Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

Példamutatóén É'piiok a kunszállás! fflkatmány TSZ fiataljai A kunszállási Alkotmány TSZ- ben a fiatalok mutatnak példát •a munkában. Közülük sokan a téli hónapok alatt is kivették részüket a közös munkából, most pedig, miután már az ösz- szes tavaszi magvakat előkészí­tettek a vetéshez, valamennyien mezei munkára jelentkeztek. Több mint negyvenen szorgos- 1 kodnak a gazdaság földjein. A tavaszi magágyelőkészítést is megkezdték a termelőszövet­kezet traktorosai. A fiatal trak­torosok kiváló minőségű mun­kával mutatnak példát a tsz többi fiataljainak. Közösen be­szélték meg azt is, hogy a talaj íelszikkadása után két-három nap alatt elvetik a tavasziakat. Addig is a fiatalok egy csoport­ja melegágy! palántanevcléssel foglalatoskodik. A tsz kertészete részére több ezer paprika-, pa­ÀHaltenyésztőknek fontos tudóit A mételykor és az ellene való védekezés (A bajai járásban a métely­kor az elmúlt hetekben, hóna­pokban súlyos károkat okozott mind a juhok, mind a szarvas- marhák között. A védekezést most, a tavaszi legelőre való ki­hajtás előtt meg kell szervezni és végrehajtani.) A mételykor a juhok és szarvasmarhák legkomolyabb parazitás betegsége. Okozója a közönséges májmételiy. Epcér és májgyulladást idéz elő, amely­hez vérfogyottság és soványo- dás társul. Egyes vidékeken év­ről évre állandóan, másutt az időjárástól függően szórványo­san fordul elő. A bajai járás közismerten mételykórral fertő­zött területei Nemesnádudvar, Sükösd és Érsekcsanád közsé­gekben vannak, de tavaly ott is megjelent, ahol eddig éveken at nem észlelték. Ez a betegség igen nagy károkat okoz. Az állat májában élő máj mé­tely petéket ürít ki, amelyek a oélsárral a legelőre kerülnek. A petékből lárvák keletkeznek, »melyek az úgynevezett törpe ís'zapcsigában mint közligazdá- ban telepszenek meg. Itt bizo­nyos átalakuláson mennek ke­resztül és mint fertőzőképes mé- elylárvák rajzanak ki belőle. Fűszálakon, vízinövények leve- ein telepednek meg. A fertőzés ;gy történik, de megkapja az ál- at a több hónapos, nem egészen száraz szénával is, mert a ned­ves szénában a mételycsírák 8 hónapnál tovább is életben ma­idnak, A takarmánnyal felvett nételycsírák a bél falán kérész­ül a hasüregbe jutnak és ott a májat keresik meg. Először he­veny májgyulladást okoznak, végső céljuk az epeerek elérése. Itt telepszenek meg, az epe- erekben vért szívnak, testükön lévő apró tüskéikkel izgatják az epeerek nyálkahártyáját és sú­lyos kötőszövetes epeérgyulladást okoznak. Súlyos fertőzés esetén az első tünetek kb. három hét múlva, lassabban lefolyó ese­tekben 2 hónap múlva jelentkez­nek* Az első időszakban a májgyul­ladás tünetei: alacsony láz, bá- gyadtság és májnagyobbodás. Ilyenkor a juhok közül sok el is hullik. A második stádiumban az úgynevezett idült mételykór­ban a juhok lesoványodnak, vér­fogyottak lesznek, a kötőhártya' és a szemhéj kocsonyásán beszű­rődik, vizenyős duzzanat kelet­kezik a test elején és a torok­járatban, a gyapjú kihullik, a vemhes juh nem tőgyei ki, így báránya éhenpusztul. Marhá­kon nagyfokú a lesoványodás, a kötőhártyák porcelánfehérek s gyakran bűzös hasmenés is van, Láthatjuk tehát, hogy a mé­telykor súlyos szöveti elváltozá­sokkal járó, rendszerint alatto­mosan fejlődő, sok kárt okozó betegség, ezért az ellene való védekezést tervszerűen kell vég­rehajtani. Ez azonban nem csu­pán állategészségügyi, hanem ál­lattenyésztési feladat is! Ezért az állatorvosnak az agronómussal és legeltetési bizottságokkal leg­szorosabb együttműködésben kell felvennie a küzdelmet a mé­telykor ellen. Legfontosabb, hogy a juhokat és marhákat tavasszal csak a mételyektől történt megszabadí­tás után hajtsák ki a legelőre, nehogy azok fertőzzenek. A le­geltetési bizottságok csak olyan állatokat engedjenek legelőre, amelyek distolos kezelésben ré­szesültek. A Distol jól bevált gyógyszer a mételykor gyógyí­tására. A védekezés másik mód­ja a métely köztigazdájának, a törpe iszapcsiganak az irtása. A vizek levezetésével a fertőzést csökkenthetjük. Ahol ez nem megy, ott a csigákat rézgáliccal irtjuk. Rézgálicport 1:5 arány­ban homokkal keverünk össze s ezzel szórjuk be középmagas víz­állásnál a legelőket. A csigák 1:100 000 hígítású rézszulfát ol­datban fél nap alatt elpusztul­nak. Dr. Várady Iván járási állatorvos, Baja radicsom-, kalarábépaláníát ne­velnek. A termelőszövetkezet fiataljai vállalták azt is, hogy a mező- gazdasági művelésre alkalmat­lan területeket befásítják. Ép­pen a tegnapi napon fejezték be 10 hold fiatal erdő telepítését. Szorgalmas munkájukról ta­núskodik az is, hogy munka­egység szerint is a legjobbak között vannak. Sok fiatal már több, mint 100 munkaegységet szerzett eddigi munkájával. Ifjú Cseh Istvánnak 140, Mészáros Rozáliának 105 egységet írtak már ebben a gazdasági évben munkaegységkönyvébe. Másodszor lett élüzem a Kunfehértói Állami Gazdaság Mik a tervei az önköltség további csökkentésére ? FONOTT KOSARAK minden méretben cs fajtá­ban beszerezhetők az Al­pári Háziipari Szövetkezet­nél. — Megrendelést az egész megyéből felveszünk. 331 Már most szerezze be a tavaszi mezőgazdasági munká­latokhoz szükséges szerszáinfélesége- ket. — Bú választékban kapható a helyi íöldmüvesszövetkezet ós nép­bolt árudákban. 193 Március 17-én a Kunfehértói Állami Gazdaság másodszorra is megkapta a szép 1 ti tüntetést, az élüzemi címet. Erről beszél­getünk Kurányi elvtárssal, a gazdaság igazgatójával, aki el­sőként azt újságolja el az él- üzemavató ünnepség élményei­ből, hogy 62 dolgozó között 15 ezer forint pénzjutalmat osztot­tak lei és ez alkalommal a gaz­daságnak 10 dolgozója kapta meg a »Kiváló dolgozó« jel­vényt. Ezek között van Vincze István, a sertésfarm vezetője, Hirsch Gyula szőlőmunkás és Tárnoki Péter, a növénytermesz­tési brigád dolgozója, akik az élüzem-avatáson még külön pénzjutalomban is részesültek. Csupán néhány mutató a gaz­daság tervteljesítéséről: kenyér­gabonatermelési terv teljesítése 100 százalék, önköltsége a ter­vezettnél 25 forinttal alacso­nyabb mázsánként. Egy mázsa ! szőlő termelési költsége a ter­vezett 454 forinttal szemben 321 forint. A burgonya termesztésé­nél mázsánként 22 forintot ta­karítottak meg. Az önköltség kedvező alakulását természete­sen befolyásolta a?, hogy min­den cikkféleségből jóval 100 százalék fölött teljesítették a termelési tervet. Az állattenyésztési tervet is túlteljesítették. A tejtermelési terv 120, a szarvasmarhaszapo- rulat 115, a septésszaporulat 110 százalékos teljesítésével zárták az évet. Ezenkívül még hadd említsünk meg egy »apróságot« is, a méhészetet. A gazdaságnak 120 méhcsaládból álló méhé­szete van. Szaporulati tervét 130 százalékra teljesítette, mézteiv rnelési tervét pedig 432 száza­lékra. Ezekután már nem is csodál­kozunk, hogy az állami gazda­ság 1 171 235 forint nyereséggel zárta az évet. WiriMf'iiiiiilii V III I „ , *b* .. 1 TOVÁBBTENYÉSZTÉSRE alkalmas marhák kedvez­ményes áron kaphatók. — Érdeklődni Állatforgalmi Vállalat kecskeméti és kis­kunhalasi gyűjtőtelepein lehet, 334 Minden háznál | nélkülözhetetlen a háztartási varró­gép. — Bő választékban kapható minden íöldmüvesszövetkezet es nép­bolt árudában. 184 Alig használt 2 darab VILLANYVARRÓGÉP eladó a Tiszakccskci lold- művcsszövctkczetncL 328 1956. évi március hó 28-án a Lakifelek és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet TAVASZI SZÖVETKEZE­TI VÁSÁRT RENDEZ. A vásáron beszerezhető mindenféle mezőgazdasági kisgép, háztartási felszere­lés, tavaszi textil- és cipő- divatújdonságok, — Kér­jük a dolgozó parasztságot, hogy vásárlásait a szövet­kezet pavilonjában eszkö- zölje, 330 Állok a bajai Tóth Kálmán téren a költő szobrának talapzata mellett. Néhány nap­pal ezelőtt itt még egy rádió adó-vevő állomás állt, mely felfogta Sár- Hát, Homorúd, Belső Kiha magaslatain az áradattól körülzárt ka­tonai alakulatok, polgá­ri személyek segélyt ké­rő üzeneteit. Felein vi- láglik a Vízügyi Igaz­gatóság széles ablakú épülete, az árvízvéde­lem főhadiszállása. Ta­vaszi nap incselkedik a hidegen söprő széllel. Az utcák képe már felöltötte hétköznapi nyugalmát, bár érezni meg az elmúlt napok izgalmát, mely itt vib­rál a levegőben. Volt olyan nap, hogy tízezer idegen tapodta » várost. Terei, utcái a gépkocsik, dömperek, ftillenös kocsik: exka­vátorok pár perces pi­henői voltak. A város alsó utcasoraitól alig néhány méterre suslor- *ott és kavargóit a rombolásra kész ára­dat, a védők mindent legyőző ereje azonban biztonságot teremtett. Figyelem az embere­id újjáéledő város két, mint sietnek mun­kahelyükre; az iskolá­ba tartó gyermekeket. A város melyik részén álltak vajon a gáton? Tekintetük keresi a gépkocsi sorokat, a vá­rost behálózó telefon- huzalokat, a lapátok­kal, ásókkal, csáká­nyokkal siető védősere- get, a homokzsákokkal száguldó gépkocsikat. Pöttöm kis legénykék magyarázzák a nyúlgá- tak nagy szerepét. Egy szöszke fiúcska anyu­káról, apukáról beszél, akik egész nap, sokszor éjszakán át is építették azokat. — Az én apu­kám csónakon élelmet, bútort mentett, mondja kis pajtása büszke di­csekvéssel. Emlékszem a két év előtti áradat­ra. Akkor ezek a kis le« génykék megismerked­tek a buzgárral, az át­ereszek fogalmaival. Ma már tudják: a vá­rost megreszkettető rob­banások a gátakat sza­kították, hogy gyorsít­sák a víz visszahúzó­dását. Akárcsak akkor, most is százan és szá­zan szemlélték az 1863. évi árvíznek állított emléket a Táncsics ut­ca egyik házfalán. Amilyen gyorsan emelkedett a víz, olyan gyorsan takarodik most le. Amikor azon az em­lékezetes vasárnap dél­után elsőnek tört be a város utcái közé, egy egész város talpra szökkent. Az embere­ket úgy érte a hír, mintha álmukból riasz­tották volna. Egy-egy ruhadarabot kaptak magukra cs már indul­tak segíteni, menteni. Itt a téren most csend van. Egy álmosan nyúj­tózó macska borzolja szőrét a háztetőn, a bérkocsik újból ott zö­rögnek az utcákon, a sarki kukoricapattogta­tó faszénnel tölti kis serpenyőjét cs a rend­őr karja már nem int tilosat, ha az ember az úttesten át akar ha­ladni. Újjáéledt a város. Megindult a munka. A város megmene­kült-. Most minden gon­dolatot az újjáépítés tölt el. Az első napok­ban, mint megsebzett madár, úgy keresték az emberek otthonukat és most azokra gondolnak, akikét az ár elvitte, rombadöntötte. Az em­lékek még itt élnek, de inár az építés, a mun­ka láza pezsdíti a vért. Az ember teremtő, al­kotó vágya ül az arco­kon, hogy még szebbé, még boldogabbá tegye a holnapot. A város falai alatt ólálkodott a végzet, de az emberi akarat győ­zedelmeskedett felette. Eszembe jutnak Ady gyönyörű költeményé­nek sorai: Megyek a bús nagy­szerű Sötétnek Állj meg! Nem! Előt­tem a Holnap, Engem vár, engem, rohanok. Az újjáéledt város ezért a Holnapért fe­szíti erejét azzal az el­szánt nekigyürközéssel, ahogyan álljt paran­csolt »a bús nagyszerű Sötétnek«. Csendes a kis tér. Bíró László Nemcsak a növénytermelésben, az állattenyésztésben is az új, a fejlett módszerek alkalmazására törekszik a gazdaság. A jö­vedelmezőség növelése érdekében bevezették az itatásos borjú- ncvelést. — Képünkön: Kiss Juliska állatgondozót látni, aki ló tenyészbikának valót nevel ezzel a módszerrel. 1— Az önköltség csökkentésé­re vonatkozóan az a tervünk, — mondja Kurányi elvtárs —, hogy az idén tovább gépesítünk. Ha még magasabbfokú gépesí­tést sikerül elérni, tovább csök­ken az önköltségünk, s még több lesz a nyereségünk. Az elő­ző esztendőkben és különösen tavaly a kalászosokkal kapcso­latos munkafolyamatot csaknem teljes egészében gépesítettük — itt tehát már nem számítha­tunk jelentősebb előrehaladásra. Fő feladatunk, a kapásnövények munkafolyamatainak, valamint a gyümölcsös és szőlő munkái­nak gépesítése. Mindenki tudja, hogy a szőlő igen munkaigé­nyes növény, holdja 130—140 munkanapot vesz igénybe egy év alatt. Az idén éppen ezért gépesíteni szeretnénk a szőlő talajápolását, -mégpedig gyümöl­csösünk talajápolásához hason­lóan. Erre a célra már tavaly házilag szerkesztettünk egy úgynevezett lúdtalpas boronát és a gyümölcsösben ki is pró­báltuk. 20 hold gyomtalanítását, porhanyósítását végzi el napon­ta — ami 80, ember munkájának felel meg. így csuk két ember dolgozik, egy zetoros és egy tnunkagépkezeló — jóval ala­csonyabb tehát a művelési költ­ség. Most hasonló boronát szer­kesztünk a szőlő gyomtalanítá­sához. Ha tervünk sikerül, nagy­mértékben tudjuk csökkenteni az önköltséget, hiszen nem ke­vesebb, mint 354 hold szőlőnk van, amelyhez a következő évek­ben már az úi telepítést is hoz­zá kell számítani. Ez a szép, modern istálló 1952-ben épült. Száz szarvasmarha elhelyezésére alkalmas, világos, tiszta szállás. Az elmúlt évben 2,89 forint volt egy liter tej önköltsége. Az idén tovább csökken majd az önköltség a takarmányozás és a fejes gépesítése révén. -, Sorolhatnám tovább a szinte számtalan apróbb-nagyobb újí­tást, kezdeményezést, amelyek mind, mind a magasabb jöve­delmet, az ésszerűbb, okosabb gazdálkodást szolgálják. Az idén például már gépesítik a 30 holdas dohány, a 20 holdas burgonyatábla művelését, ez utóbbi munkáját az ültetéstől a betakarításig gép végzi el. Egy­re inkább tért hódít a gép a takarmányféleségek begyűjté­sében is. Kuníehértóa az idén már a kaszálástól a rendsod­rásig géppel végzfc a betakarí­tást. ; Megérdemelten nyerte el a gazdaság az élüzimi címet. Re­méljük, a most líeginduló mun­kák hasonló sikert hoznak majd, de nemcsk Kunfehértón, hanem a kunfeiértói példa nyo­mán az okoabb, célszerűbb gazdálkodás bevezetésével a többi állami gazdaságainkban, sőt tcmielőzövetkezeteinkben is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents