Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

Az SZKP X (Folytatás az 1. oldalról) gyitermékck és az építőanyagok gyártásának fejlesztését. Ugyan­akkor a kongresszus úgy véli, ■hogy a társadalmi termelés je­lenlegi színvonala módot nyújt nemcsak a termelési eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelésének gyorsütemű fejlesz­tésére is. Az egész ipari termelés to­vábbi növekedésének döntő fel­tétele az állandó műszaki fejlesz­tés. Kitartóan és tervszerűen meg kell honosítani az iparban és a közlekedésben a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyait, valamint az élenjáró mód­szereket, korszerűsíteni kell a meglévő berendezést, meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munka- és a gyártás-szervezést, ki kell terjeszteni az iparban a spccializálást és a kooperációt, ezen az alapon szorgalmazva a termelékenység gyors emelését, mint a termelés növelését és a népjólét további emelését célzó feladatok teljesítésének döntő feltételét. Az ország termelőerőinek to­vábbi fejlődése megköveteli új nyersanyag-, fűtőanyag- és villa­­mosencrgia-készletck felhaszná­lását. mindenekelőtt az ország keleti vidékein fellelhető óriási természeti kincsek kiaknázását. Az ország keleti vidékein a kö­vetkező tíz-tizenöt évben létre kell hozni a legnagyobb szén- és villamosenergia-termelő báziso­kat, az ország harmadik nagy kohászati bázisát — amely éven­te 13—20 millió tonna nyersvasat termel — azonkívül új gépgyár­tási központokat kell ott létesí­teni. A kongresszus valamennyi pártszervezet kötelességévé teszi, hogy biztosítsák az állami terv­­feladatok teljesítését valamennyi iparágban és gyárban, nemcsak az össztermelés, hanem az előírt eikkiista cs minőségi mutatószá­mok tekintetében is; hogy jobban használják ki a meglévő gyártási kapacitásokat, szorgalmazzák, hogy a vállalatok egész hónapban ütemesen, fo­lyamatosan, rohammunka nélkül dolgozzanak, egyenletesen ter­meljenek, ami megköveteli a vállalatok tervezésének és anyag­ellátásának komoly megjavítá­sát: bogy javítsák a gyártmányok minőségét, folyamatosan csök­kentsék az önköltséget, valósít­sák meg a legszigorúbb takaré­kosság rendszerét, vezessék be az önálló elszámolást; hogy minél szélesebb körben Alkalmazzák a termelésben a műanyagokat, úgy is, mint nyers­anyagokat és mint segédanya­gokat avégett, hogy a hatodik ötéves terv során teljesen szin­tetikus nyersanyagokkal helyet­tesítsék a műszaki célokra hasz­nált élelmiszereket, A szovjet állam a népgazda­ságban évről évre növeli az építkezési beruházásokat. Avé­gett, hogy ezeket a beruházáso­kat a legnagyobb hatékonyság­gal lehessen kihasználni, korszerűvé, nagyiparivá kell változtatni az építőmunkákat, tovább kell folytatni a területi alárendeltségű nagy építőválla­­latok létesítését, meg kell javí­tani az épülettervezést, a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni az építkezések idejét, széles körben kell alkalmazni az előregyártott vasbeton-szer­kezeteket és egyéb előregyár­tott épületelemeket. Az SZKP Központi-Bizottsága a beszámolási időszakban nagy politikai cs szervező munkát végzett a mezőgazdaságban. A központi bizottság hatékony in­tézkedéseket tett számos mező­gazdasági ágazat elhanyagoltsá­gának megszüntetésére és a me­­aőgazdaság rohamos fejlesztésé­nek megszervezésére. A hozott határozatok közül különösen fontos: a mezőgazdasági tervezés új rendjének bevezetése, amely ki­bontakoztatja a kolhozparasztok alkotó kezdeményezését; a kolhozok és a kolhozparasz­tok anyuci érdekeltségének fo­is koDgrcsszusána kozása a mezőgazdasági termé­kek termelésében; a kolhozok vezető káderekkel és szakemberekkel való meg­erősítése oly módon, hogy a vá­rosokból és az ipari központok­ból sok ezer kommunistát és pártonkívüli dolgozót küldenek falura; a mezőgazdaság műszaki fel­szerelésének további megerősí­tése, a gépállomásokon állandó gépkezelői káderek kialakítása és a gépállomásoknak vezetők­kel, mérnökökkel és techniku­sokkal való megerősítése; az állami mezőgazdaság-fej­lesztési előirányzatok növelése. A központi bizottság a mező­­gazdaság fellendítésének prog­ramját kidolgozva helyesen dön­tött úgy, hogy elsősorban az egész mezőgazdasági termelés, többek között az igen fontos ál­lattenyésztés alapját jelentő szemest örmény-termelés fellen­dítésére összpontosította az erő­feszítéseket. Óriási jelentősé­gűek a központi bizottságnak a szűzföldek hasznosításáról cs a kukorica vetésterületének nagy­fokú növeléséről szóló határo­zatai. A kongresszus utasítja a köz­ponti bizottságot, hogy lanka­datlan energiával folytassa a mezőgazdaság fellendítését, moz­gósítsa a pártot és az egész szov­jet népet az élelmiszerek és a könnyűipari nyersanyagok bő­ségének megteremtéséért vívott harcra. Biztosítani kell a mezőgazda­ság gépesítésének folytatását, a legrövidebb idő alatt áí kell térni az egyes munkák gépesí­téséről az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére, gyökeresen meg kell javítani a szovjet és a külföldi tudomány és technika vívmányainak s az élenjáró kolhozok, gépállomá­sok és szovhozok tapasztalatai­nak népszerűsítését és megho­nosítását, hogy ezen az alapon lényegesen csökkenjen a mező­­gazdasági termékegység megter­melésére cső munka- és anyagi eszközök ráfordítása, emelked­jen valamennyi növény termés­hozama cs az állattenyésztés ho­zama. A kongresszus úgy véli, hogy jelenleg, amikor sok kolhoz gaz­dasági lehetőségei jelentősen megnőttek, párhuzamosan a ter­melés általános kiszélesítésével — aminek mindig az előtérben kell lennie — nagy figyelmet keir fordítani a kolhozokban la­kóházak, klubok, gyermek- és egyéb kulturális és szociális in­tézmények építésére. A mezőgazdasági termelés to­vábbi gyors fellendítésének dön­tő feltétele a mezőgazdasági ve­zetés színvonalának emelése. Vé­gezni kell ezen a téren a sablo­nossággal, az irodai-bürokra­tikus módszerekkel, a szemé­lyes felelősség hiányával és a felelőtlenséggel, A párt-, szov­jet- és mezőgazdasági szervek­nek biztosítaniok kell minden egyes kerület, kolhoz, szovhoz és gépállomás konkrét irányítá­sát, mindenféleképpen fel kell karolniok a tömegek kezdemé­nyezését, fokozniok kell a me­zőgazdasági dolgozók, köztük a vezető káderek anyagi érdekelt­ségét a mezőgazdasági termelés növelésében. A kongresszus felhívja a párt-, szakszervezeti és Komszomol­­szervezeteket, hogy szélesítsék ki az egész népet átfogó szocia­lista munkaversenyt, javítsák meg a versenyvezetést, emeljék még magasabb fokra a munká­sok és kolhozparasztok alkotó, kezdeményező kedvét, s irányít­sák azt a párt és a kormány ál­tal kitűzött feladatok megvalósí­tására. Az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedése reális fel­tételeket teremtett a szovjet nép anyagi jólétének állandó növe­léséhez, a kulturális színvonal szüntelen emeléséhez. A Szov­jetunió nemzeti jövedelme az ötödik ötéves terv éveiben 68 százalékkal nőtt. a munkások és alkalmazottak reálbére 39 szá­zalékkal, a kolhozparasztok reál­jövedelme pedig másfélszeresre í határozata emelkedett. A kongresszus teljes egészében helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa által a munkások s alkalmazottak reál­bérének és a kolhoztagok jöve­delmének emelésére, az alacsony fizetésű dolgozó rétegek mun­kabérének növelésére, a bérezés megfelelő rendezésére kidolgo­zott intézkedéseit, valamint az arra irányuló intézkedéseket, hogy a dolgozók munkájuk eredményében fokozottabban le­gyenek anyagilag érdekelve. Fontos politikai és népgazda­sági jelentősége van az SZKP Központi Bizottsága ama határo­zatának, melynek értelmében a hatodik ötéves tervben vala­mennyi munkás és. alkalmazott munkaideje hét órára, a szén- és ércbányaiparban pedig a ve­zető szakmák földalatti dolgo­zóinak munkaideje, továbbá a serdülő fiataloknak a munkaide­je hat órára csökken. E határo­zat előírja továbbá: ahtí a ter­melés feltételei olyanok, hogy ez célszerű, át kell térni az ötnapos munkahétre (nyolcórás munka­idő, heti két szabadnappal). A legközelebbi jövőben megtörté­nik a két órával rövidebb mun­kaidő bevezetése szombati és ün­nep előtti napokon. A rövidebb munkaidő bevezetése a munká­sok és alkalmazottak bérének csökkentése nélkül történik. A kongresszus egyöntetűen helyesli ezeket az intézkedéseket, mert teljes összhangban vannak a szovjet dolgozók érdekeivel. Ki­fejezi azt » szilárd meggyőződé­sét, hogy ezeket az intézkedése­ket az egész szovjet nép lelkes helyesléssel fogadja, s újabb munkalenclülcttcl válaszol rájuk a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaság-fejlesztési tervének teljesítéséért folytatott harcban. Nagy jelentőségű a központi bizottság által tervbe veti nyug­díj-rendezés, amely azt a célt követi, hogy jelentősen felemel­jék a kis nyugdíjakat és leszál­lítsák az indokolatlanul magas nyugdíjakat. Ugyancsak nagy je­lentőségű az aggok ellátottságá­nak megjavítása, s azoknak a rokkantaknak az elhelyezése, akik egészségük károsodása nél­kül végezhetnek társadalmilag hasznos munkát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest majdnem kétszeresére növekszik a lakásépítés. Ezzel kapcsolatban elsődleges fontosságú feladat a szovjet állam állal lakásépítésre kiutalt eszközök helyes felhasz­nálása. A kongresszus helyesli az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa ál­tal annak érdekében hozott in­tézkedéseket, hogy rendet te­remtsenek ezen a téren, meg­szüntessék a kisipari jelleget, az építészeti túlzások minden fajtá­ját, meghonosítsák az építkezés gyáripari jellegű módszereit. A kongresszus kötelezi valamennyi párt- és gazdasági szervezetet, hogy biztosítsa az állami lakás­építési tervek feltétlen teljesíté­sét, továbbá minden tekintetben segítsen a munkásoknak cs al­kalmazottaknak abban, hogy személyes megtakarításaikból sa­ját házat építhessenek. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy határozottan, foko­zottabb figyelemmel foglalkozza­nak a lakosság mindennapi szük­ségleteivel, tovább szélesítsék a közétkeztetési hálózatot, tegyek olcsóbbá és minőségileg javítsák meg a közétkeztetést. Ki kell szélesíteni a mosodák, ruhasza­lonok, javítóműhelyek és más, mindennapi szükségleteket ki­elégítő vállalatok hálózatát, lé­nyegesen növelni kell a háztar­tási munkát megkönnyítő gépek és gyártmányok termelését. Nagy sikereket értünk el a kulturális épltőmunka minden területén. Mindenütt megvaló­sult az általános hétéves, nagy­városokban pedig a tízéves okta­tás. Megszülettek az általános tizéves oktatás fokozatos beve­zetésének feltételei. Az ország főiskoláin jelentősen bővült a szakember-képzés. A népgazda­ság érdekében és hazánk bizton­ságának megerősítése érdekében eredményesen dolgozó szovjet tudósok, a párt és a szovjet kor­mány állandó hatékony támo­gatásával kiemelkedő eredmé­nyeket értek el számos tudo­mányágban, köztük az atomfizi­kában, a matematikában, a me­chanikában és a műszaki tudo­mányok egyes ágaiban. Ugyanakkor a kongresszus megállapítja, hogy nagy hibák mutatkoznak a kulturális épí­tésben, Az iskolák munkájának legsúlyosabb hibája az, bogy a tanítás bizonyos fokig elszakadt az élettől, hogy az iskolát elvég­ző tanulók nincsenek eléggé fel­készülve a gyakorlati munkára. Az iskolák politechnizálásának minél gyorsabb megvalósítása céljából új tárgyakat kell beve­zetni, amelyek megadják az ipari és a mezőgazdasági termelés kér­déseihez szükséges alapismerete­ket, sőt ezenkívül gyakorlatilag is hozzá kell szoktatni a tanuló­kat a gyárakban, a kolhozokban, a szovhozokban, a kísérleti par­cellákon és az iskolai tanműhe­lyekben végzett munkához. Cél­szerű hozzálátni internátusos is­kolák létesítéséhez, amelyek a gyermekek egészsége szempont­jából kedvező vidékeken van­nak. Jelentősen bővíteni kell az óvodai intézmények hálózatát, bevonva ebbe a népoktatási szerveken és az állami vállalato­kon kívül a kolhozokat is. A felsőoktatás területén a fő feladat az, hogy az oktatás és a termelés szoros kapcsolat?, alap­ján minden erővel javítsák a szakember-képzés minőségét, te­rületileg helyesen osszák el a főiskolákat az országban, köze­lebb hozva azokat a termeléshez, s az oktatási munkát a technika mai színvonalúnak megfelelően szervezzék meg. A fiatal mérnö­köknek és agronómusoknak a fő­iskola elvégzése után az üzem­gazdaság és a gyártásszervezés konkrét kérdéseiben elegendő is­merettel kell rendelkezniük. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy minden irányban fejlesszék az ország tudományos intézményeinek kapcsolatát a termeléssel, a népgazdaság kon­krét igényeivel, összpontosítsák a tudományos intézmények alkotó erőfeszítéseit a legfontosabb tu­dományos és műszaki problé­mák megoldására, szüntelenül fokozzák a tudomány szerepét a kommunista építés gyakorlati feladatainak megoldásában. A kongresszus a beszámolási időszakban a kommunista párt egyik legfontosabb eredményé­nek tartja a szovjet társadalmi és államrend további erősödését, a munkásosztály es a kolhozpa­­raszí ság szövetségének további ezilárdulását, a Szovjetunió va­lamennyi népe barátságának és testvéri együttműködésének nö­vekedését. , A kongresszus teljes mérték­ben helyesli az SZKI* Központi Bizottságának határozatait, ame­lyekkel bővítette a köztársasági szervek jogkörét a gazdasági és a kulturális építésben. Amellett, hogy továbbra is a Szovjetunió minisztériumainak feladatköré­ben marad az általános irányítás, a tcrvfcladatok meghatározása és e feladatok végrehajtásának el­lenőrzése, a beruházások ellátá­sa berendezéssel cs a szükséges pénzösszegekkel — tovább kell bővíteni a köztársasági miniszté­riumok jogait a vállalatok min­dennapi vezetésében. Ez előse­gíti az ottani dolgozók alkotó kezdeményezésének még na­gyobb arányú kibontakozását, a szövetséges köztársaságok továb­bi megerősödését, a szovjet né­pek barátságának megszilárdulá­sát. A párt nemzetiségi politikájá­ban abból a lenini elvből indult és indul ki. hogy a szocializmus nemcsak hogy nem szünteti meg a nemzeti különbségeket és sa­játosságokat, hanem ellenkező­­leg, biztosítja valamennyi nem­zet és nemzetiség gazdaságának és kultúrájának minden Irányú fejlődését. A pártnak gyakorlati munkája közben továbbra is a lehető legfigyelmesebben szem előtt kell tartania e sajátosságo­kat. A kommunista építés nagy feladatai megkövetelik a dolgo­zók alkotó tevékenységének és kezdeményezésének további fo­kozását, a tömegek még nagyobb arányú részvételét az államigaz­gatásban, az állam egész szer-« vező és gazdasági munkájában« Ezért minden erővel fejleszteni kell a szovjet demokratizmust, kitartóan javítani kell valameny­­nyi központi és helyi szovjet szerv munkáját, meg kell erősv­­teni kapcsolataikat a tömegek-1 kel. A kongresszus jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságá­nak az utóbbi években az igaz­gatási és adminisztrációs appa­rátus csökkentése és olcsóbbá tételéért, az apparátus vala­mennyi láncszeme tevékenységé­nek megjavításáért végzett mun­káját, s szükségesnek tartja c munka továbbfolytatását, szük­ségesnek tartja, hogy továbbra is kérlelhetetlen harcot vívjanak; a bürokratizmus ellen, a lakos­ság szükségletei iránt tanúsított figyelmetlenséggel szemben. A kongresszus teljes mérték-" ben helyesli az SZKP Központi Bizottságának azokat az intéz­kedéseit, amelyeket a szovjet tör­vényesség megerősítésére, a szov­jet alkotmányban biztosított ál-4 lampoigári jogok szigorú betar­tására tett, s arra kötelez vala­mennyi párt- cs szovjetszerveti hogy éberen őrizze a törvényes­séget, határozottan cs szigorúan vegye elejét a törvénytelenség* az önkény minden megnyilvánu­lásának, a szocialista jogrend minden megsértésének. A kommunista pártnak cs a szovjet államnak továbbra is a magasfokú politikai éberség szellemében kell nevelnie a kommunistákat és az összes dol­gozókat, fáradhatatlanul erősí­tenie kell vitéz fegyveres erőin­ket, amelyek megbízhatóan őr­ködnek a szovjet emberek bé­kés munkája cs a szocialista ba­za biztonsága fölött, Ili Pártunk újabb nagy sikereket ért el a XIX. és a XX. kongresz­­szus közötti időszakban, mint­hogy egész bel- és külpolitiká­jában és gyakorlati tevékenysé­gében a marxizmus—leninizmus mindent legyőző tanítását kö­vette, szilárdan és következe­tesen megvalósítja a kommuniz­mus országunkban való felépí­tésének és a nemzetközi szocia­lista tábor erősítésének irány­vonalát, magasra emeli a pro­letár internacionalizmusnak cs a uépek barátságának zászlaját. A XIX. kongresszus óta eltelt időszakban tovább növekedett az SZKP ereje és tekintélye, szi­lárdult a párt lenini egysége, fokozódott a párt vezetőszerepo a szovjet társadalomban. A párt ideológiai, politikai és szerve­zeti vonatkozásban még jobban megerősödött, a párttagok töme­geinek marxista—leninista ed­zettsége fokozódott. Jelentősen megnövekedtek a párt káderei: a párt- és áüami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja, hogy a központi bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelős­ségteljes feladatokkal kapcsolat­ban, amelyek clé a XIX. párt­kongresszus után került a párt és az ország, helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kér­déseit, biztosan cs szilárdan ve­zette az országot a lenini úton. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a központi bizottság egész tevékenységében megingathatatlanul őrködött a párt és a nép érdekel fölött. A kongresszus teljes egészében he­lyesli azokat a határozott intéz­kedéseket, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága tett Berija és bandája, a párt és a nép ve­szedelmes ellensége bűnös ösz­­szeesküvő tízeiméinek meghiú­sítására. Ezzel komoly csapát érte az imperialista kémkedés terveit, tovább erősödött a párt harcképewége. A kongresszus teljes egészé­ben helyesli azt a nagy munkát, amelyet a központi bizottság végzett a pártélet lenini nor­máinak helyreállításában, a párton belüli demokrácia fej­lesztésében, a kollektív vezetés elveinek a marxista-leninista politika alkalmazása alapján való meghonosításában, a párt­(Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents