Bácskiskunmegyei Népújság - Népújság, 1956. február (11. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-24 / 47. szám

« M /1 t p ö VAROS J^Ü<KKKKK>0<><><3C<X>aO^><K><>00<>0<>(>0-0 00<K>0<K><>0<>0<>0<K>ű<KK>0<K>a ^||-|^^^^>C<K^<K><XK)<KK><>«>0<KH>CX)H>aO<>OCK>OKKK>OCrOÓOO-0-0-<>(>0-CKKK><>V^O-C-OOOOO >ü-UCKX>00^ Folyik a szerződéskötés a Kecskeméti Gépállomáson] Felkészülten várják a tavaszt a traktorisíák Még hótakaró borítja a határt, de a -Kecskeméti Gépállomáson már javában folyik a tavaszi munkákra való készülődés. — Ugyancsak most folyik a szerző­dések megkötése is. Kecskemét város valamennyi termelőszö­vetkezete megkötötte már a szer­ződést a gépállomással. A szer­ződések szerint összesen 4747 hold szántóterületen végez majd gépi munkát a kecskeméti ter­melőszövetkezeteknek a gépállo­más. A Szabad Nép Termelő­­szövetkezetben például 2771 nor­­tnálholdon végeznek gépi mun­kát ebben az évben. A termelő­­szövetkezetek kukorica vetéste­rületének 90 százalékán négyze­tesen vetik a kukoricát és a ka­­pálási szükséglet 60 százalékát géppel végzi a gépállomás. A termelőszövetkezetekkel való szerződéskötések után megkez­dődtek az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal való szerződéskötések is. Az elmúlt napokban például több mint 60 dolgozó paraszt kötött szerződést a gépállomás­sal, mintegy 100 hold területre. A Kecskeméti Gépállomáson nár elkészítették a gépállomás ■íves tervét, most pedig a brigá­dók tervét dolgozzák ki. A terv elkészítésében részt vesznek a brigádvezetők és a termelőszö­vetkezeti agronómusok is. Az idén nyolc brigádot szerveztek, összesen 86 taggal és a brigádok egy része tudja már, milyen munkát kell elvégezniük. A gép­állomás Szabad Nép-brigádja pl. a hozzá tartozó három termelő­­szövetkezetnek 3419 normálhol­don végez majd traktormunkát és egyéb gépi munkát. Ehhez még hozzászámítják az egyéni­leg dolgozó parasztok által lekö­tött területet is és a brigád ösz­­szes traktormunka terve körül­belül 5412 normálhold lesz. A tavasszal meginduló mun­kák idején a gépállomás mint egy 2349 holdon "végzi majd el a fogasolást, a kenyérgabona fej­trágyázását pedig 1500 holdon, Már most tervet dolgoztak ki az aratási és betakarítási munkák­ra is. A terv szerint ennek a munkának 90 százalékát gépi erővel végzik az idén. Megemlékesett a város a szovjet hadsereg 88. születésnapjáról A születésnap előestéjén a Szovjet Tiszti Klubban tartott ünnepi est műsorában magyar számok is szerepeltek. A Gyü­mölcs- és Szeszipari Vállalat 8 tagú tánccsoportja, a Gépgyár tánccsoportja sikert aratott. Tapssal jutalmazták az egybegyűltek az OTP vonósnégyesének műsorát, és a Borforgalmi Vállalat 5 tagú énekkarát, akik a Csárdáskirálynő népszerű dallamait tol­mácsolták. Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Szabadság téren a koszorú­zás! ünnepségen is részt vettek a város lakói. A katonai díszelgés tette ünnepélyesebbé e dicső születésnapot. A megemlékezés és a hála koszorúit a párt, a tanács, a honvédség, az üzemek és vál­lalatok képviselői tették a márványobeliszk talapzatára. í cigányballadának óriási sikere volt A termet az édesbús cigány­­muzsika még nem hallott, de mégis ismerős dallamai ölelték. Az asztaloknál ülők némán fi­gyeltek a színpadot helyettesítő dobogóra. Nézték a hírős város népi zenekarának tagjait és a két énekest, hallgatták a cigány­balladát. A régi cigánytáborok sötét kunyhóiban, a faluvégek kis putrijaiban dúdolták vala­mikor e dallamokat, ezeket gyűj­tötte össze Rácz Kálmán, a népi zenekar prímása. A dallamokra balladát írt a cigányság múlt­béli nyomoráról, a csendőrjárá­sok rettegéseiről, az átokról, mely kísérte őket mindenüvé. Először hangzott a mű a nagy­közönség előtt a megyei zenész­bálon é3 nagy sikert aratott. Ûi bemutató A jövő hónapra újabb bemu­tatót tervez a város népi együt­tese. Ugyancsak Rácz Kálmán lelkes kutató és gyűjtő munká­jának, fáradhatatlanságának a2 eredménye a Fehér László-bal­­lada. Fehér Lászlóé, a nép ajkán élő betyáré, aki lázong a nincs, az elnyomás ellen és ezért köte­let kap nyakravalóul. Már az elkövetkezendő napokban kibő­vített együttes kezd a mű be­tanulásához. Rajkó-zetiekar A népi együttes utánpótlásról is gondoskodik. A zeneiskolán tanulnak, a velük született adott­ságot fejlesztik, csiszolják a le­gények. A rajkó-zenekar legki­sebbje alig 13 éves, a legna­gyobb sem éri még el a húszat. Tanulják a zeneelméletet, a szol­­mizálást, kottaolvasást, hogy fel­készült, zenéhez értő utódaik le­hessenek a hírős város népi együttesének, A színház művészei terven felül megtanulták Heltai Jenő: »Á néma levente« című vígjátékát és azt a sztálinvárosi bemutató előadás után megyénkben mint­egy harminc községben nagy si­kerrel eljátszották. A falvak dol­gozói szívesen veszik a színház fiatal együttesének prózai elő­adásait. Az együttes azért eina­­tározta, hogy Katona Józsefnek, városunk nagy fiának színművét, a »Bánk bán«-i »A néma leven­téhez« hasonlóan, falvakban is eljátsszák. Ez örvendetes kezde­ményezés folytán kerülne me­gyénkben első ízben a »Bánk bán« falura. Élüzem leü a Kecskeméti Patyolat Nem volt könnyű dolog, de a kis kollektíva Zárai Károlyné elvtársnő vezetésével sikert, si­kerre halmozva kivívta magának e megtisztelő címet. Ebből az al­kalomból egy rövid ünnepséget is tartanak, mégpedig szomba­ton déli 12 órakor Arany János utca 8. szám alatti helyiségük­ben. Itt nyújtják át majd a ju­talmakat is. JV A PÍR VÜV U EiV c-A tauam küszöbén Vf ég csikorgatja Jogait a tél és vastag hótakaró bovíijá a földeket, de már február végét mutatja a naptár. A’ idő folwzatosan megenyhül, közeledik az olvadás, közeledik a március és olt állunk már a tavasz küszöbén. Ez az idő, amikor a gondos gazda körülnéz a portáján, megvizsgálja a szerszá­mokat és ahol még hibát talál, kijavítja, rendbehozza. A jó gazda gondosságával néznek most körül gazdaságukban a ter­melőszövetkezetek tagjai is. Megvizsgálják munkagépeiket, o tavasszal vetésre kerülő magot, számbaveszik az erőket és már szervezik a munkacsapatokat. S< 2 az idő a felkészülés ideje, hiszen néhány hét még és u beköszönt a tavasz. A nap egyre melegebb sugaraidat ont a földre és a tél folyamán lehullott hó hirtelen olvadhat. Éppen ezért fontos már most arról gondoskodni, hogy a táblá­kon itt-ott megállapodó vizeket levezethessék. Amint javul az időjárás, úgy szaporodik a munka is a mezőgazdaságban. Ezért helyes, lm már most megszervezik a termelőszövetkezetekben a munkacsapatokat és kidolgozzák a brigádok munkatervéi. Abban a termelőszövetkezetben, ahol jót felkészültek a tavaszi munltára és szervezetlen, tervszerűen látnak dologhoz, ered­ményes lesz az esztendő. termelőszövetkezetek jó része már megrendelte a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges műtrágyát, de gondoskodja ■Kati arról is, hogy elegendő istáUótrágya álljon rendelkezésükre Nagy feladatok hárulnak most a termelőszövetkezetek kom­munistáira is. Ebben az évben 3 százalékkal kell növelni a terméshozamot s ennek egyik feltétele a jó növényápolás­­munka. Ezt a munkát csak úgy végezhetik el eredményesen, na minden családtagot bevonnak a munkába. Minél több család dolgozik a termelőszövetkezetben, annál nagyobb lesz a közös és a család jövedelme. Végezzenek hát alapos felvilágosít:, munkát a termelőszövetkezetek kommunistái és mutassanak példát a termelőszövetkezet többi tagjainak, az egyénileg dol­gozóknak. Az esztendő eredménye attól függ, hogy milyen mér­tékben készültek fel most a munkákra. Ne hagyjuk hát kihasz­nálatlanul az időt, mert a tavasz nem várat magára. -. A legnagyobb újság Újságot, plakátot, meghívót, izgalmasabbnál izgalmasabb hí­reket sokszorosítanak minden­nap a Nyomda Vállalat dolgozói. De hogy egy hír ilyen gyorsan terjedjen el a dolgozók között, arra még kevés példa volt. A hír alapját a kis úttörők vetették, akik vasárnap húzo­gatták a szerencsés számokat a IVa$ygyíílés lesz vasárnap délelőtt a Városi Moziban A Magyar Dolgozók Pártja Kecskemét Városi Végrehajtó­­bizottsága és a Kecskemét Városi Tanács Végrehajtó­­bizottsága február 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Városi Moziban Magygyőlést tart A nagygyűlés előadója: ERDEI FERENC elvtárs. a Minisztertanács elnökhelyettese. Erdei Ferenc eívíárs a nagygyűlésen ismerteti a mező­gazdasági termelés fellendítésének 1956. évi feladatait, az MDP Központi Vezetőségének és a Minisztertanács határo­zatának alapján. Az MDP Kecskemét Városi Végrehajtó­bizottsága és a Kecskemét Városi Tanács Végrehajtóbizott­sága a vasárnap tartandó nagygyűlésre minden egyénileg dol­gozó parasztot és termelőszövetkezeti tagot meghív. sorsolási kerékből. Hogy hogy­­nem, egy olyan számra is sor került, ami ugyancsak tnegfor­­rósította a Nyomda Vállalat dol­gozóinak szívét. Hasonlított az övékhez. Nem hagyott senkit nyugodni a 10 000 forint — hát­ha mégis ismerőst ér a szeren­cse. Utána néztek. Így történt, hogy mikor kedden reggel az örökké jókedvű Pintér Gyűlt korrektor benyitott az ajtón szinte egyszerre kiabálták: Nyer­tél tízezret, És aztán minden úgy követ­kezett mint eddig, minden na­gyobb összeget nyerőnél. Nem hitte, kételkedett, aztán »futárt« küldött a kötvényért es a Taka­rékpénztárban győződött meg társai igazáról. Gondosan meg­számolta a 8020 forintot, tárcá­jába tette és este felesége elé rakta a vaskos köteget. Azóta is* úgy emlegetik dolgozótársai, hogy a szerencsés Pintér elvtárs. aki mindenütt aranyat talál. En­nek is van alapja, ugyanis 1950- ben egy szép csomó eldugok aranyra lelt a disznóólban. Ma Pintér, holnap talán Bak­­sa elvtársat örvendezteti meg nagyobb nyeremény. Igen, na­gyobb, mert 200 forint most is jutott neki. wv^/vvvvAivv>AA<wvwvvwvwvvvwvvvvvvwvwv'/yw/vvwv'yvvvwvvwyvvw\zv Nyitott szemmel Cikkeink nyomán A Kecskeméti Kró­nika foglalkozott az elmúlt hetekben a Kedves és a volt Gye­­nos-cukrászdával. Az akkor bírált szélfo­gót már a cikk meg­jelenése utáni napok­ban felszerelték a bejárati ajtókra, és tegyük hozzá, a fá­­zús vendégek legna­gyobb örömére. « Az Árpád-mozi is tanult a bíráló szó­ból. Az üveges kira­katban már nem ég a körte, — de job­ban szeietnénk, ha inkább u világos ab­lak mögé a filmet propagáló szép képek kerülnének. Més aem késő! A Széchenyi téri tejivó ajtajára is már üveg került, örülünk a vendé­gekkel, eladóval egyetemben. A Bélce-szálló meg­értette a »találós kérdés« lényegét. Már az S-betű is vi­dáman szórja a fényt. Most már mindenki előtt vi­lágos, hogy a Szál­loda-étterembe tér be vacsorázni. Hát a csúszós jár­da? Nem egyszer ír­tunk róla és nem lennénk igazságo­sak. ha azt monda­nánk, hogy nincs változás. Szerdán például a déli nap­sütésben a Gáspár András utca egész hosszán csákányoz­­ták a járdára tapadt hopáneélt a házak lakói. Igaz, hogy ebben az igazgatási osztály is segített egy felhívással, de­ltát mégis csak az a fontos, hogy jó úton »életveszély« nélkül jusson el mindenki munkahelyére. Nincs ok az elbi­­zakodásra. A nap­pali olvadás után fagyos éjszakák kö­vetkeznek és a jé­gen csak felszórás után lehet bizton­ságosan közlekedni, Jó kenyér* friss sütemény Tizenkétféle sütemény készüt a Sütőipari Vállalat pékségeiben A Kecskeméti Sütőipari Vál­lalat dolgozóit egy cél vezérli: jó kenyérrel, minél többféle és friss süteménnyel ellátni a város lakosságát. E cél érdekében tett nem egy intézkedésről, cseleke­detről számolhatunk be. Kenyérkcszílcs tudományosan A gazdasszonyoknak, bármi­lyen furcsán hangzik is, de így van. Mert liszt és liszt között különbség van. A burgonya'sem mind egyforma és nem mindegy, hogy mennyi és milyen hőmér­sékletű vizet használnak az egyes lisztíélék dagasztásához. Rendelkeznek egy laboratórium­mal — és ezt az országban raj­tunk kívül csupán három város mondhatja magáról. — A felsze­relések egy része már tavalv megérkezett, de a rendes és fo­lyamatos munka csak, ez évben indulhatott nleg. Vegyészek vizs­gálják a beérkezett lisztet, tudo­mányosan megállapítják, hogy milyen Összetétellel lehet belőle a legjobb kenyeret sütni. A ki­sült kenyeret is vizsgálat alá ve­szik, nagy segítője ez a minő­ségnek. A raktározás is fontos A zsúfolt raktárakban egymás hegyére-hátára kerül a forró ke­nyér, nemcsoda, hogy szalonnás lesz egyik-másik. Hogy az ebből adódó selejtnek elejét vegyék, a Klapka utcai pékség raktárát kibővítik. Március 31. után már tágas raktárban, szellős polco­kon helyezik el a kenyeret el­szállításukig. Addig megoldódik a Csongrádi úti üzemben is a süteménytáro­lás. A falakon körbe fiókok gyűj­tik magukba a piros-barna süte­ményeket. Hatszáz kerülhet mindegyikbe. Szellőzve hűlnek ki, így rés marad a héjuk is, mindamellett az önköltséget is javíthatják. Egész nap friss sütemény, bővülő választék Az eddigi egy műszak helyett már két műszak készíti a sok ezer zsemlyét, kiflit, így meg 11 órakor is forró süteményt szál­líthatnak az üzemekbe. Es ugy-e mindenki jobban örül, ha egé­szen friss zsemlyét, kiflit ehet tízóraira. Tizenkétféle süteményt süt­nek a Kecskeméti Sütőipari Vál­lalat pékségeiben. A napokban kezdték el a fehér zsemlyecipó sütését, a közönség máris meg­kedvelte. Sokan szeretik a vá­gott kenyeret, ezért felül és ol­­daltvágoit kétkilósakat is süt­nek. A csere-kenyeret is vágják. Es sütnek már 3—4—5 kilós gömbölyű búzakenyeret is. A Minta-üzletben kapható graham­­gyógykenyér is, melyet különö sen f\ P'vnmnhpt.PEfpk JcpHvelnpk; Falvakba viszik a Bánk bún-t

Next

/
Thumbnails
Contents