Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-05 / 31. szám
1 A héten történt- üzemeinkben Villástargonca érkezett a gyárba A Kiskunfélegyházi Gépgyár dolgozói szerdán reggel örömmel nézegették qzt a villástargoncát, amelyik éjszaka érkezett meg a gyárba. A targonca 20 mázsa súlyt szállít, ugyananynyit emel is. Nagy segítséget jelent ez anyagszállítás szempontjából a gyárnak. A gyárban inár csaknem teljesen elkészültek a betonutak, amelyeken már a villástargonca hordja szét az anyagot az üzemrészekbe. Megbeszélés volt a műszaki intézkedésekről A Kecskeméti Cipőgyár vezetősége: a vállalat igazgatója, párttitkára, műszaki vezetője és ÜB-elnöke — a héten a Budapesti Bőripari Igazgatóságon tartott megbeszélést az évi tervvel kapcsolatos műszaki intézkedésekről. Az ott elhangzottakról és megállapodásokról a vállalat munkateryet készít magának és ezt a munkatervet a jövő hél elején ismerteti az üzem kiváló dolgozóival. Megkezdték a kollektív szerződés összeállítását A héten az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban megkezdek a Kollektív szerződés összeillitasát. Ebből a célból nyolc bizottság alakult, miután a kollektív szerződés is nyolc fejezetből áll. A bizottságok között -an ermelési, bér, kultúr, munkavédelmi, stb. bizottság. Egy-egy bizottságnak nyolc tagja van. A 8 tagú bizottsághoz t tagot a vállalat vezetősége, 1-et pedig a szakszervezet delegál. Még több szárítószínre van szükség A Bács megyei Téglagyárak Vállalatának igazgatója és pártit kára, valamint a műszaki vehetője a héten megbeszélést tartott. Szó volt arról, hogy a válalatnál előforduló megengedettléi nagyobb mennyiségű selejt oka az, hogy nincs elegendő száítószine a téglagyár egyes telepeinek. így a téglát a szabadban tarolják sok helyen. Ezért elhatározták, hogy április végéig G400 négyzetméter területre építenek színt, fedett szint. Ez megfelel 2G darab 8x28 méteres színnek. A száritó színeket hullámpalával fedik. Ha ezek i színék elkészülnek, még akkor /Magasra csapott már a jó^JÍL kedv Seres András Húsában. A vendégek sűrűn locsolhatták borral a hurkát, kolbászt, <r.eg a pecsenyét. Ott voltak a sógorok, komák és a jó szomszédok. Valamennyien az U3 Barázda tagjai. Még a pecsenyével tern végeztek, amikor a gazdisszony, Seresné meg a Katica leánya behozta a jó töltöttkáposztát. Annak estek csak igazán neki a vendégek. Fülig vörösödtek a jó evésbe-ivásba a vendégek, csak a nyolc észténlös Misa gyerek turkálta az ;telt. Mert akármilyen szép is colt a kora reggelben magasra lobbanó láng, ez a disznó, a Bobé mégis csak élőlény volt egy ■lappal ezelőtt. A Misa gyerek ehát gyászolja a Böbét, azért lem ízlik az étel. Szó, ami szó, okos jószág volt ez a Böbe. Meg szelíd is. Jókedvűen röfögött, tmikor a Misa gyerek a fületö:ét vakargatta. Hát most itt van ■íz asztalon kolbászban, hurkában, meg a töltöttkáposztában. A vendégek között ott ül a termelőszövetkezet öreg juhásza is, i mesélő Mócza Bálint. Jól belemártotta kanalát ő is a töltöttkáposztába, a mellette ülők meg azt figyelték, hogy milyen ügyesen vigyáz a bajuszára. Lekonyul az, de egy csepp zsír sincs rajt. Külön művészete, tudománya van ám az ilyen evésnek. — Ne csak együnk, hanem igyunk is —■ ajánlhatja borát a gazda. Teheti, mert van vagy húsz hektó. Jól kiadta ezt a háztáji.- nincs hát oka a panaszra* sem oldódik meg teljesen ez a probléma, mert ebben az évben még így is 8 millió téglát kell a szabadban tárolni. A terv túlteljesítéséből jutott áru a külföldi piacra is A Baromfifeldolgozó Vállalat vezetősége értékelte az elmúlt havi munkát. M.gá] lapították, hogy januári tervüket 147 százalékra teljesítették. Február első napjaiban a hideg idő beálltával ugyan csökkent a baromfi- cs tojásfelhozatal, de ez nem akadályozza, hogy több vagon árut küldjenek a külföldi piacokra. Baromfiból Nyugat-Németországba két vagonnal, Ausztriába egy vagonnal küldtek. Két vagon tojást is elszállítottak. Az egyiket Svájcba, a másikat Nyugat-Németországba. A forresőív gyártásának új módszerével kísérleteznek A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat tervében 47 000 darab forresőív gyártása szerepel. A forresöveket lemezből készítik, melegen hajlítják. Ez a módszer drága. Egy hét alatt a forresőív gyártásához 70—80 palack oxigént használnak fel. Az új módszer szerint hidegen hajlítanák a lemezt cs így alakítanák át forresővé. Az első kísérlet tegnap történt meg. Az eredmény biztató. Az új módszert a tökéletesítés után bevezetik. Jánoshalmán sokat beszélgetnek mostanában a termelőszövetkezetek eredményeiről. Van is miről elgondolkozni az egyénileg dolgozó parasztoknak. Az Uj Alkotmány, a Kossuth -S a Petőíi Termelőszövetkezetek zárszámadása bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás íölinyét. Az Uj Alkotmányban 40 forintot, a Kossuthban 38 forintot, a Petőfiben pedig 40 forintnál többet ért egy-egy munkaegység. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy ez év első hónapjában, januárban több mint százan kérték felvételüket a jánoshalmai termelőszövetkezetekbe. Helytelen lenne azonban azt gondolnunk, hogy itt minden magától megy. Sokat kellett fáradozni a népnevelőknek, hogy ilyen eredményekkel dicsekedhessenek. A községi pártbizottság mig az elmúlt nyáron megtárgyalta a’ termelőszövetkezetek fejlesztésének kérdését. A pártbizottság tagjai azt a pártmegbízatást kapták, hogy a tsz-ekben és különféle tömegszervezetekben irányítsák a tsz-ek fejlesztése érdekében indított politikai munkát. A pártszervezetek bekapcsolódtak ebbe a munkába. Közülük a legnagyobb sikert a község 1-es körzetének pártszervezete érte cl. Az ő érdemük, hogy augusztus 20-án megalakult a Felszabadulás Termelöszövetke-et, melynek taglétszáma azóta is állandóan növekedik. A községi pártbizottság határozata azóta állandóan napirenden van. Ezért már a múlt évben is jó eredményeket értek el a termelőszövetkezetek fejlesztésében. A pártbizottság célkitűzését december végéig 100 új belépővel »túlteljesítették«. Az Új év első hónapját, amikor a téli időben mindenkit otthon lehet találni, jól kihasználták a jánoshalmai népnevelők és a tömegszervezetek közül főleg a tanács. Tanácsülésen ismertették a tsz-ek eredményeit. Itt a tsz-elnökök is beszámoltak, szövetkezetük munkájáról, fejlődéséről. A tanácsülés úgy határozott, hogy a tanácstagok tanácstagi beszámolóikban ismertetik a tsz-ck gazdálkodásának eredményeit. A tsz-ek sém maradtak el az agitációban. Pártszervezeteik a fejlesztés érdekében megtárgyalták a végzendő agitációs feladatokat és a párttagok számára kijelöltek egy-egy körzetet, ezután megszervezték, hogy mindenegyes tsz-tag a párttagok irányítása alatt agitációs tevékenységet folytasson az egyéni para. ■ tok körében, A fsz-tagok sűrűn ellátogatnak a környéken lakó egyéniekhez és összehasonlították saA nehézipar fejlesztésének jelentőségéről A Szovjetuhió 5 éves tervei, — a hatodik 5 éves terv is — az egész népgazdaság fejlesztési terve a nehéziparra, annak kapitalista országokban soha nem ismert arányokban történő fejlesztésére épültek fel. A marxista-leninista gazdaságpolitikai elvek megdcnthetetlenül bizonyítják; ahhoz, hogy a népgazdaság egészen fejlődni tudjon, a nehézipart kell arra a szintre elsődlegesen fejleszteni, amellyel biztosítható a népgazdaság valamennyi ágazatának további növelése, megvalósítható a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülése, ezen keresztül megvalósíthatóvá válik a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának magas szintre való emelése. Hogy az egymásután következő 5 eves tervek' a Szovjetunióban a szovjet nép alkotó munkájának eredményeként sorra diadalt aratva mindenkor elérték a kitűzött célokat, biztosították a gépgyártás, az acél, hengerelt áru, fém, szén, villamosenergia stb. tervszerinti mennyiségének teljesítését, sőt nagyarányokban való túlteljesítését is, mindenkor a nehézipar korszerű és célszerű módon való fejlesztése tette lehetővé. A Szabad Népben megjelent hatodik 5 éves terv tervezetét tanulmányozva tapasztalhatjuk, hogy a kommunista párt a vas- és acélgyártó iparok elé komoly feladatokat tűz. A számadatokból az is érezhető, hogy a szovjet népgazdaságnak többi területére kitűzött feladatok megvalósítása biztosított, mert a nehéipar megteremti mindazokat a feltételeket, amelyek az egész népgazdaság fellendítéséhez szükségesek. A mi második 5 éves tervünk első évében a nehézipar 10,1 százalékos termelés emelkedése a Szovjetunió 5 éves tervei során szerzett tapasztalatok alapján került beállításra, amely biztosítani fogja a gépipar, vegyiipar, energiaipar fejlesztésének íeitcteieit és az ipar valamennyi ágában a termelékenység emelkedését. A mi üzemünkben az 1958. év első napjától kezdődően úgy teljesítettük cs teljesítjük terveinket, elsősorban a tavalyival szembon 85,9 százalékkal felemelt exporttervünket, hogy ezzel is hozzájáruljunk elsősorban a nehézipar fejlesztéséhez, gépek és egyéb anyagi eszközök előállításához. Kecskeméti Gépgyár. Szabó Lajos főmérnök. ját jövedelmüket az egyéniekével. Az eredmény nem is maradt el. Ezt bizonyítja, hogy több mint 100 egyénileg dolgozó paraszt döntött januárban a közös gazdálkodás mellett. S most is mindennap újabb jelentkezők kérik felvételüket a termelőszövetkezetekbe. Mi az oka a tömeges belépéseknek? Elsősorban az, hogy a tsz-ek eredményeit állandóan tudatosítják, népszerűsítik. Az új belépők szavaiból kitűnik, hogy sokan már nem úgy gon dolKoznak, mint azelőtt: ha mái mindenki bent lesz, akkor lépek be én is. Látják, hogy a termelőszövetkezetben könnyebb, gondtalanabb - az ' élet. Egyre többen beszélnek úgy, hogy minél előbb lépek be, annál jobb. A községi párt-vógrehajtóbizottság most úgy határozott, hogy tovább javítja az agitációs munkát. Hiba volt eddig, hogy a körzeti pártszervezetek népnevelőit központilag irányította a pártbizottság. Most minden alapszervezet maga irányítja a népnevelőit. Minden népnevelőnek meg lesz az agitációs területe. Janosnnlmán egészsége* mozgalom indult a termelőszövetkezetek számszerű felfejlesztésére. A községi pártbizottság jjbb népnevelő munkával még csak fokozni tudja az eredményeket. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni a községi pártbizottságoknak és alapszervezeteknek, ez pedig a középparasztok megnyerésére irányuló jobb, harcosabb agitáció. A fejlesztésnél nemcsak a tagság szá mának növelésére kell töreked ni, hanem a földterület növelésére is. A Kiskőrösi Mezőgazdasági és Építőipari KTSZ-nél SÍRKŐ, M Ü K O. fekete és vörös színben beszerezhető és megrendelhető. DKOTFONAT minden méretben kapható. Megrendelést vidékről is felveszünk. — Lőcsös- cs ballonkerckű kocsik elkészítését és javítását rövid határidőre vállalja. Kész kocsik állandóan raktáron. ________ 19 A Gazdasági Gőzmalom február 18—március 26-ig évi karban tartásra leáll. A vániőrlést ezen iaű alatt nem tudja vállalni, akinek őrlési szándéka van, az február 18-i akadály nélkül őrölhet. 511 Megtöltik újra a poharakat, az asszony meg behozza a hájaspogácsát. Fogy a bor, meg a po gacßa is; nem marad szégyenben sem az ember, sem az asszony. — Hanem Bálint bácsi, mesélhetne ám valamit. Meghallgatnánk szívesen — hangzik a biztatás. Mert tudnivaló, hogy az öreg Mócza Bálintnak minden alKálómra van mesélnivalója. Nem is akármilyen mese, hanem tiszta színigazság a: mind, amit ő elmond, Még egyszer koccintanak, Mócza Bálint meg a pipáján babrál, hogy jól szeleljen. Döfködi, szurkálja, végül megered a füst, aztán csak úgy a pipa mögül mondja: — Ha meghallgatnak, hát mesélhetek ... — Halljak, Bálint bácsi —• biz tatják a vendégek. Olyan alkalom ez, amit nem szabad elszalasztani, Hátha megint tanulnak valamit Bálint bácsi meséjéből. Mert nincs tanulságosabb dolog, mint az igaz történetek. El is csendesednek mind, közelebb húzódik a Misa gyerek is, halljon már ő is valamit. Az öreg szippantgatja a pipát, füstfelhőket ereget a levegőbe, aztán rákezdi: S'/}"jen történi az is, amit /v- most elmondott. Van annak már jó huszonöt esztendeje. Úri birtok volt ez a környék abban az időben, — hisz tudják, — oz úri birtokok -melleit meg vígan éltek a száz—százötven holdas nagygazdák is.. Volt, aki művelje o földet mert mindig Disznótor akadi egy-egy elesett, éhező entier, aki egy kis lisztért, szalonnáért mindent elvégzett. Hát ilyen mindenre vállalkozó szegenyember volt Savanya István is. Kitin lakott a százhatvan holdas Tapodi Menyhért tanyáján. Amolyan tanyásbéras-féle volt ő ott. Hanem olyan szegény volt ez a Savanya, hogy még egy szakajtóra való lisztje sem akadt soha. — Jól mondja, Bálint bátyám, mert így voltam magam is, — szól közbe valaki. Mócza Bálint csak bólintott, hogy tudja ü, aztán megint pöfékeli egy kicsit. Hogy mennyi baj van ezzel a dohánnyal. Ha nem szívja az ember, menten elhül a parazsa. Kis időbe telik, míg feléleszti újra, rhajü folytatja a■ muridók áját: — Nem volt annak a rajta lévőn egyebe, csak a két dolgos Lírja, meg a hat gyereké, beteg felesége. Hol ide szegődött, hol oda, de leginkább napszámba kínálta magái. Soha nem volt kitartása ahhoz, hogy kihúzza az esztendőt. Mondom, nagyon földhözragadt szegényember volt ez a Savanya. Ezt a tanyásbéreskedést is csak azért vállalta, hogy fedél legyen a feje fölött. De a gazda jól megdolgoztatta az egész családot. — Értették a módját ezek a gazdák, hogyan kell megnyúzni a szegényemberi » szólt közbe Seres András. Tapasztalatból tudja ezt ó is. — Kegyetlen tél volt akkor — folytatta Mócza Bálint. — Táji odí Menyhért disznót vágni készült, mert nem evett már a hízó egyáltalán. Igaz, megvolt az már majdnem három mázsa is. Ki üzent egy napon a tanyára Savanya Istvánnak, hogy másnap hajnalban vágják a disznót, ügy készüljön, hogy szükség lesz rá is, meg az asszonyra is. Savanyáén még örültek is a hírnek. — Na anyja, tán ez a disznóvágás most Kiránt bennühket a bajból — bizakodott Savanya. — István, hasogass már egy kis fát, maga meg lelkem, menjen a konyhába, aztán forraljon vizet — parancsolgatott a gazda. Amint kicsit világosodott, előcsalogatták a disznót is, a böllér meg belevágta a kést. Csakhogy rosszul számított, mert a disznó lerázta magáról Őt is, Savanyát, meg Tapodit is, aztán lábraállt és menekülni igyekezett. Savanya, meg a böllér utána. Az udvar végében be is kerítették, de a disznó nem adta meg magát. Fogyóban volt már ugyan az ereje, amikor Savanya közeledett feléje, de utolsó erejével még belekapott Savanya ujjába. Addigra már a böllér is odaért és cyyetlen szúrással elintézte a disznót. Savanyának csak most volt ideje magával törődni. Gondolta, megnézi már, miért sajog a jobb keze. Akkor látta csak, hogy hiszen egy kis húscafaton lóg a hüvelykujja és merő vér a kezefeje, EWémült Savanya nagyon. Mivel a sok, koplalástól le volt gyengülve. nem tudott megállni tovább a maga lábán, hanem elájult. Tapodi csak dühöngött, hogy menynyi baja van ezzel az emberre de Savanyáné jajgatott keserve sen. Hogy az ő dolgoskezű emberének oda van a keze, tán le it kell vágni. Valahonnan aztán orvost kerítettek és Savanyát be vitték a kórházba. Hát az ujját bizony le kellett vágni. Tápod» Menyhért megsajnálta Savanyái és este, amikor már disznótorra gyülekeztek a vendégek, adott egy véres-, meg egy májashurkái az asszoynak. Hát ezzel fizette meg Tapodi Menyhért Savanya elveszett hüvelykujját, s ha nem történt volna semmi baj, tán még ennyit sem adott volna — fe jezte be elbeszélését az öreg. gy pillanatra döbbenti csend volt a szobában, Valamennyien arra gondoltaké hogy bizony így fizette őket itt a k'alál:. — Ezt csak azért mondat•> tam el, hogy mindig jusson eszünkbe: sok olyan ember volt abban a világban, mint Savanyai Ma. már másképpen él ő is, és <* jövő héten már u is a magot disznaját vágja. Teheti, mert három esztendeje ő is tagja 1* Dózsának — tette még hozzá aa öreg Mócza Bálint, aztán meg* emelte a poharát és fenékig ürítette. Ittak a többiek is, aztán nótázásba kezdtek, Seresne meg újabb tál hájaspogácsát tett te® asztalra. Fonyó János,, A tsz*efe ered111énjeinek tudatosítás?« a legjobb agitációs módszer
