Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

Az SZKP XX. kongresszusának határozata (Folytatás a *. oldalról.) aranka stílusának és módszerei­nek tökéletesítésében. A part­éiét demokratikus alapjainak szem előtt tartásáért, az admi­­olszírálgatás és a bürokratikus vezetési módszerek ellen, a bírá­lat és önbírálat kibontakoztató­­rtáért folytatott harc biztosította t* párttömegek aktivitásának fokozódását, a kommunistáknak a párt ügyéért való fokozott fe­lelősségét, a dolgozók újabb po­litikai és munkalendületét. A kommunisták cs az összes dolgozók aktivitásának fokozása szempontjából nagy jelentőségű volt annak széleskörű tisztázá­sa, hogyan értelmezi a marxiz­mus—leninizmus az egyéniség szerepét a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a központi bizottság teljesen he­lyesen lépett fel a személyi kul­tusz ellen, mert ennek elterjedé­se csökkentette a párt és a nép­­tömegek szerepét, a kollektív ve­zetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly mulasztásokra ve­tetett a munkában. A kongresz­­szns megbízza a központi bízoií­­-ágot, ne csökkentse a harcot a személyi kultusz maradványai ellen, egész tevékenységében ab­ból induljon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt vezette néptömegek. A páríélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli de­mokrácia fejlesztése, a kollektív vezetés elvének megtartása és a ïzeœélyi kultusz elleni harc redméuyeként a központi bi­zottság biztosította az ipar és a mezőgazdaság vezetésének javu­lását, feltárta a szocialista tör­vényesség megsértéseit, és meg­tette a szükséges intézkedéseket .:zek kijavítására, harcra szólí­tott fel az önelégültség és a kö­zöny ellen, mozgósította az egész tarlót, összes funkcionáriusain­kat, a párttagokat és a párlonki­­»üiiekei a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyorsítá­sra, a szovjet nép anyagi jólé­tének további fellendítésére. A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl is a magasl'okú harcképesség állapo­tában kell tartani a párt sorait, fáradhatatlanul javítani és töké­letesíteni kell egész pártmim­­kánkat. A kongresszus megbízza i központi bizottságot, tegyen intézkedéseket a párt egész szer­vezési munkájának további ja­vítására, mindenekelőtt a gazda­sági építésben végzett szervezői munkájának megjavítására. A nartszervezeteknek éles fordula­tot kell venniök a gazdasági épí­tés konkrét vezetése felé, fokoz­­niok kell az iparvállalatok, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok technikájának és gaz­daságának tanulmányozását, hogy mély tárgyismerettel irá­nyítsák munkájukat. A szervezési munka színvona­la döntő mértékben függ attól, milyen a végrehajtás ellenőrzé­sének megszervezése, milyen a Káderek kiválasztása és nevelése, a kommunisták elosztása a gaz­dasági és kulturális építés kü­lönböző területein. A kongresz­­szus szükségesnek tartja, hogy a figyelmet fokozottan a fiatal ká­derek, a nők kiemelésére, a ter­melésben foglalkoztatott kom­munisták számának növelésére irányítsa. A kongresszus helytelennek tartja, hogy7 egyes pártszerveze­tek megtűrik a figyelem lanyhu­lását a párt növekedésének sza­bályozása iránt. A kongresszus abból kiindulva, bogy a párt sa­rainak nem a mennyiségi, hanem a minőségi növekedése a fő, kö­telezi a pártszervezeteket, gon­­dcskodjanak fokozottabban ar­ról, hogy egyénileg válasszák ki a pártba az élenjárókat, minde­nekelőtt a munkások és a koí­­bozparasztok közül, A. kongresszus megbízza a köz­ponti bizottságot, folytassa a pártszervek és a szovjetszervek szervezeti felépítése és tevékeny­ségi formái tökéletesítésére irá­nyuló munkát a változó helyzet­nek megfelelően. Különös figyel­met keli fordítani a kerületi szint tnvábber öltésére. A kongresszus megállapítja, hogy a párt itt nagy munkát végzett, és helyes­nek tartja a falusi kerületi párt­bizottságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek meg­felelő instruktor! csoportok fel­állítását, melyeket a kerületi bi­zottságok gépvillomásügyi titká­rai vezetnek. ■ Sok kerületi partszervezet munkájának színvonala cnuek el­lenére nem felel meg a párt által lámasztuit követelményeknek. Ennek magyarázata az, hogy több kerületben pártbizottság! gépállomásügyi titkárokká cs gépállomási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szük­séges tárgyi ismeretekkel cs po­litikai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak az ország előtt a mező­­gazdaság fejlesztésében, különös jelentőségű a kerületi pártszer­vezetek megerősítése tapasztal! és tehetséges káderekkel. A ke­rületi pártmunkások jelenleg közvetlenül a falusi alapszerve­zetekben, a gépállomásokon, a kolhozokban, a szovhozokban dolgoznak, megszervezik a me­zőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak végre­hajtására. Ez azt jelenti, hogy a kerületi szervezetek munkájá­nak színvonalától döntő mérték­ben függ most az egész nép ügyének, a mezőgazdaság roha­mos fellendítésének sikere. Biz­tosítani kell ezért, hogy a kerü­leti pártbizottságokban vezető munkát, különösen gépállomás­­ügyi titkári és gépáilomás­­icstruktori minőségben, továb­bá a kerületi szovjetek végre­hajtó bizottságaiban erélyes, kezdeményezőkész tömegszerve­zők, olyan emberek végezzenek, akik jól ismerik a mezőgazdasá­gi termelést. Ehhez következe­tesen folytatni kell a kerületi pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát, mind a kol­hozokban és szovhozokban fel­nőtt legjobb helyi pár! munká­sok kiemelésével, mind pedig úgy, hogy városokból es ipari központokból hoznak pártmun­kásokat a kerületekbe. A kerü­leti pártszervek cs szovjetszer­vek vezetőit közvetlenül anya­gilag érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékeny­ségének eredményeiben. Egyidejűleg munkálkodni kell a városi pártszervezetek továb­bi erősítésen, minden erővel fo­kozni kell a városi és a városi kerületi pártbizottságok felelős­ségét az iparvállalatok munká­jáért, különösen a tudomány, a technika legújabb eredményei­nek és az.élenjárók tapasztala­tainak meghonosításáért a ter­melésben, valamint mindazon vállalatok cs szervezetek mun­kájáért, amelyek a lakosság mindennapos szükségleteinek ki­elégítésére hivatottak, A párt előtt álló feladatok si­keres teljesítésének legfonto­sabb feltétele az, hogy a párt egészben véve, és külön-külön minden pártszervezet tovább erősítse kapcsolatait a dolgozók legszélesebb tömegeivel. A kon­gresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szükségességé­re, hogy felélénkítsék a szovje­tek és a szakszervezeti szerveze­tek munkáját, hogy ezek lénye­gesen nagyobb szerepet töltse­nek be a gazdasági és kulturá­lis építőmunkában, a lakosság mindennapi szükségleteinek és igényének kielégítésében, a dol­gozók kommunista nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Koinszomol, amely tevékenyen kiveszi részét a gazdasági és kul­turális építőmunkából, segít a pártnak kommunista szellemben nevelni az ifjúságot. De » Koin­szomol- szervezetek 1 evékenysé­­gében, különösen ideológiai ne­velő munkájukban, komoly hiá­nyosságok vannak. A Komszo­­mol-szervezetek — egyes esetek­ben — nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati munkába, az eleven szervező munkát ha­tározatokkal, parádczással, han­goskodással helyettesítik. E hiá­­uyesságok megszüntetése céljá­ból meg kel! javítani a Koni­­szomol pártirányítását. A párt­­szervezetek gondoskodjanak job­ban arról, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket az ifjúság nevelő és kulturális töniegmun­­kához, s biztosítsák a Komszo­­mol-tagság és az egész szovjet fiatalság még tevékenyebb rész­vételét az állami, gazdasági és kulturális építőmunkában, az or­szág egész társadalmi és politi­kai életében. Az ideológiai munkában a j kongresszus az egyik Icgfonto­­; sabb feladatnak tartja, hogy I megszűnjek a propaganda el­szakadása a kommunista építés ! gyakorlatától. Propagandánkat I és agitációnkat szorosabban ! kell összekapcsolni a kommuniz­mus anyagi-termelési bázisának, az anyagi és kulturális javak bőségének megteremtésével, az állampolgárok kommunista ön-I tudatának emelésével ősssefüg­­; gő feladatokkal, végezve a mar­­: xizrnus—leninizmns alkotó szel­lemétől idegen dögmatizmussal I és betűrágással. A propagandá­nak nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxiz­mus—leninizmus elméletét, ha­nem az is, hogy elősegítse az el­mélet gyakorlati valoraváltását. A kongresszus megállapítja, j hogy a központi bizottság idó­­j ben lépett fel a párt fó irány­­í vonalától, a nehézipar clsödle- i ges fejlesztésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szo­­{ cializmus országunkban való fcl­­! építése kérdésének és néhány > elméleti kérdésnek az összezava- i rása ellen. A kongresszus megbízza a j központi bizottságot, hogy to­vábbra is úgy őrizze a marxi— j lenini elmélet tisztaságát, mint ! a szeme világát, s alkotóan fej­­j lessze azt a kommunizmusért j vívott gyakorlati harc folyama­tában, az új történelmi tapasz­; tálatoknak és az élő valóság té» nyelnek általánosítása alapján^ Egyúttal nem gyengülő harccá Kell folytatni a burzsoá ideoló­gia megnyilvánulásai ellen. A kongresszus alahúzza, hogy a dolgozók cs elsősorban az ifjú nemzedék kommunista nevelése* igen fontos feladat, s kötelezi <>• pártszervezeteket, hogy e célbe!' teljesebben és tevékenyebbe*7 használják fel az ideológiai ne­velés minden eszközét — a pro­pagandát, az agítáclót, a sajtói. a rádiót, a népművelési szerve •/eleket és intézményeket, a tu­dományt, az irodalmat és a mű­vészetet. A kongresszus azt a meggyő­ződését fejezi ki. hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja,., amely fel van vértezve a mar­xizmus—leninizmus nagy taní­tásával. még szorosabban tömö­ríti majd zászlaja alá az egész szovjet népet, s elvezeti a kom­munizmus világtörténelmi jelen­tőségű új győzelmeihez. A XX. pártkongresszus határozata az SZivI1 szervezeti szabályzatának részleges módosításáról (Egyhangúlag elfogadva 195(3 február 24-én.) Ï.ÎOSZKVA, 1956. február 24 (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunist? Partjának XX. kongresszusa el­határozta, hogy az SZKP szer­vezeti szabályzatában az alábbi módosításokat kell eszközölni: 1. A területi pártbizottságok, £ határterületi pártbizottságok és a szövetséges köztársaságod kommunista pártjai központi bi­zottságainak teljes ülését négy­­hónaponként legalább egyszer, a körzeti (kerületi), városi (kerü­leti) pártbizottságok teljes ülé­sét pedig hároinhónaponként legalább egyszer össze kell hívni. 2. A helyi pártszervezetek kí- i bánságait figyelembe véve, Isi I keli mondani, hogy a szövetsé­­■ ges köztársaságok kommunista i pártjainak kongresszusait, a ha­­' tárterület!, területi, körzeti és — a kerületekre oszló városokban — a városi pártkonfereneiákat kétévenként egyszer össze keli hívni. A területekre oszló szö­vetséges köztársaságok (Ukraj­na, Belorusszia, Kazahsztán, Üz­­bekisztán) kommunista pártjai négyévenként tartják kongresz­­szusaikat, 3. Az SZKP szervezeti sza­bályzata 35. pontjának c) alpont­ja törlendő, 4. A helyi pártszervek jogai­nak kiterjesztése céljából be kell vezetni, hogy a több mint 300 kommunistát számláló nagyvál­­lalatok és intézmények pártbi­zottságait szövetséges köztársa­ságok kommunista pártjai terü­leti bizottságainak, határterületi bizottságainak, központi bizott­ságainak határozata alapján le­het megalakítani. 5. Nem célszerű, hogy a párt szervezeti szabályzatában tovább­ra is megmaradjon a pártbizott­ság! titkárok szamára vonatkozz útmutatás, minthogy a konkrét munkakörülményektől függően számuk változhat. KI kell mon­dani, hogy a pártbizottsági tit­károk számát az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. 6. Abból kiindulva, hogy7 a pártszervezeteknek fokozniok kell befolyásukat a műhelyek­ben, a brigádokban és a vállala­tok, kolhozok, gépállomások és szovhozok részlegeiben, ki kell mondani, hogy a (kerületi), a városi pártbizottságok, vagy 3 megfelelő politikai osztályok ha­tározata alapján a több mint 50 kommunista párttaggal rendel­kező alapszervezcíekben műhely­­pártszervezeteket lehet alakítani. 7. Az SZKP szervezeti sza­bályzatának 64. pontjában töröl­ni kell a közlekedési politika! osztályokra vonatkozó kitételt, Az SZK P XX. kongresszusa február 24 i délelőtti ülése MOSZKVA (TASZSZ) A feb­ruár 2-1-5, délelőtti ülésen, amely M. G. Pervuhin elvtárs elnökle­tével nyílt meg, folytatták N. A. Bulganyin elvtárs beszámolójá­nak — a hatodik ötéves terv irányelveinek — vitáját. Sz. G. Ragimov elvtárs (Azer­bajdzsán pártszervezet) tényeket sorolt fel, amelyek az Azer­bajdzsán SZSZK sikereiről ta­núskodnak. Ezután M. D. Kovrigina elv­társnő emelkedett szólásra. Utána T. 1>. Liszenko akadé­mikus felszólalásában hangsú­lyozta, hogy a párt által a hato­dik ötéves tervben mezőgazdasá­gi téren kitűzött feladatok meg­oldásában nagy szerep vár a biológiai mezőgazdasági tudo­mányra. Ez a tudomány azon­ban még sok tekintetben elma­rad a kolhoz- és szovhoztermelés igényei mögött. Az elmaradás fő oka, hogy nincs meg a kellő kap­csolat a tudomány és a gyakor­lat között. Liszenko ezután a micsurini biológia' vívmányairól beszélt, ami annak eredménye, hogy ez a biológia szoros kapcsolatban áll a gya'borlattal. A szónok a továbbiakban a földművelés néhány gyakorlati kérdésével foglalkozott. Engedjék meg — mondotta be­fejezésül Liszenko —, hogy tel­jes szívből köszönetét mondjak azért, hogy engem, a pártonkí- I vüli tudóst, meghívtak a Szov- I jetunió Kommunista Pártjának j kongresszusára. Végtelenül bol­­j dog vagyok, hogy végigjárhat­tam a párt hatalmas iskoláját ezen a kongresszuson, amely szocialista hazánk további felvi­rágoztatását és a világ békéjé­nek megszilárdítását tűzte zász­lajára. G. Sz. Hlaniov arról beszélt, hogy a hatodik ötéves tervben jelentősen fejlődik majd a trak­torok és a mezőgazdasági gépek gyártása. Az ülés elnöke közötte, hogy a központi bizottság beszámolójára vonatkozó határozat előkészíté­sére alakított bizottság befejez-i te munkáját és szavazásra bo­­! csatja a határozattervezetet. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a határozatot. Ezután jóváhagyták a párt szervezeti szabályzatának résrle­­ges módosításáról hozott határo­zatot, majd folytatták N. A. Bul­ganyin elvtárs beszámolójának vitáját. Sz. Kárnálov elvtárs (uzbég pártszervezet), majd P. F. Uo­­mako elvtárs emelkedett szólás­ra. Az elnök ezután közölte, hogy Bulganyin elvtárs beszámolójá­nak megvitatásában 34 személy vett részt. Az elnökséghez ja­vaslat érkezett a vita beszünte­téséről. Ezt a javaslatot elfo­gadták. Az elnök közölte továbbá, hogy Bulganyin elvíárs eltgkin­­tett a zárószótól, mivel- az összes felszólaló elvtársak egyetértettek beszámolójának alaptételeivel és a hatodik ötéves terv irányel­veinek a párt központi bizottsá­ga által beterjesztett tervezetével. A moszkvai, leningrádi, uk­rajnai, üzbekisztáni, kazahsztá­ni, bjelorussziai, azerbajdzsáni, litván és türkmén küldöttségek nevében felszólaló N. A. Muhit­­dinov javaslatára a kongresszus a következő egyhangú határoza­tot hozta N. A. Bulganyin be­számolója alapján: 1. A kongresszus alapnak el­fogadja az SZKP XX. kongresz­­szusa irányelveinek az SZKP Központi Bizottsága által beter­jesztett tervezetét a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló 1950—60. évi hatodik ötéves tervhez. 2. A kongresszus az irányel­vek tervezetéhez beterjesztett módosítások, és kiegészítések megvizsgálására kongresszusi bi­zottságot választ. A kongresszus ezután jóvá­hagyta a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezetéhez be­terjesztett módosítások és ki­egészítések megvizsgálására ala­kított bizottság összetételét. A kongresszus küldöttei meleg i fogadtatásban részesítették * külföldi kommunista- és mun­káspártok képviselőit. A Holland Kommunista Pár' részéről I*. de Groot üdvözölte a kongresszust. O. Urbany a Luxemburgé Kommunista Párt nevében, 3» Kanadai Haladó Munkáspárt­­nevében T. Buck beszélt, majd Ali Jata, a Marokkói Kommu­nista Párt képviselője. Aa Ausztráliai Kommunista Párt nevében E. F. Hill elvtárs mon­dott beszédet. Majd E. Torbjarnarsson, a* Izlandi Egységes Szociálist?* Párt képviselője után M. Enna • faa elvtárs tolmácsolta a Tuni­szi Kommunista Párt üdvözletéi a kongresszusnak. Felolvasták még a Costa Rica Népi Élcsapata Párt, a Guatemalái Munkapárt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Paraguayi Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt és a Trieszti Kommunista Párt üd­vözletét. Az elnöklő M. G. Pervuhin elvtárs az ülést a következő sza­vakkal zárta be:■ Meghallgattuk a testvéri kom­munista- és munkáspártoknak az SZKP XX. kongresszusához intézett üdvözleteit. Engedjék meg, hogy a XX- pártkongresszus nevében mély elismerésünket fejezzem ki a testvérpártoknak és mindegyik, szervezetnek, amely pártunk kongresszusát üdvözölte. Enged­jék meg, hogy legjobb kívánsá­gainkat adjam át nekik és sike­reket kívánjak munkájukhoz. Az SZKP XX. kongresszusai nevében engedjék meg nekem, hogy drága vendégeinket és* mindazokat, akiknek drága » munkásosztálynak, a békének és az egész emberiség haladásának az ügye, biztosítsam afelől: a Szovjetunió kommunistái min-, dent megtesznek, hogy becsület^ tel teljesítsék a pártkongresszus» által kitűzött feladatokat és erő-» feszítést nem kímélve fogna'* harcolni az egyetemes béke eró-< sítéséért. J i Az ülés essel bezárult. (MTI) j

Next

/
Thumbnails
Contents