Bácskiskunmegyei Népújság, 1956. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-10 / 8. szám

n. t * Tizeűegy vasiúli termelőszövetkezeti csoport ügye A kezdés sem voit jó Három terroelűcsopoitnál vi­szont nagy a határozatlanság. Keressük fel az egyiknek, a Bu- zakalásznak az elnökét, Sánta Árpádot. Vékonyarcú, fiatal pa­rasztember. — A kezdés sem volt jó — mondja — 3 hónap alatt ter­melőszövetkezeti község lett Vaskút. Már ebből következik, hogy nem volt alapos a meg­győző munka. A csoportok ala­kítói azt hangoztatták, hogy 10 százalékkal kevesebb lesz a be­adás, de lényegében majdnem úgy gazdálkodunk, mint régen, legfeljebb annyi különbséggel, hogy választunk egy elnököt, néha összejövünk taggyűlésre, megbeszélünk néhány dolgot. Nem csoda aztán, hogy nagy volt a megdöbbenés, amikor az új alapszabályt el kellett fo­gadni. Mikor összehívtam a gyűlést, azt mondta a tagság, hogy egyelőre még gondolkoz­nak. Maga az elnök elvtárs is gon­dolkozik, arra hivatkozik, hogy •>nem bír a tagsággal«. Segítsé­get pedig nem kap. A csoport­ban a legnagyobb bizonytalan­ság van, sőt hatan átmentek a Dózsába, a község egyik önálló termelőszövetkezetébe. Ezen érdemes elgondolkozni egy kicsit. Arról van szó, hogy a termelőszövetkezeti csoport új alapszabályát nem fogadják el, de ugyanakkor egy fejlettebb formájú gazdasággal közösséget Vállalnak. Mit bizonyít ez? Azt, | hogy foglalkozni kellene az el­nök elvtársnak, de a község nép­nevelőinek is a tagsággal, meg­beszélni velük a helyzetet, a kö­rülményeket, kutatni elhatározá­saik indítórugóit és okos szóval helyes útra téríteni őket. A községben két önálló ter­melőszövetkezet van: a Dózsa és a Kossuth. Bár nem a legjobbak közé tartoznak, de mégis fejlet- íebb gazdaságok, termelőszövet­kezetek. Balazsev Pál, a Dózsa Termelőszövetkezet párttitkára elismerj, hogy még sok nehéz­séggel kell megküzdeniök, sok a probléma a vezetésnél. De egy év alatt sokat léptek előre, mert a tavalyihoz viszonyítva egy munkaegység értéke megduplá­zódott. Az őssszel több mint 20 tagot vettek fel. Az önálló ter­melőszövetkezeteket is elhanya­golta eddig a községi pártbizott­ság és a tanács is. Nem kaptak elegendő segítséget nehézségeik megoldásában. Álljanak csatasorba a népnevelők! Mi a véleménye a termelőcso­portok helyzetéről a község első emberének, Pápista Lajos elv­társnak, aki mintegy fél éve a községi pártbizottság titkára? — A régi mulasztásokat ne­hezen tudjuk pótolni — mondja. — A termelőcsoportok tagjai arra hivatkoznak, hogy mikor megalakultak, arról beszéltek nekik, hogy végig így gazdál­kodhatnak. Most pedig nem bí­runk velük, Mikor Pápista elvtárs Vaskói­ra került, rövidesen felismerte a már elmondott hibákat, amelye­ket a község régi vezetői elkö­vettek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Jól látja a tennivalókat, de mégis úgy gondolja, hogy ő maga, esetleg néhány vezető segítségé­vel majd meg tudja oldani azo­kat. Ez nem fog menni! A köz­ség valamennyi kommunistáját, népnevelőjét mozgósítani kell. Pápista elvtárs azt mondja, hogy 200 népnevelő járja a falut egy- egy kampányfeladatnál. A ter­melőcsoportok megmentése is legyen most egy kampányfel­adat! Annak a három termelő­csoportnak, ahol még bizonyta­lankodnak, minden tagját ismét és ismét fel kell keresni és be­szélgetni Velük. Ha kiszámítják, hogy a közös gazdálkodásnál mennyivel több lesz a jövedelme a tagságnak, biztos másképp gondolkodnának azok, akik most még határozatlanok. Hiszen egyetlen dolgozó paraszt sincs Vaskúton sem, aki a maga ká­rát akarná. Mindezekből le lehet vonni a tanulságot nemcsak Vaskúton, hanem máshol is, ahol eddig nem eléggé törődtek a termelő­szövetkezeti csoportokkal. Nem könnyű az út a nagyüzemi gaz­dálkodás felé és bizony sokat kell még beszélgetni a dolgozó parasztokkal, hogy meggyőzzük őket a közös gazdálkodás he­lyességéről. Az természetesen nagy eredmény, ha az első lé­pést megteszik és termelőszövet­kezeti csoportot alakítanak. Ha belekóstolnak a közösbe, később már úgyis nehezen hagyják ott, sőt szívesen hajlanak arra, hogy a fejlettebb utat válasszák. Csak nem szabad őket magukra hagy­ni és nem szabad szem elől té­veszteni egy pillanatra sem, hogy a termelőszövetkezeti cso­port is csak akkor tölti be fel­adatát — a tagságnak a mező- gazdasági termelőszövetkezet fe­lé való' közelítését —, ha alap­szabály szerint gazdálkodnak. Átadták a sser előcsarnokot a Kecskeméti Gépállomáson Egymás után elkészülnek és adják át az épületeket rendel­tetésüknek Kecskeméten az újonnan épülő gépállomáson. Az elmúlt hetekben átadott három 2 szoba, konyhás ikerlakásba már beköltöztek az, új lakók. A napokban elkészült cs átadták rendeltetésének a több, mint másfél millió forintos költség­gel épült szerelőcsarnokot. Ez mintegy 300 erőgép javítására alkalmas. Ebben az évben több. mint 1 800 000 forint értékű építkezést végeznek. Már meg­kezdték a pihenő cs 2 hangár- szín építését. Ennek elkészülte után egy korszerű irodaépületei, éttermet és konyhát létesítenek. A bajai járás megelőzte Kiskőröst A pénzügyi dolgozók versenyének eredménye, hogy a hosz- szú idő óta első helyen álló kiskőrösi járást megelőzte a bajai járás. A január 3-i számlakivonatok alapján — az eddigi jelen­tések szerint — az utolsó helyen a kunszentmiklósi járás áll. FÉLEGYHÁZI KRÓNIKA OFKrO-ü-O-C-O-OO-O-Ü-O 0-0-00 OOOOOCOOOOOOO O O-O-OOC-O-OO-DOOO-G-OC KOMMUNISTA NAGY AKTI VA ÉRTEKEZLET Szombaton a kora délutáni órákban kezdődött a kommu­nista nagyaktíva értekezlet a városi tanács nagytermében. Az ülés előadója Holló Béla elvtárs volt, a városi pártbizottság első titkára. A beszámoló részletesen ele­mezte a Központi Vezetőség márciusi határozatával kapcso­latos teendőket és ugyanakkor utalt azokra a káros jobboldali nézetekre, amelyek a márciusi határozat előtt sarjadtak ki és gátolták a város életében az egészséges fejlődést. A jobbol­dali szellem az üzemekben isKel- harapódzott, A mezőgazdaság területén is káros hatásokat váltott ki az egészségtelen politikai irányzat. A kulákok nem fizették rende­sen az adót, elmaradtak a be­adással. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata nyomán meg- növekedett a város dolgozóinak az aktivitása, új lendületet ka­pott a munkaverseny. A tsz-ek tagjai és az egyéni parasztság is helyeselte, hogy megzabolázzák a kulákokat. Ennek következtében megszilárdult az állami fegye­lem, javult a beadási fegyelem is. A márciusi határozat útmu­tatása alapján hosszú időn ke­resztül a város először teljesítet­té bevételi kötelezettségét. Növekedett a gyárak termelé­kenysége is. 1954-hez viszonyít­va a Gépgyár 1955-ben 10,6 szá­zalékkal termelt többet, a Bá­nyászati Berendezések Gyára pe­dig 9,6 százalékkal. A termelőszövetkezeti mozga­lom is fellendült és igazolódott az az állítás, hogy a nagyüzemi gazdálkodás célravezetőbb, kifi- zetőbb, mint az egyéni parcellás termelés. A tsz-cknek búzából 2 mázsával, rozsból Z,Z mázsával, őszi árpából 4,1 mázsával volt nagyobb a termésátlaguk hol­danként, mint az egyéni parasz­toké. Az elmúlt évben a város területén gazdálkodó tsz-ek 60, illetve 10 családdal gyarapod­tak, a földterületük pedig 550— 600 holddal. Az értekezleten meghatározták a további feladatokat is. A be­számoló után a hozzászólások következtek. ÉLETRE KEL A VÁROS FÚVÓSZENEK AR \ A kiskunfélegyházi járás Ma­gyar Önkéntes Honvédelmi Szö­vetségének vezetője megbeszé­lést folytatott a Gépgyár szak- szervezetével, melynek értelmé­ben megállapodtak abban, hogy felállítják a régen jó hírnévnek örvendett , fúvószenekart. Ez a zenekar ugyanis egyéb dolgok közbejövetele végett már hosszú idő óta nem működött, holott a felszerelésüli megvan. A zenekari próbákhoz szüksé­ges termet a járási kultúrház biztosítja, ugyanakkor a kultúr­ház azt is megígérte, hogy a ze­nekarnak az élére agilis vezetőt állít. A zenekar 16 tagból áll és áp­rilis 4-ct már az újonnan szer­vezett zenekar köszönti. U.I ÉLETET KEZD A MODELLEZŐ KOK Lehet-e gondtalanabb élete a Szántó Bálintoknak? Az úgynevezett Kór­ház-telepen- egyszerű, kis fehérremeszelt ház­ban élnek Szántó Ea- linték. Négyen van­nak: Szántó Bálint, a felesége, Erzsiké, a nagylány, aki már so­kat segít a szüleinek, meg egy iskolás kis­fiú. Mindössze négy hold földjük van, de az is annyira kavi­csos, hogy a kenyér- iickvalót alig termi meg. így a családnak persze más kereset után is kell nézni. Leginkább napszámba járnak — s így a hosszú nyári napokgn Í0—50 forintot még tud keresni a család egy-egy munkabíró tag­ja. A kis föld, meg a napszám, azután kihoz annyit, hogy éppen meg tudunk élni belő­le, ha nem is olyan módosán meséli Szántó néni, de ké­sőbb azt is hozzáteszi, hogy nehésf, bizonyta­lan így az élet. — Tavaly például fuvar meg szántás fe­jében 2000 forintot kellett ledolgoznunk, az kerek ötven nap volt, a legnagyobb munkaidőben. Ilyen­kor már egyikünk ke­resetére nem lehet számítani. Persze szó sincs ar­ról, hogy Szántóék zú­golódnának, sőt talán ai is baj, hogy olyan meuadóan belenyugod­tak sorsukba, hogy alig gondolnak arra, jobb is lehetne, gond­talanabbal is meg le­hetne élni. Csak ép­pen még nem találtak rá gondolataik arra, hogyan, miként le­hetne? Amint tovább be­szélgetünk — egyre inkább nő a becsü­lésem a kis család iránt, umelynek mind­három tagja Olyan be­csületes, olyan szorgal­mas és olyan egy­szerű, hogy sok-sok fáradságos munkájuk után már megérde­melnék, hogy a »sze­rencse:« nekik is job­ban kedvezzen egy ki­csit, hogy a férjhez- menendű Erzsikének ne jelentene olyan nyomasztó gondot a slafirung összekupor- yatása, hogy Szántó néni több és szebb új ■ruhának örüljön és ne érezzenek bizony­talanságot azért, hogy holnap lesz-e munka. Mert most még nem így van. —! Ve hát hol lehet ma jobbun élni? —- kérdezi igaz őszinte­séggel Szánló néni, olyfajta meggyőződés­sel a hangjában, mint aki már el sem tudja másként képzelni. •— Hát például a ter­melőszövetkezetben — mondom ki hirtelen és már elkészülök arra, hogy visszautasítja ál­láspontomat. Nem ez történt. Szántó néni arca élgondolkozóvá válik, azután csende­sen megszólal: — Lehet, hogy igaza van, de sokat be­szélnek a szövetkezet­ről olyat is, hogy ott nehezen egyeznek meg az emberek, és ott sem igazán jó. Mostmár én sem adom fel a harcot és így folytatom tovább: — A Szikrában 40 forint körül jutott egy munkaegységre a múlt évben. Egy olyan csa­lád, ahonnan három tag dolgozott bent a közösben — a szorgal­mukat is számításba téve — megkereshe­tett 1000 munkaegysé­get is. Az már 40 000 forint Ami pedig a szóbeszédet illeti, ha arra sokat adnánk, nem volnának még ina is újabb jelentkezők a csoportba. Szántó néni nem szól, de látszik az arcán, hogy ugyancsak gon­dolataiba mélyed. Er­zsiké, aki szorosan anyja mellett üt, most szólal meg előszöri — Édesanya, 40 000 forint az inár nagyon sok pénz! — Bizony lányom, mi két év alatt sem keresünk annyit. Az­után feléinfordul: Mit gondol? Nekünk is jobb lenne a csoport­ban? — Meg vagyok róla győződve — felelem mostmár egy kicsit meghatódva, azután arra gondolok, micsoda nagy hiba, hogy tíz év után én vagyok az első ember, aki érdeklő­déssel és segíteniaka- rással kérdeztem meg Szántó nénléktől, ho­gyan élnek, mcgelé- gedettek-e, vagy mi­lyen nehézségikkel küszködnek. z Es amikor a solli tanácsházára bemen­tem, a községi pártbi­zottság titkárával, és a tanács VB-elnökével való rövid beszélgetés után rádöbbentem, hogy nemcsak egy ilyen Szántó-család van a faluban, hanem sok. (A község vezetői sem tudták pontosan.) — Olyan családok, akik­ről eddig mindig meg­feledkeztek, Sem a népnevelők, sem a köz­ség vezetői, sem a ta­nácstagok nem keres­ték fel — észrevétle­nül, szerényen éltek, hol a sovány napszám­ból, hol az aprócska földek terméséből. Bi­zony több figyelmet, gondoskodást érdemel­nének a párt és a ta­nács részéröl, hogy a felvilágosító szó nyo­mán végre ők is el­indulhassanak egy gondtalanabb, szebb élet útján. Kulcsár, Nem sokan tudnak a város­ban arról, hogy 1949-ben nehéz körülmények között alakult meg a Petőfi Sándor úttörő modelle­ző kör. Abban az időben még csak öt taggal dolgozott, de az eredményei már akkor is szépek voltak. A sok közül érdemes megemlíteni egyet. Még abban az évben a félegyházi úttörők megnyerték Szegeden az I. és 11. díjat. Nagy szó Volt ez, hiszen a szegedi öreg modellezők elől hozták el ezt a szép kitünte­tést. Igaz, hogy a nyertes mo­dell »elszabadult« és átröpült Jugoszláviába. Ott egy diák ta­lálta meg és értesítette a fél­egyházi szakkört, hogy a gép megvan. Abban az időben nemcsak Szegeden, hanem Kecskeméten sem akadt ellenfelük a félegy­házi modellező pajtásoknak. — 1954-ben azután helyiség hiánya miatt a kör csaknem feloszlott. Most azonban a városi tanács oktatási osztálya jóindulatából és a város területén működő is­kolák igazgatóinak a segítsége, révén megfelelő helyiséghez :',u- tóttak a modellezők. Ez a he­lyiség a volt Deák Ferenc utcai tized iskola. Ezen a hélyen már- megkezdődtek az előkészítő munkák ahhoz, hogy májd ta­vaszkor Ismét a levegőbe tudják röpíteni a gépeket. Ezután nem­csak a Petőfi általános iskola növendékei tartoznak a szak­körbe, mint valamikor, hanem a többi iskolák úttörő pajtásai kö­zül is ott vannak a legjobbak. A szakkör vezetője, Teréscsértyi Endre tanár igyekezett úgy ösz- szeválogatni a pajtásokat, hogy necsak VIII, osztályosok, hanem tőlük jóval fiatalabb és alacso­nyabb osztálybeliek is legyenek a körben, majd ezek képezik a kör törzsgárdáját. A pajtások lelkesen láttak a munkához, fűti őket az az elhatározás, hogy ha­sonló eredményekét érjenek el, mint 1952-ben, amikor is az or­szágos úttörő versenyről egy aranyérmet, két ezüstérmet és négy bronzérmet hoztak háza. A TSZ-PÄRTTITKÄII TERVEI % A krónika múltheti számában ibeszámoltunk arról, hogy a Vö- I ? dis Csillag Termelőszövetkezet­iben megkezdte a munkát Hi- ideg elvtárs, az új párttitkár. Az Jő elgondolása alapján új Utat Inyitnak most a termslőszövet­Zkezetben, amelyet vastagon téri- <» ttenek le salakkal. A salakot fa Bányászati Berendezések Gya­trától kapják Ingyen. Tavaszig ’pedig irodái és kultúrtermet takarnak építeni. Hideg elvtárs- nali olyan elgondolásai is van­nak, hogy a tél folyamán szak­mai oktatásokat rendeznek o tsz-tagok részére és ugyanakkor megbeszélik a Központi Ve­zetőség mezőgazdasági területre vonatkozó határozatait is. Maga tél folyamán 4 holdon akarnak halastavat létesíteni, mert a haltenyésztés szépen jövedel­mez, például a kiskunfélegyhá­zi Dózsa Termelőszövetkezetben az év folyamán több, mint (14 000 forintot adott a halte­nyésztés. Ilídcg János clvtáfs elgondo­lásai alapján egyre gazdagabb lesz a. Vörös Csillag Termelő­szövetkezet, megjegyzés Vasárnap országos kirakodó vásár volt Kiskunfélegyházát). Sátor sátort ért, vevő vevőt. —• Igazi vásári forgatag fogadta a látogatót. Minden volt, ami a vásárban Szokásos, csak egy hiányzott: a tanácsi kereükedelmi vállalatok árutól roskadozó pultjai. Csak egyetlen állami szerv árult ru­házati cikkeket, az is Pest me­gyéből látogatott ide. De mi­ért?. . ; A v ásárlóközönség nagy választékot remél, azért is tar- lógatja pénzéi a vásár idejére» De úgy látszik, hogy a megye kiskereskedelmi vállalatai ezt nem tudják. Vagy talán meg­elégelték a sikert?! Az igaz, hogy tavaly teljesítették tervü­két, de az új esztendő is köte­lez! A folyamatos tervteljeSités- hez, a lakosság jó áruellátásá­hoz hozzátartozik a vásározás is,­\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents