Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-28 / 75. szám

A Isüljsoiitika híreiből H I R E K A szovjet technika szenzációja, a Tu—104, még mindig izgatott érdeklődés központjában áll. Ezen a repülőgépen érkezett Londonba Çzerov tábornok. A repülőgép műszaki részletei az angol közönséget bámulatba ej­tették. Most váit ismertté, hogy az óriási Tu—104 nem gyártási minta, hanem már tömeggyár­tásban készül a Szovjetunió fon­tosabb légiforgalmi útvonalai számára, és a Szovjetuniónak még nagyobb gépei is vannak, i motorosak, amelyek 70 utast szállíthatnak. Ez a nagyobb gép is tömeggyártásban készül más léglökéses utasszállító gépekkel együtt. Ezzel szemben Nyugat­nak csak 1959-ben lesznek lég- lokéSes utasszállító gépei forga­lomban. Ezek a tények a legsú­lyosabban megdöbbentették a nyugati szakértőket. Az angolok most attól félnek, hogyha a Szovjetunió eladásra kínálja ezeket a gépeket az indiai, indo­néziai és más ázsiai légiforgalmi vonalak számára, úgy bizonyára Végig fogják seperni a piacokat. A 4 motoros gépeket a németek­nek és a skandinávoknak is kí­nálhatják atlanti légivonalaikra. Pakisztán s lzhim Köztársaság Az elmúlt héten a nemrég jó­váhagyott új alkotmány értelmé­ben Karacsiban kikiáltották a Pakisztáni Izlám Köztársaságot. A köztársaság továbbra is tagja marad a »brit nemzetközösseg- nek«. Az alkotmány kimondja, hogy meg kell tartani az első vá­lasztásokat és meg kell alakíta­ni az első választott parlamen­tet. A köztársaság kikiáltása je­lentős lépés a pakisztáni függet­lenség elősegítése szempontjából. Az algériai „aranyfal“ Az algériai kérdés vitája az­zal zárult a francia nemzetgyű­lésben, hogy Guy Mollet kormá­nya bizalmat kapott. A képvise­lők többsége jóváhagyta az al­gériai külön meghatalmazásra vonatkozó törvényjavaslatot, amely széleskörű jogokat ad a kormánynak különféle intézke­dések megtételére. Az algériai helyzet kibonta­kozását megnehezíti, hogy a kormányra két felől nehezedik nyomás. Ezt a nyomást Heriot, — a francia politika nagy isme­rője — »aranyfalnak« nevezte. Ez az »aranyfal« a kormányt a régi politika új formában való folytatására, a gyarmatosítás rendszerének fenntartására akar­ja kényszerítem. Az »aranyfal« mögött a francia monopolisták állnak. Hivatalos acfetok szerint a 37 legnagyobb konszern tiszta haszna az 1947. évi 810 millió frankról már 1953-ban 8196 mil­lió frankra emelkedett. A profit növekedésével egyenes arány­ban nőtt a lakosság elnyomoro- dása. Így érthető, hogy az erőpoli­tika hívei, a szélsőséges gyarma­tosító körök a Marokkóban és Tuniszban elszenvedett veresé­gük óta még erőteljesebb nyo­mást gyakorolnak a kormányra, hogy politikáját újabb katonai kalandok irányába tereljék. En­nek a nyomásríák fokozódásával hozhatók kapcsolatba azok az újabb katonai intézkedések, me­lyek a helyzet további kiélező­déséhez vezethetnek. Ugyanak­kor azonban a kormány bizo­ny^ szociális intézkedések vég­rehajtását irányozza elő Algé­riában, elsősorban a mezőgazda­ságban. A francia kormány lé­pései tehát voltaképpen külső megnyilvánulásai annak az éles belső harsnak, amely ma á francia belpolitikában folyik a jobb- és baloldali erők köaött. — A Magyar Népköztársaság 3zófiai nagykövetsége az április 4-i felszabadulási ünnepség elő­készítésével kapcsolatban már­cius 26-án sajtófogadást adott a boigár lapok munkatársai szá­mára. A sajtófogadáson mintegy száz újságíró jelent meg. — Újra indul az élet Fajszon! Az élet-halál harcban töltöttéit) nap után újraéledt a falu. A szülői munkaközösség kimeszel­te, rendbehozta a tantermeket, az úttörők pedig műsoros tarka estet rendeznek, melyrek bevé­telét az árvízkárosultaknak ad­ják. (Farkas Mihály) — Az idén több mint 1 millió forint a községfejlesZtési alap Tiszakécskén, az elmúlt évi fél millióval szemben. A községfej­lesztési terv megvalósítása so­rán többek között bővítik a köz- világítási hálózatot, a Gyepso­ron ártézí kutat, a Béke utcában gyermekjátszóteret létesítenek.. — Élménybeszámoló. Kovács Viktor, az MSZT megyei titkára szovjet tapasztalatairól élmény- beszámolót tart a kiskunhalasi népművelési otthonban március 29-én, este 8 órakor. — Munkás—paraszt és tanuló- ifjúsági találkozó Baján. Már­cius 2Ö-én, esté 7 órakor a DISZ, a VB és a népművelési otthon I rendezésében a fiatalok részére találkozót rendeznek. — Küldött-közgyűlés. A Peda­gógusok Szakszervezete Bács- Kiskun megyei területi bizottsá­ga március 31-én küldött-köz­gyűlést rendez Kecskeméten a szakszervezeti székházban. — Négy napon át mutatják be a »Néma levente« Című há- rotnfelvönásös Vígjátékot. A ma- darasi színjátszó csoport Csin­talan István rendezésével ápri­lis i-én mutatja be először a »Néma levente« című vígjáté­kot. A Vígjáték 2-án, 3-án és 4-én is bemutatásra körül. — Húsvéti képeslapok. A ke­reskedelem az idén csaknem 3 millió húsvéti képeslapot hoz forgatómba. Nemcsak a mennyi­séget növelték, a választék is jelentősen bővült. Az eddigieken kívül 50 újfajta díszes ünnepi üdvözlő lapot készítettek. — Vitaest. A kecskeméti Ka­tona József Színház előadásairól és az öntevékeny Színjátszók műsorválasztásának problémájá­ról beszélgetnek • Kiskőrösön március 29-én. Vitavezető: Thiesz Jenő járási DISZ-titkár. — KST-mozgaíoiii. A Kecske­méti Kiskereskedelmi Vállalat­nál alig egy hónapja, hogy meg-, alakult a Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztár 55 taggá!. Azóta a tagok száma 77-i‘e nőtt, 2700 fo­rintos betéttel. (Pásztor József) Az árvízvédelmi kormánybiztos sajtótájékoztatója Hétfőn délelőtt Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos tá­jékoztatót tartott a sajtó kép­viselői számára. Tájékoztatójá­ban elmondotta, mi okozta az idei nagyarányú árvizet, milyen károkat okozott a jeges ár, milyen erőfeszítéseket tettek az árvíz­védelmi szervek a jégtorl^szok rombolására. Beszámolójában kiemelte azt a nagyarányú se­gítséget, amelyet a néphadsereg alakulatai és a lakosság tízezrei nyújtottak a gátak erősítésében. Az árvízvédelmi kormánybiz­tos elmondotta, hogy rendkívül jelentős volt az az együttműkö­dés, amely a csehszlovák, ma­gyar és jugoszláv vízügyi szer­vek között alakult ki a közös veszély elhárítására. A jugo­szláv segítségadásról szólva el­mondotta, hogy a Mohács-sziget jugoszláv részén a töltést több mint egy kilométer hosszúság­ban megnyitották s ezzel a ju­goszláv vízügyi szervek a szige­tet elöntő hatalmas víztömeg le­vezetését nagymértékben meg­gyorsították. — Megállapíthatjuk — mon­dotta végezetül Dégen Imre elv­társ —, hogy rendkívüli méretű küzdelem folyt, hatalmas - embe­ri, anyagi és műszaki erők beve­tésével a minden eddigit meg­haladó jeges ár megfékezésére, pusztító hatásának korlátozásá­ra. A párt mozgósító ereje, a kormány erőfeszítései, a gátakat védő 40 000 ember hősies helyt­állása telte lehetővé, hogy a Duna magyar szakaszának öt­hatodán sikerrel tudtunk szém- heszállhi a jeges árral és a gát­szakadások helyein elszigetelő gátak gyors építésével 40 300 hold területet óvtunk meg az el­öntéstől. A kormánybiztos tájékoztatója után a sajtó képviselői több kér­dést tettek fel Dégen elvtárs­nak. A kormánybiztos minden kérdésre válaszolt. Moszkvában aláírták az egyesített Átomkutató intézet megszervezéséről szólp egyezményt Moszkvában, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnöksé­gének épületében 1956. március 26-án aláírták az Egyesített Álomkutató Intézet megszervezéséről szóló egyezményt. Az egyezményt az Egyesitett Atomkutató Intézet megalakí­tása ügyében összehívott értekezleten részvevő országok kormány- küldöttségeinek vezetői írták alá. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak az értekezleten részvevő tagállamok küldöttségének tagjai, valamint ezen országok diplo­máciai képviselői, D, I. Blohinccv, az Egyesített Atomkulato in­tézet igazgatója. Az egyezmény aláírása után A. V. Topcsijev akadémikus rövid beszédben fordult a megjelentekhez, A Szovjeíunióban meahosszabbífodék a terhességi és szülési A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége az anya- és gyermekvédelem további megja­vítása érdekében elrendeli: ■ a terhességi és szülési szabad­ságnak 77 naptári napról 113 naptári napra való emelését 1956. április l-től kezdődően olymó­don, hogy a szülés előtti szabad­szabadság időlsrfamáf ság időtartama 56 nap és a szü­lés utáni szabadság időtartama 56 nap, a megállapított segély­nek erre az időszakra történő fo­lyósítása mellett. Rendellenes szülés, vagy ikrek születése esetén szülés után 70 naptári nap időtartamú szabad­ság adandó. Visszaérkezett Moszkvából az Egyesített Atomkulato Intézet alakuló ülésén részt veit magyar kormányküldöttség Az Egyesített Atomkulató In­tézet megszervezésének kérdésé­vel foglalkozó nemzetközi érte­kezleten részt vett magyar kor­Áz üzletek nyiivatartásca A Belkereskedelmi Miniszté­rium közzétette az üzletek nylt- viitai'tásánák rendjét a március 31-től április 4-ig terjedd idő­szakra. Vidéken az üzletek nyitvatar­tási idejét ennek íigyelembevé­mánydelegáció Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetésével március 27-én visZ- szaérkezett Budapestre. (MTI) március 31—április 4-ig telével a megyei és megyei jogú városi tanácsok VB kereskedel­mi osztályai szabályozzák. Az egyes boltok nyitvatartási idejét az üzletekben feltűnő he­lyen közjik, (MTI) Miske — a nehéz napok után nagy hangjával, szikrázó humo­rával mosolyt' csaljon a fáradt arcokra .., Az ember erősebbnek bizonyult. A víz meghátrált, de nem köny- nyen adja meg magát. Beros elvtárs szerint csupán 600 hold­ról sikerült levezetni, háromezret még fogva tart.., Kf imegyek a határba. Igen, malcacs ellenséggel van itt dolgunk. A hattyasi dűlő és a járásnak nevezett rész még egyetlen sík viz. Itt terülnek jórészt a Táncsics és Petőf i TSZ földjei. De a gyöngyszürke víz­tengert már megszaggatják a ki­emelkedő magasabb földhátak fekete csíkjai. S a munka a más­fél hét előtti lendülettel folyik, — mostmár a vizek visszavezeié- sén. A Sára-hídnál, a III. számú főcsatornán kibontott kövek kö­zötc sodródik már a betört ára­dat nyugatra. A szivattyúk innen dolgukvégzetten Csillagos-pusz­tára mennek, ide kotrógép jön kiszedni az elzárást. Bent, a föl­dek között a völgyekben meg­feneklett víznek nyitnak utat a falubeliek. Csak a víz lomhább, initit a szorgalom. Panaszkodnak, hegy nincs hova vezetni; a Va­jas csatornát mind megduzzadva, lent a toroknál kellene gyorsí­tani a levezetést, nagyobb szi­vattyúkkal. Az úton kocsisorok baktatnak. Az egyiken Ferenc Lajos költö­zik vissza a tanyájára. Nem, nem dőlt össze, sem az övé, sem másé. Komoly haszon ez a sok kaiban. A többi kocsi a nyúlgá- tak homokját hordja a faluba. Minek? Melegágynak a paprika­palánták alá. Lám, mondja va­laki, hogy nem élelmes emberek ezek a miskeiek? A homokbánya víz alatt, ez a föld meg éppen nagyon alkalmatos melegágynak, miért vesszen kárba? S a homok, amely néhány napja még házat, vagyont, életet védett az áradat ellen, — maholnap sarjadó pa­lántákat táplál. Mert a Duna ugyan eljárta a bolondját, de a miskei paprikának idén is idő­ben földbe kell jutni, jó termést adnil * Ez a derű, magabiztosság, az elhárított veszély után mostmár a holnapba néző tervezgetés hat­ja át az egész falu népét. Sirán­kozásnak, sopánkodásnak nyoma sincs. Pedig a kár nem kicsi. Víz alatt pusztul az őszi búzavetés 70 százaléka, több, mint ezer hold. Tavaszi búzával ennyit nem le­het pótolni, de a falu szélében 10 hold alkalmas területet már a múlt héten bevetettek. Folyik a szántás. A vízkárosult gazda an­nak dolgozik fogatával, akit nem ért a kár; majd ha az ő földje is kiszabadul, emez visszasegíti. A gépállomás az eredetileg terve­zett 5 traktor helyett nyolcat ad Miskének, három az egyénieknek dolgozik. A mezőgazdasági előadó éppen most jár Kalocsán vető­magot igényelni: árpát, kukori­cát, burgonyát. A víz alatt lévő területeket kukoricával akarják hasznosítani, öreg gazdák ta­pasztalata szerint egy ilyen elön­tés felér egy trágyázással, s Ira egyébként jó idő járja, elsőrendű kukorica terem utána . j -, S ami itt következni, az ismét kétszer aláhúzva került a jegy- zetfüzetembe. Tegnapelőtt ta­nácsülés volt Miskén. Megsza­vazta, hogy a jövedelemadó 5 százalékát községfejlesztésre for­dítják. Aztán a tanácstagok sor­ra felajánlották segítségüket a náluknál is több kárt Szenvedet­tek támogatására. Csak néhány nevet írtam fel: Kosztolányi László egy mázsa árpa, Guttmann Mihály 50 kg kukorica és búza, Kollár Péter 50 kg kukorica és burgonya. Kitől, mennyi telik. Akinek pénze van, azt ad: a ta­nácsháza és a földművesszövet­kezet dolgá éi fizetésük 10 szá­zalékát. A színjátszócsoport a szomszédos községekben előadá­sokat rendez a károsultak javá­ra. Az úttörők csatlakoztak az egy forint-mozgalomhoz... gyűj­tenek az MNDSZ-asszcmyok. ¥/ isszalndulva Kalocsára, * újra széttekintek az ár­kokat húzó embercsoportokon, szántogató igákon, füstölgő ké- méiiyű tanyákon. S valami leki­csinylő büszkeséggel nézem a pusztuló, zsugorodó vizeket. Te zavaros, alattomos szörnyeteg, nagy voltál a rombolásban. De uralmad rövid, időd lejár. Az erő, a hatalom, az utolsó szó és cse- lekedet mégiscsak az EMBERÉ, aki utadat állja, legyőz és ha százszor rombadöntöd alkotását, százegyedszer és örökké mindig újra felévíll. -, i Gáspár, IfyMásfét hete jártam itt leg- utóbb. Amikor még élet­halálharc folyt ezen a vidéken a megdűhödött Dunával. Két eset volt. Vagy sikerül megállítani a Vizet, vagy áttöri a harmadik vé­dővonalat is és tovább kúszva észak jelé, bekeríti, elönti Ka­locsát ... Nézem az ismerős tá­jat s mint a visszafelé pergetett filmkockák elevenednek meg előt­tem az itt töltött három nap ese­ményei. Arcok százai villannak fel. Jegyzetfüzetemben nevek so­kasodnak s a tehetetlenség bosszantó érzése fog el. Melyik nevet vessem papírra, melyik ar­cot fessem meg, hogy mindenki úgy lássa őket, amilyennek én ismertem meg a védelem ke­mény viharában: nagyszerűnek, hősnek? Ha mindegyikre csan két mondatot szentelnék is, egy kötet kevés lenne .., Ez itt a II. számú — ahogyan errefelé mondják r— az Árpás­főcsatorna hídja. Itt jegyez­tem fel másfél hete Szaunán mérnöknek, embereinek, Sebes­tyén elvtárs alakulatának nevét, akik derékig érő vízben dolgoz­tak a híd elzárásán ... Most négy szivattyú okádja ezen a részen a tajtékzó, piszkos-szürke vizet hogy •kiszabadítsa a keletre esc szántóföldeket... Az útkahyar- ban jobbra hatalmas földszaka- dék, száz ölnél szélesebb, méte­reknél mélyebb... itt dübörgőt kerek egy héten át a kotrógép Itt csodáltam eay fél éjszakár keresztül a gépkocsivezetőket, akik öt-tíz másodpercig — csak amíg a kocsi megtelt — pihen­tették a volánra bukva vö- rösredagadt szemüket, de fütyü- részve, mókázva bíztatták egy­mást. (Egy Horváth János nevű sofőr álmatlanságtól rekedt han­gon Arisztid—Tasziló-viccekkel szórakoztatott a kevés pihenő­ben.) Erről a pontról bámultam az imbolygó fáklyák ezreit Po- . lyák Ferenc mérnökkel, aki a hetyke kis svájcisapka alól olyan fegyelmezett arccal tekinlgetctt a világba, mintha nem is lenne megszámlálhatatlan talpon töl- ; tött óra, dacos küzdelem a Du- . nával mögötte s szilajul károm- . ■ kodott a gátoldalban lyukat f úr­káló ürgékre... A tanácsháza ■ szobáiban szinte meglep a békés I napok megszokott csendje, a. mar­halevelet írató ügyfelek, Berns elvtárs tanácselnök kipihent ar­' ca. Másfél hete még olyanok vol­tak ezek a szobák, mint háborús ■ arcvonalban a vezérkari fedezék. _ Két telefon csengett szüntelen: »Kétszáz embert Kis-Drágszél­■ re!...« »-Igen, száz liter forró I kávét azonnal kiküldeni!...« r Keresi a szemem a sápadt, , csendeshangú Murai főmérnököt, í Habaz Pétert, a község nagy­■ szerű párttitkárát, aki egyidőben ■ szinte üt helyen is látható volt: ■ lapátolta a gáton a földet, ellen- t őrizte a napokon át 3—3000 em- . bért ellátó konyhát s már újra i üt volt a főhadiszálláson, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents