Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! AI MBP BACS-KISKUM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 45. SZÄM Ara SO ßller 1956. FEBRUAR 22. SZERDA II Szovjetunió Kommunista Pártiának XX. kongresszusa V, M» Molotov elvlám felszólalássj sí Szofjctnnió Mommimifeta Pártjának XX. kuogresszusáii MOSZKVA (TASZSZ) A Köz­ponti Bizottság beszámolójának rövid méltatása után Molotov többek között a következőket mondotta: Népünk a dicső útra tekinthet vissza. Már a háború előtt alap­jában véve felépítette a szocia­lista társadalmat, most pedig fo­kozatosan halad a szocializmus­ból a kommunizmusba. . Molotov ezután az ötödik Öt- Íves terv túlteljesítésével, a ha­­odik ötéves terv feladataival, a munkás-paraszt szövetséggel fog­lalkozott, majc\ a mezőgazdaság fellendítésének kérdéseiről szó­lott. Ki kell emelni — hangsúlyozta —, hogy a párt és a szovjet kor­mány különös figyelmet fordít a mlhozparasztság jólétének nö­velésére. A kommunista építés feladatainak megfelelően az ál­­tami tervek előirányozzák, hogy i falusi népjólét mind jobban közeledjék a városi életszínvo­nalhoz. Ismeretes, hogy az ötö­dik ötéves terv esztendeiben a volhozparasztok reáljövedelmé­nek színvonala ötven százalék­kal, a munkások és az alkalma­zottak reálbére pedig 39 száza­lékkal növekedett. A hatodik öt­éves terv előirányozza, hogy to­vább kell növelni a kolhozpa­rasztok jövedelmét — átlagosan legalább 40 —, a munkások és az alkalmazottak reálbérét pe­dig átlagosan 30 százalékkal. Molotov ezután az ipar és ke­reskedelem fejlesztésének kér­dését érintette, majd a reálbé­rek további emeléséről beszélt, amiben ismét megmutatkozik a part gondoskodása a dolgozók életének megjavításáról. A párt őszintén és bátran fel­tárja a nagy fogyatékosságokat a gazdasági és a kulturális épí­tés valamennyi ágazatában — folytatta Molotov —, a párt minden módon arra törekszik, hogy megjavítsa és ezzel csök­kentse az államapparátust, a legszigorúbban biztosítsa a tör­vényességet. A párt mindebben a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiségiek támogatására s tevékeny közreműködésére tá­maszkodik. szításén mesterkedő agresszív körökkel szemben a béke meg­óvásában látja íőfeladatát. A béke kérdésében valameny­­nyi nép érdeke, függetlenül az egyes országok társadalmi és ál­lami berendezésétől, egybeolvad az egyetemes béke, a népek kö-Mélyrehotó változások a nemzetközi helyzetben és az új háború elhárításának lehetősége 7áviraiváltás a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztere között a magyar—szovjet barátságiegyüttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából V. M. MOLOTOV elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének, Moszkva. Engedje meg Külügyminiszter Elvtárs, hogy a magyar— '/ovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtást szer­ződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében szívből jövő legjobb kívánságaimat tolmácsoljam a testvéri szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és személy szerint Önnek. A nyolc esztendővel ezelőtt megkötött szerződés, amely új tar­talommal töltötte meg a magyar és a szovjet nép kapcsolatait, rendkívüli jelentőséggel bír a magyar nép számára. Népeink test­ién szövetsége — amely a szerződés megkötése óta egyve szoro­sabbá, gyümölcsözőbbe válik és amely a magyar nép szabadsá­gának s függetlenségének biztosítéka, szocializmust építő munká­jának fontos feltétele — lehetővé tette, hogy a Magyar Népköztár­saság tagjává váljék a demokrácia és a szocializmus 90Ü milliós táborának, amelynek szüntelen fejlődését rokonszenvvel nézik az egész világ békeszerető népei, , A magyar dolgozó nép, amely a szocializmus építéséhez újabb erőt, ösztönzést nyer a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű, XX. kongresszusának munkájából, hazafias feladatá­nak tekinti, hogy híven a magyar—szovjet barátsági szerződéshez szüntelenül erősítse népeink testvéri barátságát és fokozza erőfe­szítéseit a nemzetközi feszültség további enyhítése, a béke tartós biztosítása érdekében. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. * BÜLD9CZKI JÁNOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének Budapest Fogadja Miniszter Elvtárs, szívből jövő köszönetemet az or­szágaink közötti baráti viszony fejlődését és megszilárdulását elő­segítő barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megkötésének nyolcadik évfordulója alkalmából küldött jókívánságaiért. A szovjet nép örül a szocialista társadalmat építő és a népek, közötti béke megszilárdulásához jelentősen hozzájáruló testvéri magyar nép sikereinek. Kifejezem azt a kívánságomat, hogy az országaink közötti testvéri barátság a jövőben is állandóan fej­lődjék és erősödjék a szovjet és magyar nép javára, az általános béke érdekében. V. MOLOTOV. A második világháború igen komolyan próbára tetle a szov­­jet szocialista társadalmi és ól­­lamrendet — jelentette ki Mo­lotov — ez a próba megmutatta, aogy a nép odaadó támogatását elvező szocialista államnak ki­­ueríthetctlen szellemi es anyagi erőforrásai vannak, Hazánk a háború befejezése lián rövid idő alatt újból a gaz­­lasági és a kulturális építés ro­­lamos fellendülésének útjára Jé­­nett. Tudjuk, hogy a szocializ­­nust építő népi demokratikus országok is sikeresen oldják meg éladataikat. Hangsúlyozta a béke, a demo­krácia, a szocializmus hatalmas a bora létrejöttének rendkívül fontos nemzetközi jelentőségét. K tábor országainak tapaszta­lata megmutatja — mondotta VIolotov —, hogy a szocializmus építésének útjai különbözőek, egyszersmind példátlan mérték­ben kiterjeszti a szocializmus befolyásának lehetőségeit és ará­nyait. Ez a tábor ugyanakkor biztos támasza a békés orszá­gokban a jogaiért és élete meg­javításáért küzdő munkásosz­tálynak és minden dolgozónak. Jelenleg a kapitalista világ­­rendszer mellett létezik a szo­cialista világrendszer is. A törté­nelem napirendre tűzte a rend­szerek békés egymás mellett élé­sének . kérdését. Természetesen számolni kell azzal, hogy a két rendszer között elkerülhetetlenek a nézeteltérések és a viták. Ezért világosan válaszolni kell arra a kérdésre, hogyan kell megolda­ni a meglévő és az események során jelentkező vitás kérdése­ket. Erre csak két út van: vagy a tárgyalások, a nézeteltérések bé­­kés rendezése, vagy a háború. Más út nincs. A Szovjetunió és minden más szocialista ország >a tározót tan elutasítja a hábo­rút; Arra törekszünk, hogy a szembenálló rendszer hívei is el­ismerjék a békés egymás mellett élés elvét és nem kíméljük erőn­ket, hogy tárgyalásokkal oldjuk meg a megérett és felmerülő nemzetközi problémákat, hogy elősegítsük a béke és a népek biztonságának fenntartását és megszilárdítását. (Hosszas taps.) Molotov hangsúlyozta, hogy a jelen körülmények kitót. létre­jöttek azok a társadalmi erők, amelyek elegendőek és képesek arra,- hogy megakadályozzák a háborúkét, hogy végetvessenek j az imperialista háborúknak. Ezen erők megjelenésének kö­vetkeztében — jelentette ki — megszületett a háború elhárítá­sának reális lehetősége. (Taps.) Természetesen figyelembe kell venni azt is, hogy az imperializ­mus legagresszívubb körei a tör­ténelmi fejlődés kerekének visz­­szafordításáról szövögetnek ter­veket. Köztudott, hogy az ilyenfajta törekvéseket fejezték ki a »íé­­kentartási« tervek és különösen a »felszabadítás!« tervek, ame­lyeket agresszív szellem hat át a szocializmus országai ellen. De más ilyesfajta képtelen terveket szőni arra, hogy a kapitalizmus* a szocializmus országaiban erő­szakosan visszaállítsák és megint egészen más, mennyire valósít­hatók meg e tervek a jelen kö­rülmények között, tekintve, hogy a Szovjetunió létezése és fejlő­désének egész története oly ra­gyogóan bebizonyította: e tervek légvárak, irreálisak. (Hosszan­tartó taps.) Molotov ezután leszögezte, hogy abban a kérdésben, lesz-e háború, avagy nem, most telje- i sen más a helyzet, mint u leg­utóbbi világháború előtt ésmég­­inkább más, mint amilyen az 1914—1918. évi háború előtt volt. Molotov rámutatott, hogy ki­alakult a szocialista államok tá- I bora, amely az új háború előke­zeli! barátság és együttműködés ügyét öníeláldozóan védelmező szocialista tábor országainak ér­dekeivel. Nem szabad lebecsülnünk a háborús veszélyt — folytatta Molotov —, de nem szabad le­becsülnünk erőinket sem, sok lehetőségünket a béke megvédé­sében és biztosításában. Az ilyen | lebecsülés akadályozna bennün­ket abban, hogy a béke fenntar- ' fásában és megszilárdításában j felhasználjuk mindazokat a/, erőket, amelyek a második vi­lágháború után a földkerekség minden részén feltűntek és ren­dületlenül növekszenek. Az ellenséges erők táborában jól tudják, hogy mi felmérhetet­len anyagi lehetőségekkel és technikai vívmányokkal rendel­kezünk — köztük a leghatalma­sabb és legkülönfélébb, légkor- I szerűbb fégyverfajtákkal is — hogyha szükséges, kellőképpen álljuk a sarat. (Viharos, hosz­­szantartó taps.) Gondolnunk keli arra, hogy ellenfeleink felhagy­tak sok olyan illúzióval, amely­ben még nemrégen ringatták magukat. Nekünk pedig gondos­kodnunk kell arról, hogy anyagi és technikai erőben — beleértve a biztonság biztosításának és az agresszióval szembeni ellenállás biztosításának összes elengedhe­tetlen és legtökéletesebb eszkö­zeit — még erősebbek, szerve­zettebbek és hatalmasabbak le­gyünk. (Hosszantartó taps.) Le­hetőségeink nem kisebbek, mint a másik táboréi. Anyagi forrá­saink, legújabb technikai vív­mányaink, óriási embertartalé­­iunk és népeink elmélyült ba­rátsága, erkölcsi-politikai egy- I jégé a szocializmus táborának j legyőzhetetlenségébe vetett biz- j tos tudattal töltenek el bennün­ket. (Viharos, hosszantartó taps.; A béke megvédésének kérdő­iében olyan a nemzetközi hely­set, amilyenről 10—15 esztendő­vel ezelőtt csak ábrándozhattunk , -olna, A szocialista tábor hatá- : ráin túl is gyarapszik szövetsé­geseink száma. Nem csekély az olyan más államok száma sem különösen azok körében, me­lyek tegnap még teljes mérték­ben az imperializmustól függ­tek és csak most tértek rá a nemzeti élet önálló útjára — amelyek nyíltan állást foglalnak az agressziós tervekkel szem­ben, Ezekkel összefüggésben Molo­tov kiemelte a gyarmati rend­szer mostani szétesésének világ­­■ örténelmi jelentőségét. Soha azelőtt agresszoroknak még nem kellett oly nagy nehéz­ségekkel megküzdeniök terveik keresztülvitelében — folytatta — mint most. A támadók ugyanis most már nem számíthatnak ar­ra, hogy politikájuk végrehajtá­sát a népek engedékenyen és alázatosan szemlélik. De koránt­sem szabad elbizakodnunk, en­nek nem szabad arra vezetnie hogy a véletlenre bízzuk ma­gunkat. A békéért és az új háború ve­szélye ellen vívott harcunk ér­dekei megkövetelik, hogy mind a kommunista, mind a szocialis­ta pártok figyelmének közép­pontjába a munkásosztály egy­ségének megteremtése kerüljön -- hangoztatta a továbbiak so­rán. — A munkásosztálynak feltétlenül le kell vonnia a ta­nulságot abból, hogy az agresz­­szív erők már kétízben használ­ták fel sorainak megosztottságál világháború előkészítésére és ki­robbantására. Nem lesz háború, ha a munkásosztály tettekkel egyesíti erőit és mindvégig ki­tart a béke védelmére irányuló eltökélt szándéka mellett. A Szovjetunió harca a békéért és a nemzetközi biztonságért Molotov foglalkozott a szovjet békepolitika niúlt esztendei eredményeivel, majd az Egye­sült Államok bizonyos köreinek ösztönzésére létrehozott támadó katonai tömbökről, az Egyesült Államok és Anglia vezette észak­atlanti tömb szerepéről beszélt. A Szovjetunió mindig is híve volt és ma is híve annak, hogy fejlessze baráti kapcsolatait minden országgal, legyen szó nagyról vagy kicsinyről. A töb­bi között reméljük, hogy mód van ilyen viszony kialakítására Törökországgal, Iránnal, Pakisz­tánnal és Japánnal is. Pártunk és szovjet kormá­nyunk arra törekedett, hogy a békeharc frontját a lehető leg­nagyobb mértékben kiszélesítse, s evégett e harcot a nemzetközi feszültség enyhítésének zászlaja alatt indította el. A nemzetközi feszültség enyhítésének politiká­ja a békeharc legközérthetőbb és 'egrugalmasabb formája, s az adott körülmények között a leg­nagyobb lehetőséget nyújtja ar­ra, hogy ebbe az ügybe, íügget­­enül a politikai nézetek eltéré­sétől, bevonják a különböző tár­sadalmi rétegelieh . Beszédének befejező részeben Molotov kijelentette: Mind az ország életében kivívott komoly sikereink, mind a fontos külpo­litikai eredmények azzal függe­nek össze, hogy a Központi Bi­zottság a XIX. pártkongresszus után megvalósította a kollektív vezetés lenini elvét. (Taps.) A Központi Bizottság az egész párt támogatásával szembeszállt a marxizmus—leninizmustól ide­gen személyi kultusszal, amely egy bizonyos szakaszban oly kedvezőtlenül hatott. Mély meg­győződésünk, hogy a jelen kon­gresszus teljes egészében jóvá­hagyja ezt az elvi álláspontot­­(Taps.) Végül ezt mondotta: Eddigi e­­jövőbeni győzelmeink zászlaja 3 marxizmus—leninizmus lobogó­ja. E zászló alatt haladunk elő­re, újabb sikereinknek és a kommunizmus győzelmének biz­tos tudatában. Nagyszabású építőmunkánk éf következetes békeharcunk össz­hangban van minden nép, az egész emberiség érdekeivel. (Vi­haros, hosszantartó taps.) (MTD (folytatás a * «läslvü)

Next

/
Thumbnails
Contents