Népújság, 1956. március (11. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

Javítsunk az egyeztető bizottság munkáján A gyárak, vállalatok, hivata­lok, iptéanér-yék jó mű'.iödésé- h«S a megfeléiő műszaki leliéié- ssgek biztosításán kívül okvet­lenül szükséges, hogy a jogsza­bályok félreértéséből adódó mun­kaügyi viták, panaszok közös megelégedésre, megfelelő módon elintéződjenek. A munkaadót képviselő vállalati igazgatónak és a dolgozóknak a célja egy­aránt közös: a termelés foko- eása, a dolgozók életszínvonalá­nak állandó emelése. Ilyen azo­nos célok megteremtése érdeké­ben küzdő dolgozók és a válla­ltok vezetői között nem lehet­nek érdekellentétek, csupán fél­reértésekből adódó munkaügyi viták, panaszok. Ezek elintézé­sére szükséges egy olyan szerve­zet, amely a véleményeltéréseket tisztázza. Erre a célra legalkal­masabb az a bizottság, amely a vállalaton belül működik, a vál­lalat dolgozóiból, a vállalat igaz­gatója és az üzemi bizottság képviselőiből. Ez az egyeztető bizottság. Az egyeztető bizottságok mű­ködésükben közigazgatási funk­ciót gyakorolnak és ezáltal ha­tározatuk hatósági jellegű. Ezért munkájukat jól, pontosan, a Vendeletek, utasítások figyelem- faevételévei, a szocialista törvé­nyesség betartásával, a munka­adók éS a munkavállalók kölcsö­nös megelégedésére kell végez­niük. Megyénkben, sajnos, igen sok hiba mutatkozik az egyeztető bizottságok működésében. Ezek a hibák gátolják a felmerült vi­ták, panaszok rendes elintézését, s mind a dolgozókban, mind pe­dig a vállalati igazgatókban elé­gedetlenséget keltenék. Ilyenkor a nem kielégítő módon elintézett viták tovább folynak a felleb­bezési fórumokon: a területi egyeztető bizottság, illetve a já­rásbíróság előtt. Ezáltal a pana­szok elintézése elhúzódik, ami tovább növeli a bizonytalansá­got, elkedvetleníti a dolgozót, rontja a munkakedvét. Ezért feltétlenül fontos, hogy az egyez­tető bizottságok munkáját meg­javítsuk. Á Minisztertanács és ft SZOT az elmúlt hetekben dön­tést hozott arról, hogy ennek a HÚSVÉTI bor-, likőr- és pálinkaszük- Béglctét szerezze be a Kis­kunfélegyházi Földműves* szövetkezet vendéglőjében 8 italboltjaiban. Árajánlatunk: Siller 10,40 Asztali fehér 11,10 Csengődi rizling 15,30 Kecskeméti édes kadar 16,60 Termelői kadar 15,— Palackozott és kimért sze- italok bő választékban. 271 munkának a javítása érdekében országszerte komoly munkát kell kifejteni. Egyelőre az a helyzet; no** egyes helyeken lebecsülik az egyeztető bizottság munká­ját. Nem biztosítják részükre az élőírt lehetőségeket. Egyes vál­lalati igazgatók egyszemélyi fe­lelősségük megsértését látják abban, hogy a bizottságok az ő rendelkezésüket, utasításaikat megváltoztathatják, fegyelmi ha­tározatukat felülbírálhatják. Ilyen jelenség mutatkozik Kiskunfélegyházán, ahol az egyeztető bizottság az eléje ke­rülő ügyekben döntéseket nem hoz, hanem ehelyett javaslatot tesz az igazgatónak a vitás ügy elintézésére. Kecskeméten egy begyűjtési jellegű vállalat igaz­gatója — törvényellenesen — azohnal leváltotta az általa meg­bízott egyik egyeztetési bizott­sági tagot, az UB egyik tagját pe­dig »átszervezés címén« elbo­csátotta a felsőbb Szakszervezet jóváhagyása nélkül, mert az egyeztető bizottság az ő egyik fegyelmi határozatát hatálytala­nította. Sók vállalatnál nincs is ál- tandó jellegű egyeztető bizott­ság, hanem az előadódó mun­kaügyi viták alkalomszerű fel­merülésekor négy. éppen ráérő, dolgozót megbíznak az ügy inté­zésével. Természetesen, hogy ilyen körülmények között a munkaügyi vita elintézése ném felél meg a fennálló rendelkezé­seknek. mert akik intézésében részt Vésznek, nem támaszkod­hatnak a megfelelő jogi alapra. Kevés az olyan szerv, amelyi­ket példaként lehet tekinteni, mint az Élelmezési Ipari Dol­gozók Szakszervezetének me­gyei területi bizottsága, amely a vállalatokat a helyszínen keresi fel, Ott vizsgálja a működésüket és a további munkájukban is támogatja őket. Szükséges, hogy a vállalatok biztosítsák a bizottságok törvé­nyes alapon való működését, a felügyeleti szervek is kísérjék figyelemmel, őrizzék ellen az Irányításuk alá tartozó vállala­tok ézírányú munkáját, de a legfontosabb mégis az, hogy az egyeztető bizottságok tagjai alaposan tanulmányozzák a ren­deleteket, utasításokat, mert ez­által olyan tudásra támaszkod­hatnak, amelynek segítségével az eléjük kerülő ügyekben pár­tunk határozatainak szellemé­ben igazságos döntéseket hozhat­nak. Király Imre Partéiét — Mfírtrminlca Az új tsz első tavasza A városföldi Béke Tér­melősZövetkézet az elmúlt nyár Végén alakult. Az idei tavaszon már közösen lát munkához a fia­tal szövetkezet kollektívája, A közös munka azonban ném szo­katlan számukra. Megalakulásuk óta olyan feladatot is megoldot­tak már közös erővel, amely a »légi« termelőszövetkezeteknek is dicséretére válna. Hat sílógöd- röt ástak összesen 250 köbméter pi tartalommal. Anyasertéeeik számára nyolc férőhelyes elletőt építettek. Az építkezésekhez szükséges fát is közös erővel ter­melték ki. A közös munka sikeres meg­kezdése, az első eredmények a fiatal tsz pártszervezetének jó munkáját tükrözik. Úgyszólván mindén kezdeményezés a párt- szervezettől indult ki. Szinte már hagyomány a Békében, hogy a tennivalókat először a párttag­gyűlésen vitatják meg, majd ezt követően a tsz vezetősége ki­munkálja a végrehajtás tervét és így kerül a közgyűlés elé. A fiatal pártszervezete tekintélyét növeli az a körülmény, hogy javaslatait, határozatait minden esetben végrehajtották. Ilyen lesz a sztálínvárosí szalmacelluiózgyár A könyv- és újságkiadás fej­lődése papíriparunkat mind na­gyobb követelmények elé ál­lítja. A hazai papírgyártás mindeddig nagyrészben külföld­ről hozta nyersanyagát. Tudó­saink és mérnökeink előtt, tehát kézenfekvő feladat volt, hogy a külföldi eredetű nyersanyag helyett a szalmából készülő cel­lulóz fokozott gyártását tűzzék ki célul, Eredményes kísérletek után Szolnokon papírgyárat épí­tettünk, amely rizsszalmából ál­lítja elő a cellulózt. Papírellátásunk jobb ellátása érdekében Sztálinvárosban is szalmacellulózgyárat építünk. A gyárat a Duna közelében he­lyezik el. Így a nagymennyiségű vízszükséglet biztosítását kis költséggel oldják meg. Nagy gond a szalma raktározása. Ezt is megoldották Sztálinvárosban. A szalmát préselt bálákban, a vasútra érkező kocsikból hosz- szú szalagsorral szállítják a raktárba. A szabadban tárol­ható mintegy félévi szükséglet. Emellett egy teljes hónapi anya­got befogadó raktárát építenek. A sztálinvárosi szalmacellulóz- gyár által előállítandó papír nagymértékben megjavítja or­szágunk fizetési mérlegét, mert egyre kevesebb nyersanyagot kell majd külföldről hozatnunk. A párísservesei hiú A* kája elsősorban természetesen a termelési feladatok sike­res végrehajtására, segítésére irányul. Népszerűsítette a négy­zetes vetés előnyéit, énnek kö­szönhető, hogy 7Ô hold kukori­cájukat és 3 hóid rtapfáíörgóju-. kát a közgyűlés határozata ér­telmében négyzetesen fogják el­vetni. A tsz kóvácsműhelyében már készülnek a négyzetes ve­téshez szükséges kézi szerszá­mok és eszközök, miután a gép­állomás ekkora területen még az idén nem vállalta cl a gépi négyzetbe vetést. A legsürgetőbb tavaszi munkákat, rnár Weg is kezdték: a szerződésre lekötött 3 és fél hold borsót és a 10 hold tavaszi árpát el is vetették. A fiatal pártszervezet nagy gondot fordít a párttagok és a pártonlcívüli taz-tagok nevelé­sére. Sikeresen folyik a pártok- tatás. Még á leghidegebb Idők­ben is 18—20 elvtárs vett részt a szemináriumokon A fiatal termelőszövetkezet munkáját megnehezíti, hogy még nem tagösított földön, hanem Szétszórt, egymástól 0—7 kilo­méter távolságra fekvő földeket gazdálkodik. Ez u körülmény méginkább megköveteli, hogy ne csupán a családfők, hanem u termelőszövetkezeti családok minden egyes munkaképes tagja is részt vegyen a közös munká­ban. Ezt segíti elő a pártszerve­zet az üzemi MNDSZ-szervezet megalakításával. Búr csak szom­baton alakult meg az MNDSZ. máris vállalták az asszonyom hogy a zöldségfélék, a borsó munkáit elvégzik a férfiak se­gítsége nélkül is. A párísservcset egyik fontos feladata, hogy az állam- polgári kötelességek pontos tel­jesítésére nevelje a dólgózókat Ennek a feladatnak is példamu­tatóan elégét tesz a Bóké TSZ fiatal pártszervezete. Javasla­tára elhatározta a közgyűlés, hogy április 4 tiszteletére már­cius 3l-ig teljesítik egész évi lojásbeadási kötelezettségüket, május elsejét pedig az 1957, első félévi kötelezettségének teljesí­tésével ünnepük meg. A köz­gyűlésén több felszólaló is han­goztatta, hogy határidő előtti teljesítésükkel államunkat kí­vánják segíteni: így járulnak hozzá az árvíz sújtotta területe­ken elmaradt beadás pótlásá­hoz. A városföldi Béke TSZ pártszervezete helyes úton jár. Működésének rövid ideje alatt is sok segítséget, útmutatást adott a termelőszövetkezet tag­ságának. II. Rákóczi Ferenc A magyar történelemben 1848-ij nem volt még egy meg­mozdulás, amely olyan mély ha­tást váltott volna ki népünkből, mint a kuruc világ, amelynek jelentős vezéralakja: II. Rákóczi .Ferenc, 1876. március 27-én született Borsiban (Zemplén megye). Déd- *tyjí? I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Apja, I. Rákóczi Fe­renc és anyai nagyapja, Zrínyi Páter részt vettek a Wesselényi­be *őúri összeesküvésben. Édes- jryjíf Munkács várát a császári katonasággal szemben három éven át hősiesen védelmező Zrí­nyi Ilona. Nevelőapja pedig Thököly Imre volt. Ifjúságárak évei egybeesne!-: a német gyarmatosító törekvés erősödésével A XVII. század vé­gére a Ha>sburg-ház számára megszűnt mnden terjeszkedési lehetőség njugat felé, s a pápa javaslatára, : török ellen indí­tott kerésztaháború hangzatos Jelszavaival telezte valódi szán­dékát, hatalma fegyveres erő­vel kezdte kert felé kiterjesz­teni hódító hatimát. A törökök kiűzéséből népink minden ere- jével részt vett A magyar ka­tonák az első srokban harccl- Az átvonul csapatok a magyar föld fermette kenye­ret ették, s a magyar jobbágyok udójából fizették az idegenek zsoídját. A véráldozat; szenve­dés és anyagi megterhelés még­sem hozta meg a kívánt ered­ményt: az ország szabadságát s a szabad élet nyomán fakadó nemzeti fejlődést. E helyett a tel­jes gyarmatosítás, rablás és fosz­togatás nehéz időszaka követke­zett. A zsoldos seregek évről- évre ismétlődő pusztításait leg­feljebb a tatárok dúlása múlta felül. Az idegen katonaság nyomában pusztulás és halál. Gyűlt a keserűség, érlelődött az idegen elnyomó iránti engesz­telhetetlen gyűlölet. A nyomor­gók tekintete Rákóczi felé fordul t, akinek ereiben nagy elődeinek rebellis vére csörgedezett. A szaimafedeles jobbágykunyhók népe hazavárta idegenben buj­dosó földesurát, »a mi édes urun­kat.« így köti a nép ragaszkodá­sával és a remény hitével magá­hoz és hazájához azt az ifjút, akit a neuhausi kolostor sötét jezsuita szelleme megkísérelt császárhűségre nevelni. Az 1697-es hegyaljai felkelés jelentőségét még nem látta vilá­gosan. Azt hitte, hazája sorsán csak külföldi segítség árán vál­toztathat. XIV. Lajoshoz fordult, de levelét Becsbe teszik, Rá­kóczit a császáriak elhurcolják, a bécsújhelyi börtönbe zárják. A börtön falai Zrínyi Péterre, anyai nagyapjára emlékeztetik, akit innen hurcoltak vérpadra. Becs bosszúja elől a lengyelor­szági Breznába menekül. 1703 tavaszán új megmozdulás készül a Tiszaháton. A szegény- legények megszervezik az or­szág keleti részének elkinzott, végső nyomorúságra jutott né­pét, s követeik május 6-án meg­jelennek Lengyelországban. Rá­kóczit e föld, e nép szeretete nem engedi tovább tétovázni, s bár az ország legnagyobb föld- birtokosa, van erkölcsi bátorsá­ga ahhoz, hogy a fegyvertfogott jobbágyok éléré álljon. Kibocsát­ja első kiáltványát a magyar nemzethez: »Ki-ki édes hazája s nemzete szabadsága mellett az ételükön uralkodó és kegyetlen­kor)» birodalom ellen fogjon fegyvert!« A népnek szóló üze­netet és az aranybetűs piros lobogókat egy földönfutó pa­raszt: Esze Tamás, a Rákóczi-ház örökös jobbágya veszi át a feje­delem kezéből. 1703. június 16-án kis csapa­tával maga is átlépi a magyar ha­tárt. »Álig lehet elképzelni azt a buzgalmat és örömet, amely a népet mindenfelől hozzám von* zoita — írja a fejedelem. E nép buzgalmának és szeretetének nem volt elég, hogy képessége szerint . ellátott élelmiszerrel, hanem hazaküldtek asszonyai­kat, és gyerekeket, beálltak a ka­tonáim közé és többé sohase hagytak el. Puskáik hiányában kardokkal, vasvillákkal és ka­szákkal fegyverkeztek fel és ki­jelentették, hogy velem akarnak éini-halni.« ■ Megkezdődött a kuruc sza­badságharc, a magyar nép tör­ténetének fényes nyolc esztende­je. A legjobb és leghűségesebb harcosok a jobbágyok voltak. A nemesség azonban csak a maga önző érdekeit nézte. Nem vállalt semmi áldozatot. A nagybirtoko­sok jelentős része ős a klérus vi­szont végig a szabadságharccal szemben foglalt állást. De a Rá­kóczi oldalán állók közül is fa­gyon sok volt az áruló, élükön Károlyi Sándorral. A belső bitangok aknamunká­ja, az ország elmaradóit gazda­sági helyzetéből fakadó gyenge­ség és a kedvezőtlenül alakuló kü’politikai helyzet következ­tében a szabadságharc elbukott. Rákóczi Ferenc azonban egyet­len percre sem lett méltatlan a jobbágyok bizalmára. Inkább választotta a bujdosást, oda­hagyva vagyonát, feláldozva csa­ládi boldogságát és jövő életének nyugalmát, de nem vált hűtlen­né elveihez, népéhez, hazájához. A távollétében megkötött szat­mári békét nem tartotta a ma­gyar nép számára kötelezőnek, s szívéből nem halt ki annak re­ménysége, hogy újra lehet és új­ra kell kezdeni a küzdelmet a Magyarországra újra rátelepülő Habsburg-elnyomás ellen. Len­gyelországon át Franciaországba ment, majd a szultán reményt- keltő ígéretére Törökországba: Hazája földjét, amelyet kurucai annyi vérrel öntöztek volt, soha többé nem láthatta meg. A csendes tengerparti Rodostóban éri utói a halál 1735-ben. A magyar nép szívében azon­ban törtebb él. Visszavárja és az ö nevével indul küzdelemre a későbbi század folyamán is. Azok a magyarok pedig, akik idegen zsarnokság elől futni kényszerülnek, felkeresik sírját, hogy a bujdosók keserű köny- nyével megöntözhessék kedves vezérük hamvait. Példája nemcsak a XVIII. szá­zadban, de az 1848/49-es szabad­ságharcban is lelkesítőleg hat, sőt a XX. század forradalmi mozgalmait és költészetét is iz­zásba hozza, míg végül az 1945-ös felszabadulás megvalósítja Rá­kóczi örökségét is. Elekes Mihály, a TTIT tagja. I

Next

/
Thumbnails
Contents