Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

 Népújság szakszervezeti rovata Az áthelyezés módjai Munkavédelmi ankét Az MT. 135. §-a kimondja, hogy az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására kitűzött határidő előtt legalább .15 nappal írásban kell közölni. Ha az áthelyezés vállalaton be­lül történik, nem alacsonyabb munkakörbe, a közlésnek az új munkahely elfoglalására meg­határozott időpont, előtt legalább 8 nappal, ha pedig az új munka­hely ugyanazon a telephelyen van, legalább 3 nappal előbb kell megtörténnie. Az áthelyezést elrendelő uta­sításban közölni kell a dolgozó­val új munkakörét és munkabé­rét. Ha ez nem történt meg, a dolgozó új munkahely elfoglalá­sát megtagadhatja. Ha azonban új munkahelyét ennek ellenére elfoglalta az áthelyezés elrende­lésekor és nem közölték vele munkakörét, munkabérét, pa­nasszal nem élhet. Az a dolgozó, akit más hely­ségbe, vagy alacsonyabb rnunka­­* körbe helyeztek át, továbbá az, aki egyetemi, vagy főiskolai ta­nulmányokat folytat, vagy a dolgozók középiskolájának ta­nulója, panasza • elsőfokú elinté­zéséig nem köteles az új mun­kahelyét elfoglalni. Más eset­ben az áthelyezett dolgozó új munkahelyét akkor is köteles el­foglalni, ha panaszt terjesztett elő. A dolgozó az áthelyezés ellen innak közlésétől számított 8 nap Jatt a vállalati egyeztető bizott­sághoz panaszt terjeszthet elő. Ha az egyeztető bizottság 8 nap után arról értesíti a dolgozót, hogy az áthelyezéssel egyetért, a dolgozó köteles munkahelyét el­foglalni. Ha ezt megtagadja, úgy cell tekinteni, mint azonnali ha­­állyal önkényesen kilépettet. A múlt héten az állami gazda­ságok biztonsági megbízottai és az üzemi bizottságok munkavé­delmi felügyelői a szakszerveze­tek megyei székházában a bal­esetelhárítás és üzemegészség­ügyi feladatairól beszéltek. A beszámoló és vita alapján kitu­dódott, hogy a helvéciai, bajai, izsáki állami gazdaságokban fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel. Leg­több helyen megtartják a havi biztonsági szemléket, ellenőrzik a felvetett hiányosságok kija­vítását. Szó esett még a ten­nivalókról is. Az értekezlet be­fejezésekor a MEDOSZ megyei bizottság Kollár János bösztöri, Háberbusz István hildpusztai, Rukóber Istvánná Bajai Állami Gazdaság üzemi bizottsági, mun­kavédelmi felügyelőinek tárgyju­talmat nyújtott át. (Noé Gabor) Segélyezési bizottság munkája A Kecskeméti Kinizsi Kon­zervgyár segélyezési bizottságá­hoz is több kérelem érkezett. A segélyezési bizottság a kérelme­ket csak akkor fogadja el, ha a .szakszervezeti bizalmi is java­solja a kérelem elintézését. A bizottság tagjai Hegedűs László vezetésével február 10-ig 43 dol­gozó részére 10 500 forintnyi se­gélyt utaltatlak ki. A szövegező bizottság munkában A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalatnál a kollektív szerződést szövegező bizottságok február 10-én alakultak meg. Tagjai kiváló műszaki dolgozók, sztahanovisták, szakszervezeti aktivisták. A kollektív szerződés nyolc fejezetből fog állni. A nyolc fejezetből már eddig né­gyet megszövegeztek. Ezt a mun­kát véglegesen 20-án fejezik be. »•«wwwvwwwwvwwwu 3a'©ntős újítás a Kinizsi Konzervgyárban Jól betilt a hurdŐBsállító arerkexet Az elmúlt hónapban csaknem minden napra jutott egy-egy újítás, ugyanis 29 javaslat érkezett be. A javaslatok közül 19-et fogadtunk el, s ezért 5300 forintot fizettünk ki újítóinknak. Az előzetes számítások alapján, az újításokat gyümölcsöztetvp, egy év alatt 107 000 forintot takarítunk ' meg. A mostanában született újítások közül az egyik legjobbnak ártják a hordógurítás megkönnyítésére elkészített szerkezetet. Ezelőtt kézzel gurítgatták dolgozóink a hordókat, ami igen fárad­ságos munka volt. Az új hordószállító szerkezet két keréken gördülő ubroncsos megoldással működik. A szerkezetet Simon istvúnnal szerkesztettük, és elláttuk vil­­íáskarral, ami a szállítandó hordó alá nyúl. A villáskar segítsé­gével egy 200 kilogrammos hordót egész könnyen lehet a szállí­tószerkezetre emelni. Amikor láttuk, hogy ez a készülék bevált, gyorsan még öt darabot készítettünk belőle. A szállítással foglalkozó brigádok nagy örömmel üdvözölték, mert a szerkezettel nemcsak hordói, lanem más anyagot is tudnak szállítani. Az új szerkezettel való hordómozgatás,- a régi eljárással, szem­űén nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is. A számítás hordónként L3 fillér megtakarítást jelöl meg. Egy évben 30—35 00Ű hordót mozgatunk meg. Ezt a hordószállító készüléket gyárunk a jövő hónapban megrendezendő országos újítói kiállításra is felküldi. Danóczi Sándor újítási előadó, Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár ,VSVVVVWV^..D<WWVVVVWl dt Ittajebiuk közi tatá&mak Zord hideg van kint, a hőmérő mínusz 18 fokot mutat. Csak né­hány ember látható az utcán. Szék sütőipari munkások. Szí­vesebben aludnának, de mivel a pékségben éjjeT készül a süte­mény,- így hát korán kell kelni. Órámra pillantok. Fél három. Közben az egyik pékség közvet­len közelébe érkezünk. Az ajtó­nyitásra időnként kiszökik a friss sütemények kellemes illata. Ahogy közelebb érünk, közvet­lenül a házhoz, halljuk a da­gasztó, kiflisodrógép monoton ■zúgását, a sütőlemezek zörgését, «hogy a cementre helyezik őket. Nézzük meg, kik dolgoznak Itt. Koroknál András az első, akivel találkozunk. Ö a brigád­vezető. Nemrég vette át a kiváló dolgozó jelvényt és az oklevelet. Ugyanezt a kitüntetést nyerték cl a brigád többi tagjai is. Nagy örömmel vették kézhez február 4-én. Kemény munkába került, de megérte. Most is nagy mun­kában találjuk őket. Egyikük a írissensült, ropogós vajaskiflit •viszi a raktárba, a "másik ' a nyerskiflit viszi a-kemencéhez, i hogy később bevessék. Nagy a ! sürgés-forgás. / No, de nézzük csak, mennyi ! fiatal leány?! Vinkó Juci, Haj­nal Kati és Csorba Margit keze alatt a nyers tésztából formá­lódik a kifli. Három évvel ez­előtt még nem gondolták azt, hogy ők valaha is pékek lesz­nek. Igaz, sokat tanultak, fára­doztak, no, meg tegyük hozzá, nem is könnyű ez a munka, de a szakmunkás bizonyítvány mel­lé már egy újabb kitüntetés, a jő munkát dicsérő oklevél ke­rült. A brigád többi tagja is jól munkálkodik. Teljesítményük U3 százalék. __Balsa Jenő. Baja EKir dessen a ^ÉPLJSÂG-ban %Á0ú>uy? Szív vel- lélek kel a gépállomásé — Es hát a Dusnoki Gép­j állomás — állapította meg ma­gában Fölcz Ferenc, a Gheorghiu Dej Hajógyár volt finomada­golója, mikor meglátta a sár­gára meszelt épületeket. Kicsit csalódottan állt meg egy pilla­natig és bosszankodva nézte a szokatlanul enyhe januári nap­sütésben úszó képet, a bokáig érő sarat, a kint foglalatoskodó traktoristákat. De csak egy pillanatig tartott ez a bosszankodna — micsoda viselkedés ez — korholta önma­gát. Hirtelen filmszerűen leper­gett előtte az utóbbi hónapok néhány eseménye. Mikor elol­vasta a párt Központi Vezetősé­gének felhívását, azonnal jelent­kezett falusi munkára. Először nem akarták engedni, mint alap­­szervezeti párttitkárhelyettest, azt mondták, ott is szükség van rá. Helyes az, ha pesti elvtársa­kat küldenek falusi munkára, de I meg kell nézni, hogy kit lehet nélkülözni. Ez volt a vélemény a gyárban, de ő nem engedett., ! Sőt, a biztonság kedvéért írt egy ! levelet a XIII. kerületi pártbi­­! zottsághoz, amelyben felsorakóz-7' tatta érveit. Törleszteni akarom az ; adósságot — írta. — Engem a párt tett emberré. Árva gyerek ; voltam, a menhelyből kerültem ! nevelő szülőkhöz, 16 éves koro­­! míg dolgoztam a Vas megyei ! Katalán. Ez idő alatt meg is i szerettem a falut. 1947-ben lép­­; tem a pártba. Mikor nevelő szü- I leim is meghaltak, elhagytam a ■ falut. Annyi pénzem volt, hogy ! Győrbe utazzak, itt a Magasépí­tő Vállalatnál kezdtem a városi életet. Ipari iskolába jártam, gépésztechnikus lettem. Minden vágyam az volt, hogy tovább ta­nulhassak, végre 1950-ben a párt javaslatára az Oleg Kosevoj bentlakásos középiskolában ösz­­! töndíjjal megkezdtem a tanulást és két év múlva leérettségiztem. Most innen, a Gheorghiu Dej Hajógyárból jelentkeztem falusi munkára, két ólából. Az egyik az, amit már a lőréi elején, kezd­tem: törleszteni akarom az adós­ságom, a másik a 16 évi falusi tartózkodás. A feleségem is fa­lusi leány volt. Mindezeket fel­sorakoztatva kérem a pártbizott­ság segítségét. Körülbelül ezeket a gondola­tokat vetettem papírra, aient is aztán minden, mint a karikacsa­pás. Elvégezte a tanfolyamot és most idekerült Bács megyébe, a Dusnoki Gépállomásra. Amint ezeket végiggondolta, egycsapásra elszállt a kezdeti megtorpanás, ismét átíűtötte az a lelkesedés, amivel jelentkezett a falura. Ez tükröződött az ar­cán, mikor belépett az irodába. Növelte az önbizalmát az a ked­vesség, ahogyan fogadták. Ügy kezelték, mint valami régi bará­tot. AB első uauuk az ismer­kedéssel múltak el. Közben több­ször úgy érezte, hogy talán mé­gis kár volt otthagyni a régi. Kényelmes életet. Sok mindent elképzelt magában, hogy és mint lesz ‘falun, de az élet njindig tartogat kellemetlen meglepeté­seket. Még most sincs lakása, pedig a párt és a tanács min­dent elkövet, hogy legyen. Sok nehézség, probléma van a gép­állomáson. A politikai munkát nagyon elhanyagolták. Mar két hónapja betöltetlen volt a gép­állomás párttitkárának a helye. Más volt Pesten, ahol felszállt a villamosra, rövid idő alatt kiért a munkahelyére, elvégezte a napi munkát, villamosra szállt és is­mét otthon volt. Itt sokszor gya­log kell bemennie a községbe, dagasztani a sarat, fagyoskodni kell a motoron. Ezek a gondolatok azonban csak rövid ideig időztek nála és egyre több, és egyre erősebb szálak kapcsolják új munkahe­lyéhez. Egyik legerősebb: a mun­katársainak szeretete. Erről ma­ga is meggyőződött, mikor egy­szer akaratlanul meghallotta két traktoros beszélgetését. — Mit szólsz az új párttitkár­hoz? — kérdezte az egyik. — Rendes ember, látszik, hogy pesti munkás volt. Mindnyájan bízunk benne — válaszolta a másik. Forró hullám ..öntötte el. Hi­szen ezek az emberek szeretik, rövid idő alatt a szívükbe fo­gadták és ő a régi kényelmére gondol. Annakidején alaposan meghány ta-vetette magában, nv. lesz, ha falura kerül. Akkor szá­molt azzal is, hogy nem villa­mossal fog közlekedni. Ez volt az utolsó megtorpa­nás. Azóta már gondolatban sem vágyik vissza. Másfél hónap alatt számos eredmény, síkéi született sz ő javaslata alapján. A gépállomás a megyében elsők között fejezte be a téii gépjaví­tást, az ó szavai is lelkesítették a traktoristiÿcat. Majdnem min­den emberrel beszélgetett már környezetéről, életkörülményei­ről, örültek neki, hogy törődik velük és gyorsabban is ment a munka. Most, bogy befejezték a gépjavítást, a körzetükhöz tar­tozó termelőszövetkezeteknek se gítenek a munkagépek javítása ban. Ezzel is erősebbé kovácso­­lódik a gépállomás és a termelő­szövetkezetek között a kapcsolat V?í« hosszú idő az a másfél hónap, de sok mindéi, történt ezalatt. Sikernek köny­velhető el Sendula József esete is. Sendula József, a fajszi Vö rös Csillag Termelőszövetkezet­be van kihelyezve, mint a gép­állomás agronórnusa, de emellett 10 holdon még egyénileg gazdál­kodott. Az igazgatóval közösen beszéltek vele és figyelmeztet­ték, hogy haladéktalanul rneg keli szüntetni ezt a kétlaki éle­tet. Még le sem telt a gondol­kodási idő, megszólalt az egyik délelőtt a telefon és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet kö­zölte, hogy a mezőgazdász H holdjával belépett a termelőszö­vetkezetbe. Ez is siker és a másik is, mely szintén a napokban történt. Be­választották a községi pártveze­tőségbe. A jelölőbizottság elnöke elsők közölt olvasta fel a nevét Ugyanazt érezte, mint amikor a kát traktorista beszélgetéséi hallotta: bíznak benne. Mot l már szíwel-lélekkel a gépállomásé és ha valaki meg­kérdezi tőle, hogy érzi magát falun, így válaszol: Nem ideig­lenes munkahelynek tekintene­­ezt a helyet, végleg itt akarok maradni. Kereskedő Sándor Pontosabb könyvelést a tanácsoknál Haímúr Nagy Károly találkozása a hurok/'áriára I Nem fiatal már Kalmár Nagy Károly, az egykori cselédember, aki a tanácsok megalakulása óta képviseli a dolgozók érde­keit az államhatalom helyi szer­vében. Mindent tud és mindent j iát, ami a községben történik. Becsülik is az ágasegyháziak. Sokat tett már a falu érdeké­ben. Mint községgazda lelkesen szervezte és irányította az út­építési munkálatokat. Január hó 1-re be is fejeződött az egy ki­lométer hosszú út és 100 folyó­méteres gyalogjárda építése. Kalmár elvtárs kisgyűléseket is tart, ahol termelési kérdésekről és az állam iránti kötelezettsé­geit teljesítésének fontosságáról beszélget a termelőkkel. Vajon ő hogyan teljesíti az j állampolgári kötelezettségét, | mint tanácstag? Erre a kérdésre Ugirác* László, a községi tanács elnöké így válaszolt: — Kalmár elvtárs jó gazda, tudja mi a köteles­sége. Amióta tanácselnök va­gyok Ágasegyházán, nem em­lékszem arra, hogy neve a hát­ralékosok listáján szerepelt vol­na. Papp Jolán adóügyi megbízott így válaszolt: Sokat beszél az adófizetésről, de ő nem mutat -példát. De azért megnézem — és már lapozgatott is a nagy­­könyvben. Majd így folytatta: — bocsánat, az első negyedévre­­esedékes adóját már rendezte. j A Kecskeméti Járási Tanács egyes vezetőinek vélemény-- j ugyanolyan téves, mint Papp ‘ Joláné. Kalmár elvtárs tavaly a III. negyedévi adót július 7-én. J a IV. negyedévit pedig novem- ! bar 13-án befizette. Ennek elle­nére úgyszólván a III. negyed- I év minden 15 napjában kapott * a pénzügyi osztálytól levelet, melyben felszólították az adó­hátralék azonnali rendezésére. A november 22-i keltezéssel kül­dött felszólításban az is szere­pel, hogy december 1-én tartóz­kodjon odahaza, mert mennek elszámoltatni, ellenkező esetben .. ; stb., stb. Kalmár elvtárs idegességében még a sorokat sem tudta végig­olvasni. Jogos volt a felháboro­dása, hiszen — mint az előbb megjegyeztük — november hó 13-án befizette tíz utolsó negyed­évi adót is. Az még azonban csak kezdet volt. Kalmár elvtársat az 1955-ös esztendő járási tanácsülésén is nagy meglepetés érte. Ha már a községi tanácsülésen- megbírál­ták, hogy nem teljesítette ser­tésbeadási kötelezettségét, miért ne bírálta volna a járási tanács elnökhelyettese Bunyik elvtárs­nő is, aki többek között a be­adási tervek teljesítéséről be­szélt. Kalmár elvtársnak még s füle hegye is piros volt, pedig nem volt miért szégyenkeznie mert még áprilisban teljesítette egész évi sertésbeadását, amit vételi jeggyel is tud igazolni. Kalmár elvtárs nem olyai ember, akinek jogtalan bírála­tokkal és zaklatásokkal el tud­nák venni kedvét a munkától Ma is fáradhatatlanul dolgozik De azért javasoljuk Bunyik elv társnőnek és a pénzügyi osztály dolgozóinak, hogy a jogtalan bí­rálatok és a felesleges felszólítá­sok gyártása helyett inkább könyveljenek pontosabban és se­gítsék a községi tanácstagok munkáját. Kalmár eJ.vtársat pe­dig arra kérjük, hogy a jövőber ne csak az eredményekről írjon hanem harcos tollal küzdjön s községben a törvényesség betar­tásáért, a saját esetében is ta­pasztalt bürokrácia és a többi hiba megszüntetéséért. Vörös Gáborné Megalakul a pedagógusok DISZ aiepszervezete Hétfőn délután ' a Pedagógus Szakszervezet klubhelyiségében a 30 részvevő jegyzőkönyvbe rög­zítette a pedagógus DlSZ-alap­­szervezet megalakulását. Lelkes, ifi:re kész vezetőséget választot­tak. Sok színes terv hangzott el a felszólalók ajkán. A munleaterv elkészítése után megkezdik munkájukat, de ad­dig is a fiatal pedagógusok beszervezésére vállalkoztak, A szombaton rendezendő pedagó­gus-bál sikere már a DIS A szer­vezet lelkes munkájának jelét is magán viseli. Az ünnepélyes alakuló D!SZ-gyülés véget ért, de még sokáig együtt maradt közönsége. Ar asztalok kis csoportjai szövöget­ték tovább a színes terveket Sikeres, jó munkát kívánunk a pedagógusok fiatal DlSZ-szsrve­­zeténak. 1 K A T KOZZ B i: a Kecskeméti Katona Jó­zsef Ifjúsági Könyvtárba! (Rákóczi út 6.) •— Nyitva: kedden 2—5-ig, szerdán 10—12-ig, csütörtökön 2— 5-ig, pénteken 2—5-ig és szombaton 10--*l-ig. 164

Next

/
Thumbnails
Contents