Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
& 'Z.T •1a’ a'VT/ » A. 4* VUÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! U MDP SACS’KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 44, SZÁM Ara GO fillér 1956. FEBItUÄR 21. Kl Dl) A MAI SZAMBÁN: Felelősségrevonás a hanyagul végzett téli gépjavítás miatt. — Nemzetközi szemle. — Felhívás a magyar nőkhöz. •— Örökhagyók és örökösök. — Jobb ellátást, több kényelmet. ■— Vendégségben a dalai lámánál. — Gyorslista az V. Békekölcsön második sorsolásáról. — Hírek. — Csak 1500 forintot ér a sport tisztasága? — Tudósítás a területi birkózóversenyről és a megyei ifjúsági ökölvívó-bajnokságról. 0 Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa A. 1. Mikojau elv társ felszólalása a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán kommunista életforma felé. örülünk neki és lelkesít bennünket. Tudják meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdaságukkal, »amerikai életformájukkal-«. Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bizonyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza helyett versengjenek így. Nekünk, szovjet embereknek, de az amerikai népnek is inkább szíve szerint való az ilyen verseny! — (Taps.) Teljesen egyetértek a párt Központi Bizottságának beszámolójával. A beszámoló a marxista elmélet alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, hanem program-jellegűvé is válnak, hatalmas gyakorlati jelentőségre tesznek szert á kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszaiban folytatandó helyes politikája szempontjából. (Taps.) A Központi Bizottság a társadalmi fejlődés törvényeinek ismeretében olyan következtetésekkel fegyverzi fel a munkásosztályt, amelyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának tényeit és eseményeit általánosítják és magyarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetkezett eseményeket is. Engedjék meg, hogy az alábbiakban foglalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával, minthogy rendkívül fontosak é3 időszerűek. A Központi Bizottságnak és elnökségének munkáját az elmúlt három esztendőben mindenekelőtt az jellemezte, hogy pártunkban hosszú szünet után megteremtődött a kollektív vezetés. (Taps.) Pártunknak most olyan szi.árdan összekovácsolódott vezető-kollektívájá- van, amelynek ereje nemcsak abban rejlik, fogy sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybeforrott elvtársakból áll, bár természetesen ez is igen fontos — &anem főként abban, hogy ez a kollektíva a pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérte a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve elemi fontosságú a proletárpárt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de mégis hangsúlyozni kell, mert körülbelül húsz éven át nálunk tulajdonképpen nem érvényesült kollektív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx, majd Lenin is elítélt. Az elmúlt bárom esztendő alatt helyreálott a kommunista párt kollektív vezetése, ez az a főforrás, mely a legutóbbi években új erőt adott pártunknak. Mikojan ezután méltatta a Központi Bizottság erőfeszítéseit az ipar, mindenekelőtt a nehézipar gyors1 fejlesztésére, majd 'gy folytatta: a főprobléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a mezőgazdaság fejlődési aránytalanságának kiküszöbölése volt. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása, * szűz- és parlagföldek megbontása. Két év alatt 53 ' millió hektár új földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e bármikor is hasonlóról? Es mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kongresszus elé, hogy a vetésterületet tízmillió hektárral csökkentsék. A földek feltörése helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szűzfölddé. A. I. jVIikojan a ma leginkább szűkében lévő közszükségleti cikkek termelése növelésének tervezett gyors ütemét azzal magyarázta, hogy az állandóan növekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. A kereslet és a kínálat helyes viszonyát a hiánycikkek termelésének rohamos növelésével és úgy érjük el — hangoztatta —, ha a jövőben olyan áresökkentési politikát folytatunk, hogy az árak leszállítása csakis az árutömeg gyarapodásának és a lakosság fizetőképes kereslete növekedésének arányában történjék. Hangsúlyozta, hogy új erőfeszítéseket kell tenni a kereskedelem és a közétkeztetés mielőbbi megfelelő színvonalra emeléséért. Központi Bizottságunk tevékenységének fontos irányzata volt az is — mondotta —, hogy kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus centralizálás ellen és megerősítette teljes jogaiban a lenini demokratikus centralizmust. Egyéb nagyjelentőségű intézkedések között meg kell említeni, hogy az állami tervbizottságot ketté osztottuk, az egyik a távlati, a másik a folyó tervezéssel foglalkozik. A Központ* Bizottság beszámolója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — hangoztatta Mikojan —r olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé, amely a kommunizmushoz vezető gyors haladást szolgálja. Itt Mikojan megemlítette a legfontosabb szociális intézkedések rendszerét. Az alacsonyfizetésú munkások és alkalmazottak bérének emelése gazdaságunk néhány aránytalanságának megszüntetését jelenti — mondotta — megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsony fizetésű munkás és alkalmazott kategóriák munkabére és a magasíizetésű kategóriák munkabére között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi parasztországban iparosítottunk, ez a különbség természetes volt, mert éppen ez ösztönözte a kiválóan képzett munkások kádereinek gyors felnövését. És az országnak igen nagy szüksége volt kiválóan képzett munkásokra. Most, amikor kiválóan képzett, magas kulturális színvonalon álló munkásosztályunk van, amely évről évre gyarapszik a hét- és tízosztályos iskolát végzettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csökkenni fos. Ez feilődésünk új színvonalából következik és lépést jelent előre: a kommunizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. így nyílik meg az út a Néhány külpolitikai kérdés A szovjet külpolitika, különösen áZ elmúlt esztendőben szembeszökő sikereket aratott. A párt vezető kollektívája itt is új, friss A. I, Mikojan áramlatot hozott. Magasrendűen elvszerű, tevékeny és rugalmas, nvugodthangú, szitkozódásnélküli külpolitikát folytatott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indult ki, minthogy az a főcélja, hogy megszüntesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ békéjét. A szovjet kormány határozottan megindult azon az úton. hogy megszüntesse külpolitikai munkánk fogyatékosságait. Ez a legszembeszököbben a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatainak megoldásán látható. Olyan lépésekre, amilyeneket a Központi Bizottság a XIX. és a XX. kongresszus között a jugoszláv kérdésben tett, természetesen csak igazi leninisták képesek. Több más intézkedés is —; kínai és finnországi katonai támaszpontjaink megszüntetése, a népi demokratikus országokban működött vegyes vállalatok megszüntetése, a/. Ausztriával kötött békeszerződés stb. — szintén politikánk bátorságát, elvszerűségét, más országok szuverén jogainak tiszteletbentartását, politikánk aktivitását és egyúttal eredményességét bizonyítja. Mikojan ezután rámutatott arra, hogy megszüntették a szovjet társadalmi és állami szervezetek elszigeteltségét a külvilágtól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államférfiak, /pártvezetők és társadalmi szervezetek kapcsolatait. Mikojau rámutatott, hogy bizonyos amerikai agresszív körök negatív ténykedése ellenére sikerült széleskörű kapcsolatokat létesíteni a külföldi országokkal mind állami, társadalmi vona• len. mind pedis a művészetben. sportág idegenforgalomban, a ban és más területeken. Egyes országokkal, a demokratikus országokkal kapcsolataink igen jól fejlődnek és nagy távlatokat nyitnak a további fejlődésre. Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az ügy vontatottan halad az amerikai külügyminisztérium nyílt ellenállása miatt és az amerikai nép, valamint több amerikai társadalmi szervezet hő kívánsága ellenére — mondotta. Megsemmisítő csapást mértünk az olyan ostoba koholmányokra, _ mintha félnénk érintkezni a' külföldiekkel. A továbiakban rámutatott arra, hogy a burzsoá demokrácia a formális egyenlőség mellett szentesíti és védelmezi az ember 'kizsákmányolását az ember által. Csak a munkásosztálynak, a mai társadalom vezető erejének, csali a kommunista pártnak, a proletár ideológia hordozójának vannak és lehetnek haladó eszméi — mondotta. — A marxizmus—leninizmus eszméinél nincsenek haladóbb eszméli. (Taps.) Elmúlt már az az idő — folytatta Mikojan —, amikor a szocializmus szovjet országa elszi« geteltségben élt. Ma már egyetlen jelentő sebb nemzetközi kérdés sem oldható meg csupán a nyugati nagyhatalmak akaratával, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió, K/na és a szocializmus többi országának véleményét. A szocialista világ nagy ereje abban van, hogy a világ lakosságának nagyobb része a szocializmus zászlaja alatt tömörül, vagy építi a szocializmust, (a Szovjetunióban már felépült), vagy harcol a szocializmus építésének jogáért. Ma már bátran megállapíthatjuk, hogy az emberiség túlnyomc többsége együtt harcol velünk az imperializmus és a gyarmat rendszer ellen, a háború és a háborús veszély ellen, a népek békéjéért, szabadságáért és függetlenségéért, Az emberiség tudatában a szocializmus már most összehasonlíthatatlanul erősebb a kapitalizmusnál. Ezért nem kell félnünk a szocializmus és kapitalizmus eszméinek harcától, ezért van az, hogy Hruscsov és Bulganyir elvtárs a párt nevében indiai, burmai és afganisztáni látogatásuk során olyan nyíltan kijelentették, hogy a háború ellen, dt egyúttal a két társadalmi rend szer versengése mellett vagyunk amellett, hogy a két világnéze! a békés egymás mellett élés körülményei között ideológiai harcot vívjon egymással. (Taps.) Mikojan ezután az egymás mellett éléssel kapcsolatban érintette a nemzetközi kereskedelem kérdését. A szocialista forradalom fejlődése békés útjának lehetősége az egyes országokban A Központi Bizottság beszámolójában felvetett elméleti kérdések közül az a legélesebb és a legfontosabb, hogy a szocialista forradalom feltétlenül mindig, minden országban és minden körülmények között fegyveres felkelés útján történik-e, vagy lehetséges a forradalom békés fejlődése is. Az Októberi Forradalommal foglalkozva Mikojan rámutatott, hogy a bolsevikok az első világháborúig a fegyveres felkelésben látták az oroszországi forradalom győzelméhez vezető utat, mert az imperialista háború polgárháborúvá változtatása volt az egyetlen eszköz, amellyel ki lehetett vívni a népek békéjét cs szabadságát. A februári forradalom után Lenin figyelembe vette a megváltozott helyzetet és híres áprilisi téziseiben ázt a jelszót mondotta ki, hogy a munkásosztály békés úton, a szovjetekben a többség megszerzésével ragadja meg a hatalmat és fejezze be a szocialista forradalmat. A forradalom békés fejlődésének jelszavát csak az 1917 júliusi események után vonták vissza, mert a helyzet megváltozott, amikor az ideiglenes kormány a Petrográd utcáin békésen tüntető munkásokra tüzelt. Lenin és a bolsevikok október után sem akartak polgárháborút, erőszakot. A polgárháborút az imperialista hatalmak kezdeményezték, a véres polgárháborút nem a forradalom, hanem az ellenforradalom tervezte, nem a bolsevikok akarata szerint, hanem az ő akaratuk ellenére tört ki. Elvben más országokat illetően ugyanez volt'Marxnak, Engelsnek és Leninnek erről a kérdésről vallott felfogása is — mindig hangsúlyozták. hogy minden a fejlődés időszakától, az osztályerők viszonyútól, a konkrét helyzettől függ. Igen fontos rámutatni arra, Lenin úgy vélte, hogy azokban az esetekben is; amikor a proletáriátus kénytelen erőszakhoz folyamodni, a forradalom állandó fő sajátossága és győzelmének feltétele a szervező, az alkotó és nem a romboló munka. Lenin halála óta a világhelyzet lényegesen megváltozott. Ez ad lehetőséget Központi Bizottságunknak, hogy ugyanarról az elvi, marxista-leninista álláspontról az új helyzetben új módon vesse fel azt a kérdést, hogy a különböző országokban az átmenet a szocializmusban milyen formát ölt. A nemzetközi helyzet gyökere* változásának fő tényezője a hatalmas szocialista tábor létrejötte, növekedése és megerősödése — mondotta Mikojan, maid így folytatta: Mindinkább szétesik a gyarmati rendszer. A tőkés országokban fokozódott a munkásosztály szervezettségé és nőit osztályöritudata. És most, amikor megvizsgáljuk a forradalom jelenlegi útjainak kérdését minden egyes országban és világméretekben egy-IFolyistá* » ? oldalún) r
