Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

G. iH. Maleukov cHtni’s felsïôlaliisa MOSZKVA (TASZSZ) Az egész párt óriási megelégedéssel fogadta azokat a Központi Bi­zottság által elfogadott fontos intézkedéseket, melyek arra irá­nyultak, hogy biztosítsák a pártvezetés és a pártélet szabá­lyai Lenin által kidolgozott el­veinek pontos érvényesítését, szigorúan betartsák a pártveze­tés legfőbb elvét: a vezetés kol­lektivitásának elvét. Malenkov utalt az előadói beszédnek a személyi kultuszra vonatkozó ré­szére és aláhúzta, hogy a szemé­lyi kultusz az egyszemélyi hatá­rozatok megfellebbezhetötlensé­­géhez, önkényhez vezetett. Csak­is a kollektív politikai tapaszta­lat — mondotta — a marxi— lenini elmélet tudományos alap­jaira támaszkodó Központi Bi­zottság kollektív bölcsessége biz­tosítja a kommunizmus orszá­gunkban való építésének helyes irányítását, teszi megingathatat­­lanná a párt sorainak egységét. Pártunk számára a nép érdekei a legfontosabbak. Minden mást azoknak kell alárendelni. A Köz­ponti Bizottság érdeme, hogy a lenini elveket szem előtt tartva, közös ügyünk javára feltárja a hibákat, akárki követte is el azokat. Malenkov elvtárs a továbbiak­ban arról szólt, hogy a szocia­lista és a kapitalista tábor békés egymás mellett élése, a két tár­sadalmi világrendszer gazdasági versenye: e versenyben a szo­cializmus győzelmének gazdasá­gi alapja az, hogy biztosítani tudja a munka termelékenysé­gének, a kapitalizmusénál ma­gasabb színvonalát, A Szovjetunióban a munka termelékenysége ma nyolcszoro­sán túlszárnyalja az 1913. évi színvonalat. Ugyanezen idő alatt az Amerikai Egyesült Államok­ban a munká termelékenysége 2,2-szeresére, Angliában 1,4-sze­­resére, Franciaországban 1,75- szorosára emelkedett. Lenin azt tanítja, hogy a vil­lamosítás a kommunizmus anya­gi-technikai bázisa megteremté­sének alapja. Az egész ország villamosítása népgazdaságunk valamennyi ágának a legmoder­nebb technika alapján való át­alakítását is jelenti, A párt feladatul tűzte ki az energiatermelő kapacitás olyan arányú további növelését, hogy az energiatermelés megelőzze a többi iparág fejlődését. A hato­dik ötéves terv irányelveinek a Központi Bizottság által a XX. kongresszus elé terjesztett ter­vezete szerint öt év leforgása alatt 150 milliárd kilowattórával növekszik a villamosenergia ter­melés. Az energiatermelés fej­lesztésének ez az üteme lehetővé teszi a népgazdaság valameny­­nyi ága villamosításának foko­zását. továbbá annak biztosítá­sát, hogy a hozzávetőleg 50 szá­zalékos munkatermelékenység emelési előirányzat mellett az iparban a munka áramellátott­sága 05 százalékkal növekedjék. Malenkov elvtárs rámutatott arra, hogy az ország energiafor­rásokkal való ellátottságát ille­tően, olyan energiaforrásokból, mint a szilárd fűtőanyag, kőolaj, természetes gáz- és vízenergia — a Szovjetunióban a készletek egyezményes fűtőanyagban szá­mítva — 1590 milliárd tonnát tesznek ki, míg az Egyesült Ál­lamokban 1550 milliárd tonnát. A Szovjetunió előnyben van abban a tekintetben, hogy leg­nagyobb hatásfokú vízierőforrá­sai, amelyek a keleti országré­szekben találhatók, gyakorlati­lag még érintetlenek. Ugyanez áll a fűtőanyagkészletekre is. A népgazdasági forgalomba nagy­mértékbe be kell vonni Szibéria óriási természeti kincseit. Szibé­ria gazdasági fejlesztésének leg­fontosabb eleme az Angara— Jcniszej vidék és a Kuznyecki* medence villamoserőműveit és ipari gócpontjait magában fog­giaforrást vettek birtokba'a nu­kleáris energiát, mely további nagy lehetőségeket nyújt az I energetikai kapacitások növelé­sére. Malenkov elvtárs ezután arról beszélt, hogy korunkban párat­lan világossággal mutatkozik meg a marxizmus—leninizmus kapcsolata a kor gyakorlati fel­adataival. A tudományos szocializmus el­méletétől, amely a szovjet népet vezérli, merőben idegen az olyan törekvés, hogy ráerőszakolják más népekre a társadalmi élet ilyen, vagy amolyan formáját. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy gyökeres társadal­mi átalakulás csak akkor lehet­séges, amikor ehhez megértek a szükséges objektiv és szubjektív feltételek, amikor az adott or­szág népe meggyőződött a tár­sadalmi átalakulások szükséges­ségéről és küzd az átalakuláso­kért. A szovjet államot válto­zatlanul a marxista—leninista tudomány e tételei vezérlik. A szovjet ország egész történelme folyamán mindig szigorúan tar­totta magát a békés egymás mel­lett élés politikájához. A szocia­lizmust nem lehet fegyverek ere­jével a népekre ráerőszakolni, mint ahogyan nem lehet sokáig fegyverek erejével megvédeni és fenntartani a régi, idejétmúlt társadalmi rendet. A békés versengésben a szo­cializmus győz, ez meggyőződé­sünk — mondotta Malenkov elv­társ — azzal, hogy a munka tár­sadalmi megszervezésének a ka­­pitalizmi#énál magasabbrendű típusát képviseli. Hogy mikor és hogyan következik ez be, milye­nek lesznek a szocializmusba való átmenet formái, e kérdések eldöntése, maguknak a kapita­lista országok népeinek dolga. Csak ők határozhatják meg ál­lamuk sorsát. A Szovjetunió és a demokratikus tábor országai semmiképpen nem szándékoznak beavatkozni más államok bel­­ügyeibe. Malenkov elvtárs kiemelte, hogy a békés egymás mellett élés lehetőségének lenini tétele a szovjet külpolitika sarkköve. A békés egymás mellett élés poli­tikáját pedig sehogy sem lehet összeegyeztetni a béke ellensé­geinek «erőpolitikájával«. Hőn óhajtott célunk az, hogy a nemzetközi kapcsolatokból száműzzük a háborút — mon­dotta. — Ha pedig az imperia­lizmus táborának kalandorai megpróbálják megbontani a bé­két és fellobbantani egy harma­dik világháború tűzvészét, ma­gukra vessenek. Nem kétséges, hogy egy harmadik világháború a kapitalista világrendszer teljes összeomlásához vezet. (MTI) Az SZiíP XX. kongre§szusának február 20-i délelőtti ütése Kun Béla születésének 70. évfordulója MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP XX. kongresszusának feb­ruár 20-i, délelőtti ülése M. A. Jasznov elvtárs elnökletével nyílt meg. A kongresszus foly­tatta az SZKP Központi Bizott­sága és Központi Revíziós Bi­zottsága beszámolójának vitáját. 1. ü. Muiztafajev elvtárs (Azer­bajdzsán pártszervezet) felszóla­lása után D. N. Aidit, az Indo­néz Kommunista Párt nevében üdvözölte a kongresszust a meg­jelentek meleg fogadtatásától kísérve. Hosszas tapssal fogadták a je­lenlevők J. Ccdcnbal elvtársai, aki a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköztársa­ság nevében mondott üdvözlő be­szédet. Ezután K. J. Vorosilov szólalt fel. A következő felszólaló Z. I. Muratov, a Tatár ASZSZK párt­­szervezeteinek küldötte és A, D. Danyijalov elvtárs (dagosztáni pártszervezet) volt. M. A. Solohov elvtárs (ka­­monszki pártszervezet), a szovjet irodalom problémáival foglalko­zott. (Felszólalását A. A. Szurkov hozzászólásával együtt lapunk legközelebb megjelenő irodalmi oldalán közöljük. — Szerk.) I. K. Zsegalin-nak, a sztálin­grádi pártszervezetek küldötté­nek felszólalása után I. V. Kur­­csatov akadémikus ismertette a szovjet tudósok munkásságát az atomerő békés felhasználása te­rén. Elmondotta, hogyan fogják megoldani a hatodik ötéves terv­ben az irányelvek tervezetének azt a feladatát, hogy két—két és félmillió kilowatt áramot kell előállítani atomenergiából. A mostani ötéves tervben egyen­ként ötven—kétszázezer kilowatt kapacitású, közei tíz atomreak­tor építését irányozták elő. Fel­építenek egy tóriumot hasznosító nagyteljesítményű reaktort is. Az atomreaktorokkal kapcso­latos munka —■ jegyzi meg a felszólaló — a szocialista tábor más országainak tudósaival és mérnökeivel vállvetve folyik. Ezek az országok a Szovjetunió részvételével megépítik saját atomreaktoraikat tudományos célokra és terv bevették atomvil­­lanytelepek építését, A szocialis­ta tábor országainak tudósaival Közösen végzett munka — hang­súlyozta Kurcsatov — bővülni és erősödni fog. A felszólaló rámutatott arra, hogy az atomerőt közlekedési cé­lokra is hasznosítani lehet. Be­fejezés előtt áll egy atommeg­hajtású jégtörő építésének a ter­ve. Ez a jégtörő az Északi ten­geren közlekedő hajók előtt fog járni, mégpedig úgy, hogy csu­pán két-háromévenként vesz fel új üzemanyagot. A mostani öt­éves tervben további nagysza­bású munkákat végeznek el nem­csak jégtörők, hanem másfajta hajók, repülőgépek és száraz­földi közlekedési eszközök atom­meghajtásának kidolgozására. Tovább kell fejleszteni — mon­dotta — az elméleti atomtudo­mányt annak érdekében, hogy megbízhatóan megvilágítsuk a jövő technika útjait. A szovjet tudósok feladata, hogy újabb ter­mészeti törvényeket tárjanak fel és egyre tovább haladjanak az anyagot jellemző tulajdonságok megismerésének útján. Hetven évvel ezelőtt, 1886. feb­ruár 20-án született Kun Béla elvtárs, az 1919-es magyar pro­letárforradalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiváló harcosa.; Az első világháborúban hadi­fogságba esett. Ott ismerkedett meg Lenin tanításaival és került kapcsolatba azokkal a magyar elvtársakkal, akikkel együtt kez­­deményeztc a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának megalakí­tását. 1917 nyarán tagja lett a Bolsevik Pártnak, Rákosi Má­tyással és más elvtársakkal együtt kezdeményezője és leg­kimagaslóbb szervezője volt a magyar hadifoglyok forradalmi mozgalmának. 1918-ban Lenin meghívására Kun Béla Moszkvá­ba utazott s közvetlen kapcso­latba került a Bolsevik Párt nagy vezérével. Kun Béla irányí­tásával készült akkor áz első magyar kommunista újság, a Számuelly Tibor által szerkesz­tett Szociális Forradalom. Több nyelven közzétette: «Mit akar­nak a kommunisták?« című brosúráját. A monarchia összeomlása után Kun Béla elvtárs hazatért Ma­gyarországra, egyik alapítója és kimagasló vezetője lett a Kom­munisták Magyarországi Pártjá­nak. A párt növekvő befolyása következtében megerősödött for­radalmi hullámot a burzsoázia 1919 februárjában terrorral akar­ta megfékezni. Ekkor Kun Bélát és a Kommunista Párt több más vezető tagját börtönbe vetették. A forradalom győzelmét a kom­munisták üldözésével nem lehe­tett megállítani. A burzsoáziá­nak át kellett adnia az államha­talmat a munkásosztálynak. A forradalmi események kényszerí­tő hatása alatt 1919 március 21-én a szociáldemokrata párt vezetői a börtönben keresték fel Kun Bélát és a kommunista párt többi vezetőjét. Itt a börtönben megállapodás jött lét­re arról, hogy a két munkáspárt sgyesül, Magyarország tanács­­köztársaság lesz és szövetsé­get köt az Orosz Tanácsköztár­sasággal. A Magyar Tanácsköztársaság üdvözlő táviratára már másnap, március 22-én megérkezett Lenin válasza. A két munkáspárt egyesülése* oly módon történt, hogy a gya­korlatban a jobboldali szociál­demokrata vezetőknek nagy volt a befolyásuk a Tanácsköztársa­ság vezető szerveiben. Ez, ten vábbá az egyesült párt helyte­len agrárpolitikája, a földre­form elmulasztása hozzájárultak* ahhoz, hogy a nemzetközi reak­ció nyomása és az antant csapa­tok beavatkozása következtébe» az első Magyar Tanácsköztársa­ság elbukott és megkezdődött az ellenforradalom, a fehérterror uralma. Kun Béla élvtárs a forradalom bukása után is, a Központi Bi­zottság élén irányította a Kom-1 münisták Magyarországi Pártjá­nak hősi harcát a magyar nép­­szabadságáért, Kun Béla elvtárs, aki egész életében — hibái elle­nére is — kimagasló szerepet ját­szott a magyar munkásmoz­galomban, 1929-ben, a magyar­­proletárforradalom tanulságairól helyesen állapította meg többek között a következőket: »A ma­gyarországi proletárforradalom nemcsak hibái miatt jellegzetes, de erényeivel, jó oldalaival is tündöklik. : ; a magyarországi proletárforradalom nemcsak te­hermentesítette az orosz prole­tárforradalmat, de magára von­ta a nemzetközi ellenforradalom erőit akkor, amikor az Oroszor­szági Tanácsköztársaság nemzet­közi ós belső helyzete a legne­hezebb volt...« A magyar kommunisták, kiknek vezetése alatt népünk kivívta szabadságát és építi bol­dog szocialista jövőjét — a nagy forradalmár vezetőt illető meg­becsüléssel emlékeznek meg Kun Béla elvtársról, születésének 70 évfordulóján. (A Szabad Nép 1956. február 21-i számában megjelent cikk alapján.) — Az atomfizikával és magfi­zikával foglalkozó elméleti mun­kák — mondotta a továbbiakban Kurcsatov — lehetővé teszik az irányítható termonukleáris re­akciók végrehajtását célzó kísér­leteket. Mi, szovjet tudósok en­nek, az emberiség szempontjá­ból igen fontos, tudományos pro­blémának a megoldásán együtt szeretnénk dolgozni a világ min­den országának tudósaival, köz­tük az amerikai tudósokkal is, akiknek tudományos és techni­kai eredményeit nagyra becsül­jük. Ahhoz, hogy ez lehetővé váljék, csupán egy dolog szük­séges, az, hogy az amerikai kor­mány fogadja el a Szovjetunió­nak az atom- és a hidrogén­fegyver eltiltására vonatkozó ja­vaslatát. A Finn Kommunista Párt és a finn dolgozók nevében — a megjelentek lelkes tapsától kí­sérve — A. Aaltonen üdvözölte a kongresszust. — A szovjet dolgozók grandió­zus eredményei a kommunista társadalom építésében — mon­dotta Aaltonen — a szovjet ipar és technika viharos gyorsaságú fejlődése, a szűzföldek termővé tétele, a kultúra és a nép jólé­tének növekedése, valamint x a Szovjetunió részéről más orszá­goknál: nyújtott önzetlen támo­gatása, nagy érdeklődést és lel­kesedést kelt országunk dolgo­zóiban. A finn nép körében szél­­tében-hosszában elterjedt az a meggyőződés, hogy országunk békés fejlődésének legbiztosabb záloga a Szovjetunióval való ba­rátság és együttműködés. A Szovjetunió Kommunista Pártjának tevékenysége lelkesítő példa pártunk számára — jelen­tette ki befejezésül Aaltonen elv­társ. (MTI) Az SZKP XX. kongresszusának február 20-i esti ülése MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP XX. kongresszusának feb­ruár 20-i esti ülésén folytató­dott a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság be­számolójának vitája. A vita so­rán felszólalt A. N. Seljepin (a Komszcmol Központi Bizottságá­nál: titkára), F. I. Dubkoveckij (cserkasszi pártszervezet), A. M, Pankratova (moszkvai pártszer­vezet), T, I. Doronyin (szmo­­lenszki pártszervezet). A Spanyol Kommunista párt nevében Dolores Ibárruri üdvö­zölte a kongresszust. Az Argen­tin Kommunista Párt nevében V. Codovilla mondott beszédet. Ezután javaslatot tei'jesztettek elő, hogy a beszámoló vitáját zárják le. A kongresszus egyöntetűen határozatot fogadott el, mely szerint teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét. A kongresszus N. Sz. Hruscsov elnöklete alatt bizottságot alakí­tott, amely az SZKP Központi Bizottságának beszámolójára vo­natkozólag előkészíti a XX. párt­­kongresszus határozatát. Határo­zatot fogadtak cl továbbá arról, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Revíziós Bizottság beszámoló jelentését. A kongresszus február 21-én folytatta munkáját. (MTI) A szovjet film ünnepe (március 15—28-ig) kiemelkedő Ifim jel: Balkezes bajnok Befejezetlen elbeszélés Emirátus bukása Az élet tanulsága VízkereszS. vagy amit akartok Vihar Itália felett 154 laló hatalmas szibériai energe­tikai rendszer kiépítése. Ez ösz­­szesen több mint 50 millió kilo­watt teljesítőképességű energeti­kai rendszer világviszonylatban egyedülálló magas hatásfokú energiaforrás hatalmas tényező­je az ország ipari fejlődésének és a népgazdaságban a munkater­melékenység jelentős emelésé­nek. Széles távlatokat ígért az, hogy tudósaink és mérnökeink újabb hihetetlenül gazdag eper-

Next

/
Thumbnails
Contents