Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

HOL VAN PETŐFI SÍRJA?

Ä Déli sarkon,..

Születési helye nem eldöntött, haláláról talán íellebben a fátyol.

1849 június 31rén, a magyar szabadságharc egyik tragikus -,á ró jelenetének napján. Segesvár mellett, Fehéregyháza községben kezdődött a Petőfi-legenda. Az öldöklő csata után szemtanúk jelentkeztek. akik állították, hogy itt, vagy amott látták, volt, ki haldokolva találta, volt, ki azt állította, hogy elmenekült, mások szerint «magukkal vitték a kozákok«. Többen bizonyították, hogy a csatát követő napon élve eltemették. Később híre járt. hogy Szibériában van ...

Fonódott a Petöli-legenda az eltűnt költő körül, mintegy bizonyítékául annak, hogy a nagy magyar költő mélyen élt a nép szívében, egy volt a forradalommal, elindítója, lantosa, ösztönzője volt végig a szabadságharcnak. Mégis, a végső tisztázás szinte érthetetlenül, évtizedekig késett, pedig a csata utáni években az akkori Petőii-kutatóknak jr. bban módjukban állott volna mindenről alaposan meggyőződni ... A legenda eloszlatásának gondolata ma élő írónkban, Dienes Andrásban, vetődött tel és a tudományos kutatások is a/, ő évtizedes kutatómunkájának adatai, leszűrt eredményei alapján kezdődtek meg a felszabadulás után.

Térképek, rajzok, feljegyzések, a bécsi titkos levéltár iratainak idevonatkozó megannyi másolata birtokában tisztázta Dienes, egy a segesvári csatában részt vett székelykeresztúri orvos, Lengyel József visszaemlékezéseinek helyességét és a csatatéren szintén jelen volt Heydte osztrák őrnagynak, a budai osztrák katonai kormányzósághoz küldött titkos jelentését.

j A keresztúri orvos. Lengyel i József visszaemlékezéseiben elj mondotta, hogy a csata fordultával, amikor a cári ulánusok •döntő rohamot indítottak, együtt menekült a költővel, majd a ,(Sárpatak (Ördögárok) hídjától j, nem messze, Petőfi irányt változtatott, befutott a kukoricásba. Ereje már alig lehetett. Az akkor «Szökő«-, ma Ispán-kútnak nevezett forrás közelében érték

* Cikkünket az Utunk, a Román Népköztársaság írószövetségének lapjában dr. Culner Sándor tollából megjelent cikk nyomán írtuk.

be az ulánusok és egyikük mellébe döfte a lándzsáját.:;

Heydte őrnagy titkos jelentése szerint a héjjasíalvi országút közelében, «közvetlenül a szökőkútnál«, egy sovány, szökés, csizma nélküli, meztelen felsőtestú, szárazarcú férfi hevert, fekete pantallónadrágjának zsebei kite rgatva, körülötte véres papírlapok és honvédkitüntetések spárgára fűzve ... Az érmeket ugyanis a magyarul nagyon keveset tudó Bem tábornok helyett «kedves fia«, Petőfi osztotta ki a kitüntetetteknek. Ezért voltak azok állandóan nála. ..

Alkonyati 7 óra lehetett, amikor Heydte őrnagy észrevette a papírlapok között vérében fekvő keltőt és elolvasta Kemény ezredes egyik Bem tábornokhoz irt jelentését, amit a papírlapok között talált. «Igen fontos okmány került a kezembe, aminek nagyon megörültem« — írta később háborús memoárjában az erdélyi harcokról. Az őrnagy akkor az iratokat zsebrevágva ellovagolt és csak később hallotta ámulva, hogy ki is volt az, akit ó a szökökútnál a héjjasíalvi út mentén vérbefagyva látott.

Az eset színhelyén a Petőfikutatók felkeresték Cionta János egykori jobbágy unokáját — az öreg Cionta ugyanis tudvalévőén részt vett annakidején a halottak temetésében. Amit itt hallottak a kutatók, az csak megerősítette tudományos feltevésüket. Az »öreg« többször elmesélte otthon a véres csatát és a másnapi temetést. Az Ispánfékkor Szökő) kútnál talált halottról is beszélt, meg is nevezte, hogy az Petőfi volt, a nagy magyar költő. Még szekérre is ő tette, féloldalt feküdt, át volt döfve a melle. Az ő telkén, a Cionta-jobbágytelken ástak kisebb sírt, 20—25 embernek. Ez volt a legközelebb az Ispán-kúthez, ide hozta a költőt szekerén Cionta és itt temették el 20—25 harcossal együtt.

A későbbi irodalom megemlíti, hogy ezen a szakaszon Bem tábornok 88-as szatmári zászlóaljának katonái estek el, akik között sok román fiú is volt. 1888- ban (a leírás szerint pontosan a Cionta-kertben) erre a helyre Haller József egy síremléket — fakeresztet és két egykori agyút — állíttatott. A síremléket sajnos 1889-ben az akkori főszolgabíró rendeletére lebontották és akkor nyoma veszett... »Nincs más álláspont, csak a Hydte— Lengyel-féle — iria Dienes András író. — Nincs más halálhely, csak' az Ispán-kút és nincs más valószínű tömegsír, csak a Cionta-kert...«

Joggal vetődhet fel az olvasóban. hogyan fogják felismerni egy tömegsírban Petőfi csontvázát, koponyáját? A kutatások jelenlegi állása szerint erre a következő adat nyújt lehetősé-1 get: Dienes »Petőfi Titok« című I könyvében, amely a költő halálának 100. évfordulóján jelenti meg, Török Aurél és Salamon ’ orvosok szerint is Petőfi bal felső szemfoga szinte agyarszerű, kiálló volt, olyannyira, hogy felső ajkát is egészen megduzzasztotta; ezen az alapon a talált csontvázak közül ki lehetne emelni a költő maradványait. :.

Eddig tehát Petőfi halálának rejtélye tisztázódott: a fehéregyházi Ispán-kútnál ölték meg a cári ulánusok. Szibéria és a többi legenda szertefoszlott. És hol nyugszik? A Cionta-telken még ebben a hónapban megkezdődik a tudományos ásatási munka a Somán és a Magyar Tudományos Akadémia megbizottainak vezetésével. Ott lesz-e Petőfi a Cionta-kerti sírban, még nem tudni. Ha igen, úgy az egész haladó világ érdeklődéssel fordul majd Fehéregyháza fele, ahol a világirodalom nagy lírikusa, a tragikus halálú Petőfi Sándor pihen immár 107 év óla.

(S. G.)

A képen:,A »Mirnij«-települcs látképe, ahol a szovjet tudományos expedíció tagjai értékes munkájukat végzik. óO-OOOOOOOOOOOO'O-O-O-OOOOOO-O-O-Ol >00000000000000000 0-0

Népművelési liázctt építenek

Nyárlőrinc lakóinak egyik legfőbb vágya, hogy népművelési házat építsenek maguknak. Ez a vágyuk nemsokára teljesül is. Már hatalmas vályograkások, tégla- és oszloptömegek mutatják, hogy a községi párt- és tanács vezetőségének is épp olyan szívügye a népművelési ház megvalósítása, mint a község ifjúságának, Az előmunkálatok már megkezdődtek. Persze akadnak anyagi nehézségek, amelyek az építkezést akadályozzák.

A helybeli DISZ-szervezet fiataljai elhatározták, hogy segítik felépíteni a népművelési házat. A környékbeli tsz-ek DlSZ-szervezeteinek vendégszerepléseit viszonozva, vendégszereplésre indulnak. Első útjuk a pákái Haladás Tsz-be vezet, utána pedig a városföldi Dózsa Tsz-ben szándékoznak szerepelni. Nyárlőrincen pedig július hónapban a »népművelési házért« .jelszóval egésznapos műsort rendeznek. A rendezvények bevételét a népművelési ház felépítésére fordítják. Ezenkívül brigádokat is alakítanak, hogy minél előbb és minél nagyobb segítséget tudjanak nyújtani az építkezéshez.

Benkő Istvánná tanítónő

Ludvik Askenazy:

Beszélgetés a halálról

Strasnicében sétálgattunk. A krematórium közelében egyszeresük. megláttunk egy halottas-kocsit.

A kocsiban koporsó feküdt.

— Apu — mondja a fiam, — ugye, ez teherkocsi?

— Igen — felelem, — teherkocsi.

— És mit szállít ez a teherkocsi, apu?

— Izé ... megboldogultakat — felelem.

— Mi az, hogy megboldogult?

— Halott — mondom.

— Ha valaki meghal, az' halott? — kérdi.

— Igen, fiam.

Elszomorodott. Egy darabig nézett a halottas-kocsi után, aztán azt mondta:

— Apu ... és hol fekszik?

— Kicsoda? *

— Hát a megboldogult... -t—

suttogja.

— Hátul — mondom.

— Leghátul?

Az autó fekete és komor. Emberke egyszerre félni kezd a haláltól. Rémülten néz rám és azt kérdi:

— És mindenkinek meg kell halnia?

— Mindenkinek, fiacskám — mondom, — mindenkinek. Ez a sorsa minden embernek.

— De ugye, apu, te hamarább halsz meg, mint én? — kérdi reménykedve.

Megnyugtatom, hogy hamarább.

— Gyere, menjünk arra balfelé — mondom neki, — ott van egy rét, szedünk aranyvirágot, meg százszorszépet.

— Apu, a százszorszép is meghal? — kérdi.

— Gyere, vegyünk fagylaltot

— mondom, — ne nézd már azt az autót!

De ő csak nézte. Aztán kétségbeesetten azt kérdezte:

— Mondd, apu, muszáj a megboldogultnak hátul feküdni?

— Muszáj — felelem. — Milyen fagylaltot akarsz? Vaníliát?

Csak áll és néz. Sírásra görbül a szája.

— Apu ... mondd ... ha meghalok, nem ülhetnék én inkább a sofőr mellé?

— De, odaülhetsz — mondom.

— Ennek semmi akadálya. Csak beszélned nem szabad a sofőrhöz. Ezt tiltják a közlekedési szabályok.

Megígérte, hogy hallgatni fog. És egyszerre felvidult, még ugrált is.

— Gyere, apu — mondja, szedjünk aranyvirágot! Kötünk egy szép csokrot! Amíg élünk! Talán fogunk egy barázdabillegetőt is!

Azóta nem fél a haláltól.

Én sóm.

Ha egyszer a sofőr mellett ülhetünk!. ..

Szép, nagy csokrot kötöttünk. Volt benne aranyvirág, százszorszép és egy lila harangvirág.

Nem vaniliafagyialtot ettünk, hanem eper fagylaltot.

Szép délutánunk volt.

Î Rövidesen befejezik a Klcment Gottwald Villamossági Gyár új szerelőcsarnokának építkezését.

!Á gyógypedagógiai iskola évzáró ünnepségén

Pénteken délelőtt évzáró ünnepséget tartottak a Kecskeméti Gyógypedagógiai Iskolában. Az ünnepség az iskola udvarán zajlott le és a szellemileg fogyatékos. agyilag sérült gyermekek mutatványai sok könnyet csaltak a szüleik és a nevelőik szemébe.

Az első könnycsepp az igazgatónő szemében csillant meg, amikor arról beszélt, hogy milyen leírhatatlan öröm az az iskola számára, mikor egy be- Jszélni nem tudó gyerek ’az iskolába töltött néhány év múlva kiejti ezt a szót a száján: ;mama.

A többi könnycsep[pek a szülők szeméből szöktek ki, amikor átták. hogy fiaik, akikhez reményt is alig : tudlak fűzni egykor, mégis csak értelmes [emberekké nevelődnek ebben az iskolában,

Az évzáró ünnepség műsorán osztályonkénti tornabemutatót tartottak. Itt adtak számot a gyerekek a ritmikai érzékükről és a mozgáskészségükről. Előbb az előkészítő csoport lépett a közönség elé, majd fokozatosan az első. második, harmadik és a többi osztályok mutatták meg, mit tudnak. Látni lehetett, hogy az alsóbb osztályok gyakorlatai még néha rendezetlenek, de minél magasabb osztályba léptek a gyerekek, az összrendezetlen mozgások annál rendezettebbé válnak.

íme, itt van Bercza Gvuszi esete. A kisgyerek három évvel ezelőtt, amikor idekerült ebbe az iskolába, még nem tudott beszélni. Most, évek múltán tisztán és érthetően beszél. A gyakorlat alatt keskeny szája bátran

mozgott, jól érthetően artikulálta a ritmusos •mondókat : ». :. keskeny . hidon megyek át...« Vass Imrének is itt nyílt szóra a szája, ahogy az igazgató elvtárónő mondotta, most gyönyörűen végzi az első osztályt. Emoer lesz belőle, értelmes ember. Sok-sok példát lehetne említeni, melyben sok év, temérdek türelem, rengeteg szerető szív és alapos tudás rejlik. Ezt bizonyítják a kétszólamú énekszámok is, a láncszakkör tagjainak a bemutatott táncai, a szavalatok, melyek közül Pekker András V. osztályos tanuló, Benjámin László Béke című versét oly aranyosan szavalta. Azok a rövid kis jelenetek, melyeket bemutattak a tanulók, mind-mind azt tükrözik. hogy a gyógypedagógusok az oktatással és a neveléssel egyidóben gyógyítanak is; Igaz, jelenleg még elég mostoha körülmények között folyik ez a gyógyítás, hiszen az iskolának még tornaterme sincs és emiatt a mozgás tökéletesítése csak akkor lehetséges, ha az udvaron lehet a foglalkozásokat tartani. Az intézet túlzsúfolt, egyszóval: kicsi. Nagy kár, hogy ez még ma sem . talált meghallgatásra az illetékesek körében.

Azonban a korlátozott lehetőségek ellenére is az átlagosnál nagyobb erőfeszítéseket tesznek az itteni pedagógusok, hisz az ő feladatuk kétszeresen nagy: embert nevelni a beteg, fejlődésükben visszamaradt gyermekekből, olyan embert, aki részt vehet hazánk felvirágoztatásának a munkájában;