Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-29 / 76. szám
— A Kecskeméti Állami Aruház szerdán, március 28-án, délután 4 órakor teljesítette első negyedévi forgalmi tervét. Most már a »kiváló vállalat« címének megtartásáért küzdenek. ■— A földművesszövetkezetek fe* 9 borsodi iparvidék és a budapesti utcai zöldséges boltok kivételével országszerte átvették a zöldség- és gyümölcsellátást, továbbá az ezzel foglalkozó kereskedelmi vállalatokat. A tervek szerint a tanácsi szervek április 1-ig adják át a zöld« «égboltokat a földművesszövetkezetnek; — Megkezdték a belterület fásítását Lakiteleken. A háztulajdonosok között most osztják ki díjmentesen az 1000 nyárfát. — Kecelem a községfejlesztési terv megvalósítása során új piacteret és elárusítóasztalt létesítenek. Tervbe vették új sportpálya létesítését is, mintegy 244 ezer forintos költséggel. A sportpályát betonkerítéssel veszik körül, új öltözőt és gondnoki lakást is építenek, ÍREK — Március 20-án teljesítették első negyedévi adófizetésüket a keceli dolgozók. — Sporti'ejlesztés. A tiszakécs- kei tanács községfejlesztési tervében az idén 130 000 forint szerepel a sportpálya bekerítésére és atlétikai pálya létesítésére. Az előirányzott összegből 30 000 forint értékű munkát társadalmi segítséggel végeznek el. — Az árvízvédelemben Jánoshalmáról 800-an vettek részt. A szörnyű pusztítás láttán a községben megkezdték a gyűjtést. A Moziüzemi Vállalat dolgozói fizetésük 10 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultak megsegítésére. (Scultéty Irén) — Előadás a terméshozam 3 százalékos emeléséért. A Kiskőrösi Gépállomás filmvetítéssel egybekötött előadást tart, március 30-án este 7 órai kezdettel. »Többet ésszel, mint erővel« hasznos tanácsokat ad a technika és a tudomány világából. — Az SZKP XX. kongresszusának anyagából Baján március 30-án délután 6 órai kezdettel Katz Józsefné, az MDP városi VB tagja tart előadást. — Ifjúsági előadás. A magyar —szovjet barátsági hónap alkalmával a bácsalmási népművelési otthonban március 29-én délután 4 órai kezdettel a lenini Kom- szomolról tart előadást Fischer István. — Mesedélután. A kiskunhalasi járási népművelési otthonban szovjet mesékből mesét mond Szabó Antal tanító. — Bírósági ítélet. A Kiskunfélegyházi Járásbíróság Mezei Péter Pál, kiskunfélegyházi büntetett előéletű lakost háromévi börtönre és az egyes jogok gyakorlásától 3 évi eltiltására ítélte lopás bűntette miatt. Mezei 1956. január 27-én éjjel 11 óra tájban Szabó Károly népbolt- alkalmazott lakattal bezárt füstölőjét feltörte és abból 1500 forint értékű kolbászt, szalonnát és egyéb húsfélét Ionon. Az ítélet nem jogerős. Bátya hözséggi tanács Iie&eletnényesése „Minden község váltatja egy árvíz által rombadölt ház felépítését“ Bátya község tanácsa az elmúlt héten rendkívüli tanácsülésen tárgyalta meg, hogy a községük hogyan segíthetne az árvíz sújtotta lakosságnak. A tanácsülésen Serényi István VB- elnök megdicsérte azokat a tanácstagokat, dolgozókat, akik lelkes, fáradságot nem kímélő munkát végeztek a szomszédos községekben az árvízveszély elhárítása érdekében. Ezután Rózsa Mihály VB-titkár elvtárs ismertette az árvízkárosultak megsegítésére vonatkozó gyűjtés jelentőségét, szükségességét, A beszámolót igen lelkes hozzászólások követték. Elsőnek dr. Vitéz László tanácstag, községi orvos szólalt fel. Javasolta, hogy a választókerületek nevében vállalják, hogy Dusnok községben egy árvíz által rombadölt házat felépítenek. Az ehhez szükséges pénzt a községi tanács gyűjtse össze a község lakosságától. Javasolta továbbá, a tanácsülés hívja fel a megye, az ország községeit, hogy azok is vállaljanak egy-egy árvíz sújtotta ház felépítését. Amelyik község lélekszámú olyan alacsony, hogy egymaga nem tud megbirkózni e feladatai, társuljon a hasonlóan kevés lakosú szomszéd községgel. A javaslatot a tanácstagok egyhangúan elfogadták, és azonnal megindították az akciót, gyűjtést. Papp Vazul tanácstag lakatos kisiparos vállalta, hogy a felépítendő házhoz ad egy teljesen új tűzhelyet, vagy annak árát, ami kb. 1500—1800 forint. Dr. Vitéz László községi orvos 500 forintot ajánlott fel. Milósity Gergeiy tanácstag 200 forintot adott. Szarka Ferenc tanácstag kőműves 100 forintot fizetett be és vállalta, hogy három napot ingyen dolgozik a ház felépítésén. A tanácsülésen jelenlévő tanácstagok erejükhöz mérten mindannyian hozzájárultak az adományhoz, A tanácsülés elhatározta, hogy az összegyűjtött pénz felhasználására bizottságot küld ki. A felépített házra pedig emléktáblát helyeznek: »Bátya község lakosságának ajándéka« felírással. A tanácsülés után az egész falu dolgozó lakossága megmozdul, hogy forintjainak összegyűjtésével mielőbb felépítse Dusno- kon egy árvíz sújtotta család kis házát. Március 27-ig közel 9000 forintot gyűjtöttek a községben. Mindez egyben azt is mutatja, hogy bár Bátya kis község, de lakosságában a bajbajutottak iránti segítökészség nemes, nagy érzése lakozik. Koós Zoltán Folyik a vízlevezetés és gúiheJyreáilítús a Duna egész déli szakaszán. Gyors iramban történik az utak, hidak és átereszek helyreállítása. A vízlevezetés mellett az esetleges zöldár ellen Is védekeznek, Nehezíti a munkát az átázott, vizenyős és sárral borított terep. A napok óta tartó szél azonban segítségül jött. A víztől mentesített területek gyorsan száradnak és járhatóvá válnak. Gáthelyreállítási munkák indultak a Bajától északra terülő szakaszon Fájsz—Dusnok —Bátya—Hajós, a középső szakaszon Sükösd—Érsekcsanád— Baja térségében, és a déli szakaszon Margitta-szigetnél. A gátépítéshez szükséges kőmeny- nyiség kirakása a Vajas-toroic- nál és a Margitta-szigeten megkezdődött. Baján a Vörös-hídnál, a Kölcsey Ferenc utcában és a Pos- ványoson a vízlevezetés mellett javítják az utakat és átjárókat, hogy a közúti forgalmat a rendes mederbe terelhessék. Tizenkét dömper szállítja a földet a Dózsa György úton feltárt homokbányából a Békavári rámpa áttöltéséhez. Társadalmi munkával megindult a Petőfi- szlget elzárása is, ahol a vízlevonulás már lehetővé tette. Egy idősebb asszony, Romsics Istvánná csatlakozóit hozzájuk, férjével és két családjával a fiához menekült az ár elől. — Lássák — mondotta, ez volt a mi lakásunk. Jaj, mikor tudunk ide visszaköltözni. — Ha minden jól megy, két hét múlva — vigasztalta a siránkozó nénikét a gyár igazgatója■ — Holnap elindul tőlünk hat szakmunkás asztalos, kőműves, festő és rendbehozza azt az épületet. A szükséges faanyagot, meg téglát is mi adjuk. Az elnök elvtárssal még rövid beszélgetés következett. — Az épületek rendbehozásához körülbelül 8—10 000 téglát tudunk adni — ajánlotta az igazgató. —. Azonkívül van nekünk egy nagyteljesítményű szivattyúnk, azt is elhozzuk, ha a víz nem elég gyorsan húzódik le a szántásról. Egy forró kézszorítás következett és az igazgató, meg a főmérnök visszaült a gépkocsiba, hogy hazaérve azonnal intézkedjék. Ez tegnapelőtt történt és tegnap már útnakindult a Irat városi szakmunkás, hogy segítőkezet nyújtson a termelőszövetkezetnek. Az ő szorgos munkájuk nyomán nemsokára újjávarázsolt otthonba költözik az öt termelőszövetkezeti család. nyának megmentésében. Sikerült is biztonságba helyezni valamennyi jószágot. Sajnos a szép sertéstelep — a tagok egyik sze- mefénye —■. meg a juhhodály is víz alatt van, A takarmány egy- részét elvitte az ár. He az ország nem feledkezett meg a dusnoki termelőszövetkezetről épp úgy, mint senkiről, akinek kárt okozott a jeges ár. A napokban 23 mázsa takarmányrépát kaptak. Azt sem tudják, honnan. A szeretet, az együttérzés, a féltő gondoskodás küldte a Munkás-Paraszt Szövetség jószágainak. Az ár visszahúzódott már a termelőszövetkezet épületének és földjének egy részéről, de az őszi vetések még teljesen víz alatt vannak, ahol már lehet vetni, megkezdik a tavaszi munkát. Jelenleg a dughagymát válogatják és 1000 négyszögölön azonnal megkezdik a hagymadug- gatást. Jobbra a székháztól egy hosz- szú ötlakásos épület van, mintegy másfél méter magasan állt benne a víz még 10 nappal ezelőtt. öt család lakott benne, most senki. A víz egy méterre nyomta fel a padlót, összedőlt a banyakemence, nagy darabokban levait a vakolat. — Hát ez alapos javításra szorul — állapította meg a főmérnök. — Irány a dusnoki Munkás- Paraszt Szövetség Termelőszövetkezet —» jelölte meg az út célját Hagy László, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár igazgatója. A gépkocsi elindult az igazgatóval, meg Szűcs István főmérnökkel, hogy elvigye a városi dolgozók baráti segítségét az án'ízkárosult dusnoki termelőszövetkezetnek. Örömmel fogadták a városiakat a szövetkezet tagjai, A zsúfolt irodában öröm gyűlt a paraszti arcokon, mikor az igazgató, meg a főmérnök elmondotta jövetelének célját. — A segítség az mindig jó, de most különösen szükséges, mert hét családunk hajléktalan, a földjeink zöme víz alatt áll még — panaszolta Deli Péter, a szövetkezet elnöke. A vendégeket Facskó Vince, a szövetkezet állattenyésztési felelőse kalauzolta az ár által elpusztított gazdaságban. Az elnök, meg a járási tanács kiküldöttei pedig az irodában folytatták a kár számbavételét, hogy megegyezzenek abban, milyen segítségre van most leghamarabb szüksége a dusnokiaknak. Facskó Vince szintén az árvízvédelem egyik hőse. Az ő hátat szerencsére csak 100 méterre közelítette meg a víz. Állandóan a gátakon volt, de előzőleg részt vett a szövetkezet állatállomáJXyilt levél as április 4-i versenyről BényászaH Berendezések Gyára Kiskunfélegyháza Kedves Elotirsak! A felszabadulási verseny, a felszabadulási műszak a Bánya*' szati Berendezések Gyárában már eddig is nagyszerű eredményeket hozott. A Patyi-, vagy a Kalmár ifjúsági brigád tagjai például a napi tervteljesííést nem adják 200 százalékon alul. De százszámra sorolhatnánk azoknak a dolgozóknak a neveit, akik 130—150 százalékra teljesítik normájukat ezekben a napokban. Azért nem soroljuk fel ezeknek a dolgozóknak a neveit, mert ezt a felsorolást úgyis elvégzi naponta az üzemi hangoshíradu. önök tehát tudják, hogy ki, mennyi százalékot ért el a forgácsoló- üzemben, vagy éppen a könnyűvasszsrkezeleket gyártó részlegben... Vagy nem tudják? Őszintén szólva, úgy láttuk, hogy nem igán hallgatják a hangoshíradó felsorolását. Dora István elvtárs, az üzemi bizottság titkára — a verseny elsőrendű gazdája — és Seres Ferenc párttitkár elvtárs mégis azt mondották nekünk a napokban, hogy mióta a hangoshíradó az említett módon működik, luoic megoldott kérdés a verseny nyilvánossága. Szeretnénk vitatkozni az elvtársakkal, — a jó versenyszellem kialakítása érdekében. Beszéljünk először a felszabadulási verseny tartalmáról. Azért erről, mert nem akármilyen vsrsenyszakasz a mostani, hanem felszabadulásunk 11, fordulóját ünnepeljük jobb munkával — versenyben. Ha valahol, úgy ebben az üzemben bőven van mii mondani a felszabadulásról. Kiskunfélegyháza olyan korszerűen felépített, jól felszerelt üzemet Icapott az első ötéves terv idején a Bányászati Berendezések Gyárában, amilyet azelőtt nem is látha tok messze környéken. Fiatal, erős, fejlődő munkás gárdájuk van. Sok-sok ember kapott itt biztos kenyeret, tanulhatott, vagy tanul szakmát a népi demqftrácia jóvoltából. Huszonhárom-huszonn.íz/liâtes fiatalemberek 1500—1000, sät nem egyszer 2000 forintot is keresnek, — a felszabadulás előli, ha iparban akartak dolgozni* nyakukba vehették volna az országot és állandóan rettegniük kellett volna a munkanélküliségtől. Palotás Sándor, a Patyi-brigád tagja például maga is nagyszerűen keres, de itt dolgozik a menyasszonya is: tervezhetnek, dolgozhatnak, biztos jövő áll előttük, retkes Illés, a Kalmár-brigád tagja, aki még segédmunkás, azzal a biztos tudattal veszi kezébe mindennap a kalapácsot, hogy tanulhat, szakmunkás lesz belőle. — Ez életem vágya — mondotta — és hozzátehetjük: elsősorban az ő szorgalmától, becsületes munkájától füoot hogy vágva teljesüljön is. Ügy gondoljuk, hogy a munkáséletnek ezt a gyökeres változását is tükröznie kellene a verseny nyilvánosságának. Ha naponta kevesebb számszerű eredményt mondana be a hangoshíradó, de esetenként megjegyezné, hogy például egy segédmunkás azért ért el 135 százalékot, azért akar elérni holnap még jobb eredményt, mert szakmunkás akar lenni, be akarja bizonyítani, hogy málló ci re, akkor jobban felfigyelnének az emberek; éreznék, hogy valóban felszabadulási műszakban dolgoznak; a szocializmus ép nek úiját egyengetik, amely az egyes ember és az egész nép falemelkedéséhez vezet. Ez jelenti a verseny tartalmát. Amikor a verseny tartalmáról beszéltünk, — élő, küzdő. tő* rekvö emberekről volt szó. Az egyes ember és az emberi közösség értéke a munkaversenyben bontakozik ki igazán. Amikor tehát a verseny értékeléséről beszélünk, nemcsak százalékos értékelésről szólunk, hanem emberek értékének a méréséről. Azért kellett ezt megjegyezni, mert a pái'Uitkár és az ÜB-titkár elvtársak is meglehetősen megnyugodva mondták, hogy már kiverekedtek a műszakiaknál a felszabadulási verseny napi értékelését, tehát minden megoldódott. Nem kétséges, hogy ez is eredmény, ez önmagában is fontos, de így önmagában roppant keveset mond. — As ilyen mechanikus értékelésből lesznek aztán a nevek és számok — szériában. — Már sokszor esett szó a Patyi- és a Kalmár-brigádról: ezek a brigádok a könnyűvasszerkezetek üzemrészében párosversenyben állnak. Említettük, hogy kiváló eredményeket is érnek el joggal büszke rájuk az egész üzem. De hogyan is fest ez a párosverseny közelebbről? A Patyi-brigád tagjai úgy tudják: több, mint féléves átlaguk 23 százalékkal jobb, mint a Kalmár-brigádé és 71104* is ők vezetnek a versenyben. A Kalmár-brigád viszont arra esküszik, hogy ők a jobbak, mert két vezetékoszloppal már is többet készítettek cl ebben a hónapban, mint a versenytársuk, és súlyosabb oszlopok is kerültek ki a kezük alól. Mi az igazság? A lelkiismeretes, pontos, megbízható versenyértékelésnek kellett volna már eldönteni. Az ilyen bizonytalanság árt a versenyzők kedvének* árt a munkaverseny mozgalom ügyének■ Tehát az értékelés még sem megoldott kérdés az üzemben és a mechanikus értékelés vezet a versenynyiivánosság sablonos, érdektelen formájához Is. Ha már hangoshíradóról beszélünk, harsognia kellett volna annak <1 híradónak azt is, hogy a Kalmár-brigád azért éri el kiváló eredményt és azért előzhette meg a versenytársát, mert Szabó János, a brigád egyik fiatal tagja javaslata alapján megoldották — a múlt hét szombatján — az oszlop szerelésit daru nélkül. Egyetlen napon így két órát takarítottak meg. Óriási szenzációja ez a versenynek: ha a verseny nyilvánosságában helyet kapnának az ehhez hasonló ésszerűsítések, újítások, amelyeket éppen a verseny szül, mindjárt érdeltesebb, izgalmasabb lenne a verseny, mert a dolgozók saját munkájukban is nagyobb hasznát látnák. Tartalom — értékelés — nyilvánosság: egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A nyilvánosságról még csak annyit, hogy nem elég a hangoshlradó, az egyszer kimondott szó, — bár az is fontos —« a verseny nyilvánosságára fel kell használni a szemléltető agitáció formáit: a versenytáblát, rögtönzött versenyhíradókat is. Minden eszközt, amely jó arra, hogy eleven élettel telítse a versenyt —i mint az elmúlt évi felszabadulási műszakban is volt. Jó kezdeményezés erre, hogy az üzemi zenekar is működik ■ már a verseny szolgálatában. De az bizonyos, hogy elsősorban a szakszervezetnek jobban a verseny gazdájává kell válnia, mint eddig és ebben hathatósabban adjon segítséget a pártszervezet, a vállalatvezetőség is* A vezetők a műszakkal együtt értékeljenek, mérlegeljenek, figyeljék nap, mint nap: mi újat hozott a lelkes versengés és ennek az újnak adjanak hangot hangoshíradón, faliújságon, értekezletekent akkor a verseny »magától« lendíti előre a tervteljesítés ügyét, amelynek szolgálatában áll. Legyen ez tanulság a felszabadulási műszak hátralévő napjaiban és a következő versenyszakatzok idejére is. Elvtársi üdvözlettel; Gulyás Jenán » BARÁTI SEGÍTSÉG
