Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-18 / 42. szám

Újszerű kezdeményezés a kiskőrösi járás iskoláiban AZ ISKOLÁINKBAN folyó ©ktató-nevelőmunka sikere nagy mértékben függ a szülői ház közreműködésétől is. A szülők nagyrésze már gondos figyelem­mel kíséri gyermeke fejlődését. Az eredményes együttműködés­nek azonban vannak még aka­dályozói. Találkozhatunk még olyan szülőkkel, akik a tudást nem becsülik, s inkább gyerme­keik dolgoztatásával igyeksze­nek jövedelmüket gyarapítani. Mások meg az iskola természet­­, tudományos világnézetét nem fogadják el, s az iskoláról leki­csinylő hangon beszélnek gyer­mekeik előtt is. Vannak, akik a gyermekeknek nem tudnak se­gíteni feladataik elkészítésénél, ezért csekély érdeklődést mutat­ónk az iskola munkája iránt. Látta a nehézségeket a kiskő­rösi járási oktatási osztály, s az igazgatókkal folytatott tanács­kozás eredményeként megszer­vezte a Szülők Vasárnap Dél­utánját. A KEZDEMÉNYEZÉS máris szép eredményekhez vezetett. A kiskőrösi járás minden is­kolájában havonta egyszer tar­tanak Szülök Vasárnap Délután­ját. A tanulók színes műsorral kedveskednek a szülőknek. A kiskőrösi Petőfi általános iskola tanulói például az »Éneklő tig­ris-« című úttörő színdarabot mu­tatták be. A vásártéri iskolában az I. és az V. osztály műsora után bemutató > osztályfőnöki órán ismertették az úttörőknek a jobb tanulmányi eredménye­kért, jobb magatartásért, mu­lasztásmentes hetekért folyta­tott harcát. A »Hogyan segíthe­tik a szülők gyermekeiket a ta­nulásban?« című előadás sok hasznos tanácsot adott a szülők­nek. Kecelen az úttörőcsapat kultúrgárdája tette színessé a délutánt, majd a »Mit kíván az iskola a családi neveléstől?« cí­mű előadás után filmvetítéssel szórakoztatták a szülőket, AKASZTÓN a fizikából és ké­miából tanultakat érdekes kí­sérletekkel mutatták be a szü­lőknek maguk a növendékek, majd a nevelésről szóló előadás­sal fejeződött be a tanulságos j összejövetel. Az előadások hatá- | sára a szülők vidám szilveszteri délutánt rendeztek a tanulóknak. Hasonló rendezvényt irányoztak elő minden hónapban. Ilyenkor a gyermekek szórakozását a szü­lők és a felnőttek, a testvérek és a pajtások iránti helyes maga­tartásról, az utcai viselkedésről szóló előadások egészítik ki. SOLTVADKERTEN a havi egy összejövetel nem elégítette ki a szülőket. Kérésükre hetenként kétszer a növénytermesztés és állattenyésztés legújabb eredmé­nyeiről szóló és más témájú ter­mészettudományos filmek vetí­tésével fejlesztik a szülők világ­­szemléletét és segítik a jobb ter­melési eredmények elérését. A SZÜLÖK Vasárnap Dél­utánját mindenütt szép számmal látogatják. Soltvadkerten 60, Kecelen 240, Akasztón 70 szülő jelent meg a januári összejöve­telen. Az egyre fokozódó érdek­lődés azt mutatja, hogy a kis­kőrösi járásban sikerre vezetett ez az újszerű kezdeményezés, i S. Gy. j Barátsági hónapra készül a kalocsai járás Évenként immár hagyományossá vált a ma­gyar—szovjet barátsági hónap megrendezése. A kalocsai járásban éppenúgy, mint az or­­zág bármely részén méltóképpen előkészítik a uarátsági hónapot. Február 26-tól rendezik meg Fajszon, Szakmaron, Hajóson, Ousnokon és Ka­locsán a szovjet mezőgazdasági hetet. Ennek ke­retén belül az MSZT járási agrártudományi szak­osztálya előadásokat rendez a községekben. Az első előadás Fajszon lesz, a korai zöldségfélék termesztéséről szól, azért rendezik ott, mert a fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek 120 holdas öntözéses kertészete van, tehát a legna­gyobb segítséget Fajszon nyújtja ez az előadás. Lesz majd egy előadás arról is, hogy a szovjet mezőgazdasági kiállítás milyen segítséget adott a magyar mezőgazdaságnak. Ezt Papp Ferenc elv­társ tartja, a Vörös Csillag TSZ elnöke, aki kint járt a legutóbbi összszövetségi kiállításon a Szov­jetunióban. »A nagy gabonatermések eléréséért« témából is tartanak előadást. Február 19-én, tehát megelőzéseként a mező­­gazdasági hétnek, a járás néhány községében és Kalocsán diákhetet nyitnak. Február 26-tól március 3-ig Miskén, Gédcr­­lakon és Bátyán vidám falusi napokat rendeznek. IViiskén ez alkalommal háromféle rendezvény lesz. Színelőadás a kultúrotthonban »Kolhozélet« címmel. Irodalmi est »Komszomolélet« címmel, a hét végén pedig nagyszabású magyar—szovjet bálát rendeznek. Ilyen előkészületek után nyitják meg már­cius 4-én ünnepélyes keretek között a magyar— szovjet barátsági hónapot. Levelezőink a községi népművelésről Virágba szökkent a kultúráiét Kaskantyún Erről ír Koltai Iván elvtárs, a Kiskőrösi Já­rási Tanács népművelési csoportjának előadója. Azt írja, hogy a kiskőrösi járás területén 1345 fiatal nevezett be az ifjúsági seregszemlére. Kas­kantyún a seregszemle anyagából már kultúr­műsort rendeztek. Ügylátszik, hogy a kaskan­­tyúiakat nagyon megmozgatta ez a seregszemlére való készülődés, mert előtte a községben semmi­féle kulturális megmozdulás nem volt észlelhető. Most a községben önálló színjátszócsoport van, sőt még népi tánccsoport is működik. A községi DISZ-szervczet már annyira élet­képes, hogy segítik a község határában gazdál­kodó Kossuth Termelőszövetkezetet is, ahol az ő segítségükkel alakult meg a színjátszó és a népi tánccsoport, meg az énekkar. A nádasladányi DISZ-fiatalok vendégszereplése Kecelcn A közelmúltban ismét megtelt a keceli kul­­túrház vendégekkel. A nádasladányi DlSZ-fiata­­lok Molière: »Duda Gyuri« című vígjátékát ad­ták elő — írja Berta Ilona keceli levelezőnk. A kecelieknek nagyon tetszett az előadás, a közön­ség élénk derűvel és sok tapssal fogadta a szín­játszó csoport igyekezetét, szinte élővé vará­zsolta a csoport a kirívó társadalmi hibát osto­rozó és a haladás célját szolgáló moliérei alap­­gondolatot. A kecellek szívesen látják más alkalommal is a nádasladányi fiatalok előadását — tolmá- j csolja levelében Berta Ilona. Anatole France A FOG Apám íróasztala előtt ilt és <— ujjat között 'orgatva — pár pillanat óta valamiféle fogat vizsgálgatott, amely egyik végén hegyes, a másikon pedig az idők még élesebb »foga« ál­tal elkoptatott volt. — íme — szólalt meg — ez egy embernek a fo­ga, aki a mammuttal egyldőben, a jégkor­­izakban élt, egy csupasz és sivár barlangban. Ez az ember állandó éh­ségben s félelemben gyötrődött. Egyszerűen olyan lehetett, mint az illat. Homloka nyo­mott, alacsony. Szemöl­dökének izmai szörnyű ráncokba mélyültek. Állkapcsa őrületesen elórevgrott, fogai mesz­­szi kiálltak szájából. Lám, ez is milyen hosz­­tzú és hegyes. — Igen, ilyenek vol­tak az első emberek. De fokozatos, csodála.­­tos szorgalmuk folytán egyre enyhült nyomo­­rvltságuk, vadságuk. Testük a használatban változott, fejlődött. A gondoskodás, amelyre mindinkább rákény­szerültek, megnövelte agyvelejüket, homlokuk is megnőtt. Fogazatuk, amellyel többé nem tépték nyersen a húst, kevésbé nyúlt már hosszúra és állkapcsuk is visszahúzódott. Ar­cuk a fenséges szépség vonásait kezdte magá­­raöltcni. E szavaknál apám ünnepélyesen maga elé emelte barlanglakó őse fogát és felkiáltott: — öreg barátom, itt tartom kezemben nyerst suta emlékedet s be kell vallanom, lelkem mélyéig megrendítsz. Tisztellek és szeretlek, ősöm! Fogadd, az idők alvadt ölében, ahol nyugszol, hálámat és hódolatomat; mert jól tudom, mivel tartozom neked. Jól tudom, mennyi nyomorúságtól kiméit meg folytonos törckcdésed, akarásod. Pedig te nem is gondol­tál a jövőre homályültc telkedben az értelem­nek csak gyö:igécske fénye pislogott, nem is gondolhattál te másra, mint hogy megszerezd táplálélcodot és elrej­tőzz a veszélyek elől. — Es mégis... — ember voltál. Valami eszmény mégis a jó, a hasznos felé hajtott. Kínlódva éltél, de nem hiába, és amikor gyer­mekeidnek továbbad­tad, már nem volt any­agira rossz az élet, mint aminőnek még te kjiptad. Es gyermekeid­­is azon dolgoztak, hogy jobb legyen. Valameny­ugién szerszámot ra­gadtak: egyikük kita­lálta a malomkövet, másikuk a kereket. Törték a fejüket és öt­letteljes fáradozásuk, végig a korszakokon át, csodákat művelt, csodá­kat, amelyek létünket ma megszépítik. És va­lahányszor egy újszér­­számot okoskodtak ki. vagy egy új ipart léte­sítettek, azzal együtt új erkölcsi szépségeket, erényeket is megterem­tettek. Apám ekkor vissza­helyezte az íróasztalra az ősember fogát. Engem pedig hirte­len elfogott a vágy, hogy megérintsem ezt a fogat, amely apámat oly szavakra ösztönöz­te, amiket nem értet­tem. Közeledtem az író­asztalhoz, hogy kézbe­vegyem. Apám azonban most felémfordult, ko­molyan, jelentősen rám- ; nézett és így szólt: — Várj csak, az em­ber feladata még ko- • rántsem ért véget: el- ; maradnánk barlangi ősünk mögött, ha — ránkkerülvén élni a sor — nem munkálltod­­nánk mi is azon, hogy a miénknél még biz­tonságosabbá, meg job­bá tegyük gyerme­keink számára az éle­tet. E cél elérésének pediglen kettős titka tan: a szeretet és a megismerés. Tudással és szeretettel világot lehet teremteni! J A televízió a megvalósulás útján Több mint 400 méter magasan a Széchenyi hegy tetején épül a magyar televízió otthona. Itt már másfél év óta munkálkodnak, hogy a magyar városok, falvak házaiba is eljusson a televízió. Az épület negyedik emeletén helyezték el a katódsugárcsövet, amely 27 000 Volttal működik. Erről a gépről vetítik a kísér­leti adások műsorait. Egyelőre a legfrissebb filmekből, híradókból áll a televízió kísérleti műsora. Ezt az adást nálunk még csu­pán ötszázan szemlélik, kísér­letezők és egyes intézmények dolgozói. A közeljövőben kapható készülékekkel Budapest egész terü­letén lehet majd venni az adást. A televízió otthonában kísérleteket folytatnak a helyszíni köz­vetítésre is. Már beállítottak antennát (a képen látható), hogy a Népstadionból közvetíthessék a sporteseményeket. A képen: Az Újpesti Rádiószekrénygyárban már sorozatban készülnek az Orion televíziós készülékek szekrényei. Az Orion gyárban készül már a magyar televíziós készülékek nullszériája. A képen: az egyik művezető ellenőrzi a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents