Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
XI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Ara 50 fillér 1956. JANUAR 22. VASÁRNAP Külföldi vendégek Kecskeméten Szombaton délután kedves vendégek érkeztek Kecskemétre. A. Pedagógus Szakszervezet Nemzetközi Szövetségének budapesti1 ülésén részt 'vett Nguyen Yan Hieu elvtárs, a Vietnami Pedagógus Szakszervezet országos vezetőségének tagja, valamint Madeira Keita, Francia-Szudán Pedagógus Szakszervezetének képviselője látogatták meg a megyei tanácsot. A külföldi vendégepet Dallos Ferenc elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke fogadta. Csaknem három órán keresztül baráti beszélgetést folytattak. E beszélgetés során a külföldi nevelők tájékozódtak megyénk oktatási helyzetéről, illetve elmondották, hogy hazájukban hogyan nevelik az ifjúságot. Míg Vietnamban az iskolahálózat bővítésével harcolnak a tömegek kulturális színvonalának emeléséért, magasabb általános műveltségért, addig Francia-Szudán- ban a nevelők az iskolai nevelésen keresztül segítik elő a nemzeti ■felszabadító mozgalmat. Baján megkezdte működését az, Uránia Csillagvizsgáló. Ez a tudományos munka mellett az ismeretterjesztő, világnézeti nevelésben is jelentős munkát fog végezni. Képünkön a csillagvizsgáló épülete látható. A szabad égbolt figyelésére a dob-kupola oldalán és tetején ajtó van, mely egy gépezettel nyitható, csukható. A kupola forgatását villanymotor végzi. A szakszervezetek feladatairól9 Tegnapig huszonhét százalékra teljesítette a megye első negyedévi sertésbegyüjtési tervét az új technika elterjesztéséről tárgyaltak a SZOT Till, teljes ülésén A megye szombatig az előirányzott első negyedévi sertés- negyüjtési tervét 27 százalékra teljesítette. Ez azonban egyáltalán nem ad okot elbizakodottságra, mert ez a szám a tavalyról áthozott hátralék nélkül értendő. Javulás csak az utóbbi napokban tapasztalható, mert például a bácsalmási járásban tanuár 14-én egyetlen sertést sem gyűjtöttek be, a dunavecsei járásban január 18-án pedig •mindössze 5, a kunszentmiklósi járásban ugyanezen a napon csak ö sertést gyűjtöttek be. Ennél rosszabb a helyzet a to- I ás begyűjtésben. A kedvező időjárás következtében jobban tojnak a tyúkok, mégis a megye már az év első hónapjában elmaradt a tojásbegyűjtésben. Pedig van elegendő tojás a termelők birtokában, ezt bizonyítja, hogy a szabadáron felvásárolt ojásmennyiség ötszöröse annak, dvint amennyit beadásra számoltak. Már az év elején megállapítható, néni folyik kielégítő munka az esedékes begyűjtési tervek oiztosítása érdekében. A begyűjtési hivatalokban főként a terv- 'elbontás előkészületeivel, vagy • magával a tervfelbontással fog-| lalkoznak, ami helyes is, de nem helyes az, hogy emellett megfeledkeznek a begyűjtési tervek teljesítésének szorgalmazásáról. Ugyanakkor a tervfelbontásnál is tapasztalható némi szervezetlenség, sok helyen az előkészületek befejezése nélküLmegkezd- ték a tárgyalást a termelőkkel. Ez azért fordulhatott elő, mert a járási begyűjtési hivatalok sem végeznek mindig pontos ellenőrzést. A tervfelbontás feladata mellett a községeknél, de a járásoknál is szinte naponta ellenőrizni kell a begyűjtések alakulását és szorgalmazni az első negyedévi tervek teljesítését. Ha már az év elején lemaradunk, akkor később még nehezebb lesz ezt pótolni, IRODALMI ANKÉT KECSKEMÉTEN A TTIT klubhelyiségében január 24-én este 6 órakor Madarász László, a TTIT megyei titkára vezet vitát az MDP Központi Vezetőségének az irodalommal kapcsolatos novemberi határozatáról. A vasasszakszervezet szék- iiázanak dísztermében pénteken reggel 9 órakor megkezdte munkáját a SZOT VIII. teljes ülése. A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Mekis József, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, továbbá Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Altomáré Iván élelmiszeripari miniszter, Román József egészségügyi miniszter, valamint a szakszervezet és az ipar vezető személyiségei, kiváló dolgozói. Fock Jenőnek, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Gáspár Sándor, a SZOT elnöke tartott referátumot »A szakszervezetek feladatai pártunk Központi Vezetősége 1955. november 9—12-i határozatainak végrehajtásában« címmel. A beszámolót követő vitában részt vett és felszólalt Rákos Mátyás, az MDP Központi Vezetőségének első titkára. Hákosi Mátyás elvtárs felszólalása Kedves elvtársak! Az egyik j hozzászóló — Gál László elvtárs I — azt mondotta, hogy pártunk 1 Központi Vérbőségének az ipar műszaki fejlesztéséről szóló határozata hozott ugyan fellendülést, de ez azóta alábbhagyott. A beszámolót s az elvtársak hozzászólásait hallgatva az a véleményem, hogy Gál elvtársnak igaza van. Ügy látom, az eddigi hozzászólók legtöbbje nem vette észre, hogy itt egy alapvetően új és életbevágó kérdésről van szó. Nem véletlen elvtársak, hogy Központi Vezetőségünk külön ülést szentelt a műszaki fejlesztés kérdésének, és nemcsak nálunk, hanem más népi demokratikus országokban is napirendre tűzték az ipar műszaki fejlesztésének, a technikai színvonal emelésének problémáit. Miért volt erre szükség? Azért, mert ha az eddigi módszerekkel dolgozunk, a tőkés országok e téren maguk mögött hagynak, s különösen elmaradunk a külföldi piacokon. Hogyan áll a helyzet a lökés országokban? A tőkést a profit érdekli, az érdekli, hogy mennyit keres. Ha valahol, mondjuk Amerikában, vagy Angliában egy földbirtokos, Héífőn kezdődnek : i a »Csehszlovák kultúr-! napok« A Félegyházi Tanítóképző DISZ ■ népművelési szakköre, a Móra; Ferenc-népművelésháza, a Nép-j .iont-bizottság és a Budapesti! Csehszlovák Kultúra közös ren-f élezésében január hó 23, 24 és» 25-én »Csehszlovák kulturálist iapok«-at tartanak Kiskun- .éíegyházán. Az ünnepi napokon »Bajaja« jímű báb-, »A császár csalogánya« című mese-, »A sztrakovi-: czi dudás«, valamint csehszlovák: sport- és játékfilmeket vetítenek. Az. eseménysorozat kiemelkedő része 23-án a csehszlovák kiállítás és az ünnepi kultúr-est, valamint 25-én a csehszlovák! zenekari est, amelyen az Állami! Operaház művészei vendégsze-î repelnek. Az első napon tartan-! dó ünnepi kulturális est műsorában közreműködik: 'Vörös Sári népdalénekes, Inke László, Kormos Lajos és Miklössy György, a Szegedi Nemzeti Színház nűvésze, valamint Csaba Gyula,: Kotrnosné Molnár Margit és a kultúrház DISZ központi vegyeskara. A csehszlovák ünnepi napok; előadássorozata megismertet oennünket a Csehszlovák Nép-: köztársaság életével és fejlődé-! asveL J^eíjíjdek méltóak <$á(jüári nméhez JANUÁR 20-ÁN este nagy-------------------• v olt a sürgés-forgás Solton. A község fiataljainak arca, öltözete az ünnep hangulatát sugározta. Elérkezett ez a várva várt nap, amelyre oly régen készültek nemcsak a község fiataljai, hanem az »öregek« is. A népművelés háza zsúfolásig meglelt. Helyet foglaltak a fehér térítővel leterített asztaloknál a fiatalok és szülők egyaránt. Nagy nap volt ez. A DISZ-szervezet Ságvári Endre, a hős kommunista ifjú nevét vette fel. Az ünnep nagyszerűségét még magasabbra emelte, hogy Ságvári Endre édesanyja is részt vett az ünnepségen és elmesélte fia élettörténetének azt a részét, amelyről könyvek még nem írtak. A JELENLEVŐK, nagy figyelemmel hallgatták a fekete ruhába öltözött édesanyát. Az édesanya beszélt a fiáról, aki életét áldozta a magyar nép, a magyar ifjúság jobb jövőjéért. Minden édesanyának legdrágább kincse a gyermeke. Van-e édesanya, aki meghatottság nélkül tud beszélni az ő kedves fiáról, akit többé már nem ölelhet magához, aki már nem felel, ha nevén szólítja, és aki mar nem mondja többé — Drága édesanyám! Nehezen tudunk ilyet elképzelni. Es most? Itt álltunk vele szamtölszembe. A fiáról beszél büszkén, szeretettel, — mint ahogy más édesanya beszélne kedves gyermekéről, — de nem sírt. •— Fájdalom nekem a fiamról beszélnem, de ha arra gondolok, hogy fiam miért halt meg, erős vagyok. S bár nem láthatom öt többé, nem sírok, hanem nagyon büszke vagyok rá. Amikor üldözték, sokszor figyelmeztettem: »Menj ki fiam külföldre, mert ha itthon maradsz, meg fognak gyilkolni.-« Mire az én drága fiam azt felelte: »Nem megyek sehová. Ez az ország az én hazám. Ha megölnek is édesanyám, ne bánkódjék, én választottam ezt az utat...« — Ságváriné erős anyai szive megacélozta a jelenlévők szívét is. Mindenki csodálattal hallgatta őt, az édesanyát, az édesanyák nagyszerű példaképét. AZ ÖREG JOBORI NÉNI, akinek már nehezére esik a járás, — de mégis eljött, hogy láthassa unokáját, aki most vette át először a DISZ-tagsági könyvét, a többi nagymamákkal és szülőkkel együtt láthatta, hogy a DISZ-szervezetben csak jót tanulnak a fiatalok. A legjobban dolgozó fiatalok számára a legünnepélyesebb pillanat akkor következett, amikor Ságvári néni aláírta és átadta részükre a DISZ-tagsági könyvet, ami jelképe annak, hogy felvették őket a magyar ifjúság legjobbjai közé. Ezután már ok is a magyar ifjúság nagy családjában tanulhatnak, dolgozhatnak a magyar nép jobb jövőjéért. Nem egy fiatal mondta édesanyjának az ünnepség előtt: »Anyukám, én úgy izgulok.« Nem is csoda, volt ra elég okuk. Az ünnepség előtt és az ünnepség alatt is as a gondolat foglalkoztatta ezeket a fiatalokat, vajon, helyt tud-e állni, vajon, eleget tud-e tenni kötelezettségének? Méltó lesz-e mindvégig a üiszista névhez. Nem volt kisebb azoknak az izgalma sem, akik szavalattal, vagy mint az énekkar tagjai, vagy pedig a tánccsoporttal léptek a nyilvánosság elé, hogy még szebbé, ünnepélyesebbé, emlékezetesebbé tegyék ezt az estét. IGEN JÓL ESÙ érzés volt hallani, hogy az ünnepséget egyesült erővel a pártSzervezet, a DISZ-szervezet, a tanács és a pedagógusok közösen rendezték. Jól eső érzés volt hallani azt is, hogy a költségeket közösen ol- dolták meg. A teaesthez szükséges teát, bort, süteményt, cukrot a DlSZ-fiatalok, illetve azok szülei biztosították. A kívülállóknak valahogy önkéntelenül vagy egy kulák traktort akar vásárolni, öt-hat különböző márka között válogat, s a legmodernebbet és aránylag a legolcsóbbat vásárolja meg. A kon!,u; rencia tehát rákényszeríti a tőkéseket arra, hogy éjjel-nappal a technika tökéletesítésén, az ipar műszaki színvonalának javításán törjék a fejüket. A bankár, a Irösztigazgató, akinek kezében van az iparvállalat részvénye, kényszeríti az iparvállalat igazgatóját, hogy a lehető legjobbat gyártsa, folyton új, tökéletesebb gyártmányt dobjon (Folytatás a 2. oldalon) is az jut eszébe, hagy ez már egy alkalom volt, ahol a fiatalok megtehették az első lépést. Adni kell ilyen alkalmat máskor is. Mindig vezetni, irányítani kell az ifjúságot, s akkor bebizonyítják, hogy méltóak a diszista névre. FELEJTHETETLEN ELMEN Y a nyolcadik osztályosok számára is ez a nap, akiket szintén most vettek fel a Ságvári Endre DISZ-szervezetbe. Eddig az iskolában gondoskodtak nevelésükről, ezután a DlSZ-szerve- zet kötelessége, hogy szocialista szellemben tovább nevelje őket. Emlékezetes lesz minden nyolcadikos számára az a könyv, amelyet az iskola igazgatóságától ez alkalomból ajándékba kap • tak. A könyv első lapján ez a bejegyzés olvasható: »Meleg szeretettel annak a napnak az emlékére, amelyiken átvetted a DISZ-tagsági könyvedet.« Ez jelképezi azt is, hogy az iskolai nevelés után a DISZ-szervezet vegye védőszárnyai alá ezeket a fiatalolcat és nevelje őket becsületes, áldozatkész hazafiakká> Adjon alkalmat a DlSZ-szerve- zct, hogy bebizonyítsák — méltóak Ságvári Endre és ff lobbi hős kommunista ifjúmunkás emlékéhez. , Ezt c diszislák nevében D. Kiss Józset meg is ígérte. Segíteni, támogatni kell őket, hoffft- ígéretüket valóra is válthassák.. Szepesi. GertgJa . —