiálló partmell­véd gyűlölködve löki Vissza a szennyes, je­ges áradatot. A déli Duna-szakagz jégtaka­rója még csillámlik a napsütésben, Érsekcsa- nád felől azonban már megtépázva hömpölyög a víz hátán a darabok­ra tépett jégpáncél. A távolból Újra fel- hangzanak a robbantá­sok. Folyik az ember- feletti küzdelem. Perc­nyi szünet sincs a gá­tak emelésében, erősí­tésében. Nem számít szél, a nagyerejű orkán, amely keresetültör a ruhákon. Emberi erő száll szembe a Vízzel, jéggel, hogy végül győ­zedelmeskedjék felette-;

Next

/
Thumbnails
Contents