Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

& 'Z.T •1a’ a'VT/ » A. 4* VUÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! U MDP SACS’KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 44, SZÁM Ara GO fillér 1956. FEBItUÄR 21. Kl Dl) A MAI SZAMBÁN: Felelősségrevonás a hanyagul végzett téli gépjavítás miatt. — Nemzetközi szemle. — Felhívás a magyar nőkhöz. •— Örökhagyók és örökösök. — Jobb ellátást, több kényelmet. ■— Vendégségben a dalai lámánál. — Gyorslista az V. Békekölcsön második sorsolásáról. — Hírek. — Csak 1500 forintot ér a sport tisztasága? — Tudósítás a területi birkózóversenyről és a megyei ifjúsági ökölvívó-bajnokságról. 0 Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa A. 1. Mikojau elv társ felszólalása a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán kommunista életforma felé. örü­lünk neki és lelkesít bennünket. Tudják meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdaságukkal, »ameri­kai életformájukkal-«. Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesz­nek többet a nép javára, kinek az életformája bizonyul jobb­nak. A fegyverkezési hajsza he­lyett versengjenek így. Nekünk, szovjet embereknek, de az ame­rikai népnek is inkább szíve sze­rint való az ilyen verseny! — (Taps.) Teljesen egyetértek a párt Központi Bizottságának beszá­molójával. A beszámoló a marxista elmé­let alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következtetések nemcsak elméleti jellegűek, ha­nem program-jellegűvé is válnak, hatalmas gyakorlati jelentőségre tesznek szert á kommunizmus­nak a fejlődés következő szaka­szaiban folytatandó helyes poli­tikája szempontjából. (Taps.) A Központi Bizottság a társa­dalmi fejlődés törvényeinek is­meretében olyan következteté­sekkel fegyverzi fel a munkás­osztályt, amelyek most már nemcsak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának té­nyeit és eseményeit általánosít­ják és magyarázzák meg, ha­nem a tőkés, valamint a szocia­lista országokban később bekö­vetkezett eseményeket is. En­gedjék meg, hogy az alábbiak­ban foglalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával, minthogy rendkívül fontosak é3 időszerűek. A Központi Bizottságnak és elnökségének munkáját az el­múlt három esztendőben minde­nekelőtt az jellemezte, hogy pár­tunkban hosszú szünet után megte­remtődött a kollektív ve­zetés. (Taps.) Pártunknak most olyan szi­­.árdan összekovácsolódott veze­­tő-kollektívájá- van, amelynek ereje nemcsak abban rejlik, fogy sok esztendő forradalmi harcában, munkában egybefor­rott elvtársakból áll, bár termé­szetesen ez is igen fontos — &anem főként abban, hogy ez a kollektíva a pártépítés és a pártvezetés lenini eszméit, lenini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérte a párt­élet lenini szabályainak helyre­­állítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve ele­mi fontosságú a proletár­párt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de mégis hang­súlyozni kell, mert körülbelül húsz éven át nálunk tulajdon­képpen nem érvényesült kollek­tív vezetés, virágzott a személyi kultusz, amelyet már Marx, majd Lenin is elítélt. Az elmúlt bárom esztendő alatt helyreál­­ott a kommunista párt kollektív vezetése, ez az a főforrás, mely a legutóbbi években új erőt adott pártunknak. Mikojan ezután méltatta a Központi Bizottság erőfeszíté­seit az ipar, mindenekelőtt a ne­hézipar gyors1 fejlesztésére, majd 'gy folytatta: a főprobléma a mezőgazdaság elmaradásának megszüntetése, az ipar és a me­zőgazdaság fejlődési arányta­lanságának kiküszöbölése volt. Ezt a feladatot egész sereg intéz­kedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása, * szűz- és parlagföldek megbo­ntása. Két év alatt 53 ' millió hektár új földet tettünk termő­vé. Álmodhattunk volna-e bár­mikor is hasonlóról? Es mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormánya az idén januárban az elnöki üze­netben olyan programot ter­jesztett a kongresszus elé, hogy a vetésterületet tízmillió hek­tárral csökkentsék. A földek fel­törése helyett ők a megművelt földeket változtatják parlaggá, szűzfölddé. A. I. jVIikojan a ma leginkább szűkében lévő közszükségleti cikkek termelése növelésének tervezett gyors ütemét azzal ma­gyarázta, hogy az állandóan nö­vekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. A kereslet és a kínálat helyes viszonyát a hiánycikkek terme­lésének rohamos növelésével és úgy érjük el — hangoztatta —, ha a jövőben olyan áresökken­­tési politikát folytatunk, hogy az árak leszállítása csakis az áru­tömeg gyarapodásának és a la­kosság fizetőképes kereslete nö­vekedésének arányában történ­jék. Hangsúlyozta, hogy új erőfe­szítéseket kell tenni a kereske­delem és a közétkeztetés mielőb­bi megfelelő színvonalra emelé­séért. Központi Bizottságunk tevé­kenységének fontos irányzata volt az is — mondotta —, hogy kérlelhetetlenül harcolt a bü­rokratikus centralizálás ellen és megerősítette teljes jogaiban a lenini demokratikus centraliz­must. Egyéb nagyjelentőségű intéz­kedések között meg kell említe­ni, hogy az állami tervbizottsá­got ketté osztottuk, az egyik a távlati, a másik a folyó terve­zéssel foglalkozik. A Központ* Bizottság beszá­molója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — han­goztatta Mikojan —r olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé, amely a kom­munizmushoz vezető gyors hala­dást szolgálja. Itt Mikojan megemlítette a legfontosabb szociális intézkedé­sek rendszerét. Az alacsonyfizetésú munkások és alkalmazottak bérének eme­lése gazdaságunk néhány arány­talanságának megszüntetését je­lenti — mondotta — megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsony fizetésű munkás és al­kalmazott kategóriák munkabére és a magasíizetésű kategóriák munkabére között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi parasztországban iparosítottunk, ez a különbség természetes volt, mert éppen ez ösztönözte a ki­válóan képzett munkások káde­reinek gyors felnövését. És az országnak igen nagy szüksége volt kiválóan képzett munká­sokra. Most, amikor kiválóan kép­zett, magas kulturális színvona­lon álló munkásosztályunk van, amely évről évre gyarapszik a hét- és tízosztályos iskolát vég­zettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csök­kenni fos. Ez feilődésünk új színvonalából következik és lé­pést jelent előre: a kommuniz­mushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. így nyílik meg az út a Néhány külpolitikai kérdés A szovjet külpolitika, különö­sen áZ elmúlt esztendőben szem­beszökő sikereket aratott. A párt vezető kollektívája itt is új, friss A. I, Mikojan áramlatot hozott. Magasrendűen elvszerű, tevékeny és rugalmas, nvugodthangú, szitkozódásnél­­küli külpolitikát folytatott, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indult ki, mint­hogy az a főcélja, hogy megszün­tesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ béké­jét. A szovjet kormány határozot­tan megindult azon az úton. hogy megszüntesse külpolitikai munkánk fogyatékosságait. Ez a legszembeszököbben a Szovjet­unió és Jugoszlávia kapcsolatai­nak megoldásán látható. Olyan lépésekre, amilyeneket a Köz­ponti Bizottság a XIX. és a XX. kongresszus között a jugoszláv kérdésben tett, természetesen csak igazi leninisták képesek. Több más intézkedés is —; kí­nai és finnországi katonai tá­maszpontjaink megszüntetése, a népi demokratikus országokban működött vegyes vállalatok megszüntetése, a/. Ausztriával kötött békeszerződés stb. — szin­tén politikánk bátorságát, elv­szerűségét, más országok szuve­rén jogainak tiszteletbentartá­­sát, politikánk aktivitását és egyúttal eredményességét bizo­nyítja. Mikojan ezután rámutatott ar­ra, hogy megszüntették a szov­jet társadalmi és állami szerve­zetek elszigeteltségét a külvilág­tól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államférfiak, /pártveze­tők és társadalmi szervezetek kapcsolatait. Mikojau rámutatott, hogy bi­zonyos amerikai agresszív körök negatív ténykedése ellenére si­került széleskörű kapcsolatokat létesíteni a külföldi országokkal mind állami, társadalmi vona­­• len. mind pedis a művészetben. sport­ág idegenforgalomban, a ban és más területeken. Egyes országokkal, a demo­kratikus országokkal kapcsola­taink igen jól fejlődnek és nagy távlatokat nyitnak a to­vábbi fejlődésre. Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az ügy vontatottan halad az amerikai külügyminisz­térium nyílt ellenállása miatt és az amerikai nép, valamint több amerikai társadalmi szervezet hő kívánsága ellenére — mon­dotta. Megsemmisítő csapást mér­tünk az olyan ostoba kohol­mányokra, _ mintha félnénk érintkezni a' külföldiekkel. A továbiakban rámutatott ar­ra, hogy a burzsoá demokrácia a formális egyenlőség mellett szentesíti és védelmezi az ember 'kizsákmányolását az ember ál­tal. Csak a munkásosztálynak, a mai társadalom vezető erejének, csali a kommunista pártnak, a proletár ideológia hordozójának vannak és lehetnek haladó esz­méi — mondotta. — A marxiz­mus—leninizmus eszméinél nin­csenek haladóbb eszméli. (Taps.) Elmúlt már az az idő — foly­tatta Mikojan —, amikor a szo­cializmus szovjet országa elszi« geteltségben élt. Ma már egyetlen jelentő sebb nemzetközi kérdés sem oldható meg csupán a nyu­gati nagyhatalmak akaratá­val, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió, K/na és a szocializmus többi országá­nak véleményét. A szocialista világ nagy ereje abban van, hogy a világ lakos­ságának nagyobb része a szocia­lizmus zászlaja alatt tömörül, vagy építi a szocializmust, (a Szovjetunióban már felépült), vagy harcol a szocializmus épí­tésének jogáért. Ma már bátran megállapíthat­juk, hogy az emberiség túlnyomc többsége együtt harcol velünk az imperializmus és a gyarmat rendszer ellen, a háború és a háborús veszély ellen, a népek békéjéért, szabadságáért és füg­getlenségéért, Az emberiség tu­datában a szocializmus már most összehasonlíthatatlanul erő­sebb a kapitalizmusnál. Ezért nem kell félnünk a szo­cializmus és kapitalizmus esz­méinek harcától, ezért van az, hogy Hruscsov és Bulganyir elvtárs a párt nevében indiai, burmai és afganisztáni látogatá­suk során olyan nyíltan kijelen­tették, hogy a háború ellen, dt egyúttal a két társadalmi rend szer versengése mellett vagyunk amellett, hogy a két világnéze! a békés egymás mellett élés kö­rülményei között ideológiai har­cot vívjon egymással. (Taps.) Mikojan ezután az egymás mellett éléssel kapcsolatban érintette a nemzetközi kereske­delem kérdését. A szocialista forradalom fejlődése békés útjának lehetősége az egyes országokban A Központi Bizottság beszá­molójában felvetett elméleti kérdések közül az a legélesebb és a legfontosabb, hogy a szo­cialista forradalom feltétlenül mindig, minden országban és minden körülmények között fegyveres felkelés útján törté­nik-e, vagy lehetséges a forra­dalom békés fejlődése is. Az Októberi Forradalommal foglalkozva Mikojan rámutatott, hogy a bolsevikok az első világ­háborúig a fegyveres felkelés­ben látták az oroszországi forra­dalom győzelméhez vezető utat, mert az imperialista háború polgárháborúvá változtatása volt az egyetlen eszköz, amellyel ki lehetett vívni a népek bé­kéjét cs szabadságát. A februári forradalom után Lenin figyelembe vette a meg­változott helyzetet és híres áp­rilisi téziseiben ázt a jelszót mondotta ki, hogy a munkás­­osztály békés úton, a szovjetek­ben a többség megszerzésével ra­gadja meg a hatalmat és fejezze be a szocialista forradalmat. A forradalom békés fejlődésé­nek jelszavát csak az 1917 jú­liusi események után vonták vissza, mert a helyzet megválto­zott, amikor az ideiglenes kor­mány a Petrográd utcáin béké­sen tüntető munkásokra tüzelt. Lenin és a bolsevikok október után sem akartak polgárhábo­rút, erőszakot. A polgárháborút az imperia­lista hatalmak kezdeményezték, a véres polgárháborút nem a forradalom, hanem az ellenfor­radalom tervezte, nem a bolse­vikok akarata szerint, hanem az ő akaratuk ellenére tört ki. Elvben más országokat ille­tően ugyanez volt'Marxnak, En­­gelsnek és Leninnek erről a kér­désről vallott felfogása is — mindig hangsúlyozták. hogy minden a fejlődés időszakától, az osztályerők viszonyútól, a kon­krét helyzettől függ. Igen fontos rámutatni arra, Lenin úgy vélte, hogy azokban az esetekben is; amikor a prole­­táriátus kénytelen erőszakhoz folyamodni, a forradalom állan­dó fő sajátossága és győzelmé­nek feltétele a szervező, az al­kotó és nem a romboló munka. Lenin halála óta a világhely­zet lényegesen megváltozott. Ez ad lehetőséget Központi Bizott­ságunknak, hogy ugyanarról az elvi, marxista-leninista állás­pontról az új helyzetben új mó­don vesse fel azt a kérdést, hogy a különböző országokban az át­menet a szocializmusban milyen formát ölt. A nemzetközi helyzet gyökere* változásának fő tényezője a ha­talmas szocialista tábor létre­jötte, növekedése és megerősö­dése — mondotta Mikojan, maid így folytatta: Mindinkább szétesik a gyar­mati rendszer. A tőkés orszá­gokban fokozódott a munkásosz­tály szervezettségé és nőit osz­­tályöritudata. És most, amikor megvizsgál­juk a forradalom jelenlegi útjai­nak kérdését minden egyes or­szágban és világméretekben egy-IFolyistá* » ? oldalún) r

Next

/
Thumbnails
Contents