Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-25 / 48. szám

HÍRŐS i OOOOOOOOOOOOOOŰOO OOO-O-OC-O 000-00 00-0000OOOOQOOOOOOOOOOO O VA ROS VOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOO-OOOOOOOOO-OOOO-OOO'J-OOOC-OOC *■ A Kossuth Termelőszövetkezetben felkészültek a terméshozam 3 százalékos növelésére Túl vagyunk már a tél nehe­zén, csurog az eresz és lassan olvad a hó. A kecskeméti Kos­suth TSZ-ben nagy most a ké­szülődés, hiszen néhány hét múlva végérvényesen beköszönt a tavasz. ’A termelőszövetkezet vezetősége a pártszervezet és a DISZ-szervezet vezetőségével együtt végzi mpst a szervező munkát. Együttesen dolgozzák ki a tavaszi munkatervet és már megszervezték a brigádokat is. A növénytermesztési brigád­ban három férfi és egy női munkacsapat dolgozik majd, csapatonként 10—10 taggal. Az MDP Központi Vezetősé­ge, valamint a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács VE- nak a terméshozam 3 százalé­kos növelésére hozott határoza­tának végrehajtására ieikészül­­tek a termelőszövetkezetben. A gépállomással 200 holdra kötöt­tek szerződést a tavaszi mun­kák elvégzésére s ebben az év­ben az összterület 80 százalékát gépi erővel munkálják meg. *A termelőszövetkezet tagjai eddig 1400 mázsa istállótrágyát hord­tak már ki és a tavaszi fejtrá­gyázáshoz 11U mázsa műtrágyát rendeltek. A kovács- és a bognármű­helyben már befejezték a mun­kagépek, szerszámok és egyéb mezőgazdasági felszerelések ja­vítási munkálatait. Jó munka­gépekkel és szerszámokkal vár­ják hát a tavaszt. Nem lesz fennakadás a munkakezdésnél. A hó elolvadása után azonnal hozzálátnak majd a kihordott istállótrágya szétterítéséhez és 20 holdon elvégzik a tavasziak alá való szántást is. A tavasszal vetésre kerülő magvakat meg­tisztították és *a csírázási próbát Is elvégezték. A termelőszövet­kezet kommunistái és a DISZ- szervezet tagjai most felvilágo­sító munkát végeznek a munka­­fegyelem megszilárdítása, vala. mint a családtagoknak a mun­kába való bevonása érdekében. li e » e I e k Ko •• e á I» 2750080 Sori nini Mit a KIK felújításra A Közületi Ingatlankezelő Vállalat évente mind nagyobb összeget fordít az állami keze­lésben lévő lakóépületek felújí­tására, karbantartására. 1954- ben 1 653 OOO, 1955-ben 2 238 OOO és az idén már 2 750 OOO forint az « célra szánt összeg. Régóta húzódik a város egységes 220-as áramkörre való átállása. Az idén ez a probléma közelebb ke­rül a megoldáshoz. Az áram­­mérőórák kicserélése már folya­matban van. A bérlők kényelmét szolgálja még az egyes épületek bekap­csolása a vízhálózatba. Az idén 68 házba vezetik be a vizet. Ez 357 bérlőt érint. A központi víz­szolgáltatásba bekapcsolják a többi között a villanytelepi és u városi kislakásokat, valamint a Batthyány és a Nagykőrösi ut­cában lévő államosított házakat. Ezek a munkák mintegy 100 000 forintos költséggel valósulnak meg. Nagyobb felújítási munkát vé­geznek a Bánk bán utca 8, a Nagykőrösi utca 33, a Kenderest utca 3, a Puskin utca 4, a Si­mon-István utca 11 és 15, vala­mint a Jókai utca 9. szám alatt Részleges felújítást végeznek a Batthyány utca 4, a Csokonai utca 11 és 13, a Csongrádi út 8, a Bocskai utca 14, a Dobó Istvár utca 3. a Klapka utca 36, a Sze­gedi út 1, ßz Üttörő utca 7 és ? Kisfaludy utca 9. számú házban Az Ingatlankezelő Vállalat dolgozói a legutóbbi termelés; értekezleten verseny vállalásoka tettek, hogy a megnövekodet feladatoknak eleget tehessenek és a lakosság kívánságát a lehe tőségekhez képest kielégíthes­sék. » (Tudósítónktól.) Több, mint fél eve Koreában tölti napjait Barabás Jánosné munkaérdem­­rendes megyei vezető védőnő, a )negyei tanács egészségügyi osz­tályának dolgozója. A Rákosi Má­tyás-kórház egészségügyi csoport­jának tagja. Sűrűn jönnek a levelek Szorl­­von városából, ahol társaival együtt védőnőket, ápolónőket, felcsereket nevel a csupaszív ko­­scaí emberekből. E levelek sok kedves történetet, a nemzetközi­ség felejthetetlen megnyilatko­zásait rejtik soraik között. A kis csoport munkája során megis­merkedik a néppel, szórakozá­saikkal, hagyományaikkal, ős! kultúrájukkal. A levelek tükrözik azt a nagy­­nagy erőfeszítést, mellyel az ázsiai nép apraja-nagyja dolgo­zik a haza újjáépítésén. A szor­galommal és lelkesedéssel emelt falak egyre sokasodnak, a ször­nyű háború nyomai már eltüne­deznek, de a koreaiak emlékeze­tében nem homályosainak az amerikaiak szörnyű teltei. A nagy munka mellett a ko­reai nép szeretetéböl és a kü­lönböző szervek figyelmességéből szórakozásra is jut idő, Korea természeti szépségei, az ana­­kai királysírok, a sárgatengeri kirándulás, Kelet varázslatos mű­emlékei csodálatos élményekkel gazdagítja a kis magyar csopor­tot. A koreai nyelvet főként hal­lás után sajátítják el. Derűs per­ceket okoz néha a nyelvnehéz­ség, hisz nem egyszer három­­hegy nyelven alakítanak ki egy-Megalakult a megyei jogproyagaeda hizoítság A napokban Kecskeméten ér­tekezletre jöttek össze a külön­böző szervek képviselői a Ma­gyar Jogász-Szövetség megyei csoportjának kezdeményezésére, hogy megalakítsák a megyei jog­­propaganda bizottságot. Az ülé­sen dr. Bodoczki László, a Ma­gyar -Jogász-Szövetség megyei csoportjának elnöke ismertette a bizottság létrehozásának fon­tosságát' és egyben előterjesztést tett a bizottság összetételére néz­ve. Ennek megfelelően a megyei jogpropaganda bizottság elnöké­vé: dr. Magóesi Géza, megyei bírósági elnökhelyettest, elnök­helyettesévé: dr. Kolozsi R. Gyula megyei ügyészségi ügyészt, szer­vezőkké: dr. Frischmann Edgár megyei ügyészségi ügyész és Ká­­vási Lóránt, a megyei döntőbi­zottság elnöke, a bizottság tagjai­ként: Madarász László, á TTIT megyei szervezetének a titkára, Imre Mihályné, » Hazafias Nép­front megyei bizottságának mun­katársa, Tóth Imre, a megyei ta­nács népművelési osztályúnak a munkatársa és dr. Muraközi Ot­tó, az MJSZ titkára Jett megvá­lasztva. A jogpropaganda bizott­ság tagjai e héten összeültek és megállapították a közös munka­telte t. piaci A rak Az idő enyhülésével új élet kezdődött a hetipiacokon. A fel­hozatal megnövekedett, különösen a baromfipiacon kínáltak sok élő baromfit. , A pulyka kilójáért 19—20, kacsáért 27, libáért 28, tyúkért 25, a csirke kilogrammjáért pedig 27 forintot kértek. A tejpiacon is változtak az árak. Egy liter tej 3,20—3,50 fo­rintba került. A tejfel literje 20 forint, a vaj kilója 50, túróé 12 forint volt. A tojás ára 1,00—1,70 között váltakozott. Szalonna is .volt elegendő, kilójáért 45 forintot kértek, az étolaj ára 20 forintra csökkent. A burgpnya kilogrammja 2—2,50, sárgarépáé 1,80, petrezse­lyemé 4,50, vöröshagymáé 3,50—4 forint volt kilogrammonként. A ikelkáposzta és karalábé kilója 1,80. Az egészséges, szép almát .4 forintért, körtét 5 forintért adták ►kilónként. A dió 14—15, a mjk 45 forintért kelt el. Savanyúká­­*>oszta is volt, kilónként 3,50 forintért. Bírósági hírek Naponta 300— 500 könyvet kölcsönözne! A kölcsönzési napokat tábla hirdeti a Kecskeméti Katona József Könyvtár ajtaján. A hét minden napján hol délelőtt, ho délután cserélhetők a könyvek. Csütörtökön délelőtt is, mint min dennap, szorgalmasan nyílt az ajtó. Az olvasók naponta 300—50( könyvet visznek ki. A havi átlagos kölcsönzés 10 000 kötet. Idősek; fiatalok egyformán szívesen tanulmányozzák a katalógust. Ez 4(1347 kötetet tartalmaz hazai és külföldi írók müveiből. Nagy a> érdeklődés Mikszáth, Móricz, Móra, Szabó, Veres, béri, Illés Béh művei iránt. Kedvelik a történelmi témával foglalkozó írók köny­veit is, mint például: Kovái Lőrinc, Hegedűs Géza, Gergely Sán­dor, Szántó György, de sorolhatnánk az írók egész sorát. Az ifjúság »»harcos könyv« jelszóval foglalja egybe az izgal­mas partizán-mozgalmakról, harcokról szóló írásokat. Kérek eg> »harcos könyv«-et és boldogan távozik az »Egy igaz ember«, »Csapajev«, »Újpesti partizánok«, »Szokolni fenyves titka«, vágj a »Paraszt generális« című müvei. A könyvtárnak 3520 felnőtt és 943 ifjúsági olvasója van. As ifjúsági könyvállomány jelenleg 4—5000 kötet. Az elmúlt évber­­a könyvtár 4319 darabbal bővítette a könyvek számát. Az idén is nagyobb összeget fordítana^ az új magyar és a nép< demokráciák íróinak alkotásaira, szépirodalmi és mezőgazdasági szakkönyvek beszerzésére. A megyei tanács januárban már 20 000 forintot utalt ki erre a célra. Ezen felül ígért még 30 000, a városi tanács 7000 forintot. A könyvtár saját költségvetésében pedig 40 ezer forintot állított be. Ezek szerint az év végére csaknem 100 00« forint értékű irodalmi munkával gyarapodik a Kecskeméti Katona József Könyvtár. A/ asszonyok brigádja helytáll Minden dolgozó nőnek köztünk a helye (Tudósítónktól.) Úgy fogunk dolgozni, hogy az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyár MNDSZ- bngiidjait mindig az elsők kö­zött emlegessék. A mi brigádunk most exportárut címkéz, 140 szá­zaléknál nem adjuk alább. A tollat mégsem ezért vettük kezünkbe. Felhívjuk az üzemek, vállalatok dolgozó asszonyait, hogy a nemzetközi nőnap tiszte­letére alakítsák meg az MNDSZ-t. A brigádok teljesítménye biz«» nyitja, hogy szervezetbe tömö­rülve eredményesebb a műnké Az AKK-ban most sefc asszony lépett te az MNDSZ-be, 450 fo­rint értékű enüékbélyçget is el­adtunk már. Arra törekszünk, hogy március 8-ig gyárunk miné’ több nődolgozóját elvezessük az asszonyok e nagy táborába. (A‘4 tagú brigád nevében-Bcji Béláné.) Az ügyészség vádat cincit Birúti IFerencné és leánya, Piri József né, Szabó Jenő és Baranyai Albert elten, mert meglopták a Kecskeméti Föld­­müvesszövetkezetet. Biróti Ferencné asztalterítőket, poharakat, törülkö- Bnkct vitt el SfiOO forint értékben. JLeánya a pultnál 10 liter ruinot „ta­karított“ meg és értékesítette — per­sze saját zsebére. Hasonlóképp Szabó Jenő. ö 20 liter rummal csapta be a fogyasztókat. Az orgazda Baranyai Albert 40 forintért vette tőlük a ru­mot. * Rövidesen a vádlottak padjára ke­rül Iórincz Imre bugaci lakos is, *nert a kulák földjének „kisha­­«zonbérletbe“ való kiadásával becsap­ja az államot. Nagyapjának 490. szti­leinek 219 hold földjük volt. A Uulak­­iiokának pedig 88 hold maradt. 1947-ig állandóan négy cselédet tar­tott. 195.1 óta számukat kettőre csök­kentette. Elekor, hogy csökkentse az adó- és a beadási progresszív terhe­ket, 58 hold földjét, bérbeadta Kocsis Istvánnak. A kulák azoflban rábírta a bérlőt, hogy a családtagok adjanak kishaszonbérleti szerződést. A való­ságban Kocsis mind az 56 holdat be­reite, de papíron 4 családtag írta alá a ..kishaszonbérleti^ szerződést. Á kulák ezzel az államot 32 900 forint mezőgazdasági, fejlesztési járulékkal rövidítette meg. Ezenkívül nagyobb mennyiségű sertéssel is tartozott.. 1955-ben például 811 kg-mal. Sertéseit i nem adta be, hanem különböző szc-> mélyeknél elrejtette. TELI A PINCE, SOK BOR VAN BENNE 3000 hektoliter bor várja ars idő enyhülését cÆ máriavárosl borpince mélyén csupa derű, jó­kedv. A sok-sok bor varázsol mosolyt az itt dolgozók arcára, de nem a megivott, hanem a tompán szóló teli ászokhordók. Schweger Józsi bácsi járja a pince tiszta folyosóit, megál­lapodik a szeme egy-egy felírá­son és szinte észrevétlenül meg­­símogatja a barna dongákat. Nagy az ő boldogsága — teli a pince. A több mint 100 ászok­­hordó mélyén tisztul a finom ítóka, a legnagyobb 116 hekto­liter, a legkisebb tartalma is elég volna jó ideig egy család­nak, 220 Jitgr van benne. Hát még a 32 cementóriás. Az üveg­betétek -némelyike 900 hektoli­ter sűrített mustot ölel. Józsi bácsi szerint ennyi bor már talán 15 éve nem pihent ebben a pincében. Ugyancsak ihatunk, hogy őszre legyen üres hordó, 1951-ben is ló vo]f a ter­més, de azért ennyit akkor sem szüreteltek. Alig akad annyi edény, hogy a bor kezelését el­végezhessék. Mert derítik, szű­rik, kezelik itt a borokat a nap minden órájában. Schweger Józsi bácsinak, a borok kóstoló­jának is akad mit ízlelni, hisz zamat és szín szerint tipizálják most a szőlő nedvét. / ényes a kedve a pince ‘ ff- mind a 20 dolgozójának. Ka bár volna egy-két szavuk az időjárást illetően, mert a nagy fagyokat már unják. Ugyanis szünetel a szállítás. 3000 hekto­liter asztalifehér és siller vár elszállításra. Már a vagonok is ott vesztegelnek, csakhát a nagy hidegben megfagy a bor is. Azért van mit tenniük. A bor keze. lése sok munkát kíván, különö­sen az alacsony maligánfokú. Minden másnap'van mit tenni az ilyen italon. Jó részéből ko­nyakot készítenek majd és azt szállítják az exportvagonok kül­országok népeinek. De van dol­guk a szerszámok rendbehozásá­­val is, hisz ennyi igénybevétel­ről még csak álmodni sem lehe­tett. , Ölyan ez a pince, mint egy szép lány. Aki egyszer alaposan szemügyre veszi, nem szabadul soha tőle. Ez is talár a magyarázata annak, hogy nerr egy fiatalember választja ezt s szakmát. Először dolgoznak, dol­goznak és aztán már el sem le­het zavarni őket. így volt Ma­­gonyi András és Való Mihály is Szinte gyerekek voltak, mikor idekerültek 5—6 évvel ezelőtt, most meg már kiváló dolgozók A pince büszkeségei. Az »öre­gek« törődnek is minden fia­tallal. Kioktatják őket a munka fortélyaira. így nem vész ki s homoki borok ióhfre, sőt növek­szik. egy rnxmdatot. »Négyes komnatc Jun Tyun Han, give pali pali egy penicillin csusza«. Magyarul: A négyes szobában Jun Tyun Han­nah adj gyorsan egy penicillin­­injekcíót. ,4 rendkívüli időjárás Koreá­ban is érezhető. Mostanában 3C —35 fokos hidegek vannak. A »normális« időjárás idején nap­pal 10—15 fokos meleget, éjjel 15—20 fokos hideget mérnek. Ez is sok nehézséget okozott a kis csoportnak. De már megszokták. Lelkesedéssel végzik felelősség­­teljes, nehéz munkájukat. És most hadd adjuk át Ba­rabás Jánosné üzenetét, aki a Népújságon keresztül is szeretet­tel köszönti barátait, ismerőseit. (Rajz István.) Káros rágcsálók irtása Az Egészségügyi Minisztérium 3-1955. VI. 3. számú rendeleté­ben az egészségügyi szempontból káros rágcsálók irtását ren­delte el. A lakott területen (ál­lami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, lakó- és gazdasági épü­letek) minden épület tulajdono­sa, ennek távollétében használó­ja, bérlője február 29-ig köteles a városi tanács egészségügyi osz­tályának (Kecskemét, SZTK, I. emelet 102. szám) írásban, vagy szóban bejelentem az épületben, a hozzá tartozó telken, vagy en­nek közvetlen közelében észlelt számottevő patkány-, illetőleg egérkárt. A rágcsálók vegyszer­rel, gázzal, vagy baktériumos ké­szítménnyel történő irtását csak egészségügyi gázmesteri tanfo­­lyemot végzett, vagy ennél ma­gasabb egészségügyi képesítéssel rendelkező személy végezheti.

Next

/
Thumbnails
Contents