Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

Régi tapasztalat az már a Bá­nyászati Berendezések Gyárá­­-t>an, hogy a munkások hónap «tején alig látszanak ki a sem­mittevés bői, a hónap végén pé­tiig teljes erővel rájuk köszönt a hóvégi hajrá, és ahogy ők mon­dani szokták: »még meghalni sem érnek rá«, mert a határidős munka ugyancsak szorít. Ilyen­kor jön a túlóra, és a «-mindent bele« jelszó alapján, ha törik, ha szakad, dé el kell végezni a munkát. Miért van ez így? Mert a csoportok késön kap­ják kézhez az anyagot. Derítsük fel, hogy mi okoz­za? Szőke elvtárs, üzemvezető sze­rint az első dekádban egyenle­tes lesz a termelés, mert min­den csoportnak megvan a mun­kához szükséges anyaga. A má­sodik 10 nap elé azonban már aggódva néznek, mert néhány munkaszámhoz hiányzik az anyag, például a távvezetéki oszlopokhoz és a légtartályok­hoz, Mennyi az anyaghiány? 16 400 kilogramm U-vas és 18 pár tartályvég. Ha ezek az anyagok nem érkeznek meg a gyárba az első dekád végére, akkor ismét visszaesik a gyár a régi kerékvágásba, megint egyenetlenné válik a termelés, nem készülnek el határidőre a második dekádba tervezett gyártmányok. Miért nem áll a gyár rendel­kezésére kellő anyag? A gyárban azt mondják, hogy a gyártómű nem küldi le határ­időre. Ez a véleménye az anyag- és áruforgalmi osztálynak is. Tu­domásul vesszük, de azért ves­sünk egy pillantást azokba a könyvekbe is, ahol nyilvántart­ják, mikor érkezett a gyárba a megrendelés és mikor jelentette a gyár a rendelő félnek, hogy elkészíti az általa megrendelt árut. De nézzük meg azt is, hogy mikor rendelték meg a Vállalatunk tánc- és színjátszó csoportja úttőrömunkát végzett a szocialista népművelés elter­jesztésében. A múlt évben több alkalommal szórakoztatták vál­lalatunk dolgozóit és sikeresen szerepeltek más vállalatoknál, honvédségnél, sőt a jól dolgozó termelőszövetkezetele be is ellá­togattak és a KPDSZ Sziládv Károly utcai kuMúrotthonában is felléptek. Jelenleg a tavaszi Petőfi kul­turális és sport seregszemlére készülnek a fiatalok. A tánccso­port új táncok betanulását kezd­te meg, a színjátszócsoport pedig több jelenet előadására készül, mellyel a termelésben mutatko­zó hiányosságokat tárják fel komikusán. Kultúrcsoportunk azt is tervezi, hogy ebben a hónap­ban egy műsoros estet adnak vállalatunk dolgozói részére és márciusban pedig a KPDSZ kultúrotthonban egy teljes estet betöltő műsorral kedveskednek a kultúrotthon vendégeinek. Vállalatunk kultúrotthonában — melyet a Kiskereskedelmi Vállalattal közösen létesítettünk — szintén serény készülődés folyik. Vállalatunk vezetősége és a szakszervezeti bizottsága a fia­talok jó munkájának elismerése­képpen egy szépen berendezett kultúrszobát bocsátott rendelke­zésükre, ahol olvashatnak, szóra­kozhatnak és kipihenhetik a próbák fáradalmait. Reisinger Sándor kultúrfelelős. Mi, a Kiskunfélegyházi Toll­­üzem dolgozói jó munkával készülünk a magyar—szovjet ba­rátsági hónap méltó megünnep­lésére. Tervünket 129 százalékra teljesítettük. A toliüzem diszistái pedig kultúrműsorral készülnek a nagy ünnepre. Már megkezdték a táncpróbákat és a színdarabok betanulását. A kultúrfelelős, Lövei Kózsika 3 hetes kultúr­­taníolyamra ment, hogy onnan visszatérve jobban vezethesse a tánc- és színjátszócsoport mun­káját és eredményesen szerepel­hessenek. özv. Rudi Andrásné, Kiskunfélegyháza, Toliüzem. Elfogadott újítások műszaki számításainak, szakszerű kiviteli rajzainak, műleírásának el­készítését, valamint új műszaki problémák megoldását vállalom. — Sántha Andor oki. gépészmérnök, Kecskemét, Rákóczi út 5. II. era. 1., félfogadás este 6 és 7 óra kö­zölté 124 A marokkói szultánnak bemutatták az Isztiklal politikai párt milíciájának legújabb alakulatai a rabati szultáni palota udvarán. gyártmányhoz szükséges anya­got, íme, egy példa. A gyér kö­telezte magát 1955. március hó 24-én, hogy az 1798-as számú gyártmányt 1955. december hó 3I-re elkészíti, el is szállítja. De hogy ehhez a gyártmányhoz anyag is szükséges, az csak augusztus 27-én jutott eszébe a vállalatnak, vagyis öt hónap telt el addig, míg elküldték az anyagmegrendelést. A gyártó fél még a mai napig sem küldte az anyagot.(?) Ez csak egy példa; De több ilyen is akad. Ezekből tanulha­tott volna a vállalat legalább annyit, hogy az anyagmegrende­lést idejében kell intézni, mert csak így lehet elkészíteni a gyártmányt határidőre, csak így lehet biztosítani az egyenletes termelést. Miért fordul elő ilyen pontatlanság? .Azért, mert az anyag- és áru­forgalmi osztály nem áll a hi­vatásának magaslatán. Elfeled­kezik arról, hogy csak úgy le­het termelni, ha megfelelő anya­got biztosít a dolgozók rendel­kezésére. A fentebb említett pél­dából is kitűnik, hogy nem biz­tosítja idejében az anyagot. Emiatt nem lehet egyenletes a termelés. Az áruforgalmi osz­tálynak csaknem egy év óta nin­csen vezetője. Másfél hónap óta csoportvezetője sincs, ez mutat­kozik meg a termelésben, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Ennek bizony már sokszor ká­rát vallotta az üzem. Ki tudja, hány értekezleten elhangzott a dolgozók, a műve­zetők, meg az üzemvezető szájá­ból, hogy kevés a szerszám és az egyes munkafolyamatokat meg­könnyítő készülék. Eddig hiába minden kérés, nem segítettek raj­ta. A vállalat nem tudja, vagy nem akarja beszerezni. Pedig Szőke László, az üzemvezető szavaival élve, havonta emiatt 5 nap esik ki a termelésből. Mi ez, ha nem az egyenetlen ter­melés elősegitője. Kétségtelen, hogy hiba van az anyagszállitó felekben is, de az anyag- és áruforgalmi osztály­nak éppen ezért kellene időben végezni az anyagrendelést, mi­után már ismeri a szállító felek pontatlanságát. Az egyenetlen termelés okait ku­tatva még sok olyan körülmény­re lehetne fényt deríteni, ame­lyek akadályozzák a dekádról dekádra való pontos termelést, de ez a néhány feltárt tény is elégséges ahhoz, hogy a válla­lat vezetősége ennek révén ala­posan nézzen körül a saját por­táján és tegyen sürgős intézke­déseket az e téren fennálló hi­bák azonnali kijavítására; Ciprus népe állandó harci megmozdulásokkal adja a brit meg­szállók tudtára: szabad akar lenni! Az angol katonaság min­den nap él a terror és a letartóztatás módszerével. Képünkön: fiatal ciprusi hazafi — angol katonák fogságában. A cnrmacht új tisztjeit az USA-l>an képezik ki. A képen: »•tanulmányútra« induló tisztek a düsseldorfi repülőtér pénztáránál, Mi akadályozza az egyenlítés termelést a KisMéiegytóií Bányászati Bereadszdsek Byárákaa? Levelezőink írják: Eredményesen dolgoznak az üzemi kultúrcsoportok KÜLFÖLDI KÉPES HÍRADÓ DOBROLJUBOV 8%ületé»c 120. Százhúsz évvel ezelőtt, 1836. február 5-én született Nyikolaj Alekszandrovks Dobroliubov, a nagy orosz forradalmi gondolko­dó, materialista filozófus, kritikus. Huszonöt éves korában, 1861-ben tüdővészben halt meg. Publicisz­tikai működése mindössze 5 év­re terjedt, mégis nagyjelentősé­gű volt az orosz forradalmi mozgalom fellendítése szempont­jából. Temetésén Nyekraszov, a kor nagy orosz költője így jelle­mezte: »Szegény pap házában sivár gyermekkor, nyomorúság­gal, éhezéssel teli tanulóévek, utána a lázas munka négy esz­tendeje, s végül egy év külföl­dön a halál elvérzetének társa­ságában, ez Dobroljubov egész élettörténete.« Dobroljubov a Pusíán-korabeli nemesi forradalmárok nemzedé­ke után a forradalmi demo­kraták különböző társadalmi ré­tegekből származó második nem­zedékéhez tartozott. Csernisev­­szkij mellett ő volt az ötvenes évek kiváló kritikusa, tollát a forradalmi eszmék szolgálatába állította. Ez a kor a felbomló jobbágyrendszer és az erősödő parasztmozgalom kora volt. l-alyája elején írt költeményei­ben a jobbágyságot a nemesek. évfordulója ra »a korbács aljas lovagjai« ellen tüzelte. Irodalmi-kritikai tanul­mányaiban pedig a harcos szel­lemű publicista nemcsak a job­bágyrendszert és a cárizmust tá­madta, hanem a liberálisokat is, akik olyan parasztforradalomrói áimoátak, amelyek nem ingat­ják meg a cárizmus és a földes­urak elnyomó rendszeréi. A Kortárs című folyóiratban írta cikkeit 1837-től haláláig. A kritikai és könyvismertető rovat­nak volt a Vezetője. Mintegy háromszáz kisebb-nagyobb cik­ket, ismertetést írt. Bírálatait a liberálisok »pub­licisztikai bírálatnak« nevezték gúnyosan. Általában jól látták meg kritikai működésének lé­nyegét. Ö ugyanis elvetette a úszta esztétikai szempontokat, mert az »örök és általános ér­vénytI« törvények szerinti kriti­ka az irodalmat mozdulatlanság­ra ítélné. Már ő előtte Csemisev­­szk’j felismerte, hogy az iro­dalmi mű tükrözi az élet jelensé­geit. így kísérlet az élet sokol­dalúságának, gazdagságának, mélységének és szépségének megközelítésére. Dobroljubov az »>eredetit« (a társadalmi életet) hasonlította össze a »tükörkép­pel« (a művészi alkotással). Az volt a meggyőződése, hogy az irodalom nemegyszer előbb tár­ja fel egy új fejlődési szakasz lényegét. Az összefüggések sok­szor egyenesen rácáfolnak arra, amit az író ki akar fejezni, így az irodalom az emberiség öntu­datra ébredésének fontos moz­gató ereje. A cenzúra miatt bí­rálataiban nehéz feladatot kel­lett megoldania: úgy kellett ír­nia, hogy a cenzor ne értse meg, csak az olvasóközönség, amely megtanult a sorok között olvas­ni, Működésének nagy jelentősé­ge akkor tűnik ki, ha sorra vesszük három nagy bírálatát. Goncsarov »Oblomov« című re­gényének bírálatában a regény hősének cselekvésre képtelensé­gét elemezve fejtette ló, hogy azért nincs igazi cselekvés Orosz­országban, mert a liberálisok nem tudnak és nem is akarnak cselekedni. »A frázis elvesztette jelentőséget, a társadalom igazi tetteket kíván.« Arra az új em­berre vár, aki majd elmondja azt a hatalmas, mindenható szót, hogy — »előre«. így a gondol­kodást szándék, törekvés, majd forradalmi cselekedet fogja fel­váltani. Turgenyev »Előeste« című re­­gényét tárgyalva merészen teszi fel a kérdést a. bírálat címében (a forradalomra gondolva): »Ali­kor jön el az igazi nap?« A re­gény hősnője, Jelena, aki »foly­ton vár, folyton valaminek az előestéjén él«, egy bolgár for­radalmárba, Inszárovba szeret bele és annak a felesége lesz. Dobroljubov kifejti, hogy az író azért választott regénye hőséül egy bolgár forradalmárt, mert a bolgár hazafiaknak van alkalmuk a török elnyomók ellen küzdeni, Oroszországban pedig még nem jött el a forradalmi cselekvés­nek az ideje. Várja a forradalom uapját. »Egy nap nem számít önmagában, mindegyik csak elő­estéje a másiknak. Végül el kell jönnie ennek a napnak« — hir­deti a bírálat végén. A múlt század híres drámaíró­jának, Osztrovszkijnak »Zivatar« című drámáját »Fénysugár a Sötétség Birodalmában« címmel elemzi. A Sötétség Birodalma a zsarnokság, még ha házi zsar­nokság formájában jelenik is meg, a fénysugár pedig, amely áttöri ezj a sötétséget, a dráma hősnője, Katyerina, akinek egész lénye lázadozik ez ellen a zsar­nokság ellen. »A művész a Zi­vatarban az orosz életet és az orosz erőt hívja fel határozott cselekvésre« — ezekkel a szavak­kal foglalja össze a mű elemzé­séből folyó megállapításokat. Dobroljubov korai halálával egy sokat ígérő élet ért véget. Müvei így is jelentősek. A nép­be vetett hitével, az elnyomott és kizsákmányolt néptömegek ügyének felkarolásával és követ­kezetes forradalmi harcával ér­demelte ki a következő nemze­dékek háláját. Utópista-szocialista volt, mint általában a forradalmi demo­kraták, de harcos forradalmisá­­gával messze túlszárnyalta a ny ugateurópai utópista-szocialis­tákat, akik a burzsoázia és a proletariátus érdekeinek öesze­­békítését hangoztatták. Megsej­tette az osztályharc történelmi szerepét is. A cári Oroszország kapitalizmusának még kezdetle­ges formái miatt nem tudta következetesen alkalmazni a ma­terializmus tanait a társadalmi jelenségekre, mégis egész for­radalmár-nemzedék tanult tőle: »Mikor jön el az igazi nap?« című bírálatát foradalmi végren­deletének tekintették. Nem vé­letlen, hogy a bírálat mottójául a nagy német költő, Heinrich Heine egyik híres versének első sorát választotta: »Üsd meg a dobot, és ne félj.« Kritikai cik­keivel valóban harci riadót dós beit, hogy cselekvésre serkents sen az elnyomott nép érdekébem Lenin is megemlékezett róla, és az ő szavait követve, a belső törökök elleni forradalmi harc­ról beszélt: »Az egész müveit és gondolkodó Oroszországnak drá­­ga ez az író, aki leikéből gyűlölte a zsarnokságot és szenvedélye­sen várta a nép felkelését a bel­­ső törökök — az önkényuralom ellen.« Kiss István, a TTIT tagja

Next

/
Thumbnails
Contents