Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

★ hírős VAROS OvOOOOOOOOOOWOOOüOOOOOOOOOOOOOWOftQöööftOOOOOftíKKKKXX/ , 'J-O-Ü^-COOOOOOO'OOOOOOOOCOOÜOOOOOOOOOOO00-000000OOO'jOOOOOOr: JWUUÚAOÜ Nyilvános tanácsülés vitaija meg a várospolitikai tervet Gondos munka, sok tervezge- tés előzte meg az 1956-os város- politikai tervezet megszületését. A beérkezett több millió javas­latból kellett kiválasztani azo­kat, amelyeknek megvalósítása a dolgozók hétköznapjait teszik kényelmesebbé, könnyebbé, a várost varázsolják szebbé, ott­honosabbá. A tervezet összeál­lításánál figyelembe vették a rendelkezésre álló anyagi erőt, á lakosság önzetlen segíteniaka- rását, a társadalmi erőben rejlő nagy lehetőségeket. Sok szép terv, mely még ez évben megvalósul. A város bel­területén bővülő víz- és villany­hálózat, új lakások, új parkok, nagyarányú fásítás, korszerű egészségügyi intézmények, az utak portalanítása, a város kül­területén 50 kilométer tanyai •földút megjavítása, számos ta­nyai iskola tatarozása, a tanyai házak régen húzódó számozása, tanyai könyvtárak — és még sok-sok szép terv, mely megvaló­sításra vár. Az egész városban mindenütt beszámoló gyűléseken, családi látogatáson ismertetik a város lakóival a nagy tervet a tanács­tagok és megbeszélik azt is, hogy ki hogyan segítheti meg­valósulását. A felmerülő új ja­vaslatokat még e héten eljuttat­ják a végrehajtó bizottsághoz, hogy április 6-án, a nyilvános tanácsülésen megvitatásra és el­fogadásra kerülő várospolitikai terv valóban a város lakóinak érdekeit, kívánságait és igényeit tükrözze. Dolgozóink helyeslik a tiszai kiránduló vonatok szervezését Néhány napja levelet közöltünk, amelyben olvasóink kérik, hogy már most fogjanak hozzá a tiszai üdülő-vonatok megszer­vezéséhez. A levélíró kezdeményezése visszhangra talált városunk lakóinak körében. Helyeslik a kezdeményezést. A válaszokból a következő tanulságokat lehet levonni: Kecskeméten az ipari, kereskedelmi és hivatali dolgozók száma 30 OOO-re tehető. Rekkenő nyári időben, munkaszüneti na­pon városunk lakossága szívesen menne a szabadba kirándulni. Azonban a városnak a legközelebbi kirándulóhelye a Tisza. Ti- szaug környékén több vállalat üdülőt is létesített. Ez a hely Kecs­keméttől 32 kilométerre fekszik, ez a távolság azonban az átlagos keresetű dolgozókat elzárja a szórakozástól, a nagyon kívánt fel­üdüléstől. Kisebb család ugyanis nem tudja fedezni sem az autó­busz, sem a vasúti költségeket. Vasúton egy személy útiköltsége oda-vissza 21 forint körül van. Ha egy négytagú család például kirándul, a gyermekek korától függően csak az egyszeri vasúti költség kedvező esetben 63 forint, kedvezőtlenebb esetben 84 fo­rintot is kitesz. Az elmúlt év nyarán a menetrend is olyan volt, hogy az ön­magában akadályozta a kirándulás lehetőségét. Vasárnap az egyik vonat hajnalban 2 óra, a másik vonat délelőtt 11 óra körül indult. Vagyis az egyik túlságosan korán, a másik nagyon későn. Ezek az okok teszik indokolttá, hogy már most fogjunk hozzá üdülő, illetve hétvégi kiránduló vonatok szervezéséhez.--------- "'■■■•—----------5----­Bírálatunk nyomán Szegeden állítják ki a Lapunk március 23-i számá­ban foglalkoztunk a kecskeméti villanyszámlákkal. Bíráló cik­künkre a DÁV kecskeméti üzemvezetősége a következő le­velet küldte szerkesztőségünk­höz: A közlemény foglalkozik vál­lalatunk, a DÁV decentralizá­cióján felül azzal is, hogy az ál­talunk inkasszálásra átadott vil­lanyszámlák nem áttekinthetőek éa a feltüntetett egységárak, összegek mindig változnak. A .legsúlyosabbnak azonban a cikk ifi-ója azt tünteti fel, hogy a vil­lanyszámlák gépelt számai, ada­ttal és nem utolsósorban a név és utca, a számlákon ki van iga­zítva, át van írva, A cikket, üzemi háromszögünk részletesen megtárgyalta. Meg­állapítottuk, hogy a bírálat jo­gos és azt elfogadjuk. Sajnos azonban sokat nem tehetünk, hibás villanyszámlákat tekintettel arra, hogy a számlá­kat nem Kecskeméten, hanem Szegeden állítja ki a számlázási központunk. Mi pedig azokat a számlákat kézbesítjük, amelye­ket a szegediek készítenek. In- kasszálás előtt át szoktuk nézni a számlákat és kartonjaink ada­taival egyeztetjük. Kisebb el­írásokat minden esetben talál­tunk is. A legutolsó számlázás­kor azonban oly nagymennyisé­gű volt a hibás számla, hogy több napon keresztül tartott ki­javításuk. Szerencsére éppen ak­kor jött. Kecskemétre a szegedi főrevizor, akinek figyelmét erre felhívtuk. ígéretet tett, hogy na­gyobb gonddal készítik Szegeden a számlákat. Reméljük, hogy az építő bírá­latból felsőbb szerveink is ta­nulnak és legközelebbi alkalom­mal már hiba nélkül érkeznek a számlák. Nyitott szemmel Találkoztam a tavasszal! Az emberek fázó­san húzzák össze ka­bátjukat, ha kilép­nek az utcára, a többi évszakokban (mindig csinos nők árra a hosszúra Myúlt tél ellen til- to kozva még árulko­dóan pirosodik, de én tegnap óta opti­mista vagyok: talál­koztam a tavasszal! A Széchenyi téren a csípős széllel da­colva rövid nadrá- gos gyerekhad özön- lötte el a tükörsima betont rollerjaival. 'A golyóscsapágyain biztosan gördülő­gyermekek arcán mosolyt fakasztó jármű megjelenése csalhatatlan előhír­nöke a tavasznak. A »gyorsan moz­gó alakulat« hangos, szilaj nevetéssel, szinte csufondáros pillantásokat Vetve fám suhant a beto­non. Úgy néztem, közelgő nagy vetél­kedésre készülhet­tek, »versenygépeik« ugyanis hatalmas számtáblákkal vol­tak ellátva. Lehet, hogy egy nemzetkö­zi mérkőzés előké­születeinek voltam tanúja, mert az örömteli . felkiáltá-' ; sokba harsány ma- ' ; gyár és lágyabb, orosz vezényszavak vegyüljek. Ahogy a karcsú : rollerek és kipirult : orcájú ifjú gazdáik ott keringtek hol mögöttem, hol mesz- sze elpttem suhan­va, önkéntelenül ki­gomboltam a ka­bátom cs nagyokat szippantva a leve­gőből, — melyet már nem is éreztem olyan : csípősnek, — fogad­tam a tavaszt a Ezé- ; chenyi téren! ML l -né. Egyéniek látogattak el szombaton a Kossuth Termelőszövetkezetbe NEM LESZ PÁNÁSZ a KIK-re Több mint 3000 bérlő ismeri a Kecskeméti Ingatlankezelő Vál­lalatot, hogyne, hisz otthonaik karbantartásáról a KIK hivatott gondoskodni, Hogyan oldja meg e nehéz feladatot a vállalat? E lakások bérlői még az elmúlt évben el­marasztaló választ adlak volna e kérdésre. De erről tanúskodik a városi tanács panaszügyi irodá­jának iktatókönyve is, hisz az elmúlt évi panaszok közel egy- harmadánali tárgya a KIK munkájának bírálata volt. Mi­ről szóltak e panaszok? »Kértük a javítást, s még csak válaszra sem fnéltattak.« »Érdeklődtünk a kérelem iránt, nem találták meg.« Így történt, hogy a városi tanács az elmúlt év végén felül­vizsgálta az Ingatlankezelő Vál­lalat adminisztrációját és segít­ségével új rendszer honosodott meg, a világos, áttekinthető ügy­kezelés. És azóta? 1410 elintézetlen kéréssel kezd­te az 1956-os évet a KIK. 321 érkezett januárban és ebből csak 286-ot intéztek el. Februárban volt a rekord. Még soha fennál­lásuk óta nem keresték fel unv- nyián a vállalatot, 495 volt az iktatott kérések száma. És noha csak 40!-et intéztek cl február­ban, mégis kimagasló teljesít­mény. 401 jogos kérelem nyert kielégítést. Persze, ez nem meg­nyugtató annak a több mint másfél ezer kérelmezőnek, aki nap mint nap várja, hogy kija­vítsák az örökké beázó tetőt, új padlót fektessenek az elkorhadt helyébe. Döntő esztendő lesz ez az év a KIK történetében. Ogy tervezik, és erre megvan a lehetőség, hogy az immár négy év óta tor­lódó jogos kérelmek mindegyikét kielégítik ebben az esztendőben, sőt a harmadik, de legkésőbb a negyedik negyedévben bizonyos szakmákban rátérnek a megelő­ző karbantartásra is. Lehetőség van erre, mert az idei költség- keret legnagyobb részét kar­bantartásra fordítják, uz előző évekkel ellentétben, kevés ere­jüket vonja csak el a felújítás, a lakásleválasztás. Kedves vendégeket vártak már­cius 24-én, szombaton délelőtt a kecskeméti Kossuth Termelő- szövetkezet tagjai. Már hetekkel ezelőtt meghívták az ősszel ala­kult Haladás Termelőszövetke­zet tagjait és a kisfái egyéni gazdák egy részét. Délelőtt 11 óra körül meg is érkeztek a vendé­gek. A Haladás TSZ tagjain kí­vül 16 egyéni gazda jött el. Kál­lai István, a Kossuth Termelő- szövetkezet elnöke röviden ismer­tette a szövetkezet fejlődését. Szavait különösen az újonnan alakult Haladás Termelőszövet­kezet tagjai hallgatták nagy fi­gyelemmel, de érdeklődést tanú­sítottak az egyéniek is. Később a vendégek közös ebé­den vetlek részt, majd megtekin­tették a gazdaságot is. Először a tehenészetet nézték meg. Hor­váth Lajos és Farkas Sándor te­henészeket töviről-hegyire kikér­dezték, hogy milyen módszerek­kel érték el a 11 literes fejési ál­lagot. Különösen a tehenek napi takarmány fejadag ja iránt érdek­lődtek. Megnézték a termelő­szövetkezet legjobban tejelő tehe­nét a 18,5 liter tejei adó »Böske« tehenet is. Ezután a sertésállo­mányt, majd a termelőszövetke­zet kertészetét tekintették meg, A vasárnapi országos állat- és kirakodóvásáron nem voit nagy forgalom. Szép számmal hajtot­tak fel sertéseket, a kedvező árak ellenére is kevés cserélt gazdát. Az egyéves süldőket 7—• 800 forintért^ a választási ma­lacok darabját 150 forintért kí­nálták. A felhajtott, közel 400 később néhány termelőszövetke­zeti családhoz látogattak. — Szépnek találom az élelet a közösben és magam is belépek a Haladás Termelőszövetkezetbe — mondotta a 14 holdas Puskás János. Hasonlóképpen nyilatko­zott a hat holdon gazdálkodó Hagy István is. Az egyéniek va- lamehnyein megegyeztek abban, hogy ez a látogatás mindenkép­pen hasznos volt számukra és ha gyakrabban látogathatnák a varos termelőszövetkezeteit, ta­lán többen választanák a közös gazdálkodás útját. A Haladás Termelőszövetkezet tagjai sok értéltes tapasztalattal gazdagodlak ezen a napon es igen sokat beszéltek a. közös gazdálkodás előnyeiről a ter­melőszövetkezetben ' látogatási tett egyéni gazdák is. Már esle nyolc óra volt, amikor a vendé­gek hazaindultak és valameny- nyien megígérték, hogy a ter­me löszdvetkezetben látottaké i elmondják majd szomszédaiknak is. A Kossuth Termelőszövetke­zetből hazafelé menet még ösz- sZegyülekeztek Polgár Imrénél is, a Haladás Termelőszövetke­zet elnökénél és a leeső esti órá­kig beszélgettek arról, amit a Kossuth TSZ-ben láttak. tehénből is kevesen tértek este új istállóba. Az állatvásár kis forgalma ki­hatott a kirakodóvásárra is. Bár sokan fordultak meg a Kossuth körúton, az érdeklődés mégis közepes volt. A város nyilvalévő üzleteiben is csak közepes forgalmat bonyolítottak le a vásár napján. A Széchenyi tér utón a Szabadság teret javítják Az elmúlt héten kezdték meg a munkát a Községgazdálkodási Vállalat útjavító részlegének dolgozói. A nagytemplom előtti nagy tér lesüllyedt kefamit kockáit felszedték, az eltöredezett sárga kockák helyére új került. Hétfőn kezdték, szombatra be­fejezték. Tegnap a Szabadság téri emlékmű mellett lévő út kockáit szed­ték fel, az útjavító munkások itt szinte új utat építenek. Utána a Jacques Duclos utcát*javítják, majd a Wesselényi utca, Rákóczi út lesz munkahelyük, úgy kanyarodnak vissza a Béke-szálló előtti térre. Munkájuk nyomán a hepe-hupás út szinte újjá szépül. SZÍNPADUNK FIATALJAI A színész szerepalkofó munkája — különösen kezdő periódusában — az anyaggal való küzdelem. Először Is meg kell tanul­nia a szöveget, ami egy- egy vezető szerepnél nem lebecsülendő feladat. A szöveget sajátjává kell ten­nie, s ez annyit jelent, hogy szájából úgy hangoz­zék a szó, mintha azt nem az író agyalta vol­na ki, hanem adott szín­padi helyzetben a színész fejében született volna. E munkával párhuzamosan bele kell helyezkednie ab­ba a figurába, amelyet ábrázolni akar. Kemény küzdelem ez. A színház legújabb műsorszámában, a Pillangóban a Zsuzsikát alakító Herendi Máriának, színházunk tehetséges fia­tal művésznőjének azon­ban kitűnően sikerült. Herendi Mária Ma ka y Margitnál tanult magán­úton, majd az Ifjúsági Színházhoz, két év múlva pedig Kecskemétre került. Tehetségének kibontako­zása, mondhatnánk, sze­münk előtt történik. Felkértük, beszéljen sze­repeiről, Zsuzsika szerepé­ről, amellyel esténként forró sikereket arat, íremti JHána — Ne Wem az a vélemé­nyem, Mogy a Pillangóban szép női szerepek szület­tek. Az új magyar prózai színművek mostohán bán­nak a női szerepekkel, pe­dig soha ilyen nagy vál­tozás nem történt a nők életében, jellemében, mint most. Az írónak, a „lélek mérnökeinek“ többet kel­lern» foglalkozniuk a női lélekkel és annak mélysé­geivel. A mai nők hősies­ségét, sokoldalúságát, te­hetségét, szorgalmát és harcait megírni, azt hi­szem, nem lebecsülendő írói feladat. A mai nők hősiességéről számtalan esetet olvashattunk az új­ságok árvízi tudósításai­ban is. — A Pillangóban jő női szerepek vannak. Színé­szeink nagy örömmel vár­ják ezeket a jó szerepe­ket, mert a legkitűnőbb színész sem tud rossz sze­repből csodálatos figurát alkotni. Zsuzsika hálás szerep, nem szürke, nem egyoldalú, hanem sokszí­nű.-• Több, mint egy tucat szerepet játszottam már. Ér* is klasszikus szereppel uczdtciiit Molière Zerbi­nettjével. Beugrás volt, de olyan sikert arattam, hogy a minisztérium prémium­mal jutalmazott. — Sikerem felbátorította a rendezőt, hogy rámbíz­za Schiller „Ármány és szerelem1» c. drámájának Lujza szerepét. Klasszikus, gyönyörű szerep. Játéká­nak kiforrott tradíciói vannak. Sokat tanultam •Kuttkai Évától, aki Kecs­keméten is játszotta Luj­zát néhány előadáson. Klasszikus szerep Seribe „Egy pohár víz“ c. darab­jában Abigail szerepe is* Ebbe a szerepembe Irán­éi ás ízt kellett vinni. — Milyen magyar dara­bokban aratott sikert? — Az „Aranyember“ Noémi szerepében. Lujza után ez volt egyik ked­venc szerepem. A fesztivá­lon ezt játszottam. Nehéz színészi feladat volt, mert hiányos volt a szöveg. Jó­kai regénye nyújtott sok segítséget. — Alakitolt-e már pa- raszllányl, játszott-c Mó­ric z-darabban? — A „Pettyesben“ Erzsi­ké voltam. Kedves kis sze­rep. Nehézségem az volt, hogy majdnem Mískolccal ját&^bUuk cgyiöóbcn Seiós György, a darab író­ja gyakran átírásokat esz­közölt a miskolci együttes kezdeményezése alapján. Ni kéz volt azért nekünk Kecskeméten a szérep-’ket kialakítani. — A Bujócskában Térit, a Bútorozott szobában Esztert játszottam és a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“ című darabban el­sőízben alakítottam Póliká- ban móriczl szerepet. Es most a Pillangóban Zsu­zsikát. Eddig tartott a beszélge­tés Herendi Máriával, mer* máris hívják a „for­ró deszkákra“. A fiatal művésznő évról-évre jobb alakításokat nyújtott váro­sunk közönségének. Sze­münk előtt látjuk, hogy mennyit hozott az életből, hogy tud drámai módon gondolkodni, hogyan ak* názza ki a szövegkönyv» lehetőségeit. Fejlődésében jó úton halad. Még sokat várunk tőle. Nagy re* ményekre jogosító tehet­ség — ezt Zsuzsika sze* repében is bebizonyította. Izgalmas, nehéz feladatot oldott meg nagy sikerrel a közönség megszerette, szívébe Közepes iorvalom a tavaszi vásáron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents