Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-15 / 39. szám

VILÁG PROLÉTABJÁt EGYÉSÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG n MDF BflCS KíSKUW MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS & MEGYE! IflHÁCS LAPJA X». ÉVFOLYAM, 39. SZÁM________Ára SO fillér_______1956. FEBRUÁR 15. SZERDA Üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusát ! Nagyharacska csatlakozott Vaskút versenyfelhívásához Vaskút község termelőszövet­kezeteinek, egyénileg dolgozó parasztjainak április 4 tisztele­tére kezdeményezett versenyfel­hívása visszhangra talált a járás községeiben. Elsőnek Nagyba­­racska csatlakozott a verseny­hez, vállalva negyedéves sertés-, tojás- és baromfibeadásának feb­ruár 20-ra való teljesítését. Az elmúlt év tapasztalatain okulva, a járási és községi be­gyűjtési hivatalok az év első hónapjában már több olyan in­tézkedést tettek, melyek a havi tervek pontos teljesítését céloz­zák. A most folyó egyéni terv­felbontások során a községek­ben nemcsak a beadások idő­rendi megosztására helyeznek nagy súlyt, de a beadásra köte­lezetteknél a sertések beállítását is ellenőrzik. A begyűjtési állandó bizottsá­gok is szorgosan szervezik az új aktívákat, hogy munkájukat sokrétűbbé tehessék. Az elmúlt évben a járás 16 begyűjtési ál­landó bizottsága közül a sükösdi, csávolyi és hercegszántói egyet­len esetben sem tartott megbe­szélést, míg a többi, — kivéve Vaskút és Bácsbokod — állandó bizottságait, — alig néhányszor jöttek össze közös megbeszélésre. A begyűjtési állandó bizottsá­gok munkájának megjavítása érdekében a járási begyűjtési hivatal egy járási tapasztalat­csere-értekezlet megrendezését tervezi. Ezen az együttes meg­beszélésen vitatnák meg az ered­ményes munka előfeltételeit, II Szovfetunió Kommunista Pártiának XX. kongresszusa MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió Kom­munista Pártjának XX. kongresszusa kedden délelőtt a nagy Kreml-palotaban megkezdte munkáját. A Szovjetunió minden részéből össze­­sereglett küldötteken kívül számos vendég is megjelent: ipari vállalatok dolgozói, élenjáró mezőgazdasági dolgozók, áliami és pártfunkcio­náriusok, a tudomány es a kultúra munkásai. A kongresszust N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. — A XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt — mondotta Hruscsov — elveszítettük a kommunista mozgalom nagytekintélyű személyi­ségeit: Sztálint, Gottwaldot és Tokudát. Hruscsov javasolta, hogy emléküknek fel­állással adózzanak. A jelenlévők felemelkedtek helyükről. Hruscsov ezután közölte, hogy megjelentek a ! kongresszuson számos ország kommunista- es ! munkáspártjának képviselői is. A küldöttek me­legen üdvözölték a külföldi vendégeket. A kongresszus vezető szerveinek, — elnökség, titkárság, szerkesztőbizottság, mandátümvizsgáló bizottság — megválasztása után elfogadták a i XX. pártkongresszus alábbi napirendjét: 1. Az SZRP Központi Bizottságának bcsza j mólója — előadó: N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság titkára. 2. Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó: P. G. Moszkatov, a Köz­ponti Revíziós bizottság elnöke. 3. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió mezőgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. évi hatodik ötéves tervről — előadó: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. 4. A párt központi szerveinek megválasztása. X a pont a vannak új belépők \ Központi Bizottság beszámolója az 5>ZKP XX. kongresszusán Y. Ss. I tv use sóinak, as SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói beszéde Az utóbbi időben nagyot fejlő- j lőtt községünkben a termelő- j szövetkezeti mozgalom. A leg- i utóbbi időben két új termelő-1 szövetkezeti csoport alakult, az egyik a Magyar Zászló, amely 9 családdal és 59 hold földterület­tel lépett az új útra, másik az Uj Elet, amely 19 családdal, 96 hold földterületen alakult. Ezek szerint községünkben öt termelőszövetkezet és négy ter­melőszövetkezeti csoport mű­ködik 427 családdal és 2832 ka­­tasztralis hold földterülettel. Ezen túlmenően a termelőszövet­kezetekben és a termelőszövetke­zeti csoportokban a belépők szá­nta rohamosan emelkedik. Az v.lóbbi hónapokban községünk­ben 143 család 516 katasztrális hold földdel gyarapította a közös gazdaságok létszámút. A belépők száma szinte na­ponta. emelkedik. Az egyénileg dolgozó parasztok közül egyre többen látják a termelőszövet­kezetek fejlődését. Geringer Mi-A Katymári Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak annak­idején a Hosszúhegyi Állami G azdaság versenykezdeményezé­­séhez. Ezek szerint több válla­lást tettek a téli gépjavítás meggyorsítására. Az adott szót részben már teljesítették. Az 1400 munkaóra lemaradást a dolgo­zók lelkes munkája eredménye­képpen, valamint a kommunis­ták példamutatására, február 8.-re pótoltuk Február 23-ra vál­hály és felesége, a császártölté­si Uj Barázda Termelőszövetke­zetben például az elmúlt gazda­sági évben 551 munkaegységet kaptak munkájuk után. A ter­mények egy részét, amit kaptak, háztartásuk fenntartására fordí­tották, másik részét pedig sza­badpiacon értékesítették. Az ér­tékesített felesleges terményért összesen 34140 forintot kaptak. Ágfalvi József, a Petőfi termelő­szövetkezeti csoport elnöke, ösz­­szesen 22 728 forintot árult a szabadpiacon. A termelőszövetkezeti tagok magas jövedelme vonzó az egyéni parasztok számára. Az ered­mények megismerésében segíte­nek a termelőszövetkezetek, a pártszervezetek népnevelői, akik lelkes agitációt folytatnak, hogy községünkben minél előbb va­lamennyi dolgozó paraszt a kö­zös gazdálkodás útjára lépjen. Zöld Gábor, községi agronómus, Császártöltés. laltuk a gépjavítás befejezését, de 10-ig már 97 százalékban tel­jesítettük. Az új anyag- és al­katrészráfordítással kapcsolatos 10 százalékos megtakarítást a még nem pontos kimutatások alapján már teljesítettük. További feladatnak tekintjük, hogy a még hátralévő 3 százalé­kot minél előbb elvégezzük a gépjavításban. Holta Antal igazgató MOSZKVA (TASZSZ) Az t SZKP XX. kongresszusán, ked­den N. Sz. Hruscsov, a Központi Bizottság első titkára mondta el a pirt Köfcpordi Bizottságának beszámolóját. N. Sz. Hruscsov a XIX. és a XX. pártkongresszus között el­telt időt, a párt által végzett munka terjedelmét, valamint azoknak az eseményeknek a je­lentőségét illetően, amelyek a beszámolási időszak alatt orszá­gukban és határaikon túl tör­téntek, úgy jellemezte, mint »az egyik legfontosabb időszakot az SZKP történetében, annak a harcnak a történetében, ame­lyet a párt hazánk hatalmának gyarapításáért, a kommunista társadalom felépítéséért, a világ békéjéért vív.« N. Sz. Hruscsov beszámolójá­nak első részében a Szovjetunió nemzetközi helyzetével foglalko­zott. »Korunknak az a fő jellem­vonása, hogy a szocializmus ki­lépett egy ország kereteiből és világrendszerré vált. A kapita­lizmus erőtlennek bizonyult ar­ra, hogy megakadályozza e vi­lágtörténelmi folyamatot. Meg­cáfolhatatlan ténnyé vált, hegy egyidejűleg két egymással ellen­tétes világgazdasági rendszer lé­tezik: a kapitalista és a szocia­lista gazdasági rendszer, s ezek különböző törvények szerint és ellentétes irányban fv/ődneky-A XIX. pártkongresszustól a XX. pártkongresszusig terjedő időszakot a Szovjetunió, vala­mint az összes szocialista ország népgazdaságának hatalmas fel­lendülése jellemzi. N. Sz. Hruscsov 1929-től kez­­dődőleg összehasonlította a Szovjetunió ipari termelésének fejlődési ütemét a tőkés orszá­gok ipari fejlődésének ütemé­vel, s rámutatott: ezekből az adatokból látható, hogy a Szov­jetunió 26 év alatt, a hatalmas veszteség ellenére, amelyet a háború a népgazdaságnak oko­zott, több mint húszszorosára növelte ipari termelését, mialatt a rendkívül kedvező feltételek között lévő Egyesült Államok csupán valamivel több, mint kétszeresére tudta növelni ter­melését. A továbbiakban N. Sz. Hrus­csov elemezte a nemzetközi kap­csolatban végbement folyama­tot. »Döntő jelentőségű — mu­tatott rá —, hogy szüntelenül növekednek a szocializmus, a demokrácia és a béke erői, a nemzeti felszabadító mozgalom erői. Ez idő alatt a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország külpoli­tikai állásai még jobban megszi­lárdultak, tekintélyük megnöve­kedett, és nemzetközi kapcsola­taik nagymértékben kiszélesed­tek. A szocializmus nemzetközi tábora egyre növekvő befolyás­sal van a világesemények alaku­lására. Ugyanakkor egyes hatal­mak reakciós, militarista körei továbbra is »erőpolitikát« foly­tattak.« N. Sz. Hruscsov aláhúzta, hogy a béke erői az utóbbi évek­ben jelentősen gyarapodtak. »A nemzetközi élet porondján — mondotta — hatalmas »béke­övezet« alakult ki, mely felöleli Európa és Ázsia szocialista és nemszocialista békeszerető or­szágait. Ez az övezet majdnem másfél milliárd lakosságú, azaz itt él a földkerekség lakosságá­nak többsége.« »A békeharcban — mutatóit rá N. Sz. Hruscsov — rendkívüli jelentőségű a munkásosztálynak, szakszervezeteinek és politikai pártjainak egysége. A békeharc érdekei azt követelik, hogy fél­retéve » kölcsönös vádaskodása* kát, megtaláljuk az érintkezési pontokat és ezen az al .pon ki­dolgozzuk az együttműködés alapjait. Emellett lehetséges és szükséges az együttműködés a szocialista mozgalom olyan cso­portjaival is, amelyek a szocia­lizmusba való átmenet formái­ról más nézeteket vallanak, mint mi.« Az előadó rámutatott, hogy az utóbbi évtizedben az imperializ­mus vereséget szenvedett kele­ten is, ahol »összeomlanak a kapitalizmus évszázados tartó­pillérei és a népek mind bátrab­ban veszik kezükbe sorsuk el­döntését.« A legutóbbi évtize­dekben a gyarmati és félgyar­mati függésből több mint 1206 millió ember, azaz a földkerek­ség lakosságának majdnem a fele szabadult ki. N. Sz. Hruscsov így folytatta »A nagyhatalmak sorába kerüli a népi Kína és a független Indiai Köztársaság, szemünk láttára lendül fel a délkelet-ázsiai or­szágok, az arab kelet politikai és gazdasági élete. Megkezdődött az afrikai né­pek ébredésének folyamata. Fo­kozódott a nemzeti felszabadító mozgalom Braziliában, Csiléber, és más latinamerikai országok­ban. .. Most már napirendre ke­rült az egyik legélesebb és leg­időszerűbb kérdés: a szégyen­letes gyarmati rendszer teljes felszámolása.« Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára rámutatott arra, hogy a volt gyarmatok és félgyarmatok népei, miután ki­vívták a politikai szabadságot független nemzetgazdaságuk megteremtéséhez modern beren­dezést kaphatnak »a szocializ­mus országaitól és ezért neír kell semmilyen politikai vagy katonai jellegű köteiezettségge fizetniük«. De »továbbra is gyarmati vagy félgyarmati lüggőscgber él az afrikai kontinens nagyré­sze, egyes ázsiai, valamint kö­zép- és délamerikai országok« Növekednek az ellentétek és fo­kozódik a harc a gyarmatosító hatalmak között a befolyási öve­zetekért, a nyersanyagforráso­kért és az értékesítési piacokért (Folylaláj a ?, oldalon) A nagy hidegben is egytized literrel emelkedett a tejbozam a Solti Állami Gazdaságban A tejtermelési versenyben élenjáró Solti Állami Gazdaságban ezekben a napokban is egytized literrel emelkedett a tejhozam. Elér­ték a 11 literes istállóátlagot. A 150 fejőstehéntől naponta 1650 liter tejet fejnek, ezt az eredményt az állattenyészők jó munkájá­val érték el. Madaras Mihály takarmányos brigádja percnyi pon­tossággal végzi el feladatát. Most a rendkívüli hideg időben is jóízű pácolt takarmányt készítenek az állatok részére, de arról ás gondoskodnak, hogy a megkezdett takarmánykazlakat és siló­­gödröket etetés után jól befedve védjék a hótól. így érték el, hogy az első negyedévben előírt beadási kötelezettségüknek már nagy­részt eleget tettek. Csaknem 47 000 liter tejet adtak a fogyasz­tóknak. A Városföldi Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak most a hidegben is a borjak súlygyarapodására. Éppen ezért az újonnan épült mesterséges borjúnevelőben 20—30 centi vastag­ságú szalmával hordták be a betont, Ezzel 4 fokkal emelték az «istálló hőmérsékletét. Méÿ 3 százalék hiányzik

Next

/
Thumbnails
Contents