Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-04 / 55. szám
Az operaházi díszünnepséggel megkezdődött a magyar—szovjet barátság hónapja Szombatun este a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar— Szovjet Társaság díszünűepsé- get rendezett az Állami Opera- házban a magyar—szovjet barátság hónapja megnyitása alkalmából. A megnyitó disziinuepség elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József,'Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla. Az elnökség tagjai voltak politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünk képviselői. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a barátsági hónapra hazánkba érkezett kulturális küldöttség tagjai: Az elnökségben foglalt helyet V. V. Asztafjcv, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Jelen volt az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. Megjelent a díszelőadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar—Szovjet Társaság elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután A. P. Mareszjev, a Szovjetunió hőse, a szovjet béke- bizottság tagja mondott beszédet. Az ünnepi beszédeket sűrűn Gzakitotta meg a lelkes taps, s a megjelentek hosszasan ünnepelték a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságát. Az ünnepség első része az In- ternacionálé hangjaival fejeződött be. Az ünnepi est művészi műsorában a hazánkba érkezett szovjet vendégművészek, továbbá magyar művészek léptek fel. — (MTI) s EZ TÖRTÉNT A MARA VILÁGBAN KAIRO. (MTI) Selwyn Lloyd angol külügyminiszter csütörtökön megkezdte tanácskozásait Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel. A csütörtöki megbeszélés öt óra hosszat tartott. Elsősorban a bagdadi paktummal foglalkoztak. Tájékozott körök szerint csütörtökön mindkét államférfi lényegileg csak álláspontjának kifejtésére szorítkozott. Pénteken Selwyn Lloyd és Nasszer folytatta megbeszéléseit azokról a véleménykülönbségekről, amelyek elválasztják Egyiptomot és a nyugati hatalmakat a közép-keleti kérdésekben, A megbeszélés után Selwyn Lloyd sajtóértekezletet tartott. A többi között kijelentette, hogy az egyiptomi miniszterelnökkel őszinte tanácskozást folytatott az angol—egyiptomi viszonyról. Az angol külügyminiszter megjegyezte, hogy ►■•volt köztünk némi félreértés a bagdadi szerződés kérdésében«, majd hozzáfűzte, hogy pillanatnyilag nincs szó arról, hogy más országokat is felszólítanak e szerződéshez való csatlakozásra. Kérdést tettek fel Selwyn Lloydnak Glubb tábornok elmozdításával kapcsolatban is, ehhez a kérdéshez azonban nem volt hajlandó kommentárt fűzni. A sajtóértekezlet befejezése után az angol külügyminiszter elutazott Kairóból. LONDON. A londoni rádió jelentése szerint az amerikai atomerő-bizottság nyilatkozatot tett közzé, amelynek értelmében április 20-án kezdődő hatállyal körülbelül 375 000 négyzetméternyi területet nyilvánít »veszélyes övezetnek« a Csendes-óceán déli medencéjének térségében a kilátásba vett atomrobbantások újabb sorozatának céljaira. MOSZKVA. Március hó 2-án Moszkvába érkezett Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vnukovoi repülőtéren Wilhelm Haast L. F. Tyeplov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztályának ideiglenes vezetője fogadta. BERLIN. A Német Béketanács pénteken Berlinben megtartotta tizedik teljes ülését. Az ülésen részvevő nyugatnémet és NDK- beli polgárok megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek az általános leszereléshez történő német hozzájárulásra vonatkoznak. BÉCS. A Béke Világtanács kék könyvet adott ki, amely a leszerelés kérdésének az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más szervezetekben történt megvitatását jellemző dokumentumokat tartalmazza. A kék könyvhöz csatolva meg-, találhatjuk a különböző országok békebizottságainak, valamint a Béke Világtanácsnak a leszerelés kérdésében hozott határozatait: PEKING. M. Szuzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke március 1-én Oszakában sajtóértekezleten kijelentette: az egész Hatojama kormánynak le kellene mondania az esetben, ha a béketárgyalások során nem sikerülne egyezményt kötnie a Szovjetunióval. WASHINGTON. Dulles amerikai külügyminiszter március 2-án este repülőgépen elindult Karacsiba a SEATO Tanácsának március 6-tól 8-ig esedékes ülésszakára, * Elutazása előtt Dulles kijelentette, hogy Pakisztánon kívül más ázsiai országokban is látogatást tesz, KUJBISEV. Március 2-án kísérőivel együtt Kujbisevbe érkezett Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke. BERN. P. I. Jersov, a Szovjetunió berni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete március hó 2-án átnyújtotta megbízólevelét Feldmannak, a svájci államszövetség elnökének, A megbízólevél átadásakor Jersov nagykövet és Feldmann elnök beszédet mondott. • LAKBÉREMELÉS TOKIÓBAN A tokiói hatóságok áprilistól kezdve a vasbetonépületekben 25 százalékkal, a faházakban és a barakképületekben 5—10-sze- r es éré emelik a lakbért. E K — A magyar—szovjet barátsági hónap megnyitója. Tisza- kécskén ma délelőtt 10 órakor a népművelési otthonban ünnepélyesen megnyitják a magyar— szovjet barátsági hónapot. Ünnepi beszédet Zilahi Barnabás tanár, az MSZT helyi szervezetének vezetőségi tagja mond. Este 7 órakor pedig a »barátság bálját« rendezik meg. — Mesedélclőtt. Március 4-én délelőtt 10 órakor Baján a József Attila, városi kultúrházban filmvetítéssel egybekötött mese- délelőttöt rendeznek. A legszebb szovjet népmesékből Túri Mária, a népművelési szakkör tagja mond mesét: — Átrendezik a piacteret Kalocsán. A tervek szerint a piactéren a helyi földművesszövetkezet elárusító és felvásárló helyiséget létesít az idén. —- A Német Demokratikus Köztársaságból nyofc nagyteljesítményű szivarkagyártógép érkezett az Egri Dohánygyárba. Ezek segítségével mintegy 10 százalékkal emelkedik a gyár termelékenysége és lényegesen javul a cigarettafajták minősége. A gépeket német szakemberek állítják üzembe, — Kiskunfélegyházán a bélés a külterületen az általános iskolai tanulók létszáma összesen 4555 gyermek. — Nagykanizsán épül fel az ország legmodernebb vidéki vágóhídja és húsfeldolgozó üzeme. Az üzem terveit már elkészítették és a helyet is kijelölték. A legmodernebb és a legnagyobb vidéki húsipari üzem 4 év alatt épül fel csaknem 10 millió forintos beruházással. — Jogismcrettcrjesztő előadás »A társadalmi tulajdon védelme« címmel Letmszki Ferenc* ügyész tart előadást március hó 4-én délután 4 órakor a kiskun»- halasi járási népművelési otthonban. — Bentlakásos óvónőképző iskola. Áprilisban kétéves óvónőképző iskola kezdődik Budapesten (V. kerület, Váci utca 47.; A hallgatókról tanulmányaik befejezésével az Egészségügyi Minisztérium gondoskodik elhelyezésükről. Jelentkezni lehet a megyei tanács egészségügyi osztályúnál. — Világnézeti előadássorozat. Baján a Pedagógus Szakszervezet rendezésében az általános és a középiskolai tanárok háromnapos világnézeti előadássorozatot hallgattak meg. Az előadásokat a tanítóképzőben és a központi fiúiskolában tartották me& — Gyászhír. Szomorú szívvel jelentjük, hogy édesanyánk, özv. Berezval Kollár Ferencné Csiz- madi Mária elhúnyt. Temetése március 5-én, hétfőn délután 2 órakor lesz Kecskeméten a református temetőben. A gyászoló gyermekei. 5210 — Gyászhír. Mély fájdalommal tudatom, hogy forrón szeretett férjem, Ettvel Gyula elhúnyt. Temetése hétfőn délelőtt lesz Kiskunhalason. — özv. Ettvel Gyuláné. 237 A szabadszállási Petőfi TSZ munkaegységre dolgozó kertészt keres sürgősen. Érdeklődni levélben is. Cím: Petőfi TSZ, Szabadszállás. 214 Ilyen — Ikarus—55 típusú — autóbuszokat mutat be a magyar ipar a lipcsei nemzetközi árumintavásáron NEMZETKÖZI SZEMLE A duliesi Dulles, amerikai külügyminiszter immár ki tudja hányadszor ísrnét elvetette a sulykot. De most alaposan. A szenátus külügyi bizottságában a nemzetközi helyzetről adott elemzésében azt mondotta, hogy az Egyesült Államok nemrégiben taktikájának megváltoztatására késztette a Szovjetuniót, az amerikai »erőpolitika« hatására kerekedett felül Moszkvában az »enyhülési Irányzat«. Igen hálás téma lenne ízekre szedni Dulles állításait és a nemzetközi élet tényeivel cáfolni meg egész elgondolását. De felvetődik itt egy másik probléma is, nevezetesen az, hogy milyen alapokon áll egy olyan világhatalom egész külpolitikája, mint az Egyesült Államoké, ha külügyminisztere ennyire elrugaszkodik a valóságtól. Egy ország külpolitikai vonalvezetése igen bonyolult dolog. Amikor irányát meghatározzák, számba kell venni, hogy milyen áramlatok uralkodnak a nemzetközi viszonyokban, milyen törekvések húzódnak meg a hátterükben, számolni kell az egyes országuk belpolitikai, gazdasági és egyéb körülményeivel is. S mindezt még bonyolítja, hogy a nemzetközi élet nem állóvíz, amelyet legfeljebb időnként cgy-egy beledobott kő, valamilyen kezdeményezés bolygat meg; inkább szélesen hömpölygő folyamhoz balfogás hasonlítható, amely állandóan mozgásban van, új medreket mos, mindig valamilyen változással lép meg. S ha történnek diplomáciai kezdeményezések, ezek nem az alapvető okokon változtatnak, hanem örvényeket keltenek, gyorsítják, vagy lassítják a folyam sebességét. Nos, Dulles kijelentései után lehet-e azt mondani, hogy az amerikai külügyminisztérium alaposan, a valóságos helyzethez alkalmazkodva határozza meg külpolitikájának irányát? A miniszter »elemzései«, helyzetmagyarázatai nem erre mutatnak. Lcrner, a New York Post szemleírója írta le Dulles megnyilat- kozíatása után, hogy a külügyminisztérium irányítója ».. .képes az önámításra és hajlandó eltussolni igen fontos kérdéseket, még azt is, milyen alacsony színvonalra süllyedt a kormány külpolitikája.« Az amerikai külpolitika — helytelen lenne nem látni — sok változáson ment át Truman kormányzata óta. De az atlanti irányzat, amelynek alapjait még a demokratapártiak rakták le, ma is középpontja az amerikai külpolitikának, a Fehér Házban meg ma is azt képzelik, hogy az úgynevezett segélypolitika megold mindent, tágra nyitja a kapukat minden országban az amerikai gazdasági és politikai elképzelések előtt. Ha ilyen alapokon áll ez a külpolitika, ha fő célját illetően ma is ugyanaz, mint volt 7—8 esztendővel ezelőtt, akkor mit sem lehet csodálkozni azon. hogy a külügyminiszter ennyire önáltató és ennyire távol áll a valóságtól. Ismételjük meg a ma már minden józan ember előtt nyilvánvaló óriási nemzetközi változások felsorolását? Hogy a földkerekségének óriási részét kitevő gyarmati világ arculata teljesen megváltozott? Hogy tért hódít a békés egymás mellett élés nevezetes öt elve, s ennek nyomán fokozatosan növekszik, szélesedik a semlegesség! irányzat? Hogy a nemzetközi közvélemény felnőtt már, s valóban alkotó tényezője a világpolitikának, hovatovább többet nyom a latba, mint egyes nagyhatalmak? Dulles kijelentéseinek amerikai fogadtatása is arra mutat, hogy ha hatalmában nem is, de arányaiban eléggé elszigetelt, s kisszámú csoport vélekedik úgy, mint a külügyminiszter. Ful- bright szenátor azt vetette miniszterének szemére, hogy értékelése úgy hangzott »mint valami nyáréji álom és nem mint a világ eseményeinek komoly vizsgálata. A Dulles festette képpel ellentétben én úgy láttam, — tette hozzá —, hogy a Szovjetunió a lehető legnagyobb önbizalommal halad előre. Amerikáról mindenütt csak keserves torzképöt látok és ezt elsősorban Dullcsnak köszönhetjük.« Mennyire másként hangzik Walter Lippmann véleménye ú a New York Herald Tribes*» ben, mint a külügyminiszteré: »a Szovjetunió nemzetközi pozícióiban bekövetkezett óriási változások eredményeként — írja ez a neves amerikai újságíró — az Egyesült Államok már nem csikarhat ki politikai ígéreteket annak fejében, hogy gazdasági segélyt nyújt és támogatja a katonai paktumokat, s többé nem tesz módjában ráerőszakolni más országokra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket«. Lippmann másrészt leszögezi, hogy a Szovjetunió politikája »új nemzetközi helyzetet teremt, amely a békés egymás mellett élésre és a két rendszer versengésére, valamint az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján valamennyi országgal folytatott gazdasági cserére és együttműködésre épül«. Íme, tehát nyoma sincs annak, hogy az amerikai »erőpolitika« késztette álláspontjának megváltoztatására a Szovjetuniót, éppen ellenkezőleg, a szovjet politika az, amely bizonyos —• nem is kisjelentöségű változásokat eredményez a nemzetközi életben. Érdemes, ha röviden is, megemlékezni itt a XX. kongresszus külpolitikai vonatkozásairól. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői számos kérdést érintettek, köztük olyan fontosakat, mint a két rendszer békés egymás mellett élésének problémája, a háború elkerülhetőségének lehetősége napjainkban, az imperialista országok gazdasági fejlődésének sajátosságai és a szocializmusra való átmenet különböző formál az egyes országokban.. Ezek a megállapítások nem légvárakra alapozottak, hanem nagyon is alaposan szám- baveszik a legfrissebb nemzetközi eseményeket is, szinte azt mondhatnók, hogy a szovjet külpolitika rajta tartja a kezét a mindennapi élet ütőerén. Nem véletlen, hogy e politikának a hatására változik meg napjainkban a világ és kerül sor csaknem minden földrészben olyan átalakulásra, amelyeknek tanúi vagyunk. Dulles külügyminiszter sajátságos clmefuttatása tehát nem csak arról rántja le a leplet, hogy mennyire Irreális, a valóságtól elrugaszkodott az a kül- ( politika, amelynek ő az egyik szószólója, hanem egyúttal annak a megértéséhez is hozzásegít igen széles társadalmi köröket, hogy a Szovjetunió békés egymás inellett élési politikája az, amely az egyedüli biztató távlatokat tárja a világ elé. Eléggé világosan alátámasztja ezt a XX. kongresszus eseményeinek nemzetközi sajtóvisszhangja. Számos lap hasábjain — mindenekelőtt nyugati burzsoá lapokról van szó — hangzik cl az a követelés, hogy reálisan kell számbavenui a nemzetközi élet tényeit és ezekhez képest kell alkalmazni a nyugati politikát. Minél hamarabb kerül erre a sor, annál biztatóbbak a jövő kilátásai»