Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-24 / 47. szám
fi Szovlelíialó Kenimuiiisia Párljásak XL kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) villamosítás és a békés célú atomerőfelhasználás ötéves terve — mondatta Svernyik. A hatodik ötéves terv legfontosabb feladatának, a munkatermelékenység nagyarányú emelésének nemcsuk teljesítését, de túlteljesítését is biztosító roppant erőforrás az, hogy a tömegek az össznépi szocialista munkaversenyben kimeríthetetlen kezdeményezőkészségről tesznek tanúbizonyságot. A jelenlegi szakaszban a munkaverseny jellemző vonása az, hogy részvevői elsajátítják az élenjáró technikát, megváltoztatják az elavult technológiai eljárásokat, tökéletesítik a termelést, felhasználják a meglévő tartalékokat, s ezen az alapon a lehető legkisebb munkaidőfelhasználással biztosítják a termelés növelését, a minőség javítását és az önköltség csökkentését. A termelésben élenjáró dolgo:ók, az újítók a munkaverseny natalmas mozgató erejévé váltak, számuk napról napra növekszik. Újítónak lenni annyi, mint tökéletesen ismerni a munkát, bevezetni és elsajátítani az új -technikát, felhasználni az élenjáró tudomány eredményeit, átadni tapasztalataikat a többieknek, magukkal ragadni a lemaradókat. A szakszervezeti aktíváknak és elsősorban a csoportbizalmiaknak — akik 1 300 G00-en vannak — személyes példamutatásukkal kell hatniok a tömegekre, kell, hogy emeljék a szocialista munkaverseny színvonalát és elterjesszék az újítók módszereit. A szakszervezeteknek és a gazdasági szerveknek a leggondosabban kell szervezniük és tanulmányoztok a gyárak, a kerületek, az üzemrészek, a műhelyek és az egyes munkások közti szocialista munkaversenyt. Sajnos, sok szakszervezeti és gazdasági szerv rosszul tanulmányozza az újítók módszereit, nem szorgalmazza olyan szervezési és műszaki intézkedések végrehajtását, amelyek megteremtik a nagytermelékenységű munka feltételeit. Sok vállalatnál nagyot fejlődtek az élenjáró munkamódszerek iskolái. Itt maguk az újítók a tanítók, akik a munkahelyen mutatják meg, hogyan kell termelékenyen dolgozni és a lehető legjobb eredményeket elérni. A vállalatok ilyen iskoláiban 1955 első félévében több, mint 1 000 000 munkás tanult. A szakszervezetek minden intézkedést megtesznek arra, hogy a hatodik ötéves tervben a kiváló munkamódszerek tömeges elterjesztésének és a munkások szakmai továbbképzésének ez a kipróbált formája még nagyobb ménetekben fejlődjék. A kommunista szakszervezeti funkcionáriusok kötelessége — hangoztatta —, hogy irányítsák és a népgazdaság továbbfejlesztését szolgáló hatodik ötéves terv megvalósítására összpontosítsák a munkások, mérnökök, technikusok és alkalmazottak egyre növekvő aktivitását. A munkaverseny a társadalmi munka magasrendű fegyelmétől áthatott tömegek alkotó kezdeményező készségének megnyilvánulása. Az üzemek, műhelyek, brigádok munka versenyének konkrét irányítása, a tömegek megszervezése a munkatermelékenység emelésére — ezek a munkának az ügy sikerét eldöntő fő formái. A szakszervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a norma és bérkérdésekre A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága a háború utáni években nem foglalkozott kellőképpen a munka és a bérezés kérdéseivel. Sok üzemben még mindig a technika eredményeinek szamításbavéteie nélkül állapítják meg a normákat. Az üzemek vezetői nem törődnek a műszakilag megalapozott normák kidolgozásával. A tapasztalati statisztikai normák még most is túlsúlyban vannak a haladó műszaki normák felett. Komoly hiányosságok vannak a mérnökök, technikusok és alkalmazottak bérezésének megszervezésében is. Azonos tisztséget betöltő munkatársak különféle, alkalomszerűen kialakult fizetést kapnak. A művezetők, a technológusok, részlegvezetők gyakran kevesebbet keresnek, mint a hozzájuk beosztott munkatársak. A Szakszervezetek Központi Tanácsa és az egyes szakszervezetek központi bizottsága nem tanúsított kellő kezdeményezést a hibák kijavítása és a bérezési kérdések felvetése tekintetében. A hatodik ötéves terv idején, amikor a párt azt a feladatot tűzte ki, hogy a reálbéreket átlag 30 százalékkal emeljük, a szakszervezeteknek alaposabban kell foglalkozniok a bérezés és a műszaki normázás kérdéseivel. A munkások, a mérnökök, a technikusok és az alkalmazót- i lak bérezésének és normázásanak rendezését szolgáló egész intézkedés-komplexum végrehajtásáról van szó. Edéiből: Uj bérskálákat kell bevezetni s az egyforma cikkeket termelő vállalatok számára a bérskálákat úgy kell megállapítani, hogy a skála alapján járó fizetés legyen a munkások bérének fő része. A nehézipar, a gépipar, az építőipar, valamint az ország keleti és északi vidékeinek munkásai számára magasabb bérszínvonalat kell megállapítani. Az érvényben lévő munkanem- és bérbesorolási utasításokat az új technika és az élenjáró munkaszervezés figyelembevételével felül kell vizsgálni. A premizálási rendszereknek egyszerűeknek, érthetőeknek kell lenniök; erélyesebben kell elterjeszteni a műszaki normákat. Felül kell vizsgálni a vezetők, a mérnökök és a technikusok bérezési viszonyait, olyan értelemben, hogy bérük egy része a munka fő gazdasági mutatószámaitól függjön. A Szovjetunió pénzügyminisztériumának az adminisztratív és igazgatási apparátus egyszerűsített struktúrája alapján ki kell dolgozni a hivatali fizetési rendszer sémáit. olyan új világítási eszközöket, mint a napfény-lámpák; A gazdasági vezetők rendkívül keveset törődnek azzal, hogy a munkások fennakadás nélkül megkapják a munkaruhát és a munkacipőt, A szovjet szakszervezetek aszéleskörű társadalmi ellenőrzésre támaszkodva igyekeznek megjavítani a munkások és alkalmazottak lakás- és szociális körülményeit. A szakszervezeteknek, mint a gazdálkodás, az Igazgatás, iskoláinak az a teendőjük, hogy élére álljanak az alulról jövő bírálatnak, kérlelhetetlen harcot vívjanak a hibák ellen, Szívósan szorgalmazzák kijavításukat. Különösen nagyjelentőségű az ellenőrzés a közétkeztetés megjavítása szempontjából. Svernyik ezután arról beszélt, hogy a szovjet szakszervezetek a munkásmozgalom egységének megvalósításáért' harcolnak és a dolgozók létérdekeiért, a világ békéjéért küzdő egységes akciókra szólítják fel a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségét. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa az összes szakszervezetek nevében felháborodását fejezte ki Helmer úr osztrák belügyminiszter rendőri »ítélete« miatt, amellyel betiltotta a Szakszervezeti Világszövetség bécsi tevékenységét. Ezt a durva, önkényes lépést az egész haladó emberiség elítéli, mint szégyenletes erőszakot a Szakszervezeti Világszövetségben egyesült dolgozók becsülete és lelkiismerete ellen. A szovjet szakszervezetek szélesíteni és mélyíteni fogják a világ szakszervezeteihez fűződő kapcsolataikat, erősíteni fogják a nemzetközi munkásmozgalom sorainak egységét. Svernyik befejezésül többek között a következőket mondotta: A szovjet szakszervezetek a _ XX. pártkongresszus haiározaj tain fellelkesülve, a munkások I és az alkalmazottak alkotó kezí deményezését a hatodik ötéves terv teljesítésére és túlteljesítésére, a kommunista építés új győzelmeinek kivívására mozgósítják. (MTI) Az SZKP XX. kongresszusának február 23-i délelőtti ülése MOSZKVA (TASZSZ) Az SZKP XX. kongresszusa Moszkvában a nagy Kreml-Falotában folytatta munkáját. A február 23-i délelőtti ülés O. J. Burkackaja elnökletével nyílt meg. A kongresszus folytatta a vitát N. A. Bulgäftyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a hatodik ötéves terv irányelveiről szóló beszámolójáról. A délelőtti ülésen elsőnek N. I. Bobrovnyikov (moszkvai pártszervezet) szólalt fel. Utána A. N Koszigin emelkedett szólásra. Ezután K. P. Orlovszkij (Bjelorusszia), N. K. Bajbakov, T. Sz. Malccv (urganai terület), V. A. Malisev, B. P. Bcscsov beszélt. A délelőtti ülésen tovább fqjytak a külföldi kommunista és munkáspártok képviselőinek felszólalásai. Az Indiai Kommunista Párt részéről Adzsoj Kumar G hős, a Dán Kommunista Párt részéről A. Larssen, a Norvég Kommunista Párt részéről E. Levilicn, a Mexikói Kommunista Párt részéről D. Encina üdvözölte a kongresszust. Az ülésen felolvasták a török* algériai és columbiai kommunista párttól a kongresszushoz érkezett írásbeli üdvözleteket. HÍREK — Tanácstagi fogadóóra. Február 25-én 12 és 1 óra között dr. Lestár Béla, a 2-tes számú megyei választókerület tanácstagja az SZTK-épület Î. emelet 129. számú helyiségében tart fogadóórát. — Vasúti menetrendváltozás. Február 26-án, vasárnap a Budapest Nyugati-pályaudvarról induló Lajosmizse cs Kecskemét között a 3742—3713-as számú személyvonat nem közlekedik. Tehát a 3713 számú személyvonat Kecskemétről 13 óra 40 perckor nem indul. Ez a korlátozás csak vasárnapra vonatkozik. — A kis családi ház építéséhez államunk évről évre több segítséget nyújt. Megyénkben az elmúlt évben 251 új otthon építését kezdték meg állami kölcsön segítségével. 155 lakásba már be is költöztek, a többi építése folyamatban van. — A Csehszlovák Állami Filmvállalat »Tüske« címmel szatirikus, rövid filmek gyártását kezdte meg, amelyekben a mindennapi élet visszásságait állítják xüengérre. — Uunapatajon a községfejlesztési tervben az idén 2 kilométer hosszú betonjárda építése és 3 kilométer hosszú téglajárda javítása szerepel. Eddig már 500 méteres betonjárdát el is készítettek. (Cs. Taba János) Március 3-ig fart a tun kési szünet Az oktatásügyi miniszter — tekintettel az időjárásra — az óvodákban, az általános és a középiskolákban a tanítási szünetet március 3-ig meghosszabbította. A szünet utáni első tanítási nap március 5-e. (A napközi otthonok a szünet ideje alatt változatlanul továbbra is működnek.) — Uj MNDSZ-szervezet alakult 16 taggal Jánoshalmán az Uj Alkotmány Termelőszövetkezetben. (Scultéty Ifén) — A vííiszárnyasok tenyésztését vezetik be a bajai járás' minden termelőszövetkezetében^ A lehetőségekhez képest arra törekednek, hogy minden tsz-ben 100 liba és 100 kacsa legyen és megindítják a »100 liba 100 kacsa-mozgalmat«. (Deák József)-. — Egyre több üzemben és vál-* lalatnái ajakítanak Kölcsönös Segítő Takarékpénztárt. Az idén a Kiskunfélegyháza Városi Tanácson, a kecskeméti FÜSZÉRT- nél, a kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalatnál, a Gyógyszertár Vállalatnál, a Kalocsai Paprikamalomban és hét járási pedagógus KST alakult. — Márciustól folyamatosan jelennek meg a »Magyarország állatvilága« újabb füzetei. A’ Természettudományi Múzeum Áilattárának szakemberei a külső munkatársak segítségével elkészítik az ország állatvilágának részletes leírását. Az eddig megjelent füzetek iránt külföl-* dön is nagy az érdeklődés. Ai zoológusok már dolgoznak az újabb füzeteken és ezek márciustól folyamatosan jelennek meg. A nagy mű egyébként 1959-re készül el és a tervek szerint 22 lexikális kötetből áll majd. — Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondok a Gépállomás és Gépgyár dolgozóinak, rokonoknak és az összes megtisztelőknek, akik felejthetetlen jó feleségemnek sírjára koszorút, virágot helyeztek és részvétükkel fájdalmamat enyhítették. Pap:» Lajos és kisfia Lalika. 517ff Jobban törődjünk a munkások és alkalmazóitok igényeinek és kérdéseinek kielégítésével Azok a kérdések, amelyeket Hruscsov elvtárs a párt Központi Bizottságának" beszámolójában felvetett: a munkanap 7 (hét) órára csökkentése, a serdülők és egyes iparágakban a munkások hatórás munkanapja, a szombati és az ünnep előtti napokon a munkanap csökkentése két órával, egyes helyeken az áttérés a két munkaszüneti napos, álmunkanapos hétre, a munkások és alkalmazottak alacsonyfizetésű kategóriái bérének emelése — óriási politikai és népgazdasági jelentőséget öltenek. A szakszervezetek mindent megtesznek annak érdekében, hogy. a rendezett munkanapot maximálisan kihasználják a kommunizmus építésében elért sikerek megsokszorozására. A termelékenység fokozása szempontjából igen nagy jelentősége van a munkakörülmények egészségesebbé tételének. Hazánkban az üzemi balesetek megszüntetéséért és a foglalkozási betegségek számának csökkentéséért vívott harc a gazdasági és a szakszervezeti szervek kötelessége, amelyeknek közös erőfeszítései vitathatatlan eredményekkel jártak. Ennek ellenére sok vállalat vezetője, a szakszervezetek beletörődésével, nem törődik azzal, hogy megjavítsák az üzemi helyiségek szellőztetését, világítását és fűtését. Lassan honosítják meg az Dunántúli földesül1 volt — sa XIX. század elejének egyik legnagyobb magyar költője. A földesúr és a költő között mi ellentétet érzünk, de ez az ellentét már Berzsenyinek is egyik legnagyobb és legfájóbb problémája volt. Azért lett költővé, mert a vidéki íöidesurak megszokott életmódja nem elégítette ki. Az éjszaka' óráit lopta meg az írás, olvasás kedvéért, ilyenkor merült költői ábrándokba, ilyenkor élte át a költői ihlet szent óráit — a földesúri józan hétköznap erre nem volt alkalmas. Egyik legszebb versében így vall erről: »Lefestem szüretein estvélyi óráit, Ha már cselódimet nyugodni eresztem. Es csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökömre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merülök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem.« Verseiben eszményi világot álmodott maga köré. A napóleoni háck r / « e il y borúkban nem nagyon vitézkedő, nevüket csak a győri futással megörökítő nemesi felkelőket bátor daliáknak, a nemzettel keveset törődő főurakat lelkes hazafiaknak, még az elnyomó Habsburg császárt, Ferencet is bölcs uralkodónak ábrázolta.' Ö maga nagyon szerette a hazáját, s verseiben mintegy azzal hitegette magát, hogy mások is ügy éreznek, mint ő. A Napoleon elleni háború kudarcai s a király és a kormány mind nyíltabbá váló elnyomása, valamint a nemességet is sújtó gazdasági intézkedései döbbentették rá arra, hogy a versei ben rajzolt ideálok milyen messze esnek a valóságtól. Költészete borúsa bbá, de reálisabbá vált ennek a felismerésnek a hatására. Ilyeneket írt: »Almaim tűnnek, leesik szememről A csalárd fátyol, s az aranyvilágnak Rózsaberkéből sivatag vadon kél Zordon időkkel ... Látja a Virtust letapodva nyögni. Látja u Bűnnek koronás (M-i il Û G fi fl I talmát, Sokrates méregpoharát s Tibérnek Trónusa mocskát!-« Az éret múlandóságáról szóló versei is ebből az időből származnak, köztük a gyönyörű Közelítő tél, Petőfi Szeptember végén című költeményének méltó párja. Kazinczy barátsága, Kszinczyval való levelezése segítette Berzsenyit abban, hogy kiláboljon a halál-hangulatból, eljusson a kor haladó műveltségéig, a felvilágosodásig. A felvilágosodott eszmék egész sorát szólaltatta meg költeményeiben a vallási vakbuzgóság elleni harctól kezdve a nők egyenjogúságának hirdetéséig és a művelt városi élet dicséretéig. Költői és emberi fejlődését Kölcsey — aiapelveiben helyes, de méltatlanul lenéző hangú — kritikája akasztotta meg. Ezután már inkább csak magyarázta, mint gyarapította költészetét. Berzsenyi költészete igen jelentős irodalmunk történetében. Ódáinak forró hazafias lelkesedéséből a reléimkor nagyjai tanultak hazaszeretetei, köztük Széchenyi. Ai klasszikus időmértékes! versformáknak ő volfi a legnagyobb művésze koltészetünkljen. A régebbi magyar költészet kedvelt versformája, a hangsúlyos 12-es bőbeszédűségre csábította a költőket hosszú soraival; Berzsenyi szorosabb formáiban egy minden előzőnél tömörebb és erőteljesebb költői dikció alakult ki. »Merj!. a merészség a fene fátumok Mozdíthatatlan zárait álüti, S a mennybe gyémánt fegyverével Fé«1 nyes utat tusakodva tör s nyit« — így Berzsenyi előtt senki sem tudott írni. Berzsenyire az idén két évforduló is emlékeztet bennünket. Ma van halálának 120., május 7-én lesz születésének 180. évfordulója. A1 kettős évforduló fényénél lássuk meg, hogy az ő sok szempontból ellentmondásos költészetének igazi értékei is hagyományaink legszebb kincsei közé tartoznak! Orosz László, a TTIT tagja,
